Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-29 / 74. szám

(Folytatás a 2. oldalról.) táiozata alapján politikai nevelőmunkánkat úgy kell vé­geznünk az ifjúság közölt, hogy megyénk minden becsületes fia­talja szeresse pártunkat, hogy necsak szimpatizálókká, hanem erősakaratú, helytálló har­cosokká neveljük ifjúságunkat. Olyanokká, akik határtalanul szeretik drága hazánkat, pártun­kat és egész dolgozó népünket. A DISZ úgy végezze nevelő­munkáját, hogy megyénk min­den becsületes fiatalja büszke legyen az eltelt 10 év alatt kiví­vott eredményekre és sikerekre, hogy ifjúságunk határtalanul szeresse a népi demokratikus országok népeit, a Szovjetuniót, valamint az egész világ haladó népeit és ifjúságát. Nevelőmunkánk eredményé­ről csak akkor beszélhetünk, h& a DISZ minden tagja és me­gyénk ifjúsága kötelességtudó, a felnőtteket, a vezetőket tisz­teletben tartó, fegyelmezett ma­gatartást fog tanúsítani, mind a termelésben, mind szórako­zásban, tanulásban egyaránt. Nem lehet kétséges, hogy a DISZ ezt az igen fontos hivatá­sát, az ifjúság marxista-leninista nevelését egyedül elvégezni kép­telen lesz. Ezért elengedhetetle­nül fontos, hogy nap, mint nap kérjük a párt segítségét ahhoz, hogy megyénk területén a? ifjúság szocialista szellemű nevelése nemzeti üggyé, tár­sadalmi üggyé váljon. A DISZ nevelőmunkájában fokozottan kell támaszkodnunk, Különösen a fiatal pedagógusok­ra és középiskolákban a taná­rokra cts általában az iskolák nevelőire, akik napról-napra, mint hivatásos nevelők foglal­koznak az ifjúság nevelésével. Nagy gondot kell fordítani a OISZ nevelőmunkájában a me­gyénkben élő nemzetiségű fia­talok nevelésére, akiknek neve­lését ezidáig gyakran szem, elől tévesztettük, nem törekedtünk arra, illetve nem dolgoztuk ki azokat a módszereket, amelyek segítségével eredményes munkát lehet végezni a megyénkben akó különböző nemzetiségű fiatalok között. A közeljövőben jó politikai felvilágosító, szervező munká­val, valamint a DlSZ-alapszer- vezetek eleven, tartalmas életé­nek kialakításával el kell ér­nünk, hogy sokkal eredmé­nyesebben növekedjen a DISZ íümegbefolyása a kívülálló fia­talok között és azáltal jusson kifejezésre, hogy megyénk jelen­legi DISZ-taglétszámát a DISZ II. kongresszusáig 5000 taggal növeljük. Nem lehet eléggé hangsú­lyozni annak . szükségességét, nogy csak az a DlSZ-alapszerve- zet dolgozik jól, sokoldalúan, tartalmasán és színesen, amelybe nap, mint nap lép­nek be kívülálló fiatalok. Az alapszervi vezetés meg­javítása érdekében ezért járási is városi DlSZ-bizottságainknak, valamint a megyei bizottságnak a mai értekezlet után azonnal napirendre kell tűzni az alap­szervi titkárok és vezetőségi ta­gok "továbbképzését. Rendet kell végre teremteni a tagdíjfizetés területén is. A tagdíjfizetés megjavulásánák igen fontos előfeltétele, hogy já­rási és városi DISZ-bizottságaink, valamint DISZ-alapszervezeteink politikai munkának tekintsék a tagdíjfizetést, hogy az az egész apparátus ügyévé váljon, hogy a közeljövőben 70—80 százalék­ra emeljük a tagdíjfizetési át­lagunkat. A mai nappal megválasztandó megyei választmány feladata lesz, hogy a járási, városi vá­lasztmányok és a DlSZ-alap- szervezetek mindennapos tevé­kenységével, az általános is­kolák nevelői, valamint úttörő­csapatvezetők segítségével ez évben sokkal eredményesebben előkészítsük a VIII. általános osztályt végzett úttörőket a DISZ-tagságra, illetve a DISZ- be való felvételre. Meg kell érteni mindenegyes bizottságnak és alapszerve­zetünknek, hogy a DISZ a párt előtt felelős az úttörő-szerveze­tek mindennapos tevékenysé­géért és azok vezetéséért. Éppen ezért a legjobb DISZ- aktivistákat, mint ifjúsági ve­zetőket, DISZ-megbízatásként az úttörőcsapatok és őrsök élére kell állítani. Ez annál is inkább fontos, mert a DISZ utánpótlá­sát az úttörő-mozgalomból nyeri. Az eltelt évek helytelen gya-. korlátától eltérően, minden köz­ség DISZ-szervezetének és a járási, városi DISZ-bizottságnak jelentős figyelmet kell fordí­tania az úttörő pajtások évről- évre történő ünnepélyes felava­tására. Ebben a munkában szá­mítunk és kérjük a néphadse­reg DISZ-szervezetnek, tiszt- jeinek maximális segítségét is. . Törekedni kell arra, hogy az úttörő-avatásnál és a VIII. ál- lalános osztályt végzett úttörők DISZ-be való átvételénél sza­kítsunk az eddigi szürke, unal­mas, ünnepélytelen, szórako­zásoktól mentes szertartások­kal, melyek a fiatalokban sem­mi élményt, semmi maradandó emléket nem hagynak. Komoly figyelmet kell fordí­tania a jövőben a DISZ-nek az ifjúság kulturális és sportolási igényei kielégítésére. A legközelebbi feladat előt­tünk az, hogy a DISZ II. kongresszusának tiszteletére, majd ezt követően az V. Világ­ifjúsági Találkozó tiszteletére sikerekre vigyük azt a nagy aktivitást és lelkesedést, mely megyénkben is kibontakozott a kulturális seregszemle megren­dezése érdekében. Hasonlóan minden bizottság és alapsaervezet az üzemi, is­kolai, falusi és traktor sportkör vezetőjével és tagjaival, a járá­si és városi TSB-elnökkel, va­lamint az Önkéntes Honvédelmi Szövetség közreműködésével si­kerre kell vigyük a felszabadu­lásunk 10. évfordulója tisztele­tére, valamint a DISZ II. kongresszusának tiszteletére el­indított sportversenyeket, céllö- vőversenyeket, különböző sport- találkozókat. Az ismertetett feladatokat csak akkor vihetjük sikerre, ha a DISZ minden tagja és me­gyénk minden becsületes, hazá­ját szerető fia és leánya meg­bonthatatlan, szilárd egységbe tömörül, annyi győzelmünk szer­vezője, országunk vezetőereje, a Magyar Dolgozók Pártja köré. Éljen Pártunk Központi Ve­zetősége! Éljen a magyar ifjúság har­cos szervezete, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége! A Megyei DISZ Bizottság be­számolója után hozzászólások következtek. A beszámoló feletti vitában a szombati napon fel­szólalt Fekete Mihály elvtárs, Pálmoncstcra község DISZ-tit- kára, Gerebics Borbála elvtárs­nő, a Bajai Gyapjúszövetgyár DISZ-titkára, Molnár Sándor hadnagy elvtárs, Túrái Géza elvtárs pedagógus, DISZ segítő tanár Kiskunfélegyházáról. A megyei DISZ-értekezlet szom­bati ülése ezzel véget ért. A DISZ megyei küldöttérte­kezlet vasárnap reggel 8 órakor folytatta munkáját. A vasárnapi ülésen elsőnek Szakács László elvtárs, a Garai Vörös Traktor Állami Gazdaság DISZ-titkára szólalt fel, majd Dallos Ferenc elvtárs, a Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága elnöke emel­kedett szólásra. A következők­ben hozzászóltak Lacza József középiskolás diák, Kalocsa város küldötte, Németh Katalin elv­társnő, a csátaljai Budai Nagy Antal TSZ DISZ-titkára, Bakró Nagy Erzsébet, a Bajai Állami Gazdaság küldötte, Tóth István őrvezető, honvédségi küldött, Nádasdi József elvtárs, a Kis­kunfélegyházi Bányászati Be­rendezések Gyárának DlSZ-tit- kára, Szakali József elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a DISZ Központi Vezető­ségének első titkára, Hegedűs János elvtárs, a bácsalmási já­rási DISZ-bizottság titkára, Bo­kor Mária elvtársnő pedagógus, fülöpjakabi DISZ-titkár és Né­meti József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. A megyei küldöttértekezlet ez­után megválasztotta az 51 tagú megyei DISZ-választmányt, a választmány 11 póttagját és 27 küldöttet a DISZ II. kongresz- szusára. A DISZ megyei kül­döttértekezlet ezzel befejezve munkáját, Szabó Ferenc elvtárs, az ülés elnökének zárszava i.tán a DlVSZ-induló elénekiésévcl veget ért. « Vasárnap délután a megyei DISZ küldöttválasztó értekezlet befejeztével a megyei DISZ- választmány megtartotta első ülését, amelyen á DISZ megye­bizottság tagjaiul az alábbi elv­társakat választotta meg: Horváth István elvtárs, a me­gyei párt-végrehajtóbizottság tagja, Borszéki Lajos elvtárs, Mándity József elvtárs, Bakos Jolán elvtársnő, Kovács Károly elvtárs, Kecs­kemét város DISZ-bizottságának titkára, Török János elvtárs, a megyei TSB elnöke, Vichnál Fái elvtárs, az önkén­tes Honvédelmi Szövetség me­gyei elnöke, Kiss Ernő hadnagy elvtárs, a honvédség ifjúsági segítője, A megyei DISZ-bizottság tit­kárául a megyei DlSZ-választ- mány Mádi Lajos elvtársat vá­lasztotta meg. Megkezdte munkáját a Bajai Baromfikeltető Állomás NÉHÁNY NAPPAL ezelőtt nyílt meg a Bajai Baromfikelte­tő Állomás, amely a mái-ciusiól- szeptemberig tartó keltetési idő­szak alatt mintegy 150 ezer na­poscsibét szállít a környék ter­melőszövetkezeteinek és egyéni gazdáinak. Az állomás öt kelte­tőgépe 50.000 tojás befogadására alkalmas. Első keltetésre 12.500 darab tojás került a keltető gépbe. Az állomás a fehér és sárga magyaríajta meghonosítását, cl- szaporítását tervezi, mert ez a fajta a legellenálióbb a beteg­ségekkel szemben, edzettebb, jó élelemkereső, húsa pedig rgen keresett exportcikk. Tojóképes­sége évi 120 darab tojás. Igaz ugyan, hogy a fehér leghorn to­jóképessége nagyobb, de kistes- tű. kevés húst ad. A KELTETÉSRE alkalmas tojásokat az állomás a Bugaci Állami Gazdaság híres baromfi­tenyészetéből szerzi be, és olyan mintaközségekből, mint Soltvad- kert, Lajosmizse, Kerekegyháza, Nyárlőrinc. Az állomás fő törekvése, hogy folyamatosan ellássa a környé­ket naposcsibével. A termelő- szövetkezetek, egyénileg dolgo­zók megnövekedett tenyésztési kedvét bizonyítja a mindenfelől megnyilvánuló érdeklődés. A most keltetésre kerülő 50.000 na­poscsibéből 30.000 darabot már a keltetés megkezdése előtt le­kötöttek. A bajai Micsurin Ter­melőszövetkezet 2500, Baja város egyénileg dolgozó parasztjai 10 ezer, a bajsi és bácsalmási já­rási földmuvesszövetkezetek 10 ezer, Bácsalmás egyénileg dolgo­zói 2600, Katymár 2400, Mély­kút 5000, Mátételke gazdái 10Oü darab naposcsibét igényeltek. A7. ITTÓBBI napokban szinte már egymásnak adják a Kilin­cset a környékbeli egyéniek, akik a termélőszövetkezetekkel együtt ezerszámra kötik megál­lapodásaikat az állomással. S közben már folyik a keltetés. A munkateremben piros kis jelző­lámpák villogó szeme mutatja a gépek tökéletes munkáját. A hőmérő higanyoszlopa szinte mozdulatlanul áll a 38-as kelte­tési fokon. Kecskemét, Kiskun­halas után a megye harmadik baromfikeltető állomása is dol­gozik már.. j Jjcket e szavaznak A békcívek aláírói között sokan vannak olyanok, akik résztvet- tek a második világháborúban. Mind, mind azért írja alá az ívet, hogy az embereket ne ta­possa ismét a háború ércpatája. A képen Albert Pál kiskőrösi dolgozó paraszt aláírja a béke­ivet. Több, mint 1500 holdon vetették el a tavaszi árpát szombatig a kecskeméti járásban A kecskeméti járás termelő- szövetkezetei és egyénileg gaz­dálkodói már teljesítették nagy részben tavaszi árpa vetési ter­vüket. Szombatig több, mint 1500 holdon vetették cl a tavaszi árpát a járásban. Ezen a napon fejezte be a tavaszi árpa veté­sét 200 holdon Tiszakécskc, ahol a termelőszövetkezetek járnak élen a korai vetésben. A Sza­badság termelőszövetkezet a ta­vaszi árpa mellett a napraforgót és somkórót is elvetette már. A városföldi határban is szorgal­masan dolgoznak a derült, jó ta­vaszi időben. Ez a község is tel­jesítette már tavaszi árpa -vetési tervét, 350 holdon, most pedig a cukorrépa vetése folyik. Egy hét alatt 1511 család 2121 taggal lépett a termelőszövetkezetekbe Március 13-tól március 19-id 1511 család 3124 taggal lépett a termelőszövetkezetekbe és ter­melőszövetkezeti csoportokba. A belépők összesen 4700 hold föl­det vittek a közös gazdálkodás­ba. Legnagyobb a belépők száma Szabolcs megyében, ahol 20? család 329 taggal és 1012 hold földdel választotta a társas­gazdálkodás útját. Szolnok me­gyében 191. Somogy megyében 143, Borsod megyében pedig 142 családdal erősödtek a ter­melőszövetkezetek. Száznál több volt az új belépők száma Ba­ranya, Bács, Békés, Hajdú, Heves. Pest és Tolna megyében is. (MTI) Séta a bajai járás szakkörei között ÉLÉNK ÉLET folyik a ba­jai járás kuliúrotthonaiban. Amilyen arányban növekedtek a kultúrigények, olyan arányban nőtt meg azok kielégítése. Fo­kozódott az érdeklődés a szak­körökben folyó munka iránt is. A kultúráiét új légköre teremtő­dött meg. KOPOGTASSUNK csak be a csávolyi kultúrotthonba. Éppen »munkában« találjuk a tánc­szakkört. A »váraljai csillag­tánc« lépéseit próbálják. Ezt követi a »szarkatánc«, a »maros- széki körtánc« és a »májusfa tánc« tanulása. Tánclépéseiket nem pusztán a tánc szeretete, hanem a művészi törekvés is irányítja. A rajzszakkörben a: plakátkészítés általános szabá­lyaival ismerkednek a szakkör tagjai. A színezéssel, a fény és árnyék megismerésével, a szín­hatások erejével, a színek hatá­sává1, a szemléltető propaganda jelentőségét domborítják ki. A KÖRŰT SORÁN tekintsük meg a nemesnádudvari zenei szakkör munkáját. Egy félórá­val ezelőtt hagyták abba egy népdalcsokor próbáját, hol­nap Offenbach Sajka dalának 1 betanulását kezdik meg. LÁBUJJHEGYEN nyissunk be a vaskúti képzőművészeti szak­körbe. Ülő és álló emberi alakok­ról mozgásvázlatokat készítenek nagy figyelemmel. Igazi művész vezeti első rajzvonalaikat, Weinlrager Adolf, akinek művé­szi festményei a bajai kiállítá­son nagy sikert arattak. AZ ÉRSEKCSANÁDI szín­játszó szakkör tagjai egytől- egyig lelkes fiatalok. Ma még a -Csikóst« próbálják, holnap már megkapják a »Pettyes« sze­reposztását. De már izgatottan lesik, mikor érkezik meg a -Dankó Pista« muzsikája, szö­vegkönyve és partitúrája. Ön­magukkal szemben is igényesek és tökéletes előadásokra töreked­nek. NAGYBARACSKÁN éppen a kézimunka szakkör folyik, amikor benyitunk a kultúrott­honba, Asszonyok, lányok szor­galma sajátítja el a különböző varróöltéseket, a horgolást, a kötést, a szár- és láncöltések művészetét. Zsebkendőket saját maguk által készített csipkével, asztalterítőket azsurral szegik, hej, de szépek is lesznek a■ maguk gyönyörűségére. A szor­gos ujjak nyomán készül sok sál, harisnya, tarsoly. Nem múlik hiába az idő. ÍGY FOLYIK a munka a ba­jai járás kultúrotthonaiban. A kultúrforradalom erejének, a falu felemelkedésének további erősítésére,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom