Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-27 / 73. szám

t

A kecskeméti járásban és Kalocsa városban már minden szem tavaszi búza a földben van

A megyében gyors ütemben folyik a tavaszi kalászosok, különösen a tavaszi búza elvetése. Március 25-ig összesen 6250 holdon került földbe a tavaszi- búza-vetőmag. Ezzel egyidőben teljesítette tavaszi búza vetéstervét a kecskeméti járás és Kalocsa város. A kecskeméti járásban az utóbbi értékelésig 524 holdat vetettek be tavaszi búzával — 24 holddal többet, mint amennyit a terv előírt. — Kalocsán ugyanezen ideig 90 holdon került földbe a tavaszi- búza-vetőmag.

A kecskeméti járásban a legjobb eredményt Városföld érte el. Itt már valamennyi tavaszi

kalászost elvetettek, s a község 170 százalékra teljesítette tavaszi búza vetéstervét, s mintegy 350 holdon vetették el a falu gazdái a tavaszi árpát.

Ami a vetőmagkölcsönt illeti,

az elmúlt értékelés óta jelentős eredmény született. A mintegy 1000 mázsával megtoldott vetőmagkészlet 90 százalékát már lecserélték a Terményforgalmi Vállalat raktáraiban.

Kh szállási szemmel

a közié(i kaituréletéről

A KISSZÁLLÁSIAK szeretik a kultúrát. Egy-egy előadáson, legyen az mozi, vagy színház, igen szép számmal megjelennek. Sajnos színelőadást ritkán látnak, mert eddig jóformán a jelentősebb kultúrA felszabadulási műszak legjobbjai közül

A felszabadulási műszak sok lelkes dolgozója közül szeretnék egy-két dolgozót személyesen is megemlíteni, mert munkájuk feltétlenül dicséretet érdemel. Kezdem a kádárüzemnél, ahoi o dolgozók 500 darab gönci-hordó javítását vállalták, melynek értéke 16.000 forint. Már eddig 430 darabot készítettek el. A készáruraktárban Hévízi Józsefné népnevelő, a Népújság levelezője végzi a legjobb munkát. Teljesítménye 178 százalék. Őket követik a Göbölyös-brigád tagjai is. Megígérték, hogy két százalékról egy százalékra csökkentik a törést. 156 százalékos* teljesítményük mellett, selejtmentesen dolgoznak. Ebben az üzemrészben dolgozik még Dávid József, Fekete István, Fekete János, akik a ládák pántolásánál kétszeres normát teljesítenek.

Feltétlenül el kell mondanom azt is, hogy még jobb eredménnyel tudnánk dolgozni, ha a MEZÖKER vállalatok a

Tolna megyei és a szekszárdi — időben és megfelelő mennyiségben szállítanának burgonyát.

Kajnoha Arpádné, ÜB-elnök,

Alföldi Kecskeméti Konzervgyár.

lakarékoskodnak a pajtások

Az iskolák takarékossági mozgalmában elért eredmények a legutóbbi értékeléskor nagy meglepetést hoztak. A nagylétszámú iskoláknál a soltszontim- rei pajtások vezetnek. Fejenként 45 forint értékű betéttel büszkélkedhetnek. Tiszakécskén az Árkos-dűlőiek 33.16, a dunaegy- háziak 31.70, pereghalmiak 37.0? forintos átlaggal vezetnek.

Izsákon a kislétszámú iskolában, Matyó-telepen 23 gyerek 1100 forintért vásárolt takarékbélyeget és elérték az 50.65 forintos átlagbetétct. A tasskerte- si pajtások sem maradtak el a versenyben, 41.86 forinttal dicsekedhetnek egyénenként. 20 forintos átlagbetétjük van Hercegszántón a horvát anyanyelvű pajtásoknak.

„Magyar püspökök az Egyesült államokban“

— ezzel a címmel jelent meg az Országos Béketanács legújabb kiadványa, amely az Egyházak Világtanácsa évanstoni nagygyűléséről számol be. A nagygyűlésen résztvettek a magyar protestáns egyházak vezetői, képviselői is, akik hazatérésük után híveik nagy nyilvánossága előtt számoltak be az Egyházak Világtanácsának munkájáról, arról, miképpen vettek részt ők maguk személy szerint ebben a munkában, milyen személyes élményeket szereztek útjuk során. A kiadvány a kiküldötteknek a nyilvánosság előtt elhangzott beszámolója alapján készült,

megmozdulás jelesebb érv- tordulók alkalmával adódott.

SZERETNÉNEK ezen változtatni. A község vezetőit az az elhatározás fűti, hogy a község kultúréletét csak úgy tudják sikresen fellendíteni, ha alaposan kihasználják a kultúr- otthont, mindenféle megmozdulást a kultúrotthonban rendeznek meg. Valahány tömegszervezet ott tartson előadást. Nem megy ez máról holnapra, de addig sem lehet a falut előadások nélkül hagyni. A kultúrotthon vezetősége úgy határozott, hogy addig, amíg nem lendül fel teljes egészében a község kultúrélete, más városból, vagy községből kérnek segítséget. Kiskunhalasról április elején vendégszereplésre hívják meg a gimnázium növendékeit. Azután pedig valamelyik másik községből kémek segítséget, és ez mindaddig így lesz, amíg a saját erejükből nem tudnak rendszeres előadásokat tartani.

ELÖRELATHATÓLAG nem sokáig kell kölcsönkérni a kis- szállásiaknak kultúrgárdát, mert a községi DISZ-szervezet nem hagyja magát, rövidesen megrendezi a „Bor“ című színdarab bemutatását és ezután sűrűbben rendeznek ilyenirányú előadásokat. A község dolgozói erősen várják, hogy végre a maguk erejéből az ő DISZ-szervezetük rendezzen előadást. Támaszkodnak a DISZ-re és sokat várnak tőle. Többek között szeretnék, ha már működne a községi énekkar, amelynek jórésze DISZ-tagokból áll és a kart Nagy Aranka ének-zeneszakos nevelő vezeti.

SOKAT bosszankodnak azon a kisszállásiak, hogy a községi könyvtárban lévő könyveket a járási könyvtár már nagyon régen cserélte és így nincs új olvasnivaló. Ami jelen esetben a községi könyvtárban van, annak javarészét már ismerik az olvasók. Olyan hangok hallatszanak, hogy itt az ideje, a legfőbb ideje, hogy a járási könyvtár kicserélje a népkönyvtár könyvállományát.

Néhány perc

egy földművesszövetkezeti holtban

Egy fiatal asszony szépen sült kétkilós lcenyérrel a hóna alatt sietett át az ágasegyházi köves- útón. Mosolyogva üdvözölt egy öreg nénikét és nevetve újságolta:

— De jó, hogy lisztért kenyeret cserélhetünk. Azóta nap juta friss kenyeret eszünk.

— Bizony, kedves — így a nénike. — Az új üzletvezető óta ebben a boltban minden kapható. Még bélyeg és levelezőlap is van. Vett már abból a finom babból? Feltétlen vegyen legalább egy főzetrevalót, olyat még nem ettek.

Arra jártam — dolgom végeztével, nézelődtem, sütkéreztem a szép tavaszi napsütésben — igy lettem fültanúja e megjegyzéseknek. Ilyen előzmények után nyitottam be az ágasegyházi 2. sz. Földművesszövetkezeti Bolt ajtaján...

A tiszta, ízlésesen elrendezett üzletben néhány vevő. Egy kis copfos szőkeség éppen befejezte nagy bevásárlását, cukorkát és irkát szorongat csöpp markában. Egy háziasszony tíz darab friss zsemlyét gyömöszöl kosarába, egy másik margarint, élesztőt és egyéb élelmiszert kér a fiatal, csendestermészetű Szalui Marikától. A nap deleiére jár, nem nagy a forgalom, igy nyugodtan beszélgethetek az imént dicsért üzletvezetővel, Hörcsög Jánossal.

November óta gondoskodik a fiatal, megnyerő modorú, szemüveges üzletvezető a fél falu ellátásáról, — és ahogy később is elmondották jónéliányan — nagy eredménnyel. Megtudom, hogy naponta közel 300 embert szolgálnak ki, piaci napokon pedig ötszázat is. Van ebben az üzletben minden: élelmiszer,

kerckpáralkatrész, vegyiáru, üvegedény, vetőmag és ki győzné felsorolni a 'sokféle árunemet.

— Szinte napról-napra emelkedik forgalmunk ■— mondja mosolyogva Hörcsög elvtárs. — Az elmúlt hónap óta közel 10— 15 százalékkal, és ez az elkövetkezendő időkben csak fokozódik. Nem panaszkodhatunk, van árunk bőven. Már fel is készültünk a nagy húsvéti bevásárlásokra, a raktár tele van élelmiszerrel. A húsvéti cukorkák, csokoládék is megérkeztek, még. e héten megkezdjük árusítását.

— Mi az, amiből több is fogyna?

— Nagyon keresik az üvegárut, boros- és likőröskészlete- ket, ajándéktárgyakat. De sajnos ezekből nagyon szegényes a választék, pedig üvegáruban igazán nincs hiány. Valahogyan az elosztásnál nem gondolnak arra, hogy falun megnövekedtek

az igények, és hogy telik már ajándékozásra is.

— Zsiradékféle van-e, főnök kartárs — szólt be az ajtón egy menyecske.

— Margarin érkezett.

— No, akkor hozok pénzt és máris eltűnik fürge alakja.

— Zsiradékféléből is vart. hiány. Sokan nem öltek, a köz-* ségben sok a bérből élő dolgozó. Olajra, zsírra nagy szükség volna. Ha megérkezik a margarin, alig rakjuk ki a csomagokból, máris gazdája kél.

— Amint látom, szalonnal füstölthús, kolbász, tojás van bőven.

— Igen! A szabadfelvásárlás 200 százalékos volt az elmúlt hónapban — ennek az eredménye, hogy ezeket a cikkeket korlátlan mennyiségben, megállapított hivatalos áron árusíthatjuk.

— No és a panaszok?

— Akadnak azok is, azonnal orvosoljuk. Hogy tudjuk meg? Rendszeresen meglátogatjuk a környék házait és elbeszélgetünk vevőinkkel. A tanácstagoktól is sok segítséget kapunk. Az ilyen rendszeres látogatások eredménye, hogy két hét múlva megnyílik a 4. számú boltunk Köncsögön. Hal-hét kilométer gyaloglástól kíméljük így meg a vásárlókat.

Nagy csoport asszony érkezctU Hangosan üdvözlik a bolt dolgozóit, nekik pedig mindegyikhez van szavuk, névről ismerik valamennyit. Nem tartom fel tovább az üzletvezetőt, hiszen a vevők gyors és pontos kiszolgálása, számára mindennél fontosabb — és ez így is van rendjén.

— Szeretnénk — fordul még hozzám az üzletvezető, — ha felettes szerveink meghallgatnák kéréseinket, javaslatainkat és a falusi kiskereskedelmet is 100 százalékosan támogatnák.

Megyeridéi

INNEN—ONNAN

ALPARON április 6-án. Du- napatajon április 7-én, Baján pedig április 24-én tartják az országos állat-és kirakodóvásárt április 11 helyett.

A DISZ ÁPRILIS 3 1 kulturális seregszemléjére készülnek Kiskunfélegyházán. A szinjálszőcsoportolí munkáját a helyi szervek segítségén kívül a Népművészeti Intézet színjátszó osztálya is támogatja. Ispánki János osztályvezető és Radványi Sándor rendező hasznos tanácsot adott a „Darázsfészek'’ és „Liliom- fi” javító próbáján.

2000 KŐRIS, kanadai nyár, juhar suhángot és 400 lucfenyőt ültetnek el április 4-ére a házak elé Harkakötönyön.

A szocialista nagyüzemi gazdálkodásban a sok kézimunkaerőt igénylő növényápolást, a lassú és drága fogatos talaj művelést, a termésbetakarítást mind nagyobb mértékben váltja fel a gépi munka. A gépi munka előnye, hogy gyors, így nagy területeket rövid idő alatt megművelhetünk. A gyorsaság fontossága főleg a növényápolásban tapasztalható. Nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk a gépi munkának azért is, mert mélyebben művelhetjük vele a talajt, mint a fogatos ekével. Növénytermelés ma már el sem képzelhető őszi vagy nyári mélyszántás nélkül. A mélyen megforgatott föld téli és tavaszi olvadás idején 1.5—2 m. vastagságban is átnedvesedik, az altalaj szerkezete és a vízzáró réteg magasságától függően, míg a sekélyen szántott talaj csak 50 cm-ig nedvesedik át. A he- •lyes vízgazdálkodás az aszály esetén megmentheti termésünket. A mélyművelés a gyomok elleni küzdelem egyik fontos tényezője is és a bő termés egyik biztosítéka.

Sokan kételkednek abban, hogy a gépi munka olcsóbb a

fogatmunkánál. Erről pedig nem nehéz meggyőződni, csak egy kicsit számolni kell. A gépi munkát mellőzve 18—20 hóidra számolunk egy pár lovat. Feltételezzük, hogy 20 holdon gazdálkodunk, amely földön egy év alatt a következő mennyiségű munkákat végezzük el: tarlóhántás, lókapálás, vetés, középszántás, vetőszántás, betakarítás, l'ogasolás, hengerezés, trágyázás. Egy pár ló évi tartásához szükség van 20 mázsa abrakra és 50 mázsa szénára, — ez 8500 forint, 1000 forint a fogatadó, vagyis összesen 9500 forint. Egyéb takarmányt, szerszámhasználatot, patkolást nem számolunk.

llgy pár lóra évente 250 fogatnap számítható. Gépesítés esetén a hajtó más munkákat végezhet, tehát felszabadul 250 munkanap. Szerényen 30 forint munkabért számítva naponta, — ez 7500 forintot tesz. Ilyen formán a lófogatot mellőzve 9500+ 7500, azaz összesen 17.000 forint áli rendelkezésre gépi munkához.

Ha most táblázat szerint megnézzük, hogy a . gépállomás a felsorolt munkákat: larlóhániás,

gépi kapálás, középszántás, stb. — mennyivel számlázza, — úgy kitűnik, hogy a fogat és a gép munkája között évente mintegy 5000 forint különbözet mutatkozik a gépi munka javára, egyéni gazdák esetében. Azonban, ha fogatot nem tartunk, hanem ló helyett haszonállatot állítunk be, ennél nagyobb bevételt érünk el. A 20 mázsa abrak 4000 liter, az 50 mázsa széna 4700 liter tej termelésére elegendő, életfenntartó takarmányon felül. 8700 liter tej 3 forinttal számolva 26.100 forint. A ló gazdasági értéke egyre csökken a gépesítés következtében, miután csak igaerőt termel. A fogat, ha rossz, lerontja a termelést, ha jó, megeszi a gazdát.

A fenti péHIiiliól kimaradt a gépi aratás és a kombájn. A kévekötő aratógép jól dolgozik, de ezzel csak egy munkafolyamat van megoldva. Az aratás és cséplés egyidejű elvégzését kombájnnal kell megoldanunk. Munkája olcsóbb a kézi aratásnál és kévekötő aratógépnél. A kézi aratás természetbeni f izei ésért egyenesen drága mulatság.

Aratás után legrövidebb .dőn belül el kell végezni a tarlóhán- tást. A tárcsával és ekével végzett gépi tarlóhántás, díja any- nyi, hogy ennyién á fogat sehol

sem dolgozik. Egyéni gazdáknak tárcsával 32, ekével 46 forintért végzi a gépállomás. Lássunk más példát. A trágyahordás vontatóval óránként 18 forint. A távolságtól függően naponta 0— 10 fordulót tesz meg 30 mázsa trágyával tíz óra alatt. A fogat ennek felét sem fordulja. A gyors munka előnye itt abban jelentkezik, hogy a gyorsan leszántott trágya nem vészit tápanyagtartalmából, míg a kupacokban — rosszabb esetben a földön szétteregetve a szél, eső, nap hatására a trágya nitrogén- tartalmát jórészt elveszti.

A't, elmúlt években gyakran merült fel kifogás egyes helyeken a gépi munka minőségére. A gépállomások traktorosai és mezőgazdászai ma minden erővel és tudással a minőségi munkára törekszenek. Meg keil jegyeznünk, hogy rossz munkát csak ott végezhetett a traktoros, ahol a munka átvételét akkor is igazolták, ha az nem felelt meg a követelményeknek. A tsz-ek, egyéni dolgozók a munkákat ellenőrizzék a helyszínen és amennyiben bármi kifogás merül .tel, ne vegyek azt át. Ilyen esetbeh a traktoros tartozik saját költségén újra elvégezni a munkát. Ez a módja annak, hogy

a hanyag traktorosokat becsüle- tes munka végzésére bírjuk. S a munkát befejezésekor azonnal bíráljuk el, ne akkor, amikor a gép a hetedik dűlőben jár már.

Amint látjuk: a gépi munka gyors, olcsó és jó. Kormányzatunk azért segíti a falut a géppel, hogy a termelést fokozza, az önköltséget csökkentse, a legnehezebb testi munkákat könnyen és gyorsan végezhessük.

A?, aki szánt, vet és arat, nem biztos, hogy gazdálkodik is, A gazdálkodás minden területén és minden szakaszában a gazdaságosság • elvének kell érvényesülnie: minél többet, minél jobbat, minél olcsóbban. Véssük jól emlékezetünkbe, hogy a kézzel termelt áru drága és nem versenyképes a nagytömegű, gépi munkával termelt áruval. Emlékeztessen erre bennünket az 1931—33. évi gazdasági világválság, amikor a manitoba búza kiszorította a világhírű magyar búzát a piacról. Ennek következtében léptették életbe a bo- letta-rendszert.

Gazdálkodjunk ésszerűen, fokozottabban vegyük igénybe a gépi munkát, — ez az eredményes mezőgazdasági termelés útja.

Etelköz! Attila, liarla.

Az olcsó termelós első tényezője a gép