Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

A kiskunhalasi Magyar—Szovjet Barátság TSZ kinyitotta bezárt kapuit Eddig; — Nem kellenek új tagok így is kevés a járandóság, hat még ha többféle osztjuk! — így vélekedett elég hosszú ideig a kiskunhalasi Magyar—Szovjet Barátság TSZ tagsága. S arm igaz, az igaz. Ahhoz a részese eléshez, amit őszönként oszto’- tak, kevesen is sokan voltaK. No, de munkát is csak olyant kapott a gazdaság, amivel a ke­vés tag sem erőltette meg ma­gát. Vetni (lehetőleg csak ga­bonát) aratni és osztani: éz volt itt éveken át a termelési mód­szer, tehát csak a legszüksége­sebbet elvégezni. A kukorica ta­valy is csak egyszer látott ké­zikapát. A kitűnő legelők a ja­vítás hiányában kopárrá lettek. A megtermett takarmányt az' eső, fagy, a gondatlanság vámol­ta el. Az épületek roskadásnak indultak... W o * I A szövetkezetben azonban for­dulat történt. Rádöbbentek is ebben nagy része van Takács elvtársnak, az új elnöknek, aki megért-tette a tagsággal a már­ciusi határozatot), hogy amit eddis csináltak, az nem gazdál­kodás, hanem a lehetőségek vét­kes elhanyagolása volt. Vegyük sorra: mi mindent kell itt sür­gősen megváltoztatni s mihez kezdett máris a tagság? A csoport épületei —, mint már mondottuk — omladozóban vannak. A marhaistálló talán egy évet még kibír. Épületek hi­ányában a hat pár ló ugyan­annyi helyen van. A munkacsa­patvezető félnapig gyalogol, amíg a fogatosokat összeszedi, sok idő elvész a takarmányo­zással, a száz helyen tartott trágyát nem lehet rendesen ke­zelni, stb. De a tagok lakásaira is ráfér a javítás. Nos, csupán az épületek rendbehozása már­is egy egész brigádot foglalkoz­tat, s élére igen kellene egy képzett kőműves, is. Máris filá- tégi áztak két lakóházat és sor­ra mennek minden épületen. W.tán pedig építkezésbe kezd a :sz. Központosítani akarjak ez állatállományt, a nagylábüs jó­szágokat a központi tanyára, a sertéseket, birkákat a volt Bi- bó-fé!e birtokra. A távolabbi jövőben pedig új lakóházakat is kell építeni. Az építő-brigád te­hát hosszú időre talál munkát. A tsz a gépállomást sem hal­mozta el eddig munkával. — Van hat pár Igánk, elgyőz­zük a szántást magunk Is táj lógatták s idén is mindössze 27 hold szántást terveztek a gépnek a 212 hold szántóból. De ezt máris 57 holdra emelték fel, mert az igák bizony mégsem győzik. Nem bizony, mért a hat pár fogatot lefoglalja annak a 2 vagon érett dudvánák és mint­egy 5000 mázsa trágyának ki­hordása, amire eddig nem gon­doltak. S ha már kint van, el, is kell teríteni, — nem az ere­detileg tervezett 20, hanem 50 holdon! Ezután S ahogyan kicsit még előbbre pillantanak a tsz tagjai, látják, hogyha a lehetőségek teljes ki­használásával gazdálkodnak: — éppen kétszerannyi tagnak nyújt ez a szövetkezet biztos, jó meg­élhetést. Hogyan? 1. A Kolozsvári-féle tanya környékén 20 hold szőlőt, gyü­mölcsöst lehet telepíteni egy tagban. (Jelenleg 2 hold szőle­jük van, de 7—8 apró parcellá­ban.) A szőlő kitűnő jövedelmi forrás s legalább 15—20 ember talál benne munkát éven át. 2. Az öntözéses kertészkedés­re itt még jobb lehetőség van, mint a Tompái Szabadság TSZ- ben. Mert saját természetes víz­tároló medencéjük van, amely teljesen soha nem szárad ki, s 40 holdas kertészet fenntartásá­ra elég. Eddig szárazkertészetfel bajlódtak, igen kevés ered­ménnyel, mert most vetették el csak a magokat, amikor má­sutt már palántáinak. (Kellene is egy kertész-szakerhber, mint a falat kenyér.) Példájuk a Vö­rös Szikra TSZ, amely már standot létesített a halasi pia­con. Ugyanezt ök is megtehetik, esetleg közösen a Vörös Októ­ber TSZ-szel, de elkapkodná áru­ikat Halas mellett Kecel, Vad­kert s számos más környékbeli község. 3. Ha a vízzel még tovább terveznek,, akkor a három me­dence ■ összeszakífásával halasta­vat is ■ létesíthetnek. A halgaz­daság és a kertészet olyan üzem­ág lenne, amely ontja a jöve­delmet. 4. Ha megfelelő'épületek lesz­nek, azonnal gyarapítani lehet a jószágállcmányt is. Ez égető­en szükséges, mert ebben a tsz- ben 11 holdra jut egyetlen szá­mosállat. De az épület mellett legalább olyan szükséges az ész­szerű takarmánygazdálkodás. El is határozták, hogy őszre a le­gelőket sürgősen feljavítják ap­ró trágyával (most a vizeket eresztik le éppen a legelőről) 3 ezután nem járatják, hanem ka­szálják. Sok vetett takarmányt termesztenek, elsősorban tarló­ban. A tervezett 123 helyett őszig. 150 anyabirkát állítanak be, jobban kihasználják a lehető­séget baromfi: főleg liba- és pulykaneveléshez. E tervek egyvkének-rnásikának megvalósításához máris hozzá­látott a szövetkezet. E ezzel egy- időben kinyitotta az eddig be­zárt kapukat a kívülállók előtt, akik, főleg az inokai-pusztarész irányából szinte naponta kopog­tatnak. Máris három új tagot vettek fel: Márkus Józsefet íe- leségestől és Szekula Károlyt. A kiskunhalasi Magyar— Szovjet Barátság TSZ olyan szö­vetkezet, ahol a megszilárdítás, a gazdasági felemelkedés nem választható el a számszerű fej­lődéstől. Amilyen mértékben át­térnek a belterjes, igazán nagy­üzemi, jövedelmező gazdálko­dásra, olyan mértékben kér újabb és újabb dolgos kezeket a tsz. És fordítva: ahogyan ki­használják a gazdálkodásban rejlő, ezernyi böhasznú tartalé­kot, — úgy jut ebben a tsz-ben nem 45, de kétszerannyi tag is jómódú, elégedett élethez. Churchill angol miniszterelnök lemondott LONDON (MTI) A RC je­lenti: a Buckingham palotából hivatalosan közölték, hogy Winston Churchill kedden dél­után kihallgatáson jelent meg II. Erzsébet királynőnél és be­nyújtotta lemondását a minisz- terélnöki tisztségről. Churchill nyolcvanadik, élet­évében van. A BBC parlamenti tudósítója szerint politikai körökben álta­lában azt várják, hogy a király­nő Anthony Eden külügyminisz­tert fogja kinevezni miniszter­elnökké. (MTI) ünnepség a Kecskeméti Gyufagyárban A kis kullúrotthonban néma csend. A közei száz szempár a messzibe réved, úgy hallgatják ünnepélyes arccal Hor­váth Imréné elvtársnő, a párttitkár ünnepi beszámolóját a iiz esztendő felfelé ívelő, de nem göröngytelen útjáról. Török néni barnakendős feje is hol bólint egyet, hol pedig mintha egy kicsit fátyolosabban ragyogna szeme. Ki tudja, mi játszódik 50 éves lelkében a háromgyermekes édesanyának, aki kicsiny gyermekkorától gyén gépek mellett törte erejétt. Tizen­kilenc éve itt e falak között dolgozik, és abból a tizenkilencből a tíz utolsóra mindig szívesen emlékezik vissza. Milyen más most az élet, megbecsült dolgozó. Most munkásköpenyben ül, itt-ott foltokat hagyott rajta a gyufa masszája — mert azt készítik itt, a Kecskeméti Gyufagyárban, üe ha felveszi ünncplöruháját, két csillag ékeskedik mellén. És de nagy örömet is okozott alig egy hónapja a havi fizetés, amely egyéves állandó sztahanovista teljesítéséért megillette. í'sak néz-néz a semmibe és az előadó emelkedett, okos mon-1 datai keverednek az ő meleg szívének érzelmeivel. Mert sok minden megfordul a munkásfejben e tízéves évfordulón. Lá­nyainak boldogsága, fia szép jövője, a gyár fejlődése,'ez a szívé­hez nőtt kedves kollektíva. Hogy tudnak ők harcolni a százaléko­kért — pedig nem könnyű ám, a munkaidő minden pillanatában résén kell lenni. Derék, rendes emberek vannak itt. Háromszoros élüzem ez és most, a felszabadulási versenyben sem sereghajtók, amit lehetett megtettek. Peregnek, peregnek a gondolatok és szinte észre sem veszi, hogy már neveket olvasnak az előadói asztalnál, ö is tapsol, gépiesen. Meglepődve hunyorgot, mikor az ő nevét olvassák. Feláll, fürge léptekkel kimegy és nagy taps közepette átveszi az emlék­lapot. Mikor újra visszaül helyére, maga elé teszi és szinte betű- ről-betüre olvassa meghatódott arccal: ‘■’■Emléklap. A Magyar Dolgozók Pártja Városi Bizottsága hazánk felszabadulásának tizedik évfordulójának tiszteletére végzett kiváló termelési ered­ményeiért Török Lászlódénak elismerését fejezi ki.« L s odateszi melléje névre szóló meghívóját a díszünnepségre és a »Bánk bán« bemutatójára. Horváth elvtársnő olvassa a neveket tovább és az emberek vonulnak az asztal elé. Út elvtárs, aki tíz év óta párttag, veszi át a. szép emléklapot, tizen szorongatják a jó munkával kiérdemelt emléklapot, 24-en a szakszervezettől kaptak dicsérő emléklapot és az' újabb tizenegy sztahanovista és nyolc kiváló dolgozó is egyenként odalép az asztal elé. Tizenketten az egyéb elismerés mellé pénzes borítékot is kapnak. Megható igy együtt ez a nagy család. Munkában eggyéforrt emberek, egyemberként örülnek a jutalmazásnak is. Tapsolják társukat, megszorongatják a kérges kezeket. befejeződött az ünnepség, de még marad mindenki a helyem Péksütemény, friss sör kerül az asztalra és a koccintó poharak felett összemosolygó szemek újabb sikeres tíz esztendőt kívánnak. A bonni parlament hadügyi bizottságának küldöttsége elutazott Amerikába BERLIN (MTI) Hétfőn a Majna-Frankfurti repülőtérről elutazott az Amerikai Egyesült Államokba a bonni parlament úgynevezett biztonsági bizott­ságának küldöttsége, mely Maii- teuffel volt náci tábornokból, a Szabad Demokrata Párt katonai szakértőjéből, továbbá Adenauer Keresztény Demokrata Uniójá­nak négy és a Német Szociálde­mokrata Párt három képvise­lőjéből áll. A küldöttség az ame­rikai hadsereg szervezetét kí­vánja tanulmányozni és tapasz­talatait azután Adenauer zsoldos csapatainál: megszervezésénél használja fel. A bonni küldött­ség megbeszélést folytat majd Wilson amerikai hadügyminisz­terrel is. A küldöttséggel együtt utazik Amerikába Blank bonni hadügyminisztérjelölt hivatalá­nak 3 magasrangú képviselője. Az iskolai nevelésről AZ ISKOLAI oktató-nevelő- ,munka egészét átfogó feladat: tanulóifjúságunknak a szocialis­ta hazafiság szellemében való nevelése. Milyen mértékben si­kerül megvalósítani iskoláink­ban e feladatot, milyen hiá­nyaink vannak és mik a to­vábbi tennivalóink? A dicső múlt iránt érzett büsz­keség érzésének felkeltésére, népünk és hazánk önzetlen szol­gálatára neveltek azok a peda­gógusok, akik meglátták, hogy az igaz hazafiság tartalmazza a réginek a pozitív vonásait is. Szép eredményekhez vezetett megyénkben a haladó hagyo­mányok gyűjtése és ápolása. Az izsákiak pl. arra büszkék, hogy Táncsics is ott volt segédtanító. Kecskeméten a Kuruc téri is­kola növendékei ápolják a magyar és szovjet hősök sírjait. Az óvodások az emléktáblák lá­togatása során Ismerik meg Katona Józsefet, Jókait, Klapka Györgyöt. Az I. sz. iskola, a miklóstelepi és a Zenei Áll. Is­kola a népművészeti kincseket gyűjti és a kalocsai leányisko­lához hasonlóan, az iskola épü­letének belső díszítéseié hasz­nálja fel azokat. Dunaszentbene- tíeken a 48-as hősi halott tanító­ról nevezték el az iskola úttörő­csapatát. Több helyen gyűjtik H község, a város történelmi adatait. Dunaveesén járási mú­zeumot hoztak létre. Kiskőrö­sön, Kiskunfélegyházán* Duna­veesén Petőfi Sándor, Szabad- szálláson József Attila, Kecs- Kcméten Katona József életét, munkásságát tanulmányozzák. Es még sorolhatnánk a jó pél­dákat. E szorgos munkának hiá­nyossága azonban, hogy peda­gógusaink inkább a régmúlt felé fordulnak, s a 19-es hagyo­mányokat, a Horthy-rendszer munkásmozgalmi hőseit elha­nyagolják, pedig onnan is sok dicső tett ragyog felénk. Ugyancsak hiányosság, hogy ezek a kezdeményezések elszi­geteltek maradtak, s nem szol­gálták az egészséges megyei patriotizmus kialakítását. A me­gyei oktatási osztályra várna a feladat, hogy a gyűjtőmunkát összefogva, megyei ismertetőt készíttessen, amelyet a me­gyénk pedagógusai hasznosít­hatnának a tanításnál. A HALADÓ hagyományok mellett mindenekelőtt jelenün­ket kell felhasználnunk a ha­zaszeretet ápolására. Ezzel a lehetőséggel igen sok neve­lőnk élt, amikor hazánk felsza­badulásának 10 éves évforduló­jára készültek iskoláink. Kü­lönösen szép munkát végeztek a rémi iskola tanulói, amikor összegyűjtötték a község fejlő­désére vonatkozó adatokat. Mialatt megismerték a község történelme mellett az iskolaügy, egészségügy fejlődését, u nö­vény- és az állatvilág alakulá­sát, a lakosság népművészeti kincseit, megfigyelték azokat a mélyreható változásokat is, melyek az elmúlt 10 év alatt a község dolgozóinak életében végbementek. Követés reméltó példát adtak á megye minden iskolájának. Pedagógusáinknak arra kell törekedniük, hogy amikor gyer­mekeink megismerik hazánk hegyeit, folyóit, természeti kin­cseit, azt lássák, mindez áz övéké, a társadalomé és egyút­tal tanulják mindezt megbe­csülni, szeretni és vigyázni rájuk. Ezen az úton járt a solti iskola, amikor diafilmek vetí­tése közben ismertette hazánk szépségét. És az a sok iskola, amely kirándulásokra vitte a tanulókat hazánk különböző tájaira. Azok a gyermekek, kik­nek szülei sokszor nem jutnak túl a szomszéd község piacán, utazlak az úttörő-vasúton, fü- rödtek a Balatonban, meg­csodálták jelenünk nagy alko­tásait, fővárosunk történelmi emlékeit, szép hegyeinket, folyóinkat, mindez hozzájárult ahhoz, hogy még elmélyülteb­ben szeressék drága hazánkat. SOKAT SEGÍTENE peda­gógusainkon, ha a nyári uta­zásokat olcsóbbá tennék szá­mukra. így többen ismerhetnék »meg 10 éves fejlődésünk nagy alkotásait. mu nkásosztály unk hősi tetteit, népünk alkotó ere­jének bizonyítékait. így meg­győzőbben csengene hangjuk is az iskolában és a falu népé­nek oktatása közben. Ugyancsak nagy segítséget jelentene, ha 10 éves fejlődésünk alkotásai-? lói dokumentumfilm készülne. A hazának része az iskola, a tanterem, a tanuló padja. A társadalmi tulajdon megbecsü­lésére több iskolánkban úgy ne­velték a tanulókat, hogy a tan­termet és felszerelését szocialis­ta megőrzésre szerződéssel ad­ták át egy-egy -osztályközösség­nek. Ezekben az iskolákban a gyermekek, felelősséget éreznek a tanterem tisztaságáért* . gon­dozzák felszerelését. Az is­kolát otthonuknak érzik. Saj­nos, szép számmal vannak olyan Iskoláink is, ahol ezzel senki sem törődik. Sem a ne­velők, sem a szülők, sem a ta­nács. A piszkos, elhanyagolt is­kolából, ahol eltűrik a ren­detlenséget, a kikerülő gyermek nem érzi magáénak az utcai villanylámpát, amelyre célba- dob,. a házak falait, amelyekre firkál és felnőve a termelé­si eszközöket sem, amelyeket megrongál. A fegyelmezetlensé­get megszokó gyermekből ne­hezen válik a munkát, a ren­det, a hazáját, a más népeket megbecsülő ember.. A GYERMEK munkája a tanulás. Számára kötelességet teljesíteni annyit jelent, mint jól tanulni, s a feladatokat kifo­gástalanul elkészíteni. Ezzel tartoznak gyermekeink hazánk­nak és a dolgozó népnek. Ha pedagógusaink a kicsi köteles­ségek teljesítésére nevelik az ifjúságot, felnőtt korban is kö­telességteljesítő lesz a munka­pad mellett, a szántóföldön, a hivatalban és az élet; minden területén. Felelősségteljes mpn- küiuk közben azonban nem nélkülözhetik pedagógusaink a szülők együttműködését sem! És felelősségükre kell goiidol- niok a tanácsok vezetőinek, tagjainak, amikor az iskolával való fokozottabb törődést vár­ja tőlük páifunk es dolgozó népünk.' Pedagógusaink nagyrésze lát­ja már, hogy történelmi öröksé­günknek, a dolgozók szabad ha­zájának megvalósításához, a Szovjetunió segítségével jutot­tunk el. A. szovjet nép iránti szc-- reletet igyekszenek felkelteni. amikor gyerekeinknek szovjet pionírokkal való levelezését se­gítik elő, egyben erősítik más országok dolgozóival való ösz- szetartozásunk érzését. Megmu­tatják pedagógusaink, hogy hazánk a háborús pusztítások, romok világából csak a munkás­osztály pártjának vezetésével tudott kiemelkedni: ezzel a párt Iránti bizalom és szeretet érzé­sét erősítik, gazdagítják. Az oktató-, nevelőmunka ered­ményességet gyakran gátolja egyes pedagógusaink elvi-po­litikai felkészültségének hiá­nyos volta. Ezt felismerve több helyen a havonkénti nevelőtes­tületi értekezletet összekapcsol­ják az elméleti továbbképzés­sel. Ez a lény viszont azt 1» megmutatja, hogy a pedagógusok ideológiai továbbképzésének je­lenlegi rendszere nem a legsze­rencsésebb, mivel a pedagógu­soknak csak igen kis része vesz abban részt. A minisztériu­moknak meg kellene találnia a jobb megoldást. Addig is az oktatási osztályra és a pedagó­gus szakszervezetre vár a fel­adat, hogy a kezdeményezéseket a megye területére kiszélesítse, s a nevelőtestületeket ellássa előadási anyagokkal. PEDAGÓGUSAINKNAK vi­lágosan kell már látniok, hogy az iskolának nemcsak az a fel­adata, hogy ismereteket adjon a gyermekeknek, hanem hogy neveljen is. Elsősorban a haza iránti odaadó szeretőire kell nevelnünk az ifjúságot. Íregyen megyénk pedagógusai számára az a legfontosabb fel­adat! . Sebő Gyula. MB pol; munkatársi

Next

/
Oldalképek
Tartalom