Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-05 / 54. szám

Operaházi díszünnepséggel megkezdődött a magyar—szovjet barátság hónapja A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar—Szovjet Társaság pénteken este dísziinnepséget rendezett a magyar—szovjet barát­ság hónapja megnyitása alkalmából. Az ünnepséget a Magyar Állami Operaházban tartották meg hét órai kezdettel. Az ünnepség elnökségében foglaltak helyet a párt és a kormány veze­tői, a hazánkba érkezett szovjet kulturális és művész küldöttség tagjai. Az elnökség tagja Volt I. V. Andropov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Résztvcttek az ünnepségen a politikai, társadalmi és kulturális életünk kiválóságai. Az ünnepségen Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott beszédet. A szovjet küldöttség nevében F. V. KonsztantyinOv, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága mellett működő Társadalomtudományi Akadémia rektora, a filozófiai tudományok doktora, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, a kulturális küldöttség vezetője szólalt fel. Az ünnepség második részében szovjet és magyar művészek magasSzinvonalú mű­sora következett. (MTI) Az atomfegyver alkalmazása összeegyeztethetetlen a nemzetközi jog elveivel Yasziiij Jevgenyevnek, a „Szovjet állam és jog“ fűszerkesztőjének nyilatkozata MOSZKVA (TASZSZ) A szov­jet sajtó társadalmi szervezete* és személyiségek nyilatkozatai' közli. A nyilatkozatok lelkesen támogatják a Béke-Világtanác# atomháború-ellenes felhívását. — Jogász vagyok, tehát a kér­dés jogi oldalára vonatkozóan szeretnék néhány észrevételt ten..i — jelentette ki a TASZSZ tudósítójának Vasziiij Jevge- nyev, a »Szovjet állam és jog« című folyóirat főszerkesztője. A nemzetközi jogszabályok ér­telmében a harcoló felek koránt­sem válogathatnak korlátlan szabadsággal az ellenségnek kárt okozó eszközökben. A nemzet­közi jogszabályok megengedhe­tetlennek minősítik a háború­ban közvetlenül részt nem vevő polgári lakosság elleni hadmű­veletekét és ezzel kapcsolatban minden olyan hadviselési mód­szert megtiltanak, amelyek ve­szélyt jelentenek a polgári la­kosság számára. A nemzetközi jogszabályok megtiltják, hogy hadi szempontból nem okvetle­nül szükséges esetben városokat bombázzanak, megtiltják továb­bá a vegyi, bakteriológiai smás felesleges szenvedést okozó fegy­verek alkalmazását. Ha a fenti elveket vesszük ki­indulópontul, úgy az atom- és hídrogénfegyvert feltétlenül bá kell tiltani, mivel ezek a nem­zetközi jogszabályok által meg nem engedett hadviselési eszkö­zökhöz tartoznak. Az ázsiai országok jogászainak ez év januárjában és februárjá­ban tartott értekezlete megvi­tatta az atom-, hidrogén- és másfajtájú tömegpusztító fegy­verek betiltásának kérdését. Az egyhangúlag hozott határozat­ban az értekezlet részvevői ki­jelentették, hogy »az a kormány, amely atomháborút robbant ki, súlyos bűntényt követ el népe és az egész emberiség ellen s e kormányt a világ népei mélysé­gesen elítélik. (MTI) Ez történt a nagyvilágban A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL Téli úttörőtábor A Szovjetunióban a városi gyermekek közül sokan téli tábo­rokban tartózkodnak. A munkások és alkalmazottak gyermekei részére többszáz téli tábort rendeztek be az üdülőkben és nya­ralókban. — Képünk az egyik Moszkva melletti téli úttörőtábort mutatja be. Csillogó hótakaró borítja a mezőt, a fék koronái a hótól fehér lenek. Frissítőleg hat a fagyos gyantaillatú levegő. Hangos gyermekszó veri fel az ei'dőt. A gyermekek itt kedvük szerint játszhatnak, szórakozhatnak. A teli sportoláshoz van bőven siléc, korcsolya, szánkó és társasjáték. A gyermekek ké­nyelmes szobákban laknak. Kipihenten, megerősödve, felejthetet­len élményekkel térnek vissza a családi otthonba. Kitüntetések a Szovjetunióban MOSZKVA. (TASZSZ) K. J. Vorosilov, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke szerdán a Kremlben kitüntetéseket nyúj­tott át a politikai és kulturális élet több kiváló képviselőjének. A legmagasabb kitüntetést, a Lenin-renöet kapta: V, A. Karpinszkij 75. születésnapja alkalmából, a forradalmi moz­galomban szerzett érdemeiért, V. J. Koszorotov forradalmi te­vékenységéért és a szovjet állam szolgálatában szerzett érdemei­ért, M. K. Vjetoskin, társadalmi és politikai tevékenységének 5(b évfordulója alkalmából, aktív részvételéért a forradalmi moz­galomban. R. M. Glier zeneszer­ző 80. születésnapja alkalmából* a szovjet zeneművészet fejleszté­sében szerzett érdemeiért. K. J. Vorosilov ugyanezen a napon nyújtotta at a Lenin-ren- det Sz. M. Nyihomirovnak, a Szovjetunió vegyipari miniszte­rének, aki 50. születésnapja al­kalmából és a vegyipar fejlesz­tésében szerzett érdemeiért kap­ta a kitüntetést, BONN. Washington nem akar­ja megengedni a bonni kor­mánykoalíció felbomlasztását. Conant amerikai főbiztos csü­törtökön a washingtoni kor­mány nevében bizalmas meg­beszélést folytatott Dehlerrel, a Szabad Demokrata Párt elnöké­vel és Blücher szabad demokra­tapárti alkanceilárral, aki a parlament ratifikációs vitája után, mint ismeretes, benyúj­totta lemondását. Conant kije­lentette, hogy a »koalíción be­lüli béke« érdekében kész köz­vetíteni Déhler és Adenauer kö­zött. Conant a továbbiakban kö­zölte: Washington nem egyezhet bele a bonni kormánykoalíció felbomlasztásába. kötelékek is részt vesznek. Ez­zel újabb bizonyítékot szolgál­tattak ama veszélyt illetően, amely Ausztriát azzal fenyegeti, hogy Nyugat-Ausztriát a NATO- csapatok felvonulási területe­ként akarják felhasználni. RÖMA. Haladó lapok jelen­tése szerint Olaszországban to­vábbi tüntetések zajlanak le a párizsi szerződések ratifikálása ellen. Â szenátusban százszám­ra érkeznek küldöttségek az olasz városokból. A küldöttsé­gek gyűléseken hozott határoza­tokat és petíciókat nyújtanak át a szenátoroknak. Ezek mind n párizsi szerződések elutasítását követelik. NEW-YORK. Március 3-án Rendörkémek és besúgók figyelik a karlsruhei bossorkányper hallgatóságát Tajvan szigetére érkezett Dul­les amerikai külügyminiszter és titkos tanácskozást folytatott Csang Kaj-sekkel. Aláírták az USA és a kuomintangista klikk között tavaly december 2-án megkötött úgynevezett »köl­csönös biztonsági szerződés« ratifikációs okmányait. PÁRIZS. A párizsi rendőrség letartóztatta a Chatillon-erőd- ben elhelyezett atommáglya ólűmtégláinak tolvajait. A két tovottmultú egyén a 208 rádió- aktív ólomtéglát fémnagykeres­kedőnek adta el. A rendőrség most art igyekezik kideríteni, hogyan hatolhattak be a tol­vajok a retldkfVüI erős felügye­let alatt álló erődbe. BERLIN. (MTI) A karlsruhei, úgynevezett alkotmánybíróság éiőtt csütörtökön, a Német Kom­munista Párt elleni terrőrper húszadik tárgyalási napján dr. Wessig, a párt egyik jógi képvi­selője erélyesen tiltakozott ÁcienaUer rendőrhatóságainak a boszorkányper Hallgatóival szerb­ben alkalmazott : törvénytelen módszerei ellen. Dr. Wessig kö­zölte, hogy a tárgyalóterem be­járatánál a hallgatóság mindem tagját igazoltatják és utóbb ki« hallgatják. A rendőrség ezeknek az állampolgároknak személv i adatait a »gyanús elemek« nyil­vántartásába helyezi. A kom­munista párt elleni tárgyaláso­kon működő rendőrkémek és be­súgók tevékenységét Philippi* karlsrúhéi rendőrfelügyelő, . a hitleri Gestapo volt ügynöke irányítja. • * Ügyes-bajos dologban (Nem csupán bolgár történd) BERLIN. A német nép ma­gúévá teszi a Német Demo­kratikus Köztársaság javaslatát. Egész Németországban hatal­mas visszhangot keltett a Né­met Demokratikus Köztársaság kormányának a Népi Kamará­ban előterjesztett javaslata, hogy Németország mindkét ré- szében a legdemokratikusabb feltételekkel végrehajtandó nép­szavazással döntsenek a párizsi szerződések további sorsáról. A Német Demokratikus Köztársa­ság dolgozót a Népi Kamarához intézett táviratok ezreiben lel­kesedéssel teszik magukévá az össznéniet népszavazás gondo­latat. WASHINGTON. — Kefauver amerikai der%>kratapárti szé­né, ar a napokban beszédet mondott Washingtonban. Elöl­járóban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak el kellene ejtenie a Kimój és Macü szige­tek »védelmével« kapcsolatos terveket, majd hozzáfűzte: »Csahg Kaj-sekhez kötött tá­volkeleti politika majdnem bi­zonyosan kudarcra van ítélve és lehet, hogy ha majd ezt a ku­darcot felismerjük, már késő lesz ahhoz, hogy nagy presztízs- veszteség nélkül vonuljunk visz- sza.« BËCS. Mint a Néue Zeit, az Osztrák Kommunista Párt felső- susztriai lapja jelenti, a jövő héten a Lirlz és Salzburg kö­zött húzódó térségben (ameri­kai övezet) NATO-hadgyakorla- iokat tartanak, amelyelven angol Az öreg töprengve, búsan C l üldögélt a fülke padján, s egészen behúzta magát jóko­ra ködmönébe. Hosszú, gyér ba- júsza keserűen fityegett alá, s csak az időnként hallatott mély sóhajoknál rándült fölfelé. Né­hány kortyot húzott pálinkás outy kosából s eirro magatartá­sában figyelemreméltó változás állott be. Kezei, amelyek eddig lefelé lógtak, most fölhúzódtak, s ámullan széttárultak. Száját halk mormogás hagyta el, majd a mormogás zsörtöiödésbe ment át, zsörtöiödésbe, amelyet öreg fülketársam előttem ismeretlen hatalmakkal folytatott. — Mi a baj... valami kelle­metlenség? — kérdeztem fi­gyelmesen. — Hát tudóm én? — tárta szét ismét a két karját az öreg. — Se füle, se farka, ,, öt napi lótásfutás semmiért, — Keresett Valakit, vagy... — Persze, — hagyta helyben az öreg s ismét kortyolt egyet —, de akit kerestem, hej? — csóválta keserű mosollyal a fe­jét. — Pedig a tanácselnök azt mondta: — Eredj, Péter apó, Szófiába, ebbe és ebbe a hiva­talba. ott heíyfeutik a dolgo­dat, s este gyei-e vissza... Okos ember az?... Én azt mondtam: — Jól van, ha csak egy rtaprói vart szó, mért he mennék. El is menterrt s egyenesen oda ab­ba a hivatalba, de már a kapu­ban rárhkiúKották: — Megálljon apó, nem megy az úgy! Ha be akar menni, ka- pucédüla kell. — Hát ha kell, akkor jól van — felelem nekik etigedelmésen. Bent a szobácskábán két fé­hérnép ül. Gyanakodva végig­mérnék s azt mondják; —- Apó, kihez akar menni? — Honnan tudjam én azt? — felelem nekik. — Ügy all a do­log, hogy én meg az öcsém... — Apó, minket a Maga dol­ga nem érdekel. Mondja meg, kihez akar menni? — Honnan tudjam én azt? — mondom nékik megint. — Márpedig azt magának tudnia kell — feleseltek vissza a fehérnépek —, máskép nein megy. — Hiszen mondtam maguk­nak, a. dolog úgy áll: én meg az öcsém a tavaly nyáron — — Idehállgáss — szóit az egyik fehérnép a másikhoz —, küldjük Xváházkihoz, áz majd útbaigazítja. ülőjük — bólintott a má­sik. — Apó, magát Ivanszkihoz küldjük —, mOndta egyszerre mind a kettő. — Várjon, mind­járt utánanézünk telefonon. Azzal az egyik feltárcsázott egy számot. — Nincs a szobájában Ivansz- ki elvtárs, valamelyik másik szobába ment. Várjon egy ke­veset. — Jól van .— mondom —, miért ne várnék, Elültem ott legalább egy órát, Végülis megkérdeztem: — Vajon nem ment-e már vissza a szobájába Ivanszki elv­társ? — Meglátjuk — felelik a fe­hérnépek, s ismét Megforgatják a telefont, — Ah! megjött, de aztán megint elment valamerre, várjon még egy keveset. Megint csak várok, egyszer csak hallom, hogv a két fehér- nép kiabál valaki utáh; _ — Ivanszki elvtárs, Ivanszki elvtársi Ez az ember magára vár! — Nem látja, hogy dolgom van kint? — mordul fám Ivanszki. — Jöjjön holnap. — Már mér ne jönnék — fé- 1 km, s másnap ismét beállí­tok. — Ah! Korán van még Epó! — mdûdiâk a fehérítések. —. Hivatalos óra előtt nem leheli bemenni. Jöjjön egy óra múlva, issza jövök egy óra múlva, s mindjárt bebocsátanak, — Tőlünk mehet — mondják! kéziegyintvö. — Ha ivanszki nincs a szobájában, várja meg ölt. Fölmentem hát Ivanszkihoz. —: Hát magát hogy engedték föl? — förmedt rám mérgesen iVähszki. — Éppen értekezletre készü­lök. —• Hát tudom én? — felelem neki. — Ha akarja, jöhetek ké­sőbb. .. — Gyerünk, — legyintett IVartszki — miről van szó? Kezdem neki mesélni: így és így, a tavaly nyáron elmentünk az öcsémmel az erdőbe fát vágni... — Az erdőbe1? — kérdezte ivanszki. — Mi közöm van ne­kem az erdőhöz? — Hát tudom én? Azt mond­ták, hogy Ivanszki és én feljöt­tem. — Micsoda dolog éz? — mér­gelődött ivanszki. — Én à bai» èseitHzsiâlô csoportot Vezetem, mit kefés maga nálam? Apó, magának egészen más hivatalba kell ménhie! — Jól van, — felelem —, el­megyek én oda is, ha keik *— Mondja meg nékem, tnifèlè hi­vatal. s már óit sem vagyok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom