Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-28 / 99. szám

Kiskunfélegyházán is annyit ér minden vállalás, amennyit abból teljesítenek Még nem telt el két hét azóta, hogy a kiskunfélegyházi járási begyűjtési hivatal a községek­kel történt, előzetes megbeszélés alapján, versenyre hívta a rpe- gye valamennyi járását és fel­ajánlotta, hogy május 1-ig 500 mázsa sertést, 420 mázsa tojást, 250 mázsa vágómarhát, 120 má­zsa baromfit és 150 hektoliter tejet gyűjtenek be a járás terü­letén. A vállalás komoly jelentősé­gét bizonyítja az, hogy naponta nem kevesebb, mint 1 százalé­kos emelkedést kellene elérniük a járás valamennyi községében e termékek begyűjtésében. Mi hát a való helyzet most, amikor már csupán néhány nap van hátra ahhoz, hogy a járás adott szavát válóraváltsa? Az utóbbi értékelésig a járás sertésbegyűj­tési tervét 21.18, a tejet 16.07, a tojást 46.42, a baromfit 32.72, a vágómarhát 7.84 százalékra tel­jesítette. Az előző értékeléssel összehasonlítva, 10 nap alatt mindössze 1.83 százalékos emel­kedés mutatkozik, ha pedig a versenyvállalás előtti helyzettel hasonlítjuk össze a jelenlegit, bi­zony azt látjuk, hogy ezek az ered­mények kisebbek, mint aniit vártunk. Ha az okokat vizsgáljuk, ak­kor a vizsgálódást elsősorban a járási begyűjtési hivatalnál Kell kezdeni. A vállalás előtt ugyan született egy csomó határozat a begyűjtési munka megjavításá­ra, — melyben többek között szerepelt, hogy a járás összes termelőinek 70 százalékát ver­senybe állítják, a járási tanács­csal közösein ezer termelőnként tíz kisgyűlést tartanak a begyűj­tés fontosságáról, s néhány köz­ségben a központtól távol eső I tarfVarészeken felvásárlási na- I pokat rendeznek, hogy megköny- nyítsék a begyűjtést. Ezenkívül még a határozatok egész sorát lehetne felsorölni. De nem \s az a hiba a járási begyűjtési híva-' tál részéről, hogy a verseny megindulásakor nem hozott újabb határozatokat, hanem Ko hut Béla elvtárs, a begyűjtési hivatal akkori vezetője (néhány nap óta Baunoch György a hi­vatalvezető) még arról sem gon­doskodott, hogy a versenyvália- lás 'előtt hozott, dé nem kevésbé fontos határozatok végrehajtását ellenőrizze. Arra hivatkozva, hogy az apparátus kicsi és egye­dül hern képes a feladat végre­hajtására, nem is tett a hivatal semmiféle különösebb erőfeszí­tést. Tehát a' helyzet úgy fest, mintha a versenyvállaiás csak magáért született volna, s nem azért, hogy az egész járás terv- teljesítését elősegítse. Pedig a járási tanács nemcsak segítségét ajánlotta fel, hanem becsülete­sen ki is vette részét a verseny szervezéséből, sőt a begyűjtési munka ellenőrzésének jelentős, részét is magára vállalta, össze­hívták a járás valamennyi ta­nácselnökét és beszámoltatták őket községük begyűjtési helyze­téről. Jellemző egyébként, hogy ezen a rendkívül hasznos, szinte gyakorlati jelentőséggel bíró megbeszélésen a járási begyűj­tési hivatal egyáltalán nem kép­viseltette magát, pedig a megje­lent élvtársak olyan hibákat tártak fel-, amelyek a begyűjtési hivatal vezetőit is teljesebb át­tekintéshez segítették volna. A járásban például alig van egy­két olyan község, ahol nemcsak papíron működnék a begyűjtési állandó bizottság, vagy ahol ko­moly, meggyőző, népnevelő mun­! ka folyna. Persze, az eredmé­nyekről is beszámoltak. Páimo- nostorán rövid néhány nap alatt nagyon szép eredmények szület­tek, melyek arra engedtek kö­vetkeztetni, hogy fez a község állja a szavát. Az elmúlt héten a községben 14 mázsa tojást, 7 mázsa baromfit gyűjtöttek be és az egyheti emelkedés 8 százalék, ami magasan a járási átlag fö­lött van. Jászszentlászlón, a je­lenleg első helyen álló község­ben egy hét alatt 90 százalékkal emelkedett a tejbegyűjtés. Míg p versenyvállalás körüli napok­ban az egyheti tejbeadás nem haladta meg a 3ÖÖ litert, az áp­rilis 16 után eltelt öt nap alatt 900 litert gyűjtöttek be. Ugyanakkor nem lehet szó nélkül hagyni, hogy Alpár és még j ónéban y község messze le­marad vállalása mögött és szinte szemmel láthatóan visszahúzza az egész járás tervteljesítését; Az elmúlt hét egyik felvásár­lási napján 48 kiló tojást és 22 kiló baromfit gyűjtöttek be a községben. A hóiba ott van, hogy maga a járási begyűjtési hivatal nem sokat törődik a versennyel, — úgy gondolják, hogy az ügy ér­dekében váilaít kötelezettségü­ket a versenyvállaiás megtételé­vel már lerótták. Ugyananikor járásszerte hallgatnak a verseny­táblák és egyáltalán kevés szó esik a versenyről a hivatal ré­széről. Pedig bizonyára az ap­parátus dolgozói és vezetői egy­aránt meg vannak győződve ar­ról, hogy egy vállalás csak úgy ér valamit,, ha elsősörban azok veszik komolyan, akik a válla­lást megtették és munkájukon keresztül harcolnak is annak megvalósításáért. 260 hold kukoricát vetettek négyzeteseu eddig a kiskun illa jsal egyéni termelők Klskunmajsa termelőszövetke­zetei és az egyénileg dolgozó pa­rasztok a múlt évhez hasonlóan idén is élenjárnak a mezőgaz­dasági munkákban. A tavaszi kalászosokat határ­idő előtt elvetették és koraía- va'sszal 4340 hold őszi kalászoson végezték el a fejtrágyázást. Áp­rilis 22-ig elvetették a naprafor­gót, földbékerült a szerződött cukorrépa magja s befejezés előtt áll a burgonya ültetése is. Erős ütemben megindult a ku­korica vetése, — eddig 670 hol­don került földbe. A község dolgozó parasztsága a tél folyamán nem hiába láto­gatta szorgalmasan a mezőgaz­dasági előadássorozatokat. Ezt mutatja, hogy bátran alkalmaz­zák a fejlett agrotechnikai eljá­rásokat. A 680 hold napraforgó­ból 320-at négyzetesen vetettek el s a burgonya fele négyzetes- fészkesvetésű módszerrel került földbe. Ezt alkalmazzák a kukorica­vetésben Is. Az eddig elvetett kukoricából 260 hold négyzetes. A sikeres munkában jelentős része van a mezőgazdasági ál­landó bizottságnak és a terme­lési bizottságnak. Ezek tagjai mái- koratavasztól kezdve széles­körű felvilágosító munkát foly­tatnak a dolgozó parasztság Kö­rében és személyesen is példái mutatnak. Például Czinköczi Dá­niel 11 holdas dolgozó paraszt, állandó bizottsági tág összes ka­pásnövényeit négyzetesen vetet­te el. Sisák Péter, az állandó bizottság elnöke a vetések előtt a próbacsíráztatásokat is elvé­A Kiskunmajsai Gépállomás négyzetbevetés.i bemutatót tar­tott a jászszentlásztói Lenin TSZ-ben. Harmincötén vettek részt itt a tsz-elnökök, agronó- musök közül. Bemutatták Babos Páll főgépész által szerkesztett sorvonalazö munkáját, majd a kultivátort a növényápolásban. A tsz-elnökök úgy vélekedtek, hogyha a gépállomás az ő terü­letükön is úgy végzi majd a Koók Mihály rézműves kis­iparos, kecskeméti lakos a kö­vetkezőket írta szerkesztősé­günkhöz levelében: — Mint permetező, gépjavító kisiparos sajnos nehezen tudja ellátni munkáját, mivel nem tudja megkapni az előírt rézmennyi­gezle. A községben közei kétezer tsz-tag és egyénileg dolgozó pa­raszt áll egymással párdsver- senyben. Harcolnák a munkák időbeni, jóminőségű elvégzésé­ért, ezzel a magasabb termés­eredményekért. munkát, ahcgyarie a bemutatón látták, akkor nagy segítségét adnak. Mostmár tehát valóban a gépállomás dolgozóin a sor, hogy bebizonyítsák a gépi mun­ka előnyét. • A gépállomás körzetéhez tar­tozó termelőszövfetkezétek küko- rica-vetésterületük 65 százalé­kát vetik és művelik majd négyzetesen. séget. Közbelépésünkre a KIOSZ a vizsgálat alapján értesítette szer­kesztőségünket. Koók Mihály e hónapra megkapta többlctréz- kiutalását. A további anyagellá­tás biztosítására pedig intézke­dés történt. A gépállomás körzetének isz-éi a kukorica 65 százalékát vetik négyzetesen Orvosolták a panaszt Megyei kereskedelmi értekezlet Az MDP Bács-Kisfcunmegyei bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága április lio 28-án a megyei tanács kultúrtermében megyei kereskedelmi értekezletet tart. Az értekezleten a beszámolót Szalui Károly kereskedelmi osz­tályvezető mondja el. Az értekezlet feladata, hogy az MDP Központi Vezetősége márciusi ha­tározata alapján megszabja a kereskedelem to­vábbi munkájának feladatait. Megtárgyalják ezen az értekezleten, hogyan lehetne a város és a falu közötti áruforgalmi kapcsolatokat elmé­lyíteni, kiszélesíteni, valamint a kereskedelem­nek a termelésre serkentő hatását. Megvizsgál­ják a megyei kereskedelem mai helyzetét, ered­ményeit és feltárják a hiányosságokat, amelyen fékezik a gyorsabb kereskedelmi forgalmát, A guruié könyvesbolt megyénkben Kedves cs ritka vendég érkezett megyénk­be; az Állami Könyvterjesztő Vállalat guruló •könyvesboltja. A guruló könyvesbolt feladata, hogy a legtávolabbi községekbe is elvigye a leg­újabban megjelent mezőgazdasági szakkönyve­ket, politikai és szépirodalmi műveiket, az ifjú­ság részére pedig a meseköhyveket és ifjúsági regényeket. A guruló könyvesbolt u következő községe­ket látogatja meg: Szabadszállás, Fülöpszáiiás, Soit, Harta, Fájsz, Dusnok, Sükösd, Jánoshalma, Mélykút, Kisszállás; Kiskunmajsa, Tompa, Kun­baja, Madaras, Bácsborsód, Bácsfeokod, Csátalja, A guruló könyvesbolt minden községben két-három órát tartózkodik. Ezalatt a nagyvá­rosok könyvesboltjaival egyidőbén árusítja -a kohy vújdohságokat. Vetik a kukoricát a Bácsalmáson a Lenin Ter­melőszövetkezet kezdett hozzá elsőnek a kukorica vetéséhez. Péntektől hétfőig három nap alatt 20 höldoh fejezték be a kukorica négyzetes vetését. De nemcsak a termelőszövet- kézétben, hanem az egész köz­ségben megélénkült a határ. Hétfőn már az egyéniek is meg­kezdték a kukorica vetését a szikkadtabb, szárazabb talajo­kon. Ábfaháin István óalmási dolgozó paraszt, mint tanácstag is példát mutat környékbeli pa­raszttársainak. Mindent elsőnek vetett el és a kukoricavetéshez is ő fogott hozzá először. Mint a termelési bizottság tagja, élén­bácsalmási batárbán ken érdeklődik a termeles új módszerei iránt. Télén a terme­lési bizottság szakmai vitáin már sokat hallott áriról, hogy mennyivel magasabb termést biztosít a négyzetesen vétett ku­korica. Most ő is így vétette el összes kukoricáját. A községben hatvan egyéni gazda versenyez most, akik va­lamennyien felajánlották, hogy május elsejére minden termény elvetésével elkészülnek. A ver­senyzők közül már többen tel­jesítették adott szavukat, így Ábrahám Istvánon kívül még Kovács József, a termelési-, és Saffer Márton, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke is. Májusi 1-rc kéü/jiiluefe kultitroükouaíuk Gyárainkban, földjeinken ne­mes munkálkodás folyik, a vi­lág proletariátusának nemzet­közi ünnepére: május : 1-re. A törhetetlen akarat és a lanka­datlan erőfeszítés a méltó ün­nepnek még méltóbb keretet ad, mert ki-ki a maga munká­jával, a maga módján igyekszik, hogy erejének, ügyességének a legjavával járuljon hozzá eme négy ünnep bensőségesebbé té­teléhez. Az ünnepi páthosz szelleme kultúrházainkra és kultúrottho- nainkra is íraterítette a lelkese­dés palástját. Megyénk közsé­geinek, városainak kultúrhelyi- ségeiben már folynak az előké­születek a nagy ünnepre. A kul- túrhelyiségfek és környékük csi­nosítása szorgalmas és lelkes emberek munkáját ismeri él. Különösképpen a fiatalság mu­tatja meg lelkesedését e tekin­tetben. A sodtvadkerti kultúrott­hon környéke délutánonként olyan népes, akár a piaci nap. Úttörő lányok, fiúk kezenyo- mán szinte órák alatt alakul át az eddig elhanyagolt kuttúrpark; körös-körül f agyai t-csemétéket ültetnék, a falu díszére. Á kul­túrotthon zenekara pedig estén­ként mozgalmi 'dalokat próbál, tanúi, hőgy a május T-én felvo­nuló dolgozóknak a muzsika nyelvén siessen segítségükre. Községi és városi kultúrottho- naink többsége komoly kultúr­műsort állított programjába május 1-re. A seregszemle pom­pás és gazdag , anyagát a legtöbb község kultúfegyüttese a saját színpadán viszi a közönség elé. Ladánybenén is az újonnan épült kultúrházban a kultúrott­hon együttesé bemutatja az ün­neplő közönségnek a vegyespá­ros Zalai táncot, meg a Kalo­csai párnatáncot. A kultúrház előtti téren este tábortüzet ren­deznek, amely fényénél az isko­la- tanulói a kultúrházzal kar­öltve, népi játékokat mutatnak be. Az a legjobb, ha a kultúrott­hon minél gazdagabb, minél sokrétűbb műsorszámmail igyek­szik ünnepibbé tenni a nagy ünnepet, ha minél több újat tud adni az ünneplőknek. A kiskő­rösi kultúrház népi tánccsopór-,- ja eredeti népviseletben az ed­dig birtokába jutott zászlókkal, serlegekkel és egyéb nyert aján­dék tárgyal; kai vonul fel tíz ün­nepségre és ott mutat be héhány érdekes táncot, az ünnepi főté­ren. Az ünnepély alkalmával a kultúrház galambász szakköre 152 galambot röpít fel, meg ga­lambkiállítást is rendez. A kul­túrház talajvizsgáló szakköre a felvonulás után talaj- és tejvizs- gáló bemutatót! rendez, amelybe bevonják a gépállomás szakem­berért, mezőgazdászait. Este a kultúrház rendezésében a vas­utaszenekar nagyarányú hang­versenyt rendez, s végül tánc­mulatság zárja be a* 1-1 ünnep­ségeket. A kultúrház nagyter­mében már megkezdődött május 1-re a díszítés, ami az ünnep­ségnek külsőleg is gyönyörű ke­retet ad. Vannak olyan kultúrotthona- ink is, amelyek nemcsak a ma­guk, hanem más egyéb terület szépítését is magukra vállalták. Izsákon, a község főterén ha­gyományos májusfát állítana:-, fel és a község dolgozói aköré gyűlnek majd össze, meghall­gatni az ünnepi beszédet. Szép és dicséretes dolog az, ha a má­jus 1-i ünnepségek során a könyvtárak is részt kémek ma­guknak az ünnepségek rendezé­sében. Izsákon a községi könyv-, tár könyvsátrát állít tel, meg könyvkiálíítást rendez, ahôl a munkásság életévei, harcaivá! kapcsolatos könyveket adja a látogatók elé. Ezt a kezdemé­nyezést helyes volna, ha me­gyénk valamennyi könyvtára megszívlelné és a maga módján kivitelezné, hasznosítaná, hiszen a könyv az fegyver és a jó könyv megmutatja az ember he­lyét az életben. Megyénk sok községében, a községi pártbizottságok javasla­tára, műsorrendező bizottságom alakultak, amelyeknek az a fel­adata, hogy a nagyobb ünnep­ségekkel kapcsolatos rendezvé­nyeket szervezzék, irányítsák. A bizottság tagjai között ött szere­pel a kultúrotthon igazgató is. így történt többek között Kebe­len is.- A műserrendező bizott­ság megállapítja, hogy melyik . tömegszeri' ezetnek mi a feladata és azt hogyan tudja a legszeb­ben megoldani. Iíeceten is össze­kötik az ünnepélyt a kulturális seregszemlével, a seregszemlén a kultúrotthon csoportja is aktí­ván réfeztvesz, sőt az egész napi ünnepi műsorát a kultúrotthon zenekara kezdi nieg a zenés éb­resztővel. Egyes kultúrotthonok még ar­ra is gondolnak, hogy a terme­lésben legjobb dolgozókat az ünnepi felvonulás alkalmával népszerűsítsék, azaz, dicséretre méltó tettüket széles körbén új­ságolják. A tiszakééskéi kultúr­otthon vezetősége adatokat kér az üzemből és a termelőszövet­kezetekből, s a legjobb teljesítők neve mellé odaírja a nagy ün­nepre lett vállalásaik teljesítését s ezeket a teliralofcat magukkal viszik a felvonulók. K >.i it ú rot í hona link tehát magu­kon viselik létjogosultságuk sa­játos arculatát. Népünk, dolgo­zóink szocialista életének kris­tályosításában vállalt feladatait sikeresen töltik be, mert a né­pért jöttek létre, a nép éleiéből merítenek erőt, a dolgozó né­pünk szocialista emberré vaió formálásában vállaltak hatal­mas szerepet, amelyet, ha las­san is, de türelmes és bieggyőzo munkával, mindig előbb hleg előbb visznek, mert munkájúk­ban segítő kezet nyújt a párt \

Next

/
Oldalképek
Tartalom