Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-30 / 75. szám

II Minisztertanács határozata a legelőgazdálkodás megjavításáról és a legeltetési bizottságok átszervezéséről

Állattenyésztésünk további iejlesztését és hozamának növelését nagyban elősegíti a legelők megjavítása tss megfelelő karbantartása. A legjobb legeltetési bizottságok — a szakaszos legeltetés bevezetésével, a szakaszhatárok fásításával, a rendszeres gyomirtással, megfelelő istálló- és műtrágyázással, a kutak rendbentartásával — kiváló eredményeket értek el a legelő- gazdálkodásban. A legeltetési bizottságok többsége azonban nem dolgozott eredményesen. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a legeltetési bizottságokat sem a községi (városi) tanácsok, sem a legeltetésben érdekelt állattartók nem tekintették sajátjuknak. Ezért az Elnöki Tanács 1955. évi 10-es számú törvényerejű rendelete alapján a Minisztertanács határozatot hozott a legelőgazdálkodás megjavításáról és a legeltetési bizottságok átszervezéséről.

A határozat szerint a jövőben a legelőgazdálkodási feladatokat a községi (városi) tanácsok által alakított 5—9 tagból álló legeltetési bizottságok látják el. A iegeltetési bizottság tagjait és elnökét a községi (városi) tanács a tanácstagok és a legelőgazdálkodáshoz jól értő dolgozó parasztok közül választja meg. A legeltetési bizottság feladata az apaállatokkal való gazdálkodás is. Gondoskodik az erre szolgáló földeken az apaállatok ellátásához szükséges takarmány megtermeléséről, szükség esetén kellő időben való beszerzéséről, az apaállatok megfelelő elhelyezéséről, tartásáról, az apaállatgondozók alkalmazásáról és bérezéséről, valamint a takarmányfelhasználás ellenőrzéséről. Feladata továbbá a szakaszos legeltetés bevezetése, a rendszeres gyomirtás, a legelők szervesés műtrágyázása, az állatok megfelelő ivóvízzel való ellátása, szükség esetén a legelők feltörése és újragyepesítése — ahol pedig erre lehetőség van — a

legelők termésének öntözéssel való fokozása.

A legeltetési bizottság munkája során támaszkodjék a jól dolgozó parasztok tapasztalataira. A legeltetés jó megszervezése, vagy más, fontos kérdés megtárgyalására az érdekelt termelőket időszakonként hívja össze megbeszélésre. A legeltetési bizottság önálló pénzgazdálkodást folytat és külön költség- vetést készít. Költségvetését és zárszámadását a községi (városi) tanács hagyja jóvá. A községi tanácsok az apaállatok takarmányának meg termesztésére községi vagy állami tartalékföldeket adnak a legeltetési bizottságoknak, és átadják a költségvetésükben előirányzott összeget a legelő javítására és karbantartására, valamint az apaállatgazdálkodásra. Ha az apaállatok megfelelő tartását a költségvetésben előirányzott összeg és az apaállat-tartásra szolgáló földek termése nem fedezi, az állattartókra természetbeni vagy pénzbeli fűbért vetnek ki. A fűbér nagyságát úgy kell megállapítani, hogy az apaállatok tartására szükséges takarmány még hiányzó részét biztosítsa.

A legeltetési bizottság javaslatára a községi tanács az állattartókat — szükség esetén — a legelőre hajtott állatok számának figyelembevételével meghatározott munkanapokon és a javítási és karbantartási munkák elvégzésére kötelezheti. A legeltetési bizottság a legeltetett állatok számához képest pásztorokat alkalmaz és a velük történt megállapodás alapján gondoskodik bérükről. Az apaállat-gondozók bérét a költségvetésben rendelkezésre bocsátott összegből fedezi, végzett munkájuk arányában a bérüket a fűbérből kiegészítheti. A legelőgazdálkodásban állandó munkát végző legeltetési bizottsági tagok, valamint az apaállat-tartásért felelős bizottsági tagok részére a

községi tanács tiszteletdíjat állapíthat meg.

A legeltetési bizottság a beruházásokra fordítható összegeken felül a fűbér bevételeinek legalább 15 százalékát köteles a legelő javításának és karbantartásának további kibővítésére fordítani. A legeltetési bizottságok a legelőkön géppel végezhető munkákra vegyék igénybe a gépállomásokat és azokkal kössenek szerződést. A legeltetési bizottságok munkáját a földművelésügyi miniszter, a mezőgazdasági szakigazgatási szervek útján irányítja és ellenőrzi.

A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok üzemi kezelésében lévő legelőterületekre a legeltetési bizottságok hatásköre nem terjed ki. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok az üzemi kezelésükben lévő legelőterületükre kötelesek legelő- gazdálkodási tervet készíteni és ennek végrehajtásáról gondoskodni. A termelőszövetkezetek legelőgazdáikodási tervét közgyűlésen tárgyalják meg és hagyják jóvá.

A legelők fásításáról a legeltetési bizottságok gondoskodnak. A fásításhoz szükséges csemetét az Országos Erdészeti Főigazgatóság köteles a legeltetési bizottságok rendelkezésére bocsátani és tevékenységüket szaktanácsadóssal és szervező munkával irányítani. Az állami erdő- gazdaságok a tévesen államerdészeti kezelésbe vett fásított legelőket kötelesek visszaadni a legeltetési bizottságok kezelésébe. A hátralékos fűbér, illetve elmulasztott munka ellenértéke közadó módjára hajtható be. A legeltetési bizottság azokat az állattartókat, akik a legelőjavítás és karbantartás munkájában az előírt mértékben nem vesznek részt, a legeltetésből kizárhatja. A legeltetésből való kizárás tekintetében végső fokon a községi (városi) tanács dönt. (MTI)

AZ „ÁLLÓ GÉP“ BOSSZÚJA

Miközben a Bajai Gépállomás vaskúti brigádszállásáinak 7 gépe vígan zakatol a határban, benn a brigádszátláson egy gépen bajlódik minden épkézláb ember, akit hamarjában elő tudtak keríteni. Előbb úgy számoltam, öten vannak, de később a gép alól ketten is elöbújnak: Kubovics Imre, töeg Budai István brigádvezetők, így együtt most már heten lennének, akik minden más munkát abbahagyva azon fáradoznak, hogy megjavítsák a szívó-nyomó szelepet, rendtoehozzák a hűtőt és lelket öntsenek a porlasztóba.

— A görcs fogja ezt az álló gépet, — mondja verejtékezve Szabó János, a traktoros.

Nem értem, miért hangsúlyozza olyan nyomatékkai, hogy álló gép. Hiszen csak a vak nem látja, hegy áll a gép, nem akar megindulni. Hamarosan azonban fény derül az egész történetre, mi az oka, hogy a tavaszi munka legégetőbb napjaiban egy gép kiesett a munkából, miért kell Hammer Péternek, a vaskút! Dolgozók Csoportja elnökének immár hatodszor a brigádszállásra karikázni, hogy megtudakolja: mi lesz a géppel, mikor jön szántani, mert vetni szeretnének.

— Ez nem az én gépem, — tiltakozik Szabó János traktoros. — Az én gépem benn áll a színbén széjjelszedve. Nem én vagyok az oka. A téli gépjavítás során megállapítottam, gépem karburátora rossz állapotban van. Szóltam is Bakó elvtársnak, az akkori igazgatónak, új kellene a régi helyébe. Az volt a Válasz, kijavítani, ahogy lehet, de a gépszemlén úgy álljon, mint a feszület. Na, aztán mi történt? Megindultam és 800 négyszögöl szántás után egy reccsenés, a gép leáll és a karburátorom végleg felmondta a szolgálatot.

— Szóval, az is álló gép lett?

— Na igen, de ez a gép, amire az előbb mondottam, hogy álló gép, ez valóban álló gépe volt a Bajai Gépállomásnak. Ezt a téli gépjavításba be sem vonták. Mint kisegítő gépet küldték kj. Vontató hozta, a gépállomás vezetősége úgy gondolta, a többi a mi gondunk legyen.

Egy álló napja folyik a javítása. A szívó-nyomó szelepbe úgy kellett egy félnap a községben golyók után szaladgálni. A porlasztó rendbehozatalára hárman is nekifogták, hogy megfelelő anyagra bukkanjanak.

— Pedig hej, de szeretem a munkát, — mondja nagyot sóhajtva Szabó János. —• Kérdem én, ki felel most azért, hogy mióta állok, 2Ö hold szántással már végezhettem volna. Mit mondjak a vaskúti Dolgozók Csoportja elnökének. Mit tudom cn,

mire megyünk az ilyen kényszerű javítással?

Szabó János a téli gépjavítás után, ismerve gépének hibáját, nem írta alá gépének szocialista megőrzésre való átvételéi Mikor a brigádszállás traktorosai a felszabadulási versenyre készülődtek, ő volt az egyetlen, aki nem mert vállalást termi. Tudta az okát, miért. A gépállomás vezetősége közül azonban senki sem érdeklődött nála, mi az oka visszahúzódásának. Beletörődtek, hogy Szabó János olyan ember, aki nem tartja szívügyének a többtermésért való igyekezetét.

Gépállomásaink tervtel jesf lésének egyik alapja a szerződéskötés meggyorsítása

Megyénk gépállomásai a nemrég megindult tavaszi munkákban máris szép eredményeket értek el. Gyors ütemben nő a megmunkált holdak száma, de ha már erről beszélünk, meg kell mondani, hogy ezek az eredmények nincsenek arányban a szerződéskötésekkel. Termelőszövetkezeteink termelési terve alapján a gépállomások nagyrésze a termelőszövetkezetekkel már megkötötte a szerződést a tavaszi gépi munkára. Ez azonban csak kis részben biztosítja a gépek kapacitását. Ez máris igazolódott, mert több gépállomás azt jelentette, hogy egyes brigádoknak rövid idő nyílva mór nem tud elegendő munkát biztosítani.

A líibu oka abban keresendő, bogy gépállomásaink a területükhöz tartozó községekben nem mérték fel a fogaterővel nemrendelkezők, tartalékfoldeket bérlő, iganélküli dolgozó parasztok számát, pedig ez íett volna az alapja a szerződéskötés lebonyolításának. Az idő sürget, nem hiábavaló e téren is felhasználni a már jó eredményt elért gépállomások tapasztalatait. A Solti Gépállomás például jól szervezett agitációs és felvilágosító munkával elérte, hogy már 419 egyénileg dolgozó paraszttal van szerződése, 1087 normál- holdra, és ezzel egyidőben a körzetében lévő termelőszövetkezetekkel 2565 normálholdra kötött tavaszi talajmunkára szerződést. Példája követendő, bár itt is van még tennivaló, mert még így sem tudják teljes egészében biztosítani a tavaszi

MEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÓ

Vessük el mielőbb a cukorrépát!

A cukorrépa korai vetése igen fontos, mert egyrészt te- nyészideje mintegy 190 nap, másrészt, ha korán vetjük, van ideje a >'bogáir foga-« alól kinőni.

Répaföldünket már korábban le kellett simítóani, műtrágyával beszórni és fogasolni. Ha időközben. a talaj kigyomoso- dott, fogassal, kultivátorral ki kell irtani. A gyomok eiszáradá- sa után csúszó, fogas, henger váltakozó járatásával készítsük vetés alá a földet. Ne felejtsük el, hogy a cukorrépa kertileg megművelt földet kíván.

. Vetőgép előtt mindig henge- rezzünk. A vetőgépet 38—4.1 crri-es sortávolságra állítjuk: Ha van kombinált vetőgepürik es a műtrágyát még nem szórtuk ki, úgy a megfelelő mennyiséget a

magvetéssel egyidőben adjuk a répa alá. Ajánlott mennyiség szuperfoszfátból 160, káliból 100 és fejtrágyaként (később) 50 kg. pétisó. A vetés mélysége a talaj nedvességétől függ. Ha kellőképpen nyirkos, elég a 2 cm. is, de szárazabb felső réteg mellett tülekedjünk a nedvesebb

3—4 cm-es mélységre. Túlzottam mély vetés helytelen, mert az apró mag csírája nem tud a felszínre jutni. Vetőgep után járassunk könnyű magtakaró', majd a talaj szikkadtéval hengert. Nyirkos földet nem szabad hengerezni.

A korán vétett cukorrépa a kukori-eakapá 1 ásck előtt egyelhető, sőt az első mélykapálás is elvégezhető, tehát nincs munkatorlódás.

idényre .a gépek kapacitásának kihasználását.

Eredményes munkát végzett a Szabadszállási Gépállomás néhány traktorosa is, köztük Lukács Ferenc, aki 40 normálholdra és Kovács István traktoros, aki 38 normál-holdra kötött szerződést, egyénileg dolgozó parasztokkal.

KEDVES ember ez a Budai

János, a tiszakécskei Szabadság Termelőszövetkezet kertésze. Most is nagy lelkendezve magyarázza, hogy milyen érdekes és fontos a kertész munkája.

A márciusi meleg napok csak nemrég köszöntöttek ránk, dt a kertészetben már régóta tavasz van. Az üvegházban ezerszámra zöldéinek a palánták. Ezt az üvegházat Budai János maga ácsolta össze, egy lebontott épület anyagából. Igaz. hogy egy kicsit szoros a hely- de kezdetnek ez is elég. Az alacsonytermetű ember fürgén mozog. Mindig ilyen szorgos. O itt a legfőbb, ő a lelke az egész kertészetnek.

Hej, de meleg van ilyenkor az üvegházban. Érthető, hiszen már kint is szokatlan meleggel köszöntött be a tavasz. Itt mondja el Budai János, hogy tavaly 11 hold kertészet volt a termelőszövetkezetben, az idén már 14 hold lesz. 130.000 forint jövedelmet ütemeztek be a zöldségfélékből, de ennél jóval több lesz a bevétel, a kertész megállapítása, szerint.

Körülnézünk az üvegházban, ahol a különböző zöldsógpalán- tá/c' vàrn.ak. kiüitéfésre.

Mielőtt isméi kimennénk a

Milyen igaza van Szabó Jánosnak, mikor a harmadik vödör gázolajnak a tartályba való öntése után azt mondja:

— Ha senkinek sem, de nekem fáj, hogy a tervteljesítés 28 normál holdja hiányozni, fog. Mert amit az ember elmulaszt elvégezni, azt már nem lehet soha többé pótolni.

A községbe tartva újból összetalálkozom a vaskúti Dolgozók Csoportja elnökével;

— Megindult-e már a gép, elv társ?

— Ügy mondták, majd úgy estefelé.

Hát estefelé sem indult meg. Másnap a telefon másik végéről egy türelmetlen hang közölte, hogy még reggel is állt a gép.STIR KERTÉSZ

szabadba, Budai János elmondja egyik újítását.

— Lényege az — magyarázza, — hogy agyagból, valamint trágya- és fűrészpor keverékből egy kis cserepet készítünk.

MINDJÁRT elő is veszi a

magakészítette kis formát. Ezzel percek alatt lehet kiformálni az előbb említett cserepeket, amelyeket ő készített el kísérletképpen, mert Budai János olyan ezermester féle, ezermestere saját munkakörének.

A palánták egy részét ilyen cserepekbe ültették, a gyenge agyagfal nem akadályozza a növényke gyökérképződését. A cseréppel együtt kerül ki a fiatal palánta a melegágyba, utána pedig a földbe. Ez meggyorsítja a kiültelést és a növényke gyökérzetét nem háborgatják.

Budai János sorra megmutatja a melegágyakat, fejből tudja, hogy cgy-egy fajtából hány darab tő lesz. Paradicsomból 7500, paprikából 8000, zellerből 3000, tojásgyümölcsből 725, feleskáposztából 5000, karfiolból ugyanennyi tő a »készlet« és így tovább.

Minden üvegaljnál van valami mondanivalója. — Ezek a paradicsompalánták két . hét

múlva, virágzanak — jegyzi meg. — A paprikából a cecei csüngőst termesztjük — mondjai ahogy a paprikapalántákhoz érünk.

LÁTSZIK, hogy mindene a

mestersége cs csak itt, a szövetkezetben tudja igazán kibontakoztatni tudását. Tizenhárom éves korától ezt csinálja., de mindig uradalmaknál földbirtokosoknál szolgált. Most a szövetkezetben jól érzi magái, itt bö lehetősége van tapasztalatainak gyümölcsöztetésére. A 14 holdnyi kertészet jórészét öntözik, — két holdat a burgonyából is — a nemrég készült artézikéit segítségével.

Már látja lelki szemei előtt a legközelebbi jövőt. — Jövőre — meséli — három üvegházat építünk. Még több öntözéses művelésű területünk lesz.

EZT OLYAN magabiztosan

jelenti ki, mintha, már meg is volna. Válóban még cgy-két év, és jelentős zöldségtermelő szövetkezet lesz a tiszakécskei Szabadság. Már az idén sok-sok mázsa vitamindús zöldségfélét szállít Kecskemétre. Néhány év múlva pedig a mázsákból már vqgomk lesznek,