Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-01 / 50. szám

I Befejeződött a ÍV. magyar hékekongresszus (Folytatás az 1. oldalról) rak, amelyek a gyűlöletet és az életnek a szeretetét sugározzák » kaiul eilen. Iradzs Eszkandri iráni küldött felszólalásában hangsúlyozta. hagy u pépek akarata hatalma­sabb minden ágyúnál, és hog> valamennyien egyesülve, meg­nyerjük az emberiségnek a nagy csatáját, a pusztulás, a halál, a nyomor és a sötétség erőivel szemben. Mchts .lázset beszámolója az üzemi békemozgaíommal foglalkozó bizottság munkájáról Ezután Mekjs József, a SZOT elnöke beszámolt az üzemi béke- mozgalommal foglalkozó bizott­ság vitájáról. — Az üzemi béke- mozgalom jelentős mértékben tisztázta az üzemi békebizottsá­gok helyét és szerepét és helyes irányba terelte az üzemi béke- mozgalcan agitációs munkáját — kezdte beszámolóját. — Az üze­mi békebizottságck többsége ma már megérti, hogy a dolgozók politikai felvilágosításával keli foglalkoznia a nemzetközi kér­dések ismertetése, magyarázása útján. Az Üzemi békemozgalom nagyszámú segítőtársra talált a műszaki középkáderek, műveze­tők, technikusok között, Talál­koztunk persze az üzemi béke­bizottságok szerepének meg nem értésével, helytelen szemlélettel és gyakorlattal is. Előfordult, hogy egyetlen dolgozóra bízták a békemozgalmi munka végzé­sét, aki nem tudott megbirkózni a feladatokkal. Sokhelyütt hiba volt az, hogy nem keresték meg a békemozgalmi munkára legal­kalmasabb embereket és így a felvilágosító munka sok esetben ellaposodott, elszürkült. A békebizottságok munkájá­ban tapasztalt hibák ellenére is kijelenthetjük, hogy békebizott­ságaink jó munkát végeztek s fel- világosító szavukkal eljutottak azokhoz a dolgozókhoz is, akik egyébként a politikától távol él­tek. Feladatunk az, hogy a béke­bizottságokat tovább erősítsük, erre a munkára olyan embere­ket jelöljünk; akik tájékozottak a politikai kérdésekben és akik jó gazdasági munkájukkal ki­vívták dolgozótársaik tiszteletét és megbecsülését. A békeharc sikeréhez elenged­hetetlenül szükséges, hogy az üzemi békemozgalom együttmű­ködjék a munkásosztály legna­gyobb, legszélesebb tömegszerve­zetével, a szakszervezettel. En­nek az együttműködésnek meg­van valamennyi feltétele. A magyar munkásosztály szilárdan »a béke ügye mellett áll. A béke megvédésének eltökélt szándéka azonban senkiben se keltse azt az érzést, mintha mi tétlenül néznénk a béke ellenségeinek sötét, alattomos készülődését. —* Ha fel fegyverzik Nyugat-Néme*- országot, mi sem maradunk tét­lenül és a magyar munkásosz­tály a világ békeszerető népei­vel megtalálja a módját, hogy az imperialista tervekre méltó módon adjon Választ, Népünk, munkásosztályunk kész támo­gatni minden olyan törekvést, amely a béke megszilárdítására, az új háború megakadályozására irányul. A kongresszuson felszólalt Ferdinand Schattauer, osztrák békeküldött is, hangoztatta, hogy Ausztria népéből nem lesz ágyú- töltelék. Az osztrák ember meg tudja becsülni a béke értékét és kész arra, hogy ezért áldozato­kat is hozzon. Nem követi a po­litikusok kalandos útjait, akik Ausztria egységét és békéjét ve­szélyeztetik. Nem akarunk má­sodik Németországgá válni. A kongresszuson közölték, hogy Paul Robeson, a világhírű amerikai békeharcos magneto­fon-szalagon angol és magyar nyelven küldött üzenetet. Győry Elemér, dunántúli re­formátus püspök felszólalásában hangoztatta, hogy nem azért til­takozunk, mert félünk, hanem azért, mert szeretjük az embe­riséget. Utána Greilich Ferenc, soltvadkerti egyénileg dolgozó paraszt szólalt fel. — Hatvan éves parasztember vagyok — mondotta —, az ilyenkorú em­berre azt szokták mondani, mar megette a kenyere javát. Én úgy mondanám, hogy megter­melte már a kenyere javát. — Mégis úgy gondolom, hogy ezek­kel a kezekkel, amelyekkel any- nyi búzát vetettem, kukoricái kapáltam, gabonát arattam, hasznára lehetek még az ország­nak. Ezután elmondotta, hogy már teljesítette 1955. évi beadá­sát, majd ezeket mondotta: —- Voitak itt sokan, akik nagyobb dolgokról számolhattak be, én csak ezt a keveset mondtam ej, azt a keveset, ami egy hatvan éves parasztembertől telik. In­nen szeretném felhívni a fiata­labbakat, tegyenek túl a ma­gamfajta öreg embereken. Éljen a világbéke, éljen a független Magyarország ! A felszólalók után Pesta László, Budapest Főváros Taná­csa végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese, a jelölő bizottság elnöke javaslatot tett az Orszá­gos Béketanács megválasztandó tagjaira. A kongresszus a javas­latot egyhangúlag elfogadta. Ez­után Bugár Jánosné felolvasta a IV. magyar békekongresszus felhívását. A küldöttek lelkes tapssal juttatták kifejezésre: el­fogadják a felhívást. Azután az elnöklő Sötér István mondott záróbeszédet A Magyar Népköztársaság Elnöki 1 anácsának9 az Országgyűlés elnökségének és az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése Békeharcosok kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a IV. magyar békekon- ■ gresszus alkalmából a békemoz­galomban kifejtett eredményes munkájuk elismeréséül számos békeharcosnak kormánykitün- telést adományozott. A Munka Érdemrenddel tün­tette ki az Elnöki Tanács Bugár Jánosnét, az Országos Béketa­nács titkárát, Boldizsár Ivánt, a Magyar Nemzet főszerkesztő­jét és Nemes Györgyöt, az Or­szágos Béketanács sajtóosztályá­nak vezetőjét. Ezenkívül a békemozgalom sok harcosa: írók, újságírók, ta­nárok, az Országos Béketanács több munkatársa, budapesti ke­rületi és vidéki békebizottsági titkárok és tagok részesültek kormánykitüntetésben. A kitüntetéseket Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke szom­baton délelőtt az Elnöki Tanács fogadótermében nyújtotta át. A kitüntetések átadásaikor jelen volt Darabos Iván, az Elnökj Tanács titkára, Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Nánási László, az Országos Béketanács alelnöke, Péter János, a Béke­világtanács tagja, Erdei Sándor, a Magyar írók Szövetségének első titkára, Pesta László, a bu­dapesti békebizottság elnöke. Kommunista jelöltet választottak meg a mialeti községi választásokon A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, az Országgyűlés elnöksége és az Országgyűlés külügyi bizottsága hétfőn dél­előtt Dobi István elnökletével ülést tartott, amelyen megvitat­ta a Szovjetunió Legfelső Taná­csának február 9-i felhívását a világ népeihez és parlamentjei­hez. Az Országgyűlés külügyi bi­zottsága a felhívással kapcsolat­ban határozati javaslatot ter­jesztett az Elnöki Tanács elé, amelyet az Elnöki Tanács és az Országgyűlés elnöksége részle­teiben megtárgyalt. A vita során felszólaltak: Ró­nai Sándor, az Országgyűlés el­nöke, Andics Erzsébet, Nánási László és Barcs Sándor, az El­nöki Tanács tagjai, továbbá Horváth Márton, a külügyi bi­zottság tagja. Az Elnöki Tanács a határozati javaslatot elfogadta. A határozat szövege a következő: A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és az Országgyű­lés elnöksége őszinte örömmel üdvözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ népeihez es parlamentjeihez ^ intézett felhí­vását, amely újabb nagyfontos­ságú lépést jelent a nemzetközi feszültség enyhítése, a béke meg­óvása és megszilárdítása érde­kében. Különösen nagy jelentősége van a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa kezdeményezésének a je­lenlegi nemzetközi helyzetbeu, amikor bizonyos imperialista kö­rök az Egyesült Államok kormá­nyával az élen arra törekednek, hogy Európában, Ázsiában és a világ más részein a már létreho­zott agresszív tömböket megerő­sítsék és újakat szervezzenek, melyek jelentős mértékben növe­lik a nemzetközi feszültséget. Az új háború kirobbantása ér­dekében a háborús uszítok műi­den erővel fokozzák a fegyver­kezési hajszát és a katonai tá­maszpontok kiépítését a világ minden részén. Fokozzák rága- lonihadjáratukat a békeszerető PÁRIZS- (MTI) A Dordcgne megyei Misiéiben községi válasz­tásokat tartottak. Ennek során 850 sz§v§zat (rögül 447 szava­zattal a Francia Kommunista Párt jelöltjét választották meg, míg a jobboldali pártok közös listavezetője csak 387 szavaza­tot kapott, népek és kormányaik ellen, an­nak ellenére, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete elítélte a háborús propagandát. Atomhá­borút készítenek elő, amely mér­hetetlen szenvedést okozna a né­peknek, bár nem kétséges, hogy egy ilyen új háború az imperia­lista agresszorok végső megsem­misülését vonná maga után. A magyar népet mély felhábo­rodással tölti el a nyugati hatal­maknak az a törekvése, hogy néhány állam részvételével lét­rehozzák a Nyugat-Európai Uni­ónak nevezett zárt katonai töm­böt és annak keretében újra fel­támasszák az európai népek biz­tonságát veszélyeztető német nü- litarizmust, amely az utolsó év­tizedek során kétszer sodorta igazságtalan, nemzeti létünket fenyegető háborúba hazánkat. A revansvágyó német militarista kö­rök Ausztria bekebelezésére tö­rekszenek, új Anschlnss-t készí­tenek elő, melynek megvalósulá­sa esetén az újjáéledő német im­perializmus támadó harserege is­mét megjelenne a magyar hatá­rokon, közvetlenül fenyegetve a magyar nép békéjét és függet­lenségét.-A magyar nép szilárd meg­győződése, hogy minden eszköz­zel meg kell akadályzni ezek­nek az agresszív terveknek a végrehajtását. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya min­den intézkedést megtett és a jövőben is megtesz a moszkvai értekezlet határozatainak meg­felelően a német militarizmus újjáélesztésének meghiúsítására. A Magyar Népköztársaság né­pe békéjének és biztonságának megőrzése érdekében őszintén helyesel és támogat minden olyan kezdeményezést, amely a nemzetközi feszültség enyhíté­sére, a vitás nemzetközi kérdé­sek tárgyalások útján való meg­oldására, a béke megszilárdítá­sára irányul, és ennek érdeké­ben a maga részéről teljes ere­jével elő kívánja segíteni az eu­rópai kollektív biztonságnak, az általános leszerelésnek, az atom-» és más tömegpusztító fegyverek eltiltásának megvalósítását. A magyar nép nagy nyomatékka I. juttatta mindezt kifejezésre mosó befejeződött IV. békekongresz-*' szusán is. A Magyar Népköztársaság FI-> nöki Tanácsának és az Ország-» gyűlés elnökségének meggyőző-*’ dése szerint a világ békéjének^ megőrzése céljából valamennyi’ ország népének ma inkább, minő valaha, meg kell sokszoroznia* erőfeszítéseit, hogy a különbö-é ző, nagy és kis államok közötti; kapcsolatokat a népek hars ív együttműködésének elvére ala-» puzzák. Mindennek elengedhet- tétlen követelménye egymás te-» rületi sértetlenségének és szu-» verénitásának kölcsönös tiszte«»' letbentartása, a illegnem tárna * dás, az egymás belügyeibc való; be nem avatkozás, az egyenlő-* ség és kölcsönös előnyök, vala-t mint a békés egymás melleit!, élés elvének alkalmazása. A Magyar Népköztársaság El«*, nöki Tanácsa és az Orszéggyíí-* lés elnöksége magáévá teszi és melegen iHvfiíIi a Szovjetunió Legfelső Tanácsának javaslat tát, hogy valamennyi arsxag parlamentje vállalja a béke- megőrzésének és megszilárdító v sáriak felelősségét, tegye lehető«*' vé a parlamentek közötti köz-,' vetlen kapcsolatok megteremte-*- sét, a parlamenti küldöttségek cseréjét, a népek közötti baráti- kapcsolatok és együttműködés fejlesztése, a béke megszilárdít tása érdekében. A Magyar Nép-) köztársaság Elnöki Tanácsa és az Országgyűlés elnöksége á magyar nép békéjének és fügt getlenségének biztosítását kő-* vetkezcíesen szem előtt tartva,- a Szovjetunió Legfelső Tanácsa javaslatainak szellemében min­dent meg fog tenni, hogy szoro­sabbá tegye és kiszélesítse kap­csolatait más népek törvényho­zó testületéivel és ezzel tevé­kenyen hozzájáruljon a tartós béke biztosításához. (MTI) EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN MOSZKVA. Vasárnap este he­lyi idő szerint 12 órakor a 11 szovjet köztársaságban befeje­ződtek a Legfelső Tan ács-vá­lasztások. Ezután a választási bizottságok megkezdték a sza­vazatok össze szám látását. A köztársasági fővárosokból Moszkvába érkező jelentések szerint a választások mindenütt a választók magas fokú politi­kai aktivitása jegyében folytak le. Mint a jelentések közük, a választók túlnyomó többsége már délelőtt leadta szavaztat. PEKlHG. Két amerikai ké­met, miután kitöltötték börtön- büntetésüket, vasárnap kiutasí­tották Kínából. Adele Austin Rickett-et és Malcolm Bersohn-t Kínában folytatott kémtevékenységükért annakidején három és félévi börtönre ítélték. BEIRUT. Az Orient libanoni hírügynökség tudósítójának am- mani jelentése szerint az ang>I kormány nyomást gyakorol Jor­dániára. E nyomásnak az a cél­ja, hogy Irak példájának köve­tésére, azaz a középkeleti kato­nai tömbbe való részvételre kényszerítse Jordániát. Arra az esetre, na Jordánia kormánya nem csatlakozik az említett tömbhöz, — a tudósító szerint — Anglia a jordániai hadsereg­nek szánt f egy versz,állítások megszüntetésével és az 1918. évi angol—jordániai szerződés­ből kifolyólag Angliára háruló más kötelezettségek felülvizsgá­lásával fenyegetőzik. RÓMA. Olaszországban köve­teléseik alátámasztására több- helyütt sztrájkolnak. A dolgo­zók, mint az Unita jelenti, a Szardínia-szigeti Sulicis szén­medence 10.000 bányásza sztrájk­jával az ellen tiltakozik, hogy a hányaigazgatóság . 1500 bá­nyászt elbocsátott. Egyes tartományokban a ko­hó- és gépipari munkások kezd­tek sztrájkolni. A munkások a kollektív szerződések felülvizs­gálását, valamint bérük emelé­sét követelik. Ilyen sztrájkold folynak Ailessandria, Asti és pa-*í dova tartományban. E sztráj-*} kokban, a kohó- és gépipart* munkásoknak 85—100 százalékai vesz részt. A henni purHaineiit jóváhagyta a párizsi szerződéseket A bonni parlament szomba­ton este 11 órakor második ol­vasásban is befejezte a pári­zsi szerződések ratifikálásáról szóló törvényjavaslatok tárgya­lását. Röviddel éjfél után Ade­nauer szavazógépezete, — a ne­met nép szenvedélyesen nyilvá­nított akaratát sem mibe véve — jóváhagyta a négy szerződést. A képviselők a vasárnapra virra­dó hajnalon két órakor hagyták el a parlament épületét. A koa­líciós pártok képviselőit, akik a szerződések jóváhagyása után a felháborodott lakosság kemény fellépésétől tartottak, rendőrök kísérték el szállásukra. Vasárnap délben 12 órakor újból összeült a bonni parla­ment, hogy Adeauer követelésé­re harmadik olvasásban tárgyal­ja a párizsi egyezményeket. Az ülés megnyitása után Adenauer rövid felszólalásban igyekezett bagatellizálni a kormánypártok belső ellentéteit, noha ezek a ratifikációs vitában teljes éles­ségükben megmutatkoztak. Ol- lenhauer, a szociáldemokrata párt elnöke, aki vasárnap dél­után a ratifikációs vita meg­kezdése óta első ízben jelentke­zett szólásra, kétórás beszédé­ben összefoglalta és megokolta pártjának elutasító álláspontját. Megállapította, hogy a többség a ratifikációs törvényjavaslatok elfogadásával ország-világ előtt bebizonyította: nem kívánja a néniét, kérdég békés reítdezésétj hanem kész követni Adenauert# a mindinkább levítézlett erő-*; politika végzetes útján. Ollen-*, hauer hangsúlyozta, hogy a pyu-*- gatnémetországi népi mozgalom fokozódó erősödése mindenné/ szemlél tetőbben mutatja, hogy a bonni parlament döntése nem felel meg a nép akara­tának, s ezért a szerződések végrehajt fásának Nyugat-Néhietország-» ban nincs reális alapja, nincs* jövője. Adenauer és a kormánypár­tok képviselői megbocsát­hatatlan bűnt követtek el azzal, hogy a Szovjetunió intelmei' és javaslatai elle­nére a négyhaialmi érte­kezlet megvalósítása előtt hozzájárultak a párizsi egyezmények ratifikálásá­hoz. A vasárnap délután) ülésen,- amely 19.15 órakor ért véget, a bonni parlament a harmadik- olvasás utáni szavazattal jóvá-; hagyta a párizsi szerződéseke U- A koalíciós pártok képviselői' újra rendőri védelem alatt tá­voztak a parlament épületéből,I A párizsi szerződések nyuga*-; németországi végleges ratifiká­lásához a törvényes előírások, értelmében a tartományok kép­viselőiből álló Szövetségi Ta­nács és Heuss államelnök hoz- szükség,

Next

/
Oldalképek
Tartalom