Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

(Folytatás a 4. oldalról) a Szovjetunió, Kína és a béke és a szocializmus táborának többi országa elleni támadásra agresszív tömböket tákolnak össze. Európában a német mili­tarizmus felélesztésére töreked­nek és belőle akarják megte­remteni az általuk előkészített agresszió ütőerejét. Ázsiában ka­tonai csoportosulásokat és töm­böket hoznak létre, amelyek a nagy kínai nép és a többi, a demokratikus fejlődés útjára tért népek ellen irányulnak. Tá­mogatják Csarxg Kaj-sek klikk­jét, provokációkat szerveznek a Kínai Népköztársaság ellen az általuk törvénytelenül megszállt Tajvan-sziget térségében és be­avatkoznak Kína belügyeibe. Az imperialista reakciónak nincsen ínyére a népi demo­kratikus rend, amely egy sor európai és ázsiai országban lét­rejött. Arról álmodoznak, hogy itt a népi demokrácia rendje he­lyett kapitalista rendszert te­remtenek, és az elnyomás és kizsákmányolás jármát akaszt­ják a dolgozók nyakába. A népek azonban nem akarják az átko­zott kapitalista múlthoz való visszatérést, és szükség esetén meg fogják tudni védeni magu­kat és az általuk létrehozott népi demokratikus rendszert ezektől az alávaló kísérletek­től. (Taps.) Tekintettel arra a megnöve- kedett veszélyre, amely egy sor állam imperialista kó­rcinek a német militarizmus feltámasztására irányuló ma­kacs törekvéseivel kapcso­latban fenyegeti biztonsá­gunkat, a béke, a demokrá­cia és a szocializmus tábo­rába tartozó országok népei kénytelenek voltak meghoz­ni a szükséges rendszabályo­kat védelmük megerősítése­re, hogy az agresszív erőkkel saját egyesített erejüket ál­lítsák szembe. Ebből a célból nyolc európai ál­lam képviselői a múlt év de­cemberében a moszkvai érte­kezleten megállapodtak a szüksé­ges rendszabályokban fegyveres erőik megszervezését és ezek egyesített parancsnokságát ille­tően. (Taps.) A párizsi egyezmények ratifiká­lása lényegesen megváltoztatta a nemzetközi helyzetet. Igaz, hogy a béke ügyét ve­szélyeztető párizsi egyezmények ratifikálását az angol alsóházban és a francia nemzetgyűlésben csak a képviselők kisebbsége szavazta meg. Köztudomású, hogy emez országok és más or­szágok népei igazságos, ak­tív ellenállást tanúsítanak az agresszív, revanséhes német Wehrmacht felállítására irányuló politikával szemben. Csak az Észak-Amerikai Egyesült Álla­mok agresszív köreinek és azok cinkosainak nyomására sikerült — a népek akarata ellenére — elérni a párizsi egyezmények parlamenti jóváhagyását, Vitathatatlan, hogy a pári­zsi egyezmények ratifikálá­sával kapcsolatban fokozó­dott a nemzetközi feszült- ség, megnőtt az új háború veszélye. A Szovjetunió és a népi demokratikus orszá­gok népei ebből levonják az összes szükséges követ­keztetéseket és mozgósítják erőiket országaik gazdasági erejének és védelmi képes­ségének megszilárdítására. A szocialista tábor országai­nak népei mélységesen bíznak saját erejükben, kimeríthetetlen erőforrásaikban. A béke es a szocializmus tábora még soha nem volt olyan erős, egysé­ges és összeforrott, mint jelen­leg. Népeink minden szükséges lépést megtesznek és meg fog­nak tenni annak érdekében, hogy meggátolják az új hábo­rút. De tudják meg a háborús gyújtogatok, hogyha mégis rá­kényszerítik az emberiségre az új háborút, pórul fognak janii. (Nagy taps.) A demokratikus országok né­péi újra meg újra kijelentik, bogy nan akarnak háborút, amely mérhetetlen szenvedése­ket és fájdalmat hozna az embe­rek milliói számára az egész vi­lágon. Céljuk az, hogy megvéd­jék a békét, elérjék, hogy min­den ncp élvezhesse a békés, nyugodt, emberi élet előnyeit. A párizsi egyezményeket ra­tifikálták, de még nem vol­na késő megállítani azok megvalósítását, megakadá ■ lyozni a nemet militarizmus újjáélesztését, egy új világ­háború kirobbantásának eme legveszélyesebb tényezőjét. Ezt követeli valamennyi nép, köztük magának a német nép­nek érdeke is. A német népnek békére, egységes, bókeszerető Németországra van szüksége és nem olyan Wehrmachtra, amely­nek élén hitlerista rabló tábor­nokok állanak. A szovjet kormány nem egyszer tett olyan kezdeményezést, mely a nemzetközi feszültség enyhíté­sére és a vitás kérdések békés megoldására irányult. A szov­jet kormány ezen békés kezde­ményezése lelkes támogatásra és helyeslésre talál a haladó nemzetközi közvélemény részé­ről. A mi oldalunkon áll a széles népi tömegek együttérzése minden országban. A béke erői napról napra növeksze­nek és már most is jóval hatalmasabbak a háború és az agresszió erőinél. Kedves barátaim! Engedjék meg, hogy kifejezzem azt a szilárd meggyőződésemet, hogy a hősi magyar nép, amely ma felszabadulásának tizedik év­fordulóját ünnepli, méltó módon fog hozzájárulni a béke és a szo­cializmus erői további megerősö­désének közös ügyéhez. (Nagy laps.) Ezután K. J. Vorosilov elvtárs ismertette a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének, Minisztertanácsának es a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvöz­letét a magyar néphez. A díszünnepség részvevői hosszantartó viharos tapssal fo­gadták K. J. Vorosilov elvtárs beszédét és a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének, Minisztertanácsának és u Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvöz­letét. A baráti országok küldöttségei vezetőinek üdvözlő beszédei K. J. Vorosilov elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után emelkedett szólásra Teng Ce- hui, a Kínái Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnökhelyettese, Kína Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának tagja, a kí­nai kormányküldöttség vezető­je. Hosszantartó tapssal végződő beszédében a magyar nép és a kínai nép közötti barátság je­lentőségét méltatta, kifejezésre juttatta, hogy a kínai nép szi­lárdan bízik abban, hogy béké­nek, demokráciának és a szocia­lizmusnak a hatalmas Szovjet­unió vezette tábora összefogásá­val és a világ minden békesze­rető népének következetes har­cával keresztül fogjuk húzni az imperialistáik minden agresszív tervét és háborús mesterkedé­sét. Ezután dr. Stefan Jcndry- chowski, a Lengyel Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nökhelyettese, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagja, a lengyel kormányküldöttség vezetője, Ja- romir Dolansky, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökének első helyettese, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a csehszlovák kormányküldött­ség vezetője, Emii Bodnaras hadseregtábornok, a Román Népköztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a fegy­veres erők minisztere, a Roman Munkáspárt Politikai Bizottsá­gának tagja, a román kormány- küldöttség vezetője, Gcorgi Traj- kov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, a Bolgár Mezőgazda- sági Népi Szövetség elnöke, a bolgár kormányküldöttség veze­tője, Fritz Selbmann, a Német Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsa elnökségének tag­ja, nehézipari miniszter, Német­ország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársa­ság kormányküldöttségének ve­zetője, Tűk Jakova, az Albán Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökének helyettese, az Albán Munkapárt Központi Bi­zottságának tagja, az albán kor­mányküldöttség vezetője, Coj Csan lk, a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság Miniszter­tanácsának elnökhelyettese, a koreai kormányküldöttség veze­tője, Dcmcsigi.jn Molomzsanc, pénzügyminiszter, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottságának tagja, a mongol kor­mányküldöttség vezetője emel­kedett szólásra az operaházi d ísz ünnepe lycn. A külföldi kormányküldöttsé­gek vezetőinek beszédei után Dobi István zárszava rekesztette be a díszürmepség első részének műsorát. A jelenlévők elénekel­ték az. Internacionalét, majd szü­net után művészi műsor követ­kezett. A nagysikerű műsorban fel­lépett az Állami Orosz Ének­kar A. V. Szvesnyikovnak, az OSZSZS2K Szlálin-díjas nép­művészének vezetésével. Nagy tetszéssel fogadott számai után színpadra lépett Horváth Fe­renc, a Madách Színház, művé­sze, majd a Magyar Állami Népiegyüttes, Csonki Imre Kos- suth-díjas vezetésével, az Álla­mi Operaház énok- és zenekara, valamint a Budapesti Kórus Fe- rencsik János Kossuth-díjas ki­váló művész vezényletével, és Röster Endre Kossuth-díjas ki­váló művész. impozáns katonai díszszemle és a budapesti dolgozók lelkes hangulatú tömegtüntetése tette emlékezetessé az április í*i diszünucpséget Hazánk felszabadulásának ti zeddk évfordulóján, hétfőn az ünnepi díszbe öltözött főváros­ban nagyszabású felvonulás es katonai díszszemle keretében ün­nepelték Budapest dolgozói a felszabadulás tizedik évforduló­ját. Az ünnepség néphadseregünk díszszemléjével kezdődött a Sztá­lin téren. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa, a Budapesti Pártbizottság és a Fővárosi Ta­nács több mint 45.000 dolgozót hívott meg a díszszemle megte­kintésére. Pontosan 9 órákor foglalták el a helyüket a Sztálin szobor mellvédjén a párt és az állam vezetői, a baráti országok küldöttségeinek vezetői és tag­jai. A dísztribünökről tekintet­ték meg a díszszemlét a Minisz­tertanács tagjai, valamint a poli­tikai, gazdasági és kulturális élet nagyszámú vezetője, az iro­dalom, a tudomány, a művészet, a termelés kiváló dolgozói és a külföldi kormányküldöttségek tagjai. ^A díszszemlére felvonuló hon­védségi alakulatok előtt Bat» István vezérezredes, honvédelmi miniszter mondott rövid beszé­det, majd a zenekarok indulói­nak hangjaira egymásután elvo­nultak a dísztribün előtt az aka­démiák, tisztiiskolák, a fegyver­nemek díszalakulatai, a lovas díszalakulatok, a tüzérség, a mo­torkerékpáros felderítők, a lég­védelmi géppuskások, az ejtőer­nyős egységek. Díszmenetüket a könnyű tüzérség zárta le. Utá­nuk a páncélos díszalakulatok felvonulása kezdődött. A köny- nyű rohamlövegek, a közepes és nehéz harckocsik, majd a nehéz rohamlövegek hármas sorokban felvonulva gördültek végig a Sztálin emlékmű előtt. Ezután a főváros lelkes ün­neplő tömegei zászlóerdőben, színpompás jelmondatokkal, táb­lákkal és transzparensekkel tisz­telegtek pártunk és kormá­nyunk vezetői, a baráti országos küldöttségei, a dísztribün ven­dégei előtt. Több órán keresztül özönlött a lelkes felvonulók vé­geláthatatlan menete, mire sza­badságunk tizedik születésnapjá­nak nagyszerű seregszemléje* Budapest dolgozóinak feledhet el­len felvonulása véget ért. Díszünnepség a Kecskeméti Katona József Színházban Kecskeméten április 4 ünnepségei április 3-án vették kez­detüket. A Magyar Dolgozók Pártja megyei végrehajtó bizottsága é- a Hazafias Népfront megyei bizottsága április 3-án délután 3 órakor a itaiona József Színházban díszünnepséget rendezett. Az ünnepség alkalmával zsúfolásig megtelt a kecskeméti színház. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt Németi József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, ördög László elvtárs, a me­gyei pártbizottság másodtitkára, Halanda István elvtárs, a kecs­keméti városi pártbizottság első titkára, V. J. Filipov elvtárs, ve­zérőrnagy, továbbá a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai,, a megyei tanács végrehajtó bizottsága tagjai, a tömegszerveze­tek vezetői, üzemeink, állami gazdaságaink, termelőszövetkeze­teink és a kultúra dolgozóinak képviselői. Németi József elvtárs beszéde Ságért és függetlenségért oly A magyar és a szovjet Him­nusz elhangzása után Farkas Jó­zsef, a kecskeméti városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Az ünnepi beszédet Németi József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tartotta. Németi elv- tars beszédének bevezető részé­ben vázolta, hogyan élt népünk a felszabadulás előtt. Emlékezte­tett arra, hogy a dolgozó ma­gyar nép, köztük megyénk dolgozói is az elmúlt évszázadok során erejét és vérét nem kí­mélve, szakadatlan harcban ál­lott a haza függetlenségének, a dolgozó nép szabadságának és jó­létének magasztos ügyéért. Az évszázadokon át dúló független­ségi harcokban, az 1848—49-es függetlenségi és szabadságharc­ban, ahol népünk legjobbjai küzdöttek — ott voltak és erre joggal büszkék lehetünk, a. Kun­ság és Bácska legjobb fiai is. Méltán állította Kossuth Lajos híres kecskeméti beszédében pél­daképül Kecskomét népét az egész ország elé. Kossuth mond­ta: „amit Kecskemét tesz, ahhoz hasonlót kell tenni az ország la­kosságának, amely nép tömegé­ben felkel, a saját súlyával is agyonnyomja, az ellenség bár­mely seregét...'“ Csakis a szabad­állhatatosan küzdeni tudó dolgo­zó nép formálhatott olyan óriá­sokat soraiból, mint megyénk szülötte, Petőfi Sándor, Katona József és még sokan mások. A dicsőséges Tanácsköztársa­ság, az első munkás-paraszt ha­talom megyénk legjobb, legön- tudatosabb dolgozóinak legtelje­sebb közreműködésével és segít­ségével találkozott. Kecskemé­ten, Baján, Félegyházán, Kis­kunhalason, Kalocsán, Izsákon és Orgoványon először forrada­lom volt. A munkások és a pa­rasztok diadalma, forradalma. Itt már az első napokban létre­hozták a tauáeskatalom helyi szerveit és hozzáláttak a szocia­lizmus építéséhez. Az ellenfor- radulom csak ezután követke­zett.- Az elnyomatás 25 esztendejé­ből bővou része volt, megyénk sokat szenvedett munkásosztá­lyának, parasztságának, do kü­lönösen a szegény parasztságá­nak. Népünk magárahagyatot- tau élt, kiszolgáltatva a legfék­telenebb fasiszta terrornak és a mohó imperialista kizsákmányo­lásnak. Teljességgel érthető, hogy a felszabadulás tizedik évforduló­ja alkalmával ás soha el nem múló hálával és szeretettel, min­denekelőtt népünket felszabadí­tó hős szovjet népnek mondunk köszönetét., mert nekik, csakis a szovjet embereknek, a Szovjet­unió Kommunista Pártjának, a Szovjetunió Vörös Hadseregé­nek köszönhetjük, hogy mind­ez elnyomás és kizsákmányolás ma már a múlté. Németi elvtárs ezután arról beszélt, hogy a szocializmus épí­tésének első évtizede arról ta­núskodik, hogy mindaz, ami né­pünk történetében haladó törek­vés és célkitűzés volt, pártunk vezetésével, a Szovjetunió sza­kadatlan segítségével, a mun­kások, a dolgozó parasztok rö­vid tíz esztendő leforgása alatt megvalósítottak. A grófok, bá­rók, tőkések, főpapok és kulá- kok helyett ma a dolgozó nép maga irányítja sorsát. — Fogadjuk meg, elvtársak — mondotta Németi elvtárs — a szo­cializmus építésének második évtizede küszöbén, hogy minden tudásunkkal, akaratunkkal, szor­galmas munkánkkal s elszánt harcunkkal figy dolgozunk, hogy a Magyar Népköztársaság, a munkások és parasztok hatalma még erősebb, még szilárdabb le­gyen. Legyünk rajta, hogy a szo­cializmus építésének második évtizedében tegyük még erőseb­bé a munkásosztály vezetését, még megbonthatatlauabbá tár­sadalmi rendszerünk alapját, a munkás-paraszt szövetséget. Le­gyünk rajta, hogy a szocializ­mus építésében, a béke védel­mében mind szélesebb tömegeit vonjuk bo dolgozó népünknek s szocialista hazánk, dolgozó né­pünk javára kovácsoljuk még acélosabbá dolgozó népünk egy­ségét, nemzeti összefogását. Németi József elvtárs ünnepi beszédének további részében a soronlévü feladatokkal is foglal­kozott, Fontos, hogy üzemeink­ben, tormelőszövetkezetoiokben, állami gazdaságainkban, gépál­lomásainkon és az egyénileg dol­gozó paraszti gazdaságokban to­vább vigyük azt a nagyszerű lendületet, amely a felszabadulás 10. évfordulójának tiszteletére ki­bontakozott. Jó munkával, a kommunisták fáradhatatlan, lel­kes tevékenységével szilárdítsuk tovább u munkafegyelmet, fej­lesszük, általánosítsuk az élen­járó módszerek elterjesztését, küzdjünk az önköltség lényeges csökkentéséért. Németi elvtárs ezután kifej­tette, hogy az elmúlt 2 év ta­pasztalatai megmutatták, hogy a mezőgazdasági termelést lé­nyegesen emelni a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útján le­het. A gépek, a műtrágya, a fej­lett agró- és zoótecbnikai eljá­rások alkalmazása máris jelen­tősen érezteti hatását a terme­lőszövetkezetekben és hiánya mu­tatja hátrányát a kisparaszti gazdaságoknál. Megyénkben a földterület és a parasztgazdaságok számát vé­ve alapul, többségben egyénileg dolgozó parasztok vannak. Az egyéni gazdaságokban rejlő ter­melési tartalékok még távolról sincsenek kimerítve. Még bősé­gesen vannak lehetőségek ter­melésük fejlesztésére, saját ma­guk és egész dolgozó népünk ja­vára. Ezért pártunk és kormá­nyunk erőteljesen támogatja az egyénileg dolgozó parasztokat gazdasági lehetőségeik hasznosí­tása végett. Változatlanul ér­vényben vannak azok a, sokol­dalú intézkedések, amelyek a termelést segítik és biztonságos­sá teszik. Németi elvtárs a továbbiak­ban aláhúzta azt, hogy becsü­lettel eleget, kell tennünk az áll annual szemben fenuálló kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom