Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-30 / 75. szám

II Minisztertanács határozata a legelőgazdálkodás megjavításáról és a legeltetési bizottságok átszervezéséről Állattenyésztésünk további iejlesztését és hozamának nö­velését nagyban elősegíti a le­gelők megjavítása tss megfelelő karbantartása. A legjobb legel­tetési bizottságok — a szakaszos legeltetés bevezetésével, a sza­kaszhatárok fásításával, a rend­szeres gyomirtással, megfelelő istálló- és műtrágyázással, a ku­tak rendbentartásával — kiváló eredményeket értek el a legelő- gazdálkodásban. A legeltetési bizottságok többsége azonban nem dolgozott eredményesen. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a legeltetési bizottságokat sem a községi (városi) tanácsok, sem a legeltetésben érdekelt állat­tartók nem tekintették sajátjuk­nak. Ezért az Elnöki Tanács 1955. évi 10-es számú törvény­erejű rendelete alapján a Mi­nisztertanács határozatot hozott a legelőgazdálkodás megjavítá­sáról és a legeltetési bizottsá­gok átszervezéséről. A határozat szerint a jövőben a legelőgazdálkodási feladatokat a községi (városi) tanácsok által alakított 5—9 tagból álló legel­tetési bizottságok látják el. A iegeltetési bizottság tagjait és elnökét a községi (városi) tanács a tanácstagok és a legelőgazdál­kodáshoz jól értő dolgozó pa­rasztok közül választja meg. A legeltetési bizottság feladata az apaállatokkal való gazdálkodás is. Gondoskodik az erre szolgáló földeken az apaállatok ellátásá­hoz szükséges takarmány meg­termeléséről, szükség esetén kel­lő időben való beszerzéséről, az apaállatok megfelelő elhelyezé­séről, tartásáról, az apaállat­gondozók alkalmazásáról és bé­rezéséről, valamint a takar­mányfelhasználás ellenőrzéséről. Feladata továbbá a szakaszos legeltetés bevezetése, a rendsze­res gyomirtás, a legelők szerves­és műtrágyázása, az állatok megfelelő ivóvízzel való ellátása, szükség esetén a legelők feltö­rése és újragyepesítése — ahol pedig erre lehetőség van — a legelők termésének öntözéssel való fokozása. A legeltetési bizottság mun­kája során támaszkodjék a jól dolgozó parasztok tapasztalatai­ra. A legeltetés jó megszervezé­se, vagy más, fontos kérdés megtárgyalására az érdekelt ter­melőket időszakonként hívja össze megbeszélésre. A legelte­tési bizottság önálló pénzgazdál­kodást folytat és külön költség- vetést készít. Költségvetését és zárszámadását a községi (városi) tanács hagyja jóvá. A községi tanácsok az apaállatok takarmá­nyának meg termesztésére köz­ségi vagy állami tartalékfölde­ket adnak a legeltetési bizottsá­goknak, és átadják a költségve­tésükben előirányzott összeget a legelő javítására és karbantar­tására, valamint az apaállat­gazdálkodásra. Ha az apaállatok megfelelő tartását a költségve­tésben előirányzott összeg és az apaállat-tartásra szolgáló földek termése nem fedezi, az állattar­tókra természetbeni vagy pénz­beli fűbért vetnek ki. A fűbér nagyságát úgy kell megállapíta­ni, hogy az apaállatok tartására szükséges takarmány még hiány­zó részét biztosítsa. A legeltetési bizottság javas­latára a községi tanács az ál­lattartókat — szükség esetén — a legelőre hajtott állatok számá­nak figyelembevételével megha­tározott munkanapokon és a ja­vítási és karbantartási munkák elvégzésére kötelezheti. A legel­tetési bizottság a legeltetett ál­latok számához képest pásztoro­kat alkalmaz és a velük történt megállapodás alapján gondosko­dik bérükről. Az apaállat-gondo­zók bérét a költségvetésben ren­delkezésre bocsátott összegből fedezi, végzett munkájuk ará­nyában a bérüket a fűbérből ki­egészítheti. A legelőgazdálkodás­ban állandó munkát végző le­geltetési bizottsági tagok, vala­mint az apaállat-tartásért fele­lős bizottsági tagok részére a községi tanács tiszteletdíjat ál­lapíthat meg. A legeltetési bizottság a beru­házásokra fordítható összegeken felül a fűbér bevételeinek leg­alább 15 százalékát köteles a legelő javításának és karbantar­tásának további kibővítésére fordítani. A legeltetési bizottsá­gok a legelőkön géppel végez­hető munkákra vegyék igénybe a gépállomásokat és azokkal kössenek szerződést. A legelte­tési bizottságok munkáját a földművelésügyi miniszter, a mezőgazdasági szakigazgatási szervek útján irányítja és ellen­őrzi. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok üzemi keze­lésében lévő legelőterületekre a legeltetési bizottságok hatásköre nem terjed ki. A termelőszövet­kezetek és az állami gazdaságok az üzemi kezelésükben lévő le­gelőterületükre kötelesek legelő- gazdálkodási tervet készíteni és ennek végrehajtásáról gondos­kodni. A termelőszövetkezetek legelőgazdáikodási tervét köz­gyűlésen tárgyalják meg és hagyják jóvá. A legelők fásításáról a legel­tetési bizottságok gondoskodnak. A fásításhoz szükséges csemetét az Országos Erdészeti Főigazga­tóság köteles a legeltetési bi­zottságok rendelkezésére bocsá­tani és tevékenységüket szak­tanácsadóssal és szervező mun­kával irányítani. Az állami erdő- gazdaságok a tévesen államerdé­szeti kezelésbe vett fásított lege­lőket kötelesek visszaadni a le­geltetési bizottságok kezelésébe. A hátralékos fűbér, illetve el­mulasztott munka ellenértéke közadó módjára hajtható be. A legeltetési bizottság azokat az állattartókat, akik a legelőjaví­tás és karbantartás munkájában az előírt mértékben nem vesz­nek részt, a legeltetésből kizár­hatja. A legeltetésből való kizá­rás tekintetében végső fokon a községi (városi) tanács dönt. (MTI) AZ „ÁLLÓ GÉP“ BOSSZÚJA Miközben a Bajai Gépállomás vaskúti brigádszállásáinak 7 gépe vígan zakatol a határban, benn a brigádszátláson egy gépen bajlódik minden épkézláb ember, akit hamarjában elő tudtak keríteni. Előbb úgy számoltam, öten vannak, de később a gép alól ketten is elöbújnak: Kubovics Imre, töeg Budai István bri­gádvezetők, így együtt most már heten lennének, akik minden más munkát abbahagyva azon fáradoznak, hogy megjavítsák a szívó-nyomó szelepet, rendtoehozzák a hűtőt és lelket öntsenek a porlasztóba. — A görcs fogja ezt az álló gépet, — mondja verejtékezve Szabó János, a traktoros. Nem értem, miért hangsúlyozza olyan nyomatékkai, hogy álló gép. Hiszen csak a vak nem látja, hegy áll a gép, nem akar megindulni. Hamarosan azonban fény derül az egész történetre, mi az oka, hogy a tavaszi munka legégetőbb napjaiban egy gép kiesett a munkából, miért kell Hammer Péternek, a vaskút! Dolgozók Csoportja elnökének immár hatodszor a brigádszál­lásra karikázni, hogy megtudakolja: mi lesz a géppel, mikor jön szántani, mert vetni szeretnének. — Ez nem az én gépem, — tiltakozik Szabó János traktoros. — Az én gépem benn áll a színbén széjjelszedve. Nem én vagyok az oka. A téli gépjavítás során megállapítottam, gépem karbu­rátora rossz állapotban van. Szóltam is Bakó elvtársnak, az ak­kori igazgatónak, új kellene a régi helyébe. Az volt a Válasz, kijavítani, ahogy lehet, de a gépszemlén úgy álljon, mint a fe­szület. Na, aztán mi történt? Megindultam és 800 négyszögöl szántás után egy reccsenés, a gép leáll és a karburátorom vég­leg felmondta a szolgálatot. — Szóval, az is álló gép lett? — Na igen, de ez a gép, amire az előbb mondottam, hogy álló gép, ez valóban álló gépe volt a Bajai Gépállomásnak. Ezt a téli gépjavításba be sem vonták. Mint kisegítő gépet küldték kj. Vontató hozta, a gépállomás vezetősége úgy gondolta, a többi a mi gondunk legyen. Egy álló napja folyik a javítása. A szívó-nyomó szelepbe úgy kellett egy félnap a községben golyók után szaladgálni. A porlasztó rendbehozatalára hárman is nekifogták, hogy megfe­lelő anyagra bukkanjanak. — Pedig hej, de szeretem a munkát, — mondja nagyot só­hajtva Szabó János. —• Kérdem én, ki felel most azért, hogy mióta állok, 2Ö hold szántással már végezhettem volna. Mit mondjak a vaskúti Dolgozók Csoportja elnökének. Mit tudom cn, mire megyünk az ilyen kényszerű javítással? Szabó János a téli gépjavítás után, ismerve gépének hibá­ját, nem írta alá gépének szocialista megőrzésre való átvételéi Mikor a brigádszállás traktorosai a felszabadulási versenyre ké­szülődtek, ő volt az egyetlen, aki nem mert vállalást termi. Tudta az okát, miért. A gépállomás vezetősége közül azonban senki sem érdeklődött nála, mi az oka visszahúzódásának. Beletörődtek, hogy Szabó János olyan ember, aki nem tartja szívügyének a többtermésért való igyekezetét. Gépállomásaink tervtel jesf lésének egyik alapja a szerződéskötés meggyorsítása Megyénk gépállomásai a nem­rég megindult tavaszi munkák­ban máris szép eredményeket értek el. Gyors ütemben nő a megmunkált holdak száma, de ha már erről beszélünk, meg kell mondani, hogy ezek az eredmények nincsenek arány­ban a szerződéskötésekkel. Ter­melőszövetkezeteink termelési terve alapján a gépállomások nagyrésze a termelőszövetkeze­tekkel már megkötötte a szerző­dést a tavaszi gépi munkára. Ez azonban csak kis részben bizto­sítja a gépek kapacitását. Ez máris igazolódott, mert több gépállomás azt jelentette, hogy egyes brigádoknak rövid idő nyílva mór nem tud elegendő munkát biztosítani. A líibu oka abban keresendő, bogy gépállomásaink a terüle­tükhöz tartozó községekben nem mérték fel a fogaterővel nem­rendelkezők, tartalékfoldeket bérlő, iganélküli dolgozó parasz­tok számát, pedig ez íett volna az alapja a szerződéskötés lebo­nyolításának. Az idő sürget, nem hiábavaló e téren is felhasznál­ni a már jó eredményt elért gépállomások tapasztalatait. A Solti Gépállomás például jól szervezett agitációs és felvilágo­sító munkával elérte, hogy már 419 egyénileg dolgozó paraszttal van szerződése, 1087 normál- holdra, és ezzel egyidőben a körzetében lévő termelőszövet­kezetekkel 2565 normálholdra kötött tavaszi talajmunkára szer­ződést. Példája követendő, bár itt is van még tennivaló, mert még így sem tudják teljes egé­szében biztosítani a tavaszi MEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÓ Vessük el mielőbb a cukorrépát! A cukorrépa korai vetése igen fontos, mert egyrészt te- nyészideje mintegy 190 nap, másrészt, ha korán vetjük, van ideje a >'bogáir foga-« alól kinőni. Répaföldünket már korábban le kellett simítóani, műtrágyá­val beszórni és fogasolni. Ha időközben. a talaj kigyomoso- dott, fogassal, kultivátorral ki kell irtani. A gyomok eiszáradá- sa után csúszó, fogas, henger váltakozó járatásával készítsük vetés alá a földet. Ne felejtsük el, hogy a cukorrépa kertileg megművelt földet kíván. . Vetőgép előtt mindig henge- rezzünk. A vetőgépet 38—4.1 crri-es sortávolságra állítjuk: Ha van kombinált vetőgepürik es a műtrágyát még nem szórtuk ki, úgy a megfelelő mennyiséget a magvetéssel egyidőben adjuk a répa alá. Ajánlott mennyiség szuperfoszfátból 160, káliból 100 és fejtrágyaként (később) 50 kg. pétisó. A vetés mélysége a ta­laj nedvességétől függ. Ha kel­lőképpen nyirkos, elég a 2 cm. is, de szárazabb felső réteg mel­lett tülekedjünk a nedvesebb 3—4 cm-es mélységre. Túlzottam mély vetés helytelen, mert az apró mag csírája nem tud a fel­színre jutni. Vetőgep után já­rassunk könnyű magtakaró', majd a talaj szikkadtéval hen­gert. Nyirkos földet nem szabad hengerezni. A korán vétett cukorrépa a kukori-eakapá 1 ásck előtt egyel­hető, sőt az első mélykapálás is elvégezhető, tehát nincs munka­torlódás. idényre .a gépek kapacitásának kihasználását. Eredményes munkát végzett a Szabadszállási Gépállomás né­hány traktorosa is, köztük Lu­kács Ferenc, aki 40 normálhold­ra és Kovács István traktoros, aki 38 normál-holdra kötött szer­ződést, egyénileg dolgozó parasz­tokkal. KEDVES ember ez a Budai János, a tiszakécskei Szabadság Termelőszövetkezet kertésze. Most is nagy lelkendezve ma­gyarázza, hogy milyen érdekes és fontos a kertész munkája. A márciusi meleg napok csak nemrég köszöntöttek ránk, dt a kertészetben már régóta tavasz van. Az üvegházban ezerszámra zöldéinek a palán­ták. Ezt az üvegházat Budai Já­nos maga ácsolta össze, egy le­bontott épület anyagából. Igaz. hogy egy kicsit szoros a hely- de kezdetnek ez is elég. Az ala­csonytermetű ember fürgén mo­zog. Mindig ilyen szorgos. O itt a legfőbb, ő a lelke az egész kertészetnek. Hej, de meleg van ilyenkor az üvegházban. Érthető, hiszen már kint is szokatlan meleggel kö­szöntött be a tavasz. Itt mond­ja el Budai János, hogy tavaly 11 hold kertészet volt a ter­melőszövetkezetben, az idén már 14 hold lesz. 130.000 forint jöve­delmet ütemeztek be a zöld­ségfélékből, de ennél jóval több lesz a bevétel, a kertész meg­állapítása, szerint. Körülnézünk az üvegházban, ahol a különböző zöldsógpalán- tá/c' vàrn.ak. kiüitéfésre. Mielőtt isméi kimennénk a Milyen igaza van Szabó Jánosnak, mikor a harmadik vödör gázolajnak a tartályba való öntése után azt mondja: — Ha senkinek sem, de nekem fáj, hogy a tervteljesítés 28 normál holdja hiányozni, fog. Mert amit az ember elmulaszt el­végezni, azt már nem lehet soha többé pótolni. A községbe tartva újból összetalálkozom a vaskúti Dolgozók Csoportja elnökével; — Megindult-e már a gép, elv társ? — Ügy mondták, majd úgy estefelé. Hát estefelé sem indult meg. Másnap a telefon másik végé­ről egy türelmetlen hang közölte, hogy még reggel is állt a gép.­STIR KERTÉSZ szabadba, Budai János elmond­ja egyik újítását. — Lényege az — magyarázza, — hogy agyagból, valamint trá­gya- és fűrészpor keverékből egy kis cserepet készítünk. MINDJÁRT elő is veszi a magakészítette kis formát. Ez­zel percek alatt lehet kiformál­ni az előbb említett cserepeket, amelyeket ő készített el kísérlet­képpen, mert Budai János olyan ezermester féle, ezermestere sa­ját munkakörének. A palánták egy részét ilyen cserepekbe ültették, a gyenge agyagfal nem akadályozza a növényke gyökérképződését. A cseréppel együtt kerül ki a fia­tal palánta a melegágyba, utána pedig a földbe. Ez meggyorsít­ja a kiültelést és a növényke gyökérzetét nem háborgatják. Budai János sorra megmutat­ja a melegágyakat, fejből tudja, hogy cgy-egy fajtából hány darab tő lesz. Paradicsomból 7500, paprikából 8000, zellerből 3000, tojásgyümölcsből 725, fe­leskáposztából 5000, karfiolból ugyanennyi tő a »készlet« és így tovább. Minden üvegaljnál van va­lami mondanivalója. — Ezek a paradicsompalánták két . hét múlva, virágzanak — jegyzi meg. — A paprikából a cecei csüngőst termesztjük — mondjai ahogy a paprikapalántákhoz érünk. LÁTSZIK, hogy mindene a mestersége cs csak itt, a szövet­kezetben tudja igazán kibonta­koztatni tudását. Tizenhárom éves korától ezt csinálja., de mindig uradalmaknál földbir­tokosoknál szolgált. Most a szövetkezetben jól érzi magái, itt bö lehetősége van tapaszta­latainak gyümölcsöztetésére. A 14 holdnyi kertészet jórészét öntözik, — két holdat a burgo­nyából is — a nemrég készült artézikéit segítségével. Már látja lelki szemei előtt a legközelebbi jövőt. — Jövőre — meséli — három üvegházat építünk. Még több öntözéses művelésű területünk lesz. EZT OLYAN magabiztosan jelenti ki, mintha, már meg is volna. Válóban még cgy-két év, és jelentős zöldségtermelő szövet­kezet lesz a tiszakécskei Sza­badság. Már az idén sok-sok mázsa vitamindús zöldségfélét szállít Kecskemétre. Néhány év múlva pedig a mázsákból már vqgomk lesznek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom