Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-06 / 80. szám
I A harcban edzett, fegyelmezett, lelkes és lendületes munkásosztály országunk átalakulásának vezére (1 ölytatas az 1. oldalról) Az eimult 1U esztendő történelmi változásainak: és forradalmi átalakulásának fő hajtóereje a telszabadulás első percétől kezdve a kommunista part vezette munkásosztály vo.t. A mi harcos, áldozatos, fegyelmezett munkásosztályunk a felszi- badu.as utáni években bebizonyította, hogy elevenen élnek benne azok a forradalmi eröa, me;yek az 1919-es proletárdiktatúrát létrehozták. Hogy törhe- tet.enül megvan benne a szívósság, a céltudatosság és kitartás, mellyel a Horthy-idők 25 esztendős véres terrorja dacára megőrizte tetterejét, s amikor ütött a felszabadulás történelmi órája, azonnal élére tudott állni az egész dolgozó népnek. Azóta napról napra, évről évre bebizonyította, hogy méltó történe.mi nemzetvezető szerepére, hogy áldozatkészségé, szorgalma, ie- hetsége, lendülete magával tudta ragadni, egységes harci szövetségbe tudta kovácsolni a dolgozó parasztságot, az értelmiség A part vezette forrada mi munkásosztály nem tudta volna elvégezni a 10 esztendő hatalmas feladatait, ha nem teremtette volna meg a városi munkások és a falu dolgozóinak szilárd, baráti szövetségét. A magyar munkásosztály pártunk vezetésével meg tudta győzni a dolgozó parasztság sok százezres tömegeit arról, hogy a földbirtokosok és tőkések évszázados jármából csak úgy szabadulhatnak ineg, ha szoros szövetségre lépnek az ipari munkássággal. Énnek a szövetségnek régi, évtizedes hagyományai vannak hazánkban. Már 1919-ben az ipari munkások és a falu dolgozol, fegyverrel a kézben vállvetve küzdöttek az idegen imperialisták és saját elnyomóik, a tőkések és nagybirtokosok ellen, A falusi szegénység, ' a »a hárommillió koldus« legjobbjai kéz a kézben harcoltak a Horthy- rendszer nehéz évtizedeiben a kommunista ipari munkásokkal. A felszabadulás után e dolgozó parasztság — az ipari munkásság támogatásával — ellenállhatatlan erővel, úgyszólván hetek alatt birtokába vette jussát, a földet. A földosztás a munkások és dolgozó parasztok nagyszerű, közös forradalmi tette volt, a munkás-paraszt szövetség megvalósulásának gyümölcse. Ez a szövetség azóta csak erősödött, mert a dolgozó parasztság számtalanszor tapasztalhatta azt a testvéri segítséget és nélkülözhetetlen támogatást, melyet a közös ellenséggel szemben, valamint anyagi és kulturális felemelkedése érdekében az ipari munkásság nyújtott számára. É szövetség megszilárdításához az utolsó esztendőkben új, hatalmas tényező járult. A dolgozó parasztság egy része felismerte, hogy igazi felemelkedésének és boldogulásának csak egy útja van: a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés. Ennek a felismerésnek megfelelően eddig több mint kétszázezer dolgozó paraszt lepett a szövetkezeti termelés útjára, s ezzel megkezdte a falu szocialista átépítését. A szocializmust építő termelőszövetkezetek a munkás- paraszt szövetség újabb, hatalmas megerősödését mutatják. A munkásosztály és a dolgozó parasztság e hosszú, évtizedes harcokban kialakult és megedződött szövetsége népi demokráciánk szilárd alapja volt a múltban, s az marad a jövőben is! Erősítsük és ápoljuk szakadatlanul a munkás-paraszt szövetséget! (Hosszantartó taps.) Hatalmas fejlődésén ment keresztül a felszabadulás .óta a legjobbjait, a forradalom és a demokrácia eleven erőit. t elszabadulásunk első órájától kezdve ez a harcban edzett, fegyelmezett, lelkes és lendületes munkásosztály volt vezére, hegemóuja annak az átalakulásnak, mely a nagybirtokosok cs tőkések Magyarországát népi demokráciává, a kizsákmányolok elnyomó államát a munkások és dolgozó parasztok szocialista államává változtatta. (Nagy taps.) Ez a munkásosztály számban egyre gyarapszik: az ipari munkások száma 1954-ben elérte az 1,270.000 főt, ami 1938-hoz képest 78,4 százalékos eme.kedést jelent. Még inkább növekszik műveltsége és öntudata. Súlya, vezetőszerepe hazánk életében egyre nagyobb, és a jövőben meg csak tovább emelkedik. Hála és dicsőség nemzetünk vezctöerejének, a magyar munkásosztálynak! (Hoszan- tartó taps.) magyar értelmiség is. Nemcsak mennyiségi, hanem minőségi fejlődésről van szó. Az értelmiség, s vele együtt a szellemi mutn<a és a tudomány hazánkban, a felszabadulás óta olyan elismerésben és támogatásban részesül, mint azelőtt sohasem. A régi értelmiség túlnyomó többsége nemcsak arról győződött meg, hogy építő munkáját őszinte megbecsüléssel és hálával kíséri a magyar dolgozó nép. A hazájához hű értelmiség, ezen belül különösen a műszaki értelmiség, azt is megértette, hogy a felszabadult Magyarország a népi demokrácia, munkájához olyan hatalmas lehetőségeket nyújt, amelyekről a tőkés időkben szó sem lehetett. A magyar értelmiség' zöme felismerte, hogy milyen fontos szerep vár reá a szocializmus építésében, hogy nincs szebb feladata, mint a dolgozó nép érdekeit szolgálni. A régi értelmiség mellett a felszabadulás óta, számban és jelentőségben egyre jobban növekszik a népből, a munkások és parasztok gyermekeiből lett értelmiség. Ez az új és a régi értelmiség egyre inkább összeforr, s ezzel is köze • !ebb kerül a dolgozó néphez, egyre inkább eggyé forr vele. Üdvözlet a mi új és régi értelmiségünknek, a mind egységesebbé váló népi értelmiségnek! (Hosszantartó taps.) Népünk nemzeti egységének létrehozásában döntő szerepe volt és van annak, hogy megvalósult munkásosztályunk egysége. Amíg a munkásosztály, nemzetünk vezető ereje nem volt egységes, nehéz volt a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása, és nem érvényesülhetett teljes erővel a munkásosztály vonzása a többi osztályra. A mnkásosztály egységének létrejötte lett az új, erősödő nemzeti egység kialakulásának ieg- főbb tényezője. Erősíti nemzeti egységünket a nők felszabadítása, az, hogy megszűnt minden régi korlátozás, mely a férfiaknál aláren- deltebb helyzetben tartotta őket, s mint a haza egyenrangú polgárai előtt szélesre nyíltak az érvényesülés kapui, melyek a tőkés időkben el voltak zárva előlük. A magyar dolgozó nők, köszönetüket és hálájukat jó, odaadó munkával fejezik ki. Nincs szocialista építésünknek olyan területe, ahol az clmunkások, sztahanovisták, a legjobb, legodaadóbb dolgozók első soraiban áldozatkészen, példamutatóan olt ne lennének a felszabadult magyar nők! .(Nagy taps.) ' Végül, dé hern Utolsósorban rá kell mutatnunk arra, hogy a I nemzeti egység jövendő tovább- erősítésében milyen fontos szerepe van a felnövő ifjúságnak, a DISZ lelkes fiataljainak, a kedves kis úttörőknek, annak az új nemzedéknek, mely már nem ismeri a tőkés kizsákmányolást, mely már a mi nevelésünk, S mely hús a húsunkból, vér a vérünkből, s amely a szocialista fejlődés jobb, boldogabb jövőjének záloga. Modern történelmünk folyamán először vagyunk tanúi annak, hogy a munkások és parasztok szilárd, szoros szövetségben áiinak, hogy támogatja őket a haladó, a néppel összeforrott értelmiség. A régi nagytőkés-nagybirtokos Magyarországon az elnyomó osztályok és a nép közt áthághatatlan szakadék állott fenn, s' az elnyomók és elnyomottak kérlelhetetlen, szakadatlan harcot vívlak egymással. Ma a helyzet e téren is gyökeresen megváltozott. Az elnyomó osztályokat, a városi burzsoáziát és a föld- birtokosokat a felszabadulás 10 esztendeje alatt felszámoltuk. Ezzel nemcsak a dolgozók évszázados kizsákmányolásának vetettünk véget, de kiküszöböltük azokat az erőket is, melyeknek létérdeke volt a nemzet megosztása, s amelyek csak e megosztással tudták uralmukat fenntartani a dolgozó nép felett. Az egyetlen megmaradt kizsákmányoló osztály, a kulákság gazdasági erejét és befolyását a faluban korlátok közé szorítottuk, s jóreszt megszabadítottuk a dolgozó parasztságot a kíméletlen, kegyetlen kulák-kizsákmányolástói. A Az elmúlt fiz esztendő hatalmas fejlődésének, amelyet hazánk minden területén tapasztalunk, döntő feltétele volt a nemzetközi helyzet megváltozása a szocializmust építő, békét véoő kilencszázmilliós tábor javaid. Szakadatlanul nő és erősödik a Szovjetuniónak, mint a világbér ke őrének és szilárd védelmezőjének jelentősége, befolyása, tekintélye. A béke minden híve szerte a földkerekségen, örömmel és rókonszenvvel tekint a Szovjetunióra, amelynek minden sikeréből, minden eredményéből új erőt; új biztatást merít. A Szovjetunió gyorsan kiheverte a második világháború szörnyű sebeit- és szocialista gazdasága nemcsak a szovjet nép jólétének állandó emelkedését biztosítja egyre fokozódó ütemben^ de a szovjet honvédelem erőteljes fejlesztését is. Ma már világos mindenki előtt, hogy a Szovjetunió ma erősebb, mint valaha, és erői szakadatlanul nőnek. (Nagy taps.) A felszabadító Szovjetunió győzelmes harcai nyomán Európában a szocializmust építő népi demokráciák egész sora keletkezett. A Szovjetunió segítségével több mint ' két évtizedes hősi harc után felszabadult a nagy kínai nép és ugyancsak rátért a szocializmus építésének útjára. A felszabadult, 6U0 milliós kínai nép példája hatalmas vonzóerőt gyakorol Ázsia és Afrika gyarmati és félgyarmati népeinek szabadságharcaira. A szocializmust építő államok hatalmas táborától támogatva, n magyar népne^t sok évszázados történelme során most van először lehetősége, arra, hogy önállóan döntsön sorsáról. A földes* urak és- kapitalisták gazdasági és politikai uralmától csakúgy megszabadult a magyar nép, mint a külföldi töke elnyomása alól. Most tárulnak ki előtte történelme folyamán először a kulturális,' gazdasági és: politikai felemelkedés olyan . lehetőségei, amelyekben szabadon-fejtheti ki teremtő erpjét és tehetségét. Az álmúlt tüjeszlencUi ebben a té1 munkásosztály, a dolgozó parasztsággal szövetségben ura,kudo osztállyá vált, s maga köré eggyé kovácsolja, előre viszi az egész dolgozó népet, melynek erkölcsi és politikai egysége napról napra erősödik. Pártunkkal az élén, melynek tekintélyei cs vezető szerepét ma az egesz dclgozo nép elismeri; egyre *n- káb szilárdul a népi demokratikus hazafiság és egyre határozottabb formákat ölt a szocialista nemzet. A felszabadulás ótá megváltozott az államhatalom, melyet a múltban a tőkések a dolgozó nép kizsákmányolására és elnyomására használtak fei. A régi burzsoá államgépezet helyére — pártunk vezetésével — a dolgozó nép teljesen új államhatalmat teremtett, mely a népgazdaság fejlesztésének, a kulturális forradalom kibontakozásának, a szocializmus építésének fő eszköze hazánkban. s amely, mint a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti korszak államformája, sikerrel töiti be a proletariátus diktatúrájának funkcióit. A felszabadulás óta új társadalmi, politikai és gazdasági rend jött létre, és erősödik meg mindinkább a munkásosztály, a város és a falu dolgozóinak vezetése alatt. Ezt a korszakalkotó történelmi tényt rögzítette le alkotmányunk, mely a felszabadulás utáni esztendők vívmányait foglalta össze és kimondta, hogy minden hatalom a dolgozó népé. Ez a hatalom fegyverül szolgál á tőkés maradványok elleni harcban és a szocializmus építésében egyaránt. Ma már kilencszázmillió ember építi Európában és Ázsiában a szocializmust és küzd vállvetve, egymást kölcsönösen segítve és támogatva, testvéri egységben a békéért, az imperialista háborús gyújtogatok ellen. (Hosszantartó, nagy taps.) A béketábor nepeinek barátsága a proletár nemzetköziség, az őszinte kölcsönös segíteni akarás és a közös gazdasági fellendülés elvén alapszik. Míg a kapitalista államok viszonyát egymás kizsákmányolása, a kíméletlen verseny, a szakadatlan gyanakvás és intrika jellemzi, addig a béke, a demokrácia és a szocializmus nagy táborának minden országát az őszinte barátság, egymás önzetlen támogatása köti össze. Ebben a táborban — ellentétben a kapitalista világgal, ahol az erősek a gyengébbeket mindig leigázzák és kizsákmányolják ■— a nagy és kis népek egyenjogúságának elve uralkodik. A szocialista tábor minden népe örömmel, lelkesedéssel tekint a többi szocialista ország sikereire és eredményeire, tudja, hogy ezek közös eredmények, az ő sikerei is. Ez az egészséges, őszinte, baráti, újtípusú viszony, melyet azelőtt a történelem nem ismert és mely a kapitalista országok között elképzelhetetlen és lehetetlen, legfontosabb záloga a szocialista tábor baráti népei továbbhaladásának. kintetben még csak kezdet, még csak kiindulás. De ezek a kezdeti eredmények is olyanok, amelyekhez foghatót hiába keresünk a felszabadulás előtti Magyarorszag történetében. Erről tanúskodnak a felszabadulás óta eltelt tíz év gazdasági, ' kulturális és egyéb eredményei. . Ezek az eredmények, ba ösz- szchasonlítjuk az elmúlt tíz esztendő fejlődését a háború előtti utolsó békeévvel, már magukban véve is bebizonyítják a szociális la rend- 1 : - * szer, a szocialista termelés fölényét. Az egyszerű összehasonlítás ezen a téren nem mutatja meg az igazi képet, mert hiszen tíz évvel ezelőtt, felszabadulásunk idején hazánk romokban hevert, gyáraink, üzemeink jelentékeny része elpusztult, vagy gépeit a náci rablók és magyar' csatlósaik külföldre hurcolták. Hasonlóképpen szenvedett a mezőgazdaság is, melyben az állatállományunknak a fele sem maradt meg. Az ipari termelés térfogata 1954-ben az 1938. évinek háromszorosára emelkedett. A gyáripar termelése 1954-ben az 1938; évinek háromszorosára emelkedett. Ezen belül a nehézipar 333 százalékkal, a könnyűipar 13!) százalékkal, az élelmiszeripar 232 százalékkal termelt többet, mint 1938-ban. Ha összehasoplitjuk az egyes alapvetően fontos cikkek termelését, megállapíthatjuk, hogy széntermelésünk 1938-ban 9.360.000 tonna volt, ez a múlt évben több mint kétszeresére; 22,000.000 tonnára nőtt. Hasonló fejlődést mutat a nyersvaster- melés, mely az utolsó békeév 335.000 tonnájáról 843.000 tonnára emelkedett 1954-ben. Acélt 1938-ban 647.000 tonnát termeltünk, 1954-ben pedig 1,491.000 tonnát. Még gyorsabban nőtt a villamosenergia termelése, meiv az 1938. évi 1,399.000 megawattóráról 1954-ben 4,830.000-re emelkedett. A mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges nitrogén-műtrágya termelése az utolsó, háború előtti évhez képest 2,5-szeresére nőtt, a foszformütrégyáé megháromszorozódott, ugyancsak megháromszorozódott a cement termelése is, megnyolcszorozódott a motorkerékpárok termelése* majdnem két és félszeresére nőtt a kerékpárgyártás. Cukorgyártásunk 140 százalékkal nagyobb, mint 1938-ban volt, sört majdnem hatszor annyit termelünk, mint 1938-ban. Pamutszövetet egy és félszer annyit, len- és kenderszövetet több mint kétszer annyit termelünk. Az egy munkásra jutó villamosenergia- felhasználás a gyáriparban 1954- ben kétszer annyi volt, mint 1938-ban. Jelentősen fejlődött az ipar az új technika és a fokozottabb gépesítés terén is. _ A magyar ipar számos olyan gépet állít elő, melyet korábban nem gyártottunk, mint például bányagépek, új rendszerű eszterga- padok, betonkeverő-gépek, nagy feszültségű és nagy teljesítményű kondenzátorok, ai'ató-cséplő- gépek, lánctalpas traktorok sto. Gyártunk olyan nagyhatású gyógyszereket is, mint például a penicillin, sztreptomicin stb. Különösen erőteljes volt iparunk fejlődése az első ötéves terv folyamán. A szocialista iparosítás alapelvének megfelelően leggyorsabban a nehézipar termelése emelkedett. 1954-ben a nehézipar mintegy háromszor annyit termelt, mini 1949-ben. Az ötéves terv folyamán olyan hatalmas létesítmények épültek, mint a Sztálin Vasmű, az Inotal, Borsodi Kooperáció, Komló és a többi, amelyekre joggal büszke minden magyar munkás, minden magyar értelmiségi és dolgozó parasztságunk. A lakosság fogyasztási cikkekkel való fokozottabb ellátására nagy könnyű- és élelmiszeripari üzemeket létesítettünk, amilyenek a Szeged: Texti'kombinát, a Zalaegerszegi Ruhagyár, a Debreceni Tejüzem, a Kecskeméti Hütőház stb. A mezőgazdaság szocialista átszervezése Is megkezdődött. Jelenleg az ország szántóterületének több mint 30 czizüleka már a szocialista szektorhoz tartozik. Gyorsan nő az öntözött terület, amely az ötéves terv folyamán megháromszorozódott. A mezőgazdaság gépesítésének ütemét mutatja, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság gépi bázisai, a gépállomások az elmúlt évek alatt jeletékenyen erősödtek. Számuk 1954 végén 312, es több mint 11.000 traktorral, közel 11.000 cséplőgéppel és egyeb gépekkel rendelkeznek. (folytatás a 3, oldalon.)) A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége népi demokráciánk szilárd alapja Á Szovjetunió ma erősebb, mint valaha és erői szakadatlanul nőnek Tíz év eredményei bizonyítják a szocialista rendszer és a szocialista termelés fölényét
