Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-23 / 95. szám

À világ munkásai nagy ünnepére készülnek a fűtőháziak A Kecskeméti Fűtöházban se­rény munka folyik, hogy 250 kilométeres útszakaszán za­varmentesen bonyolíthassák le a személy- és áruforgalmat. A fű tő házból sziszegve, csörömpöl­ve állnak ki a mozdonyok, hogy Fulöpszállás, Lajosmizse, Kun- szentmárton, Kiskunhalas és Kerekegyháza irányába vontas­sák a kocsikat. A fűtőház dolgozói verseny­ben vannak a mezőhegyesiek- kcI. A kecskemétiek azt re­mélték, hogy ez év első negye­dében újból elnyerik az él- iizemi cimet. Elmaradtak azon­ban a széntervnél. Most a dol­gozók azzal a gondolattal indultak a május 1 tiszteletére induló versenybe, hogy a legkö­zelebbi negyedévben már nem maradnak alul, megint kitű­zik az élüzemi csillagot a fűtő­ház homlokzatára. Vállaltak is ezért 3 százalékos szénmegta­karítást. Ha ez sikerül, akkor 8—9 vagon szenet takarítottak meg népgazdaságunknak, A szénmegtakarításórt folyó versenyben a «•tűzvonalban« a fűtők harcolnak. Tőlük függ, hogy mennyi szénből fejlesztik j gőzt. A mozdonyvezetőtől az­tán, hogyan gazdálkodik a gőz­zel. Ki tudja-e használni a lej­tő viszonyait, jól karbantartja a gépet, hogy a gőz el ne szök­hessen. — Nálunk az ész nagyobb úr az erőnél — mondogatja Bim­bó János fűtő. El is érte a szta­hanovista szintet. Sztahanovista lett. Ö is »egylapátos«. — Nem mindegy, hogy meddig hagyom nyitva a- tüzelő-ajtót és hány lapáttal szórok a tűzre. Ha hai­tiét lapáttal dobok a lángokra, akkor lehűtöm a tüzet, bizo­nyos idő kell, míg ismét láng- ralobban. Nem lesz egyenletes a gőzfejlesztés. Utána pedig «bőg« a szelep, sok gőz elillan. Igaz, ha csak egy lapáttal és sűrűn etetem a tüzet, akkor ez több munka, de egyenletes a gőzfejlesztés. A felszabadulási munka­versenyben Gubcsó László fűtő Bartucz János mozdonyvezető­jével sztahanovista lett. Gubcsó László a Gubcsó-fivérek között a legfiatalabb. Az -egyjapá- tosok« versenyében lepipálta József és János bátyját. Pedig János bátyjának mondhatnánk bikaereje van. Egy-egy kézben felemel egy-egy 25 literes telt tejeskannát. De öccse megmu­tatta, hogy az ész nagyobb az erőnél. Gubcsó János Lem- berger Lajos mozdonyvezetővel, Gubcsó József pedig Kisprumik Ádámmal tett május 1 tiszte­letére felajánlást. Mindegyik felajánlásában fontos szerepet játszik a szénmeg takarítás, hogy az egész fűtőház teljesíthesse vállalását. Száguldanak a tűzparipák, kattognak a kerekek a csillogó sínpárokon. A kazán szájai nye­lik a fekete kincset, a szenet. A fűtők szorgalmasan lapátol­ják a kazán torkába a tüze­lőt. Versenyben állnak az -egy- lapátosok«. Megindult a harc; Senki sem tudja a kényelmes vasúti kocsiban, hegy milyen küzdelem folyik minden lapát szénért. Nem tudják, hogy a mozdonyvezető, a lépcsőn gug­golva lóg, hogy menetközben megjavítsa a lövettyű-betétet, amely eldugult a piszkos víztől. És ebben a hősi küzdelemben nap-nap után születnek az ered­mények. A Gubcsó-testvérek között László márciusban 35, József 6 és János 8 százalékos szénmegtakarítást ért el. Ebben a hónapban nagyobb ered­ményekért küzdenek. Mint Bimbó János, aki mozdonyveze­tőjével, Ragó Józseffel már eddig annyi szénmegtakarítást ért el, mint azelőtt egész hónap­ban. Máris túlteljesítették 10 százalékos vállalásukat. ; s Közeledik május 1. Szaporod­nak a megtakarított szénton­nák a Kecskeméti Fűtőházban. Minél több lesz az, annál biz­tosabb, hogy kitűzhetik hom­lokzatukra az élüzem ragyogó vörös csillagját ; ? : Másfélszázezei* forint önköltség« csökkentés május 1 tiszteletére A Sükösdi Célgazdaság fűszerpaprika termesztésével is foglalkozik. A hatalmas táblák már előkészítve várják a palán­tázást. A gazdaság a márciusi párt- határozat szellemében a több­termés elérésére, az. önköltség további csökkentésére törekszik. Május 1 méltó megünneplésére 155.900 forint önköltségcsökken­tést vállaltaik a fűszerpaprika termesztésével kapcsolatosan. 200 holdon folyik a gazda­ságban . a fűszerpaprika-ter­mesztés. Az idén 60 holdon palántázás helyett, vetést fog­nak alkalmazni. Erre a célra egy gépet szerkesztettek, mely egy munkaművelettel a három- centiméteres húzott barázdákba nemcsak a magot veti el, de a vetősort gyomtalanítja, az elvetett magot betakarja és hengerez is. Ez az eljárás meg­felelő talajon alkalmazva, kellő előkészítés mellett, ugyanolyan terméseredményt tud biztosí­tani, mint a palántázott fűszer- paprika. Az elvetett fűszer­paprika szárazságtűrése na­gyobb. A megtakarítás abban mutat­kozik, hogy 60 holdra 1200 négyzetméter melegágy volna szükséges a palánták nevelésé­re. A négyzetméterenkénti me­legágy ára 144 forint, tehát csupán az itt mutatkozó bruttó megtakarítás 172,800 forint. Ebből levonásba kerül az elit­vetőmag ára és a vetés költ­sége. A gazdaság dolgozói nagy gonddal végezték a talajelőké­szítést, hogy a vetés eredmé­nyei minél gazdagabb termés- eredményekben mutatkozzanak meg. Megyénk rézgéiie ellátáséval kapcsolatban az utóbbi hetek­ben különböző ellenséges szán­dékú híresztelések kaptak szárnyra. így például az, hogy azért nincs rézgáLic, mert csak kukorica ellenében szolgáltatják ki ezt is. Vagy például: szert szünetel a rézgálic kiosztása, mert újból zárolják és a két év előtti utalványrendszert léptetik, ismét életbe, de lehetséges az is, hegy az árát emelik majd, stb. Mindezek a rosszhiszemű hí­resztelések érthetőéii nyugtalan­ságot idéztek elő. Ezárt a megye rézgálic ellátottságáról meg­nyugtató tájékoztatást kell ad­nunk. Mint ismeretes, rézgálic szük­ségletünk fedezéséről kormá­nyunk külföldi behozatali, útján gondoskodik. Ezek a szállítások április, május és június hóna voltak beütemezve, arra az idő­re tehát, amikor a rézgéllcra szükség lesz. Pár héten keresz­tül éppen ezért a külföldi szál­lítások elmaradása miatt a me­gyei hálózatban a rézgálic ki­szolgáltatás szünetelt. Az a kü­lönben tekintélyes készlet pedig, amelyet januárban és február­ban a megye tárolt, gyorsan el­fogyott. Bizonyos, hogy ezekben a hónapokban egy indokolatlan felvásárlási iáz keletkezett s en­nek oka, hogy a komoly kész­letet ilyen rövid idő alatt elvit­ték. Persze, ebben nem kis ré­szük van azoknak, akik szük­ségletüket messze túlhaladó mértékben spekulációs célzattal vásároltak. így tudomásunk van 8—10 mázsás felvásárlásokról is, amelyeknek célja nyilvánva­lóan a spekuláció, vagy az ép­pen így elítélendő felesleges felhalmozás volt. Mondanunk sem kelti, hogy az említett híresztelések min­den alapot nélkülöznek! Nem lesz utalványrendszer, nem eme­lik a rézgálic árát s nem kuko­rica ellenében kerül kiszolgálta­tásra, hanem az eddig érvény­ben lévő mázsánként! 585 forin­tos áron! Hegy néhány hétig a folya­matos kiszolgáltatás szüneted, annak egyedüli oka — mint már fentebb említettük — a külföldi szállítások időleges eltolódása volt. Április elejével azonban ezek a szállítások megindultak s ma már a MÜNŰSZER Vál­lalat tizenegy megyei raktárá­ban, Illetve Jerakatábain igen je­lentős menaiyiségü rézgálioot tárolnak. Ezekből a raktáraikból most folynak a kiszállítások a fÖldművesszövelJkezeti raktárak­ba, melyeknek mindegyike egy­két napon belül megfelelő kész­lettel rendelkezik majd. így áp­rilis 28-án reggel az egész me­gyében egységesen újból megin­dul a íöldmuvesszövetkezelek­ben és a kiskereskedelem erre kijelölt boltjaiban a rézgálie árusítása. Meg kell említenünk, hogy a megyében a rézgálic készlet egy percig ki nem fogyott, mert hi­szen mintegy 50 vagon pornéz- gálic az elmúlt licitekben is ál­landóan trandelikeaésne állt. Ma viszont ezen felül olyan nagy mennyiségű kristályos rézgálic készlet is van, hogy április hó 28-ával az eddigi rendszer sze­rinti 80—20 százalékos arány­ban történő kiszolgáltatás bizto­sítva van­Természetesen a további ter­gal le szállítások is folyamatosan érkeznek, úgy, hogy a rézgálie ellátásban fennakadás a jövő-, ben nem lesz és minden szőlő­termelő idejében megvásárol­hatja a szükséges mennyiséget. Azonban ahhoz, hogy egyesek spekulációs célzattal nagyobb mennyiségű rézgálicot ne vásá­rolhassanak, hogy szükségleten felüli vásárlásokkal másoktól ne vonhassák el a gálicot, he­lyes volna, ha a községi terme­lési bizottságok megszerveznék a rézgálic elosztásait és megfe­lelő szervező és felvilágosító munkájukkal megakadályoznák a spekulációs cébsattal történő felvásárlásokat. Műtrágya Nővényvédöszei Értékesítő Vállalat XI. s* kirendeltsége, Márton Béla kieend. wer. Karbantartott legelők várják az állatokat Van lehetőség a hivatali nuutk« egyszerűbbé és ésszerűbbé tételére A legeltetési bizottságok a termelési bizottság segítségével jól felkészültek a nyári legelte­tésre. A legelők nagyrészét szerves- és műtrágyával javí­tották. Az egész területet pe­dig megfogasolták, megtisztí­tották. Emellett a múlt év fo­lyamán nagyarányú fásítást is végeztek a legelők környékén. A kiskunfélegyházi járás le­geltetési bizottságai több, műit kétszázezer darab csemetét, Rém községben pedig 87.000 darab csemetét és mintegy 3000 Dávod apró kis házaira hosszú évtizedeken keresztül a püspökpusztai érseki urada­lom és a köréje tapadt kulák- birtokok vontak árnyékot. Es­ténként a robotban kimerült emberek, asszonyok, gyerekek százai vonultak a végtelen uta­kon a községbe, amely nyu­godalmas csendjével fogadta őket. Az egykori robotosok faluja virágzó, szép község lett, dolgos-, szorgalmas népe új éle­tet él. Tárnái György középparaszt háza messze kiviláglik az utca­sorból. A tornác napsütötte sze­gélyén kis kutya sütkérezik, a léptekre elvakkantja magát. Lakodalomba készül a ház­nép. Illés Mihály lánya tartja lakziját Horváth Ferenc taní­tóval. Tárnál György erős, inas ember, ősz hajszál még nincs a fején, nem árulja el, hogy két unoka is van már. Bent a szo­bában az asszony a kisebbik lány díszes ruháját szedi ránc­ba a villanyvasalóval. Hadd mutassa a nyoszolyólány, hogy szép menyecske lesz belőle egy­szer; Vőuram lép a házba a hír­rel, hogy a násznép még csak most szedelőzködlk. Akkor van még Idő a beszélgetésre. Az asztal mellé most csak ketten darab suhángot ültettek a le­gelők körül. Az elmúlt hetekben a legel­tetési bizottságok a tehéntartó­gazdák bevonásával legelőszem­léket tartottak a megyében. Az állattartók a legtöbb helyen gondosan rendbehozva találták a mezőt, megvizsgálták a ku­tak vizeit is. Huszonnégy ásott - kútat bővizű, mélyfuratú kút- tál váltanak fel. A munkák már folyamatban vannak és mire ki­mennek az állatok, befejezik. Az crsekcsanádi legelőn két mélyfuratú kút létesül; ülünk, máskor bizony van úgy, hogy heten is odatelepszenek Amikor együtt van a család. Az ember értük dolgozik, ere­jét azért feszíti, hogy több jus­son nekik. Igen, erről van sző. Az erőfe­szítésről a többért, arról, ho­gyan kell gazdálkodni, hogy ezt a többet el lehessen érni. Tárnái György még cselédem­ber korában messze vetődött, a dánszentmiklósi gyümölcsker­tészetbe. Amit ott látott, elrak­tározta magába s gyümölcsösé­ben most ezeket hasznosítja. Gazdasági iskolát is végzett a évek óta a tanultak szerint gazdálkodik. — A jó gazda a jó erőben tartott földdel kezdődik. Őszi búza alá istállótrágyát és szu­perfoszfátot használok. Géppel szántatok minden évben, mert a gép munkája nemcsak jobb, de gazdaságosabb is. — Szeré­nyen mondja, nem hivalko­dóan: ■— Termésátlagaim min­den évben felülmúlják a szom­szédokét ... — Burgonyából tavaly 500 ölről 80 mázsát ta­karított be. Idén 100 mázsás termésre törekszik. Tárnái György jól tudja: A legelők nagyrészét szaka­szosan járatják az idén. A sza­badszállási legeltetési bizottság a nyári hónapokban öntözéssel is elősegíti, hogy állandóan friss, dús füvet találjanak a tejelő állatok. A kalocsai járásban a legelők nyári karbantartását a DISZ-fiatalok vállalták. Gyomirtó-brigádokat szervez­nek, akik rendszeresen vizsgál­ják a legelőket s eltávolítják onnan a mérgezőhatású és az állatok egészségére káros gyom­növényeket, könnyebb a jó termelési mód ok kihasználása a termelőszövetke­zetek nagy táblám. De az egyé­ni gazdaságban is van lehető­ség a terméseredmény na- gyobbítására. A vetőmagot pél­dául mindig frissíti. Áttért a Fleischmann-íéle kukorica ter­mesztésére. Tavaly 30 mázsát szedett holdanként, az idén 35-re is számít. Géppel veti, szuperíoszfát és pétlsó adago­lásával. Úgy tapasztalta, hogy a pétisó gyorsítja a növeke­dést, a szuperíoszfát pedig az érést. A szerződéses termelésnek is minden évben hasznát látta. Cukorrépára és kenderre kötött most szerződést, — sőt a tava­lyi fél hold helyett az idén egy holdon termeszti a kendert. Szépek az eredmények. De Tárnái György szavaiból kiér­ződik sok küzdelme is. Udva­rán a trágya még nagy kupac­ban áll, — pedig már a földe­ken kellene lennie. De az iga másra kell most. — Megkérem a gépállomást, hátha segítene a vontató — így reménykedik­A legtöbb napja nem áll más­ból, mint lótásból-futásból. Reg­gel a lovat patkoltutni. utána a Megyénk élelmiszeripari vál­lalatainál éppen elég tennivaló van, hiszen hosszú idő óta veszteségesen dolgoznak. Felte­hető a kérdés, hogy vajon mivel foglalkozunk mi — a Me­gyei Tanács Élelmiszeripari Osz­tálya — e vállalatok irányítói- Válaszunk egyszerű: — irányí­tunk, csak sajnos nem annyira a vállalatok gazdálkodását, hanem annál inkább azokat az aktahegyeket, melyek író­asztalunkon tornyosulnak. Vé­leményem szerint a felesleges jelentésgyártás tömkelegét ír­malomba menni őröltetnl, az­tán gyorsan egy kocsi trágyával a határba indulni, kora dél­után az elmaradt fogasolást el­végezni, estefelé meg hajrá a gyümölcsösbe egy kis nyesege- tésre. Este meg, ha hazatér, a holnapra készülődni. De vacso­ra után is van mindig feladat. Ö a népkör elnöke. Valamelyik este szét kellett osztani munká­ra a szőlő- és gyümölcstermelő szakkör tagjai között a kilenc darab újkécskei magasnyomású fapermetezőt, A három motoros fecskendező munkájáról is gon­doskodnia kellett... Tárnái György tudja, hogy amíg egyéni gazda, addig is mindent el kell követnie gazda­ságában a jó termésért és ta­pasztalataival . társait is kell segítenie. S érzi, hogy ebben a törekvésében mögötte áll a párt, kormány támogatása. De fáradt estéken, a hajszolt munka közepette ő is gyakran gondol arra az életformára, amelyben könnyebb is, ered­ményesebb is a munka: a nagyüzemi gazdálkodásra. Ta­lán már jövőre, — vagy ki tud­ja, mikor — belőle is szövetke­zeti tag lesz. Az elhatározás még nem született meg, — de ott forrong Túrnál György lelkében is­ják elő felsőbb szerveink; A sertéssörte kitermeléséről pél­dául havonta kell adnunk je­lentéseket az Élelmiszeripart Minisztériumnak. A jelentés tételei között ilyen »-hatalmas értékösszegek« szerepelnek: Kitermeltünk 2 kilogramm sör­tét, kifizettünk 12 forint pré­miumot. Úgy hiszem, nem kell magyaráznom, hogy az Ilyen adatok havonkénti beküldésé­től nem lesz jobb sem a mi­nisztérium, sem pedig a ml munkánk. Nem különb a helyzet & baleseti statisztikai jelentés készítésénél sem. A váltatok­nak el kell küldeni osztályunk­ra, valamint az illetékes igaz­gatósághoz is egy baleseti sta­tisztikát. No, most jön aztán, az aktabukfenc. A vállalati je­lentés alapján mi ismét ugyan­azt jelentjük az Iparigazgató- ságnak, amit nekik a vállalat, ‘egyszer már jelentett. Még ér­dekesebb az akta útja a ta- {nécsvéllalatok tej-, cukor- és Îegyéb igénylések benyújtásá­énál. Egyszerűen az történik, jhagy az Élelmiszeripari Mi- Jnlsztérium által jóváhagyott {igényléseket nekünk rnégegy- fszer Budapestre kell küldeni; îhogy a néhány ajtóval arrébb ílévő Cukoripari Igazgatóság {kijelölje azt a vállalatot, ahol Jvásárolhatunk. Nem lenne egy­szerűbb, ha az igénylések alap­ján átszólna a minisztérium az igazgatóságnak és már kijelö- < lés feltüntetésével kapnánk • vissza a választ? Ez szerintem I gyorsabbá, egyszerűbbé tenné Ja termelő vállalatok munkáját í is. I A hivatali munkánk egy­szerűbbé és ésszerűbbé tételé­re, tehát van lehetőség, csak . bátron hozzá kell kezdeni. Szűcs Béig, î u Megyei Tanács ÉJelmiszev- t ipari Osztály vezotö.ta VÁLASZÚT ELŐTT... Mi az igazság a rézgálic körül?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom