Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-25 / 71. szám
Idvözlet a felszubucliiláisi in un ka verseu y élenjáró hőseinek! fpapp ^József szövetkezeti tcuj leit... bácsborsódí Vj Soron piros cseréptetői kis házak kérkednek. Olyan glé- dában állnak, mintha mérnök cirkalmazta volna helyüket. Pedig az egykori uradalmak zsellérei, béresei maguk méregették, léniáz- ták. Ki előbb, ki később, ahogyan éppen az építkezéshez fogott. Itt építette Papp József is a maga házát a Hunyadi utcában. Kis ajtó vezet a gondosan ápolt udvarra. Erről az udvarról belátni az Uj Elet termelőszövetkezet tanyaközpontjába. Pap p József addig nézegetett át, addig figyelhette a szövetkezetben folyó munkát, a minden évben tömöttebb raktárakat, az évről-évre növekvő állatállományt, az újonnan épült istállókat, — míg most a mórokban azt mondta a feleségének: — eleget láttam már, én is belépek közibük. evdégség van a háznál. Egy kis beszélgetésre jöttek össze a szomszédok: Oszlánszki Jánosáé, Szabadijai János. Papp József né a tűzhely parazsát élesztgeti, egy öreg nénike kis zsámolyon ül, figyelve a vendégek beszélgetését. — Bár három évvel ezelőtt határoztam volna el magamat... — mondja Papp József, ahogy a belépésre terelődik a szó. — Miért éppen három évvel ezelőtt? — Mert az édesapám akkor döntötte el, hogy már pedig belőle szövetkezeti tag lesz. Es az is. lett... T— És akkor?, it rr Ő szintén megmondom, igyekeztem lebeszélni. Azóta azonban, ahogyan múltak az évek, bebizonyosodott, hogy neki van igaza. Elmondom azt is, miért. Csak a múlt évet akarom említeni. Neki a részesedésből 10 mázsa búza, 15 mázsa kukorica, 8 mázsa burgonya, árpa, köles, bab, 45 kiló cukor, egy malac, sok más termény és szép készpénz jutott. Nekem négy holdról nem maradt meg tisztán több 50 kiló búzánál, 7—8 mázsa kukoricánál, 4 mázsa burgonyánál. — Bizony, az én nejem is állandóan gyarapszik — veti közbe Oszlánszki Jánosné. Ű is évek óta tagja a szövetkezetnek. gaz, hogy nekünk, dolgozó parasztoknak a szövetkezet a jövő. Erről engem az eltelt három év külön is meggyőzött. — Bizony, így van — loldja meg Szabadkai János. — Nekem búzára volt szükségem. Másutt nincs eladó, csak a szövetkezeti tagoknál. Zavaros Pál is tag, tőle vettem. Van még annak bőven a padlásán. — Apám ma 66 éves és tavaly 300 munkaegysége volt — említi Papp József. — Most nekem, aki nálánál sokkal fiatalabb vagyok, szégyenkeznem kelt. Legelsőbb is azért, mert nem hallgattam rá, sőt le akartam beszélni. e jobb későn, mint soha. Az tdén már édesapjával akar versenyre kelni Papp József, hogy jó, lelkiismeretes munkával melyikük ér el több munkaegységet. S ha eddig házának udvaráról tekinlgetett a szövetkezet tanya- liözpontjába, — ezután onnan néz át vissza boldog örömmel, látva, hogy mint gazdagszik házatája, mint telnek kamrái, mint segíti könnyebb, de eredményesebb munkával több jóhoz, gondtalanabb élethez a nagyüzemi gazdálkodás. •OOOOOOOOOOOOOOOOOOO 00-0 “OöOO-OO-OOOOO OO OOOOOO 0-000000000000000-00 0-00 OOOQOO o TAVASZI MUNKA A FÖLDEKEN Ötszáz hold tavaszi búza van elvetve a kiskunhalasi járásban A kiskunhalasi járás több, mint 900 hold őszi kenyérgabonavetéssel maradt adós. Ennek pótlására 630 mázsa tavaszibúzavetőmagot kapott központi Készletből a járás. Ezt a mennyiséget az utolsó szemig kiosztotta a mezőgazdasági osztály és március 22-én már 500 holdon földben is volt a mag. Számos községben jóval többet vetettek az előíródnál. Ba- lotaszáliáson 60 helyett 95 hold a tavaszibúza-velés. Zsanaerosztőn, — ahol nem is volt hiány — 40 holdat vetettek el az egyéni gazdák. Harkakütünybcn a kötelező 20 hold helyett 45 hold tavaszi búza van már földben. Mindkét községben saját termelésű vetőmagot használtak fel a gazdák. A tavaszi búza vetésében a járás termelőszövetkezetei mutattak példát: valamennyinél már földben a mag. Elsőnek a balotaszállási Petőfi TSZ vetett cl 56 holdat, majd a borotai Uj Elet, a jánoshalmi Uj Alkotmány fejezte be a búzavetést. A búza Után a termelőszövetkezetekben halad legjobban az egyéb koraiak vetése is. A tómpai Szabadság TSZ elvetette a borsót, napraforgót, zabot, gyönyörűen fejlődnek a kertészet palántái. A kunfehértói Béke TSZ-ben szinten kész a napraforgóvetés. A jánoshalmi Kossuth TSZ-ben most vetik a zabot, míg az asszonyok a szőlő- nyitásban segédkeznek szép számmal. ./<#, ha a gazda előre lát,,» — Tehát megértette ügye, Bálint néni, lwgy a tavalyi hátralék is beleszámít?... Itt tessék aláírni.., Kothcncz Józsefné, a dunapataji begyűjtési hivatal dolgozója fürgén újabb üres kartont húz maga elé cs hellyel kínálja asztala előtt a következő ügyfelet, aki ezen a napon éppen a huszonkettedik. Több, mint 300 termelővel tárgyalta meg eddig a dunapataji hivatal az idei beadási tervet. Nem kis munka ez, ha lelkiismeretesen csinálják. Márpedig Kothenczné és Vajda Erzsébet erre törekszenek. Minden dolgozó paraszttal külön elbeszélgetnek. Meghallgatják kívánságát, megmagyarázzák, amit nem ért, megállapodnak az egyes cikkek beadásának időpontjában, slb. A hivatal dolgozói igen ügyes ötlettel az összes beadási kedvezményeket ismertető plakátokat kifüggesztették a falakra. Itt olvasható például a szerződéses hizlalás feltétele, vagy az, hogy a fűszerpaprika termelők 30 forint fűtési költségtérítést kapnak mázsánként, stb. De szóban is elmondják Kothencznéék: menynyi csökkentés jár szerződéses termelés esetén. A községben például csak a fűszerpaprika és a cukorrépa szerződéses termesztésével 7—800 gazda foglalkozik. Monda Mihály tanácstagnak 1300 Ölre van szerződése: így 193 búzakilogramm terménnyel és 13 kg. hússal kevesebb a beadása. Kunsági Antal a cukorrépa mellett 600 ölön rostkendert is termel; neki is közel 200 búzakilogrammal kisebb beadást jelent ez. Zsinka Sándorné következik most. Afelől érdeklődik: ha hat hold földjük felét bérletbe adják, csökken-e a beadás mértéke? Kothenczné megmagyarázza: a holdanként! norma nem változik. De arról is beszól, hogy ez nem is lenne helyes. Hiszen éppen a kulákok járnának jól, akik szétapróznák a birtokot, becsapnák az államot. Zsinkáné bólint: igaz. Az egyik plakát szerint az április 1-e és augusztus 31-e között beadott sertés után kilogrammonként 2 forint árkiegészítést fizetnek a beadási áron felül. Sokan elolvashatták ezt a hirdetményt, mert számos gazda kéri Kothencznét: az cv első nyolc hónapjának valamelyikére írja be a sertést. Kovács Péter 90 kiló sertésbeadást áprilisra ígért: 180 forint üti meg markát a beadási áron felül. Édes Péter II. típusú tszcs-tag 352 forint árkiegészítést kap, ha áprilisban beszállít egy 176 kilós hízót. Sokan élnek azzal a kedvezménnyel is, hogy a takarmány- gabona beadást kenyérgabonával vagy sertéssel Miét teljesítení.- Okosan gondolkozott Kapornál István és Monda István, amikor a takarmányt a sertéshez íratták: a megmaradó mennyiséggel legalább még egy sertést meghízlalnak. A beadási adatokat tartalmazó lapok aláírva sorakoznak Kothenczné asztalán. Az a gazda, akinek kézírása ezeken a kék kartonokon olvasható, — már egész évre előre lát. Tudja, hogy mennyi a kötelezettsége, mit mikor kell beadnia s hogyan kell megfognia a munka .végét ezen a tavaszon ahhoz, hogy a beadási kötelezettségen felül a pataji, kalocsai piacra is jusson udvarából tojás, tyúk, bor, tej, kukorica, hízottdisznó. ígérettől még nem lesz olcsóbb a termék.,. Amit a kései tavasz mulasztott, azt a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet tagjai kettőzött szorgalommal igyekeznek pótolni. A szövetkezet 90 tagja közül mintegy 60-an dolgoznak a földeken. Ezért került élre a Törekvés Termelőszövetkezet Kecskeméten a tavaszi munkákban. A Kecskeméti Gépállomás traktorosaival közösen derék munkát végez a szövetkezet növénytermelési brigádja. Kétszáz hold őszi kenyérgabona fejtrágyázása befejezéshez közeledik. A takarmánygabona nagy része, ÍO hold tavaszi árpa és 40 hold zab már a földbe került. Túlteljesítette a termelőszövetkezet a mák és zabosbükköny vetési ter-vét is. Mákkal 5 holdat, tavaszi takarmánykeverékkel pedig 19 holdat vetett be. A Kecskeméti Gépállomásnak a Törekvés Termelőszövetkezethez beosztott öt traktorosa közül kettő a cukor- és takarmány- répát veti 32 holdon, egy pedig a burgonya alá szánt. A növénytermelő-brigád egyik munkacsapata a burgonya válogatását végezi, hogy mire felmelegszik az idő, megkezdhessék a 28 holdas tábla beültetését. Serényen halad a munka a szőlőben is. Gyümölcsfákat letisztították, megpermetezték, jelenleg a szőlő trágyázása és nyitása folyik, A Kiskunfélegyházi Gépgyár felszabadulási Verseny vállalásában többek között ez olvasható: Önköltségünket 1954 első három negyedév átlagához viszonyítva 10 százalékkal csökkentjük. A tervhez viszonyítva pedig 1.1 százalékos önköltségcsökkentést érünk el. TOhb I mint két és fél hónap telt el azóta. Nézzük meg, mit is tettek az üzem műszaki vezetői az önköltségcsökkentésért, a gazdaságos termelésért? Február 9-én műszaki konferencia volt, ahol megválasztották az önköltséget vizsgáló bizottság tagjait. Ez a bizottság igen alapos és sokoldalú munkát végzett. Március 16-án összeült s a következőket állapította meg: az egy főre, egy napra eső termelési érték januárban 110, februárban 113.7 százalék volt. Ehhez Besze Mihály főmérnök elvtárs nagy örömmel a következőket fűzi: — Az első negyedév végére az egy főre eső termelési érték, számításunk szerint, eléri a 111 százalékot. Készárutervünk 117, a befejezett termelés pedig 125 százalékos lesz, 11/ igen J szép és dicséretes dolog, mutatja a műszaki vezetés előrelátását, gondos munkáját. De vizsgáljuk meg csak alaposabban a jelentést? A meny- nyiséggel együtt csökken-e a termékek önköltsége, mert bizony ez is fontos nálunk. Ahogy közösen bekukkantunk ebbe a jelentésbe, bizony szomorúan keli megállapítani, hogy az elmúlt két hónap alatt nem csök- keht, hanem 2.1 százalékkal nőtt a termékek önköltsége, a megígért. 1.1 százalékos csökkenés helyett. Mégis mi léhét ennek az oka, — kérdezem Besze Mihály főmérnök elvtársat. •— Februárban, havi tervünket 3—4 nappal előbb befejeztük. Az Utolsó négy napban már olyan anyagból dolgoztunk, mely a március havi anyaghányadot terheli s ezt mi februárra számoltuk el, — válaszol Besze elv- társ. lay I mondják az üzem dolgozói is. De nemcsak ez az egyedüli ok. Ahogy az üzemrészeket járjuk, látjuk, hogy még ma is sok olyan anyag hever szerteszét, amit nem használnak, de nem is visznek vissza a raktárba. Tehát aki selejtet gyárt, annak módja van arra, hogy új anyagból dolgozzon, anélkül, hogy selejtkártérítést fizet. Tetézi az anyagtúlhasznulast még az is, hogy szabatos anyagnormák nincsenek mindenütt. Például a levegoboiitő készülékből már az ötödik készül, anyagnorma nélkül — mondja Pataki elvtárs, az anyag- és áruforgalmi osztály dolgozója. Ez pedig nem helyes! A nép vagyonával a gondos gazda módjával kell takarékoskodni. *li az I ami még drágítja d termékek önköltségét? Az, hogy a vállalat a különféle költségeknél rendszeresen túllépi az engedélyezett összeget. Nemrég 40 ezer forintot fizettek ki határidő be nem tartása miatt. A kamat, a kötbér, a túlzott anyagkészlet egyes fajtáknál — aminek csökkentését vállalták — drágítja a termékeket. Besze Mihály főmérnök elv- társ ennek ellenére úgy vélekedik, hogy az első negyedévben nem lépik túl az előírt önköltséget. Ez igen örvendetes, Mi azonban tovább megyünk egy lépéssel! Mi lesz a . vállalással, az ígérettel? A műszaki vezetés az első negyedévben önköltség- csökkentést, azaz olcsóbb termékgyártást ígért. Az ígéret pedig köteles. Óhajból, ígéretből, ahogy a Központi Vezetőség márciusi határozata is megjelöl» te, még nem lesz olcsóbb ter» mék, életszínvonal emelés. Do ezen túl: drágán dolgozni ma annyit jelent, minit a szoctallz- mus építését gátolni. Az Ht I dolgozó műszakiak pedig már sok esetben megmu» tatták, hogy a szocializmus építésének lelkes, odaadó hívei. —* Ezért megengedhetetlen az, hogy a gyár hat cikkfélesége közül hármat drágábban termeljen az előírtnál. Vajon van-e terv a gyártmányok önköltségének csökkentésére? — Igen, — válaszol Besze elvtárs. — Féklég tartályok, Axiál ventilátorok különféle típusait egységessé akarjuk tenni. így a centrifugál és Axiál ventilátoroknál 25 százalékkal tudjuk az anyag felhasználását csökkenteni. Mégis milyen módszerekkel? — Most kezdtünk hozzá egy darabolóműhely felépítéséhez. A későbbiek folyamán itt ebben a műhelyben a rajz alapján adagolják az anyagot. Az anyagraktárt kerítéssel vesszük körül, Ami még nincs így, de azt hiszem így lesz, a műszakiak prémiumfeltételei között elsősorbán a gazdaságos termelés, az önköltség szerepel majd. úéif mástól I hét van hátra a7, első negyedévből. Tenni, cselekedni kell a műszakiaknak. Emlékeztetésül még csak ánrlyit: — »-vállaljuk, hogy az első negyedévben tervünkhöz viszonyítva í.l százalékkal csökkentjük az önköltséget. »Ezt a. műszáki dolgozók ígérték, saját maguk és dolgozó társaik jobblétéhek biztosítására. Ha ígérték, bízó- nyár» teljesíteni is fogják. Megkezdődött a cukorrépa vetése a bajai és bácsalmási járásban A bajai és bácsalmási járásban megkezdték a cukorrépa vetését. Az idei évben ismét jó példával jár elől a Bácsalmási Állami Gazdaság, amely tegnap estig elvetett 40 hold cukorrépát. A múlt évben 200 holdon termelték ezt a jól jövedelmező növényfajtát, s terméseredményeikkel az országos versenyben is az elsők közé -kerültek. Ezt természetesen elsősorban az időben történt vetésnek és a növényápolási munkák jó elvégzésének köszönhetik, melyeket kiváló szaktudással irányított Babies Antal, a gazdaság főagronómusa. A korai cukorrépa-vetés előnye ugyanis, hogy megkönnyíti a rovarkártevők elleni védekezést, s a korai első egyelés nem esik a munka dandárjára, —• nyugodtan és jól el lehet végezni. Ezért tartják fontosnak a mátctelkl Törekvés és a vaskúti Oózsa Termelőszövetkezet tagjai is, hogy még április 4 előtt elvessék a cukorrépát. A tegnapi napon ők is megkezdték a vetést. A kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetben serényen folyik a munka
