Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-30 / 101. szám

Magyar dolgozók! Harcoljatok a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásáért ! Előre a szocializmus épitése útján! ka£*Aft4*AAUA4AftAAAAAA4AAAUAAáAAAAAAAAl aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa* aaaa aa^^a.aaa aA AaÁAAAAAAAAAAA AAAA AAAAAAAAAAAAA AA AAaAA a a. /-a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a A a A a a a a a a a a a a a a a A A a A 4. A A A A AAA A A A A'A^.AA A A A A a a a a a a a á Alkotásaink, erőnk diadalmas megmutatásával készülnek megyénkben a városok, falvak dolgosói május I-re Aki ezekben a napokban fi­gyeli üzemeink, vállalataink, a város és falu május elsejei ké­szülődéseit, azt tapasztalhatja, hogy a felvonulás, az öröm és gyözniakarás seregszemléje lesz. A Kecskeméti Gépgyár felké­szülése erőt sugárzó szervezett­séget és egységet jelképez. — Nem erre gondolunk-e, amikor a kiváló dolgozók zászlóerde­jét láthatjuk a felvonuláson. A gyár menetének élén ugyanis ötös sorokban az üzem legjobb dolgozói menetelnek majd, min­denki kezében hatalmas zászló. Utánuk három dolgozó viszi az ölágú csillagot, a lefutó szala­gok végét egy-egy népviseletbe öltözött dolgozó fogja kézben. Majoros Sándor bácsi már pár napja festi a jelszavakat. Bro- vics János, Hajda Ágoston és Molnár József asztalosoknak a tehergépkocsi és a villanytar­gonca okoz gondot. A gépkocsin bemutatják zománcáruikat, a targonca a tribün előtt felemeli elejét és így láthatóvá válnak a grafikonok, rajzok, amelyek a fejlődést ábrázolják. Migléezi Béláné utoljára tart próbát, hogy a kultúrcsoport is szépen szerepeljen a menetben. Négy élő betű : — béke A Kecskeméti Gyufagyárban Hencz József már napok óta fúr- farag azokon a táblákon, ame­lyekkel a dolgozók majd felvo­nulnak. Gyufaskatulyákból rak­ták lei a béke szó betűit. Min­den betű egy-egy tábla, ame­lyet más-más dolgozó visz a menet élén. A gyufagyáriak ké­szülődése visszatükrözd azt az örömteli hangulatot, amellyel a nagy nemzetközi munkás ün­nepnapra készülnek. A szívből jövő szeretetet su­gározza az Építőgépkarbantartó Vállalat készülődése. A gépek felvonulása érőnk diadalmas megmutatását jelzi. Deák Ár­pád ma végzi az utolsó ecset- vonásokat, hogy minél csino­sabbak legyenek a targoncák, kazánok. A hatalmas 500 literes betonkeverőgépet menetközben is üzemeltetni fogják. A Borforgalmi Vállalat élén teherautó viszi a vállalat nagy emblémáját és a büszke élüzem csillagot. Feldíszített harminc hektós hordó, táblák, feliratok példázzák majd munkájuk ered­ményeit. A kocsi után fehér kö­penyben a pincemesterek vo­nulnak kadarkával töltött iopó- val, utánuk a pincemunkások overáios csoportja, majd a tán­cosok, sportolók és többi dol­gozók ünneplő hada. A Kiskunfélegyházi Bányá­szati Berendezések Gyárának előcsarnokában már ott sorakoz­nak a gondosait előkészített de­korációk. Szorgalmas kezek fes­tették, szerelték, szögeitek a ki­fejező emblémákat, a nagyszerű termelési eredményeket, a lel­kesítő feliratokat. A gyáriak fel­vonulását három zászlós nyitja meg. A májusi szél a párt, a DISZ, a vállalat nagy selyern- zászlaját lengetheti. Bizonyara tetszést arat majd az őket kö­vető kicsinyített távvezeték, me­lyet szépen díszített elektromos targoncán vontatnak. A tizenkét nemzetközi zászlót a patronált piroskendős úttörők viszik. A májusfa sem marad el, a lelógó szalagokat a népitáncosok fog­ják csokorba. Utánuk a jövő vonul... A díszesek nagy cso­portja piros zászlókkal, felira­tokkal halad, őket követik a gyár büszkeségei, a sztahano­visták, kiváló dolgozók. Zászlóerdő alatt szinte az egész üzem múmiájá­ról ad ízelítőt a Kiskunha'así Baromfifeldolgozó Vállalat autó- karavánja. A gyári napközisek éneklő csoportja után az első autón piaci standot rendeztek be, ahol átveszik a tojásokat, a következőn lámpázást, , csoma­golást végzik menetközben, majd a baromfivágás , és kopaszrás, osztályozás, csomagolás követ­kezik. A hűtőházat ábrázoló ko­csin bundásemberek ütnek majd, ezután a szerelőműhely, az adminisztráció következik. Az autók után a kiváló dolgo­zók, a sztahanovisták a május 1. műszakban szép eredményt elért dolgozók egyforma sorai, a férfiakon kék overál, a nőkön fehér köpeny, pirosbabos kendő. Vidám zenessóval vonulnak majd a Bajai Gyapjú- szövetgyár üzemegységeinek dol­gozói. A sort a napközi otthon kicsinyített modeljével kezdik, a felvonulók színpompás menetét pedig az üzem gyártmányaival díszített, eredményeket hirdető autóval zárják. A zenekar és népi tánccsoport után a fonoda dolgozói vonulnak kiváló dolgo­zóikkal az élen. Okét követi az énekkar után a szövődé, majd a javító,. adminisztratív munkát végző dolgozók éneklő tömege. Kiissöntjiik május elsejét hirdeti a virággal díszített nagy tábla a Kalocsai Paprikafeldol­gozó Vállalat színes csoportjá­nak élén. Nyolc népviseletbe öltözött kalocsai lány tartja majd a földgömbről aláeresz- kedó viráigfűzéreket. Minden lei- vonuló kezében, gomblyukában piros szekfű és ott lobognak a magasba tartott zászlók. A táb­lákon a felírások szép százalé­kokat, a kiváló eredményeket hozzák tudtára Kalocsa népé­nek. A felvonulók között két ko­csi. Az egyiken egy hatalmas malomkő, négy molnár szorgos­kodik körülötte, a másikon vi­dám lányok, asszonyok csoma­golják a világhírű kalocsai pap­rikát. És ha véget ér a felvonulás, a Beloiannisz kertben felállított sátorban gyűlnek össze és együtt szórakoznak, vidáman játszanak, amíg csak le nem bukik a nap a nyugati égen. Megyei kereskedelmi értekezlet Csütörtökön délelőtt Kecske­méten a megyei tanács kultúr­termébe megyei kereskedeuni értekezletet hívott össze az MDP Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az értekezletén földművesszövetkezeti ügyveze­tők, tanácsi és állami kiskeres­kedelmi boltvezetőik, kiváló dol­gozók, a felügyeleti szervek ve­zetői vettek részt. A beszámolót Szalai Károly, a Megyei Tanács Kereskedelmi Osztályának veze­tője tartotta. Az előadó az országos belke­reskedelmi tanácskozás, az MDPí Központi Vezetősége márciusi határozata alapján foglalkozóit a megye kereskedelmének je­lenlegi helyzetével, eredményei-; vei és a hibák kijavításának módjával, a város és a falu kö­zötti áruforgalom megjavításá­val. Szocialista kereskedelmünk az utóbbi néhány évben igen so­kat fejlődött, — állapította meg Szalai clvtars — egyre több szö­vetkezeti boltegység alakul a falusi és városi lakosság igé­nyeinek kielégítésére. 1952-ben még 670 a szövetkezeti boltok száma, jelenleg 970 egység mű­ködik. ; Az áruforgalom az elmúlt év-: ben 650 millió forint volt, 117: százalékkal - magasabb, mint; 1952-bon. A vegyesipari- és ru­házati cikk forgalma is nagy emelkedést mutat. A tanácsi' kiskereskedelemben a ruházati: árucsoportban a fogyasztás 1954-ben 127.9 százalékkal, a ve­gyesipari cikkek fogyasztása; 126.9 százalékkal volt nagyobb, .mint az előző évben. A hibák­ról sem szabad megfeledkezni.; Még mindig igen magas a szál-: Htási költség. Az Észak-Bács-; megyei Népbolt Vállalat például; 35.000 forinttal lépte túl az elő-1 irányzatot, az Izsáki Földmű­vesszövetkezet pedig a tervezett 1.43 százalékos szállítási költ­ség helyett 5.06 százalékot hasz­nált fel. Igen sok tennivaló van a társadalmi tulajdon megőrzé­se érdekében. Szabadszálláson például az 51-es számú boltban 100 kiló gesztenye megromlott. Gyakori a leltárhiány is. A beszámoló ezekutén foglal­kozott a helyi árualap fokozot­tabb kihasználásának módsze­reivel. A ktsz-ek nagyobb mér­tékű foglalkoztatása lehetővé teszi, hogy az árualap 8 száza­lékát szolgáltassák ebben az évben. A beszámoló mozgósított a tervek teljesítésére, a költség- szint csökkentésére, a társadal­mi vagyon megőrzésére, a he­lyes és jó árutérítésre. A tartalmas beszámolót hoz­zászólások követték. Az értekezlet Herczog György, a megyei tanács kereskedelmi osztálya vezetőhelyettese zár­szavával ért véget. A tizenegyedik szabad május elsején két új, tágas, frissen festett buszt láthat majd Kecs­kemét közönsége a Műkert felé vezető úton elsuhanni. És a vá­ros két új vendége e nagy ün­neptől naponta fogadja majd tá­gas belsejébe a munkába siető dolgozókat, az ügyük elintézését végző kecskeméti lakosokat, — Igen! Megérkezett a két új busz, — mondja Csika Sán­dor elvtárs, a Gépkocsi Közle­kedési Vállalat igazgatója büsz­ke örömmel. Néhány órája áll­nak még csak a vállalat udva­rán a hatalmas kocsik, de az­óta szinte le sem vette róluk tekintetét. Régi gépkocsivezető, hosszú évekig a volán mellett teljesített szolgálatot és szívét még ma is megbizseregteti egy- egy tökéletes alkotás. Kecskemét sokat emlegetett közlekedéséről beszélgetünk az igazgató elvlárssal. Röviden megtudjuk, hogy a vállalat tíz kocsijából hármat kicserélnek. Kettőnek az utóda idő előtt, még az első félévben megérkezett, . Mit jelent majd e két új busz a város közlekedésében? — Fe­leljen erre az igazgató elvtárs. — Nem jelent több kocsit, mégis sokat segít. Biztosabb lesz a közlekedés és a pótkocsik is sűrűbben indulhatnak majd a forgalmasabb útvonalakon. Ed­dig is volt már pótjárat, de sok­szor bizony nem ért rendeltetési helyére, mert útközben meghi­básodott. Nem egyszer három­négy kocsi »'betegen« állt az ud­varon, a megállóknál pedig tör- ték-zúzták egymást az emberek. Az új kocsik tágasabbak i.s, mint a régiek, 39 kényelmes ülő­hely van bennük, azonkívül az állóhelyek. Most már el tudjuk érni, hogy az egyes és négyes vonalán' a reggeli órákban — 6-tól 8-ig, de ha kell tovább is — állandó pótkocsik induljanak, a műszak végeztével szintén és a kórházi látogatási napokon is kisegítőjárat segítsen a forgalom lebonyolításában. Ezek a mos­tani lehetőségek. Jövőre aztán fokozatosan, ahogy gépkocsi parkunk megengedi, negyedórás járatokat indítunk és ha szapo­A párt vezető szerepéről — avagy a „legalkalmasabb helyiség“ Szánkon Napjainkban a Központi Vezetőség márciusi határozatai után sok szó esik a párt vezető szerepéről, mint további előrehaladásunk legfőbb biztosítékáról. Ezzel kapcsolatban a közelmúltban ugyancsak figyelemreméltó dolog történt Szánk községben. A helyt Földművesszövetkezet igazgátóságának április 18-i ülése egyhan­gúlag megállapította, hogy a községi italbolt jelenlegi helyzete tűrhetetlen és sürgős változtatást igényel'. Az igazgatóság tagjai, mint alapos emberek, nem elégedtek meg a tény megállapításával, hanem részletesen kif undálták, ho­gyan oldják meg ezt a kérdést. A pontos és alapos terv félsiker, gondolták s ezért értelmi szerzőül, mivel jogot végzett — tékát ilyen dolgokban jártas — Forczek János igazgatósági tagot bízták meg, a helyi tanácshoz intézendő javaslat precíz elkészítésével, amelyet ha a tanács jóváhagy, »eljuttatják majd« a pártszervezet >'helyi csoportjához« is.(?) íme a jól kifundált és igazán nagylelkű javaslat kérelem szó­val álcázva: «A Szanki Földművesszövetkezet igazgatóságának 1955 ápri­lis 18-án megtartott értekezlete alkalmával egyhangúlag azon ké­relemmel fordul a tanácshoz, hogy azon kérésében támogassa, hogy a helyi pártszervezet székházát italboltnak átengedje. Ezzel szem­ben a szövetkezet Iditelezi magát, hogy a rendelkezésére álló Béke utca 19. szám alatt lévő, Balassi Pál-féle házat pártház céljára átengedné. Kérésünk támogatására felhozzuk: 1. A jelenlegi italbolt sem közegészségileg, sem elhelyezésű?g, sem méreüleg tekintve nem felel meg céljainak. . 2. Lcgallcalmasabb helyiségnek az említett pártházat találtuk: Központban fekszik, mérete is megfelelő italbolt céljaira. 3. Felajánlott ház pártszékháznak némi javítással és átalahU tussal szerény véleményünk szerint, megfelelne. Az átalakítás költ­ségeit a szövetkezet bizonyos összeg erejéig magára vállalná. 4. Az így végrehajtott csere nagyban hozzájárulna az italbolt forgalmának növeléséhez is. Ezen keresztül községünk fejlődését is előmozdítanánk. Ezen kérésünket egyidejűleg a pártszervezet helyi csoportjá­hoz is eljuttattuk. Ismételten kérjük a tanácsot, hogy kérésünket támogatni szíveskedjen. Ezáltal szövetkezetünk fejlődését is elő­segíti. Balog János s. k. Forcek János s. k. Tamasi Imre s. k. ügyvezető. igazg. tag. igazg. tag.« * Az olvasó, de minden józan ember azt hinné — és joggal —, hogy a tanácselnök, aki párttag is, a leghatározottabban visszautasít egy ilyen szemtelen, pártellenes javaslatot, annál is inkább, mivel ilyen ügyben dönteni és eljárni a pártszervezet egyedüli és kizá­rólagos joga. De nem.így Tóth D. Béni tanácselnök, aki a párt fölé helyezve a községi tanácsot, »mint erre illetékes«, odáig ment, hogy külön napirendi pontként végrehajtóbizottsági ülés elé vitte a földművesszövetkezet »kérelmét«. Ha pedig a községi pártalapszer- vezet titkára és egy-két VB-tag nem állnak a sarkukra, a végrehajtó bizottság szégyenteljesen nevetséges határozatot hozott volna. Elgondolkoztató ez a történet s nem kevésbé a fenti kérelem szemtelen, de ugyanakkor figyelmeztető fogalmazása is: »... Leg­alkalmasabb helyiségnek az említett pártházat találtuk«, »... sze­rény véleményünk szerint...«, »... bizonyos összeg erejéig magára vállalná«. S a megfogalmazott vélemény teteje — ha a pártszékház elhelyezésileg nem a község központjában, nem minden dolgozó pa­raszt által ismert és könnyen megközelíthető helyen lenne: »Ezer, keresztül községünk fejlődését is előmozdítanánk«(!?) Felette elgon­dolkoztató, amit az ilyetén megfogalmazott sorok takarnak. Nem lehet közömbösen elmenni amellett sem, hogy Balog elvtárs, a szövetkezet ügyvezetője, párttag létére aláír egy olyan pártellenes kérelmet, s ráadásul a tanácsnak címezve, amely egy italbolt érdekeit fölébe helyezi országunk vezető' ereje, a párt ér­dekeinek. Tóth elvtárs pedig mint párttag és tanácselnök, tagadva a párt vezető szerepét és léjáratva tekintélyét, tanácsvonalon akart dönteni a pártszervezet szuverén ügyeiben. Hol élnek az ilyen vezetők? Mit gondolnak magukról és minek képzelik a pártot? Meggyőződésünk, hogy a szombaton összeült községi pártértekezlet levonja ebből az esetből a megfelelő tanul­ságot és pártszerű válaszként olyan határozatot hoz, amely kimondja, hogy a község .egyes vezetőinek párthoz való viszonya tűrhetetlen és sürgős változtatást igényel. rítani tudjuk csak eggyel is a gépkocsik számát, u lVfuszáj- részt is bekapcsoljuk a háló­zatba. A város két legforgalmasabb útvonala a reptéri ‘és a homok­bányái járat, innen jön a leg­több panasz, itt várnak legtöbb­ször türelmetlenül, zúgolódva a dolgozók és bizony sokszor gya­logosan kénytelenek nekivágni a hosszú útnak. — Hogyan szereznek a pana­szokról tudomást, igazgató elv- társ? — Minden kocsiban van pa­naszkönyv és itt a vállalatnál is. Az idén még csak az itteni­be jegyeztek be egy panaszt — nem, mintha nem lettek volna kifogások. — Sokan hívnak lel telefonon és úgy mondják el észrevételeiket. Mi azonnal ki­vizsgáljuk az esetet és felelős­ségre vonjuk a hibák elköve­tőit. A tovarobogó buszokra jog­gal panaszkodnak az utasok. Ez különösen az 1-es járatnál for­dul elő. A homokbányáról sok­szor telt kocsikkal indulnak s hiába állnak a sorompónál a Lakatosipari Vállalat, az. AKK dolgozói, nem tudnak felvenni már egy teremtett lelket sem. — Van egy rendelkezésünk, hogy a végállomásról nem indulhat­nak zsúfoltan, de sokszor a jegy­kezelő gyenge ahhoz, hogy meg­fékezze a kocsi megrohamozok Reméljük, hogy most, a rend­szeresebb kisegítő járatokká: megszűnnek ezek a hibák. Bizonyosan így lesz, de ezt majd döntse el az utazóközön- ség. Befejezésül had szóljunk né­hány szót a gépkocsivezetőkről a jegykezelőkről. Fárasztó, ideg­kimerítő munkát végeznek egész napon át. A gépkocsivezető egyes járatoknál napi 250 kilo­méter utat tesz meg, ki ludjí hányszor! megállással. Az uta­sok ezreit szállítják naponta — az elmúlt vasárnap például 10.598 jegyet adtak ki a jegyke­zelők. Vannak a vállalatnál sztahanovisták, kiváló dolgozók. Sokat dolgoznak, el is fáradnak, de azért ne feledjék, hogy dol­gozótársaik talán még fárasz­tóbb munka után szeretnének hazajutni. És akkor talán a tü­relmetlen, zúgolódó utasok szá­ma is csökkenni fog. (Megyeri Hona.) Mégegyszer Kecskemét közlekedéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom