Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-01 / 77. szám

örök dicsőség a szovjet hősöknek, akik életükéi áldozták népünk szabadságáért, boldog jövőjéért A NAGY ÜNNEP ELŐTT... Megyénk minden városa, min­den kis község, tanya lázasan készülődik ezekben a napokban április 4-re, hazánk felszabadu­lásának egyévtizedes ünnepére. Mindenütt zászlódíszt öltenek a házak, terek, virágkoszorúktól lesznek színpompások a szov­jet emlékművek. 1 Kecskeméten ha ezekben az előkészü­le ti napúkban végigsétálsz az utcán, máris minden az. ünnep­re emlékeztet. A kirakatok ün­nepi külsőt öltöttek, a Cifra-pa­lota falán az üzemek sorrendje, ki, hányadik helyet foglalja el a felszabadulási versenyben. A tábla előtt néhány pillanatra megállnak a munkások, a város lakói. Mindenki előre szeretné leolvasni, hogy vajon ki halad majd az üzemi fclvonvMk élén? 'Mert a Szabadság téren felállí­tott dísztribün előtt elért ered­ményeik alapján sorakoznak majd fel az üzemek dolgozói. Már mindenütt vasalják a zászlók selymét, szögeUk a képe­ket, festik a feliratokat, rajzol­ják az élenjárók képeit, terme­lési eredményeit. A felvonulók viszik majd mindezeket. Mire a nagytorony elkon­gatja a 10-et, a térre öt irány­ból érkeznek a felvonulók első élei. Itt lesznek az üzemek, ter­melőszövetkezetek, hivatalok, intézmények dolgozói, az egyéni parasztok, a népkor és a ter­melési bizottság tagjai, a díszesek, az MNDSZ-asszo- nyok csoportjai. Felsorakoznak majd a dísztribün előtt, hogy meghallgassák az ünnepi nagy­gyűlés szónokát, Keleti Fe­renc elvtársat, a Központi Ve­zetőség revíziós-bizottságának tagját. Ezután a szovjet emlékmű koszorúzására kerül sor, majd a honvédség soha nem lá­tott pompás Icatonai parádéjá­ban gyönyörködhetnek a nagy­gyűlés részvevői. Kiskunfélegyházán a felsza­badulási emlékbizottság készíti elő a. nagy ünnepet. 10 ómkor kezdődik az ünnepség a szov­jet hősi emlékmű előtt. Gom­bos Aladár elvtárs, a megyei pártbizottság ipari és közleke­dési osztály vezetőjének ünnepi beszéde után a pártmunkában termelésben élenjáró munkáso­kat, parasztokat jutalmazzák, majd kezdetét veszi a koszorú­zást ünnepség. I Rajén I w*”'r április 3-án I ndlfli! I délután kezdetét veszi az ünnepségsorozat. Fél 6- kor az Uránia-filmszínházban a Hazafias Népfront helyi bizott­sága díszünnepséget rendez. Az ünnepi beszédet Nagy Károly elvtárs, a városi pártbizottság első titkára tartja, ezt magas- színvonalú kultúrműsor követi Április 4-ének reggelén zene köszönti a város dolgozóit. Az üzemek, vállalatok, hivatalok dolgozói fél kilenckor gyüle­keznek és felvonulnak a Béke téren megrendezésre kerülő ka­tonai díszszemlére. Ezután meg­koszorúzzák a Sztálin-parkban elhelyezett szovjet hősi emlék­művet. Hasonló ünnepségek lesznek a megye többi területén. És utána se vége, se hossza a sok sport- és kultúrműsornak, lánc­nak, vidámságnak. farkasból nem lesz bárány iig. tanulmányozzuk Zom bori László idei nyilvántartási lap­ját, úgy látszik, mintha meg­szaporodott volna a földje. A tavalyi lap szerint ugyanis 20 hold 1110 négyszögöl szántó és rét, valamint 1 hold 1016 négy­szögöl szőlő szerepelt a nevén. Az. idén 31 hold és 1110 négy­szögöl szántó és rét, valamint 3 hold 401 négyszögöl szőlő van feltüntetve nyilvántartási lap­ján. Pedig valójában az idén is ugyanannyi földje van a kutak­nak, mint favaűy. Ennek a különbségnek törté­nete van. lavaly majdnem 5 hold földet legelőnek nyilvání­tottak, 6 hold 651 négyszögölet pedig hasznavehetetlen terület­nek. A kulák ugyanis — a rég betanult lemez szerint — pa­naszkodni kezdett a begyűjtési hivatalnál, hogy ez a terület nem alkalmas művelésié. Hit­tek néki és elfogadták írásbeli nyilatkozatát a terület haszna­vehetetlenségére vonatkozólag. Úgy gondolta, hogy úgysem néz­nek utána. Jól számított! Való­ban senkinek sem jutott eszébe, hogy megkérdezze Orgoványt, igaz-e az állítás. Pedig Pólyák László orgoványi begyűjtési elő­adó szerint az említett terület, ha nem is a legjobb minőségű föld, de termelésre alkalmas. Az idén a begyűjtési hivatal körültekintőbb volt a kulák földterületének megállapításá­nál. Innen származik, hegy az említett 11 hold területtel meg­növekedőit papíron a kulák bir­toka. Azt, hogy a szőlőnél mi­ből származik a különbség, azt máig sem tudja senki megmon­dani a begyűjtési csoportnál. — Mindenesetre a felületesség és az engedékenység folytán 14S6 bűzakilogranunal, valamint 700 liter borral kevesebbet kellett tavaly beadni a kutaknak. Ha búzában számítjuk az említett mennyiséget, az 14 mázsa 66 ki­logramm búzának felel meg, amely öt felnőtt családtag évi kenyérszükségletét bőven fe­dezi. Van Zomborinak 146 kiló ser­tés- és 356 kiló vágómarhabe­adása is. Számoljunk megint egy kicsit. Ha a kettőt összead­juk, az 502 kiló húst jelent. Ennyi húsból egy öttagú csalán másfél esztendeig mindennap jól megebédelhet. Bizony, a Zomborihoz hasonló kutatók is hozzájárulnak tóhoz,, hogy né­ha a városi munkások bosszan­kodnak, hogy nincs elegendő hús á jpésíárwéikbeíi, Ha çsak az ágasegyházi kutatók hátra­lékát számítjuk, altkor is be­adási tartozásuk számos mun­káscsalád évi hússzükségleíét fedezné. Nehogy azt higyjük, hogy Zomborinak nincs jószága és azért nem teljesíti a beadást. Ravasz és körmönfont módon másra íratta a jártatokat, hogy kibújjon a kötelezettség alól. Ez az eset, amiről most szó lesz, nemcsak őt, hanem kulá’k- cimboráját, Szakáll Balázst is érintette. A dolog úgy történt, hogy Zömben Lászlótól a sok tartozás fejében elhozták a két különböző néven szereplő tehe­net és borjút. A tehén Varga Já­nos, kecskeméti bolgárkertész nevén szerepelt, a borjú pedig Szakáll nevén. Nosza támadt erre a dologra nagy ribillió a kutakéknál. Azt még hozzá keli tenni, hogy az egész községben mindenki tudta, hogy a borjú Zombarié, hiszen többször lát­ták már, hogy saját takarmá­nyával eteti. Ilyesmit falun jul megfigyelnek, azt pedig tudják, nemcsak Ágasegyiiázán, de más­hol is az országban, hogy a ku- lák, -csak úgy küszönömsaépe- uórt nem eteli más jószágát, még cimborasági alapon sem. Az említett eset után Szaikáll Balázs bement a tanácsházára és kifizette a borjú becsórtékét, 1500 forintot. Csak egészen sze­rényen jegyezte meg, hogy a borjú az övé, örült,' hogy így megúszta az ügyet. Hiszen an­nakidején, mikor a jószágok ösz- szeírása alkalmával Nagy János mezőőr megkérdezte tőle, hogy van-e kiadva, akár legelőre, akár takarmányozásra valami­lyen jószága, nagyon kardosko­dott, hogy neki nincs. És íme, most kiderült, hogy a Zombori- éknál van egy borjú, ami az ő tulajdonát képezi, természete­sen csak papíron. De ki tudta akkor még, mikor az összeírás volt, hogy Zombori az ő nevére íratja majd a tehenét. Volt sertés is Zombortéfcnál, de ez Szaszkó József dolgozó paraszt nevén szerepelt. Szaszkó is kért engedélyt a levágásra. Érdemes megjegyezni, hogy Szaszkóék már előzőleg is vág­tak. Hamar kibújt a szög a zsák­ból, mert ezután hamarosan megjelent a kulák kamrájában négy sonka. Zombori példája nem egyedülálló Zombotriéhoz hasonló esetet többet fel lehetne sorolni Ágas- egyházán. A községben lévő 24 kulák közül 16 hátralékos a be­adással. A kulákok adóhátralé­ka 120.000 forint, sokkal 'több, mint az összes egyénileg dolgozó parasztoké együttvéve. Zombori maga 10.000 forinttal tartozik. Természetes, ahogy a kulákok- nak egyre gyengül gazdasági erejük, egyre elszántabban har­colnak ellenünk, szabotálják a termelést, a beadást, amint azt Agasegyházán is tapasztaljuk. Ott ártanak a dolgozó nép ügyé­nek, ahol éppen módijuk van rá. Éppen ezért parasztpolitikánk gyakorlati végrehajtásánál egy pillanatig sem szabad megszün­tetni a harcot a kulákok ellen. Ágasegyházán azonban úgy lát­szik, elfeledkeztek erről, mert politikai harc alig folyik a kulák- ság elten és adminisztratív vo­nalon sem kielégítő, mint azt Zombori példája is igazolja. Mi­vel a politikai munka ' gyenge, téves nézetek kezdenek elterjed­ni a dolgozó parasztok között. Ezek nyílegyenesen vezetnek az »osztály béke« kialakításához. — Csak egy példát erre. Agócs Lászióné, a Szabad Május 1 Ter­melőszövetkezet tagja gyakran ellátogat Zombcriékhoz és jó ba­rátságot tart a kulákkal. Senki sem világosítja ^'ol őt, hogy ez nem vezethet jóra. Mindez arra kell, hogy figyel­meztesse a községi pártszerveze­tet, Jav ores ik Ferenc párttitkár elvlárssal az élen, valamint a községi tanács vezetőit is, hogy konkrétan leplezzék le a kulákok tevékenységét. Ne feledkezzenek meg arról, hogy naponta kell folytatni a politikai, harcot a ku­lákok ellen, mert csak így lesz eredményes az osztályharc. A népfront-bizottság munkája Pálmonostorán Púimonostoron nem utolsó­sorban a népfront-bizottság munkájának eredménye, hogy az előző évben 100 százalékig ‘éke­sítette a község adó- és begyűj­tési tervét, .a mélyszántást is 98 százalékban elvégezték, az őszi vçtés pedig meghaladta a 106 százalékot. A tavasszal határ- szemléi tartott a népfront-bizott­ság, felülvizsgálta az őszi veté­seket és megállapította, hogy jó termés várható ebben. a gazda­sági évben. Javaslatukra. Mtcsu- rin-kertet létesítenek az á! tala­pba iskola felső tagozatainak, ' A Duna—Tisza közi mezőgazdasági termelés méltó gazdaja Nemrégen-érkezett a hír, hogy a Kecskeméti Kísérleti Gaz­daság nagyvonalú, széleskörű kutató munkára képes tájtobézetslé alakult át. Mint új neve is mutatja — Duna—Tiszaközi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet — hatáskörébe tartozik az egész Duna—Tisza köze. A jövőben még több speciális kutató, agro- kémikus, biológus kísérletezik majd itt, hogy tudományos ala­pon is választ adhasson a Duna—Tisza közi termelés égetően fontos kórdéseire, íme egyetlen, de annál sürgősebb feladat, ami a kutatókra vár: új, a vidék adottságainak leginkább megfelelő* betegségekkel szemben ellcnállóbb burgonyafujta kitenyésztése. Kétségtelen, hogy a tájintézetté való átalakulás tógabb teret nyújt a kutatómunka előtt s ezzel egyidejűleg nagyobb feladatot ró a gazdaság njosfcami kiváló kutatóira is. A korábban megkez­dett munkát még nagyobb ütemben kell folytatni, miután nagy( Lelkesítőén szép feladatuk a Duna—Tisza közi mezőgazdasági termelés gazdáivá avatta őket. A legfontosabb kísérlet, amelytől minél előbb a gyakorlatba átültethető eredményeket várunk, a táj vetésforgójának kidolgozása. Mészöly Gyula elvtárs, az intézőt igazgatója így nyilatkozik erről: — Már régóta nehézséget okoz a viszonylag magas kenyér- gabona vetési százalék miatt a helyes vetésforgó kialakítása. Pe­dig ez a terméseredmények szempontjából igen fontos, mart ad­dig nem számíthatunk magasabb termésre, amíg nem tudjuk, milyen vetésforgó típusokkal, milyen talajművelés mellett érhet­jük el. A további cél tehát moatmár nem a kenyérgabona vetés- területének növelése, hanem az, hogy a jelenlegi területen lénye­ges átlagtermés emelkedést érjünk eL Ha ezt meg tudjuk való­sítani, akkor ezzel egyidejűleg megoldódik, a belterjesebb gazdál­kodásra való áttérés és u helyes vetésforgó kidolgozásának pro­blémája is. Ehhez ugyan már az elmúlt években hozzáfogtunk, csak egészen szerényen, kis parcellákon kísérleteztünk. Ez évtől kezdve nyitva áll az út, hogy nagyüzemi méretekben folytassuk tovább a kísérteteket, — bár így te 3—i év szükséges ahhoz* hogy biztos, elfogadható eredményeket tudjunk közölni; A másik igen fontos megoldásra váró feladat a Duna—Tisza közi éghajlatnak megfelelő zölditakarmányfélék termelése, Éppen ezért foglalkozunk a homoki lucerna, a ezöszösbükköny és a sonv kóró nemesítésével. A somkóró nagytömegű takannányt ad, as ősszel rozs közé vetett szüszösbüKköny pedidg kiváló zöldtrágyája a humuszban rendkívül szegény homoktalaj oltalak. Somkórófoól tehát olyan típusokat keresünk, amelyek a tegszeszélyesebb ho­moktalajokon is telepíthetők. Természetesen ez csak kis töredéke a jövő terveinek, A bel-« terjes gazdálkodás kialakításának csak egyik előfeltétele a helye« vetésforgó s a talajjavítás. A másik, ami éppen ilyen fontos: olyan növényfajták kikísérletezése, megteremtése, amelyek a ta­laj jellegének legjobban megfelelnek. Itt te új, eredményekben gazdag út áll már az intézet mögött. Már évek óta nagyobb mennyiségű konzervipari paradicsomfajtát termelnek, mély mesz- szeföldön nagy hírnévre tett szert. A továbbszaporítás érdeké­ben is sokat tett már az intézet, mert a kiváló fajtáié magjait továbbadva, az ország paradicsom-vetőmag szükségletét a múlt évben például 70 százalékban fedezte, ebben az évben pedig az egész országot innen, látják el vetőmaggal. Remek sikerek szü­lettek az utóbbi években a nagyon korai fajták előállításában is. A pálmát a »Kecskeméti Törpe« vitte el. Ez a legkorábbi fajta, s húsos, tömzsi kis palántái már virágzanak . a kertészet üvegházában. Ebből a fajtából 500 hóidra elegendő vétőmagot adott le az intézet az elmúlt évben. Az intézet tervében szerepel még uborka, dinnye és korai salátafélék nemesítése. Nagy feladatok állnak tehát az inlázat előtt, de a kutatók munkára készen, örömmel «néznek elébük, és rövidesen már az újonnan felépült, modem felszerelésű kísérteti épületben foly­tathatják felelősségteljes, szép alkotómunkájukat a Kísérleti Inté­zet kutatói. Előadás a Megyei Könyvtárban Március 30-án délután 6 óra­kor a Megyei Könyvtárban Kis István tanár tartott értékes elő­adást Ehrenburg: Párizs buká­sa című munkájáról. Az előadás közvetlenül cs magával raga­dó módon mutatta be a második világháború előtti francia tár­sadalom. felbomlását, melyet a világháború vihara teljességre vitt. Az előadás aktualitása kü­lönösen a hozzászólásokból tűnt ki: többen rámutattak ar­ra, hogy a német felfegyver­zés ellen megrázó művészi ta­núságtétel a »Párizs bukásai mert ráeszméltet bennünket ar­ra, hogy valóban nagy veszély­ig el jár egy olyan nép felfagy* vérzésé, mely már két ál* kálómmal is láitgbaborította a világot. Megindult a must- és Imrlékesílésí szerződéskötés Szőlőtermelőink legnagyobb részét a múlt évben tetemes pc~ ronoszpóra-kár érte s csak azok tudták termésüket megmenteni, akik megfelelő mennyiségű vé- dekezőszerrcl voltak ellátva. — Ezeknek legnagyobb része érté­kesítési szerződést kötött a Bor- forgalmi Vállalattal, amely elő­leget adott, s így a szerződött termelők be tudták szerezni a védekezőszereket. A Borforgaimi Vállalat idén is megkezdte az értékesítési szerződések kötését. Ezzel azok­nak a termelőknek segítenek, akik az elmúlt években az idő­járás miatt termelni nem tudlak s emiatt most a vedekézőszerek beszerzéséhez szükséges pénzzel nem rendelkeznek. De előnyös a szerződéskötés azok számára is, akiknek anyagi nehézségeik nincsenek, mart komoly előnyö­ket biztosit. A szerződött termelő ugyanis a beszállítás napján ér­vényben lévő állalmi szabadfel- vásáriási árnál 10 százalékkal magasabb árat kap, ezenfelül, pedig még mennyiségi és minő­ségi prémiumban restesül. A Borforgalmi Vállalat .köte­lezi magát arra, hogy a. tehető legrövidebb időn belül eljuttatja afc előleget a ' termelő részére, ami 'hl-kóht 200 forint. A szer­ződés máris megköthető a ter­melő lakhelyéhez legközelebb lévő bármelyik bcrfcrgalmi-ptn- césze tiniéi, - . Ezt a megállapítást igazolja Zombori László, ágasegyházi kulák esete. Mondjuk csak el sorjában, hogy miként igyeke­zett kárt okozni államunknál Zctnbori. Fondorlatok a föld és a jószágok körül

Next

/
Oldalképek
Tartalom