Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-01 / 50. szám

SÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG X. ÉVFOLYAM, 50. SZÄM Ara 50 fillér 1955 MÁRCIUS 1. KEDD igaz ügyünk, a béke ügye győzni fog! Befejeződött a IV. magyar békekongresszus kiáltják oda a háború előkészí­tőinek; gyilkosok, megálljatok, ne tovább, mert rajtavesztetek! A béke adja az életet, a jövőt, a boldog jelent. Tíz éve élünk boldogan, szabadon. Tíz eszten­deje röppent fel a szó: béke, amelyet, ha kell, fegyverrel is megvédünk. A koreai nép testvéri üdvöz- Szabő István altábornagy: fl magyar néphadsereg népünk szeretett gyermeke Szabó István altábornagy, az Országos Béketanács Elnökségé­nek tagja, néphadseregünk kép­viseletében szólalt fel. A népi demokratikus Magyarország bé­kés ország — mondotta. — A mi békeszeretetünk és békeakara­tunk azonban egy pillanatra sem jelenti, hogy hazánk kiszolgálta­tott és védtelen ország. Mi bé­két akarunk, nem akarjuk, hogy édes hazánk az imperialista ka­landorok háborús területe le­gyen. Ezért hozta létre pártumc és kormányunk népünk szeretett gyermekét: a magyar néphadse­reget. Szocialista államunk jel­legéből következik, hogy néphad­seregünk sohasem fog hódító, rabló háborút viselni. Lukács György beszámolója az értelmiségi bizottság munkájáról letét tolmácsolta Kim Gi Szu, a koreai nép küldötte. »Kívánom — mondotta —, hogy a békesze­rető magyar nép erősítse, fej­lessze tovább gazdag országát, s arasson újabb ragyogó sikereket az emberiség életének megmen­téséért vívott harcban. Utána át­adta a kongresszusnak a Koreai Béketanács zászlaját. A béke megvédéséhez nem ele­gendő a békevágy. A béke meg­védéséhez olyan erő is keli, mely féken tartja és ha szükséges, meg is semmisíti a népek béké­jére és szabadságára törő agresz- szorokat. Hála pártunknak és kormányunknak, hazánkban is megvan a béke alapvető felté­tele: a magyar néphadsereg. — Honvédelmünknek olyan kiapad­hatatlan forrásai vannak, mint népünk egyre izzóbbá váló haza­szeretete, erősbödő erkölcsi-poli­tikai egysége, növekvő gazdasá­gi ereje, és nem utolsó sorban mérhetetlen szeretete a béke legfőbb őre, a Szovjetunió és a testvéri népi demokratikus or­szágok iránt. A békekongresszus első napi tanácskozásán a többi között felszólalt Nánási László, a falu­si békemozgalmi munkával fog­lalkozó bizottság elnöke. Be­számolójában ismertette a falus» békemozgalommal foglalkozó bi­zottság munkáját. Beszédében hangoztatta Nánási László, ho^y •a magyar békemozgalom segí­tett megtanítani a magyar pa­rasztságot arra, hogy eligazod­jék a világ dolgaiban. Biztatta, hogy túlemelje tekintetét a falu határát jelző helységnévtáblán. Megmagyarázta, hogy tűzvesze- delem fenyegeti a világot, de megmagyarázta azt is, hogy mi­ként lehet ez ellen a veszede­lem ellen védekezni. Falvainkban minden lehetőség megvan a békemozgalom továb­bi szélesítésére. A bevált mód­szerekkel — békebeszélgetések és békeestek rendezésével — to­vábbra is fáradhatatlanul foly­tatnunk kell a nemzetközi hely­zet ismertetését. El kell érnünk, hogy olvasott, a falun megbe­csült, rátermett emberek — köztük értelmiségiek is — ke­rüljenek mindenütt a békebi­zottságok élére. A békemozgalom szavának azokhoz is el kell jutnia, akik kí­vül állnak minden szervezett kereten, azokhoz is el kell vin­nie a mi igazságunkat, akik nem mindenben értenek egyet velünk; de a főkérdésben — hogy a békét meg kell' védeni — azt vallják, amit mi. Állami gazdaságokban dolgo­zó parasztok! Mutassátok meg, hogy a legfejlettebb agrotechni­kával miként lehet Kánaánná varázsolni a magyar földet! Le­gyetek tanítómesterek a mezei munkában és a békeharcban. Termelőszövetkezeti parasztok ! Ti, akik bátran és okosan bele­vágtatok az újba, és vállaltátok az uttörcs fáradalmait, tegyétek olyan erőssé a szövetkezeteket, mint amilyen megingathatatlan­nak a békét akarjátok látni! Egyénileg dolgozó parasztok! Ti, akik nem várjátok be, hogy nyíljék a tavasz, és már ezek­ben a napokban kisiettek a föl­dekre, hogy ízletes, foszlós ke­nyeret tegyetek majd a magatok és a békéért munkálkodók asz­talára, úgy vigyázzatok a béké­re, mint ahogy drága vetéseite­ket óvjátok a kártevőktől, félti­tek a vihartól, őrzitek a kártevő szándéktól. Parasztasszonyok, falu édes­anyái! Ti, akik a bölcsők fölé hajoltok és hajladozva szeditek a markot, neveljétek gyermekei­teket a haza szeretetére, a békét termő, teremtőmunka szereteté­re, a béke szeretetére. Nánási László beszámolója után hozzászólt Erwin Eckert, a Nyugatnémet Béketanács elnöke és hangoztatta, hogy a német nép nem fogadja el a párizsi szerződéseket. Szombat este a kongresszus küldöttei az Operaház Erkel Színházában megtekintették a Hunyadi László című operát. A második nap vitája során Káldy Zoltán pécsi evangélikus esperes felszólalása után Josef Lukacevic, a Csehszlovák Béke­szövetség nevében üdvözölte a békekongresszust. Jenei Lajos Kossuth-díjas olvasztár felszóla­lásában ezeket mondotta: A diósgyőri dolgozók egyemberként Lukács György, a Béke-Világ - tanács tagja, felszólalásának be­vezető részében megállapította, hogy a III. és IV. békekongresz- I szus között eltelt időszak is be-' .1 bizonyította: a magyar értelmi­ség tevékenyen kiveszi részét a békéért folytatott harcból. Rá­mutatott arra is, hogy a vezető értelmiségiek között számosán vannak olyanok, akik formáli­san aláírják ugyan a békeíve­ket, de mindennapi munkájuk­ban keveset foglalkoznak a bé­keharc kérdéseivel. Ennek egyik oka az, hogy számos értelmiségi' így gondolkodik: miért vegyek én részt aktívan a békemozga­lomban, hiszen a mi -kormá­nyunk amúgy is a békéért har­col, s nekem, tanárnak, orvos­nak, mérnöknek .egyénileg , sem­mi tennivalóm nincs a békeharc­cal kapcsolatban. — Lukács György hangsúlyozta, hogy akik így gondolkodnak, azok téved­nek. A hidegháború elsősorban ideológiai háború. Az imperia­listák egyre azt hangoztatják, hogy a népi demokratikus or­szágok állítólag leigázott népeit fel kell szabadítani. Nekünk, magyar értelmiségieknek — mondotta — kötelességünk be­bizonyítani a világ közvélemé­nye előtt, hogy itt szemenszedett hazugságról van szó, hogy a ma­gyar nép szabad és jómódban él, hogy a magyar kormánynak minden békecselekedetét a ma­gyar nép — s benne a magyar értelmiség milliói — támogatják, egyemberként állnak kormá­nyunk mögött a békeharcban. Ehhez azonban cselekvésre van szükség. A cselekvés formái kü­lönbözőek egyének szerint, de a győzelem kivívásához az értel­miség aktív szerepére is szükség van. Lukács György ezután arról beszélt, hogy minden értelmisé­ginek módjában áll munkáján keresztül is a békéért való tet­tekre ösztönözni az embereket. Vonatkozik ez elsősorban az írókra és művészekre, A bízott-» ság vitája éppen arra a fontos tanulságra mutatott rá, hogy minden hivatáson belül más es más eszközökkel, más és más módon lehet az egyénekhez és a tömegekhez közeledni. Kiderült, hogy a mi eddigi munkánkat — bár helyenként nagyon eredmé­nyes és szép volt — bizonyos mértékig sablonosság jellemezte. Bizottságunk vitája megmutatta azt is, hogy nem kell külön új szervezeteket létrehoznunk. A békemozgaiem nem szervezet, hanem mozgalom, de szervezett mozgalom. Feladatunk, kialakí­tani azokat a módszereket, ame­lyek segítségével a jogász, a tisztviselő, vagy a pedagógus legjobban tudja hasznosítani munkáját a békemozgalomban. Az elnöklő Vass Istvánná ez­után dr. Kisbán Jenőnek, Tata­bánya kórházi főorvosának, Tolnay Klári Kossuth-díjas szín- művésznőnek és Bakoskőházi György bányásznak adta meg 3 szót. Ezután Maria Banus román költőnö, a román békeharcosok küldötte szólalt 'fel. Beszédében aláhúzta, hogy az európai népek saját bőrükön tapasztalták, mit je.ént a német militarizmus. — •Mi lankadatlanul újra és újra felhívjuk az (egész világ ügyei­mét arra, hogy a német milita­rizmus felélesztése halálosan veszélyezteti mindenütt az em­berek otthonainak nyugalmát, a gyermekek életét.« Befejezésül hangsúlyozta, hogy országainkat örök barátság fűzi egybe. Cél­jaink azonosak, az útjainkat be­világító szocializmus ragyogó csillaga egyesít bennünket abban a közös harcban, amelyet a vi­lág békéjéért, az ember boldog­ságáért folytatunk. Nazim tiikmet felszólalása A kongresszuson Nazim Hik- met, a nemzetközi békéd íj ja; kitüntetett török költő, a Béke­világtanács tagja is a szónoki emelvényre lépett. — Hazámat halálthfizó szerződések fojtogat-» AIV. magyar békekongresszus felhívása a magyar nepiiez! Még nincs egy évtizede, hogy a világ népei ünnepelték a német fasizmus feletti győzelmet. S ma, az amerikai háborús gyújtogatok újra feltámasztják Nyugat-Németországban a német militarizmust. A háborús bűnös hitlerista tábornokok ma újra fasiszta hadseregeket szerveznek. A német fasizmus a világtörté­nelem eddig legnagyobb katasztrófáját zúdította az emberiségre. De az amerikai háborús gyújtogatok még szörnyűbb pusztítást szánnak Európa és a világ népeinek: új világháborút készítenek elő, törvényesíteni akarják az atompusztítást, eltökélték magu­kat, hogy a náci gyilkosok kezébe adják az atomfegyvert. Tiltakozunk! Nem felejtettük el a második világháború 50 millió halottját, nem felejtettük el annak a félmillió magyarnak az emlékét, akik a fasiszták érdekeinek estek áldozatul. Nem felejtettük el a Japánra ledobott atombombák iszonyú pusztítá­sát, nem felejtettük el azt a mérhetetlen szenvedést, amit a né­met elnyomók évszázadokon át népünkre zúdítottak. Nem felej­tettünk és nem felejtünk el semmit! Mindenre emlékszünk, s azt kiáltjuk; nem engedjük! Minden erőnk megfeszítésével azon le­szünk, hogy meghiúsítsuk az imperialisták elvetemült terveit. Hatalmas tömegmozgalom bontakozik ki, Nyugat-Europa né­pei politikai tömegsztrájkokkal adják tudtára a háborús gyujto- gatóknak: rosszul számítanak, ha azt hiszik, hogy a hátuk mö­gött, ellenük kirobbanthatják a háborút. Ebben az egész Euró­pára kiterjedő harci mozgalomban ott van a mi elszántságunk, a mi kiállásunk is. Közös ügy, közös cél forraszt össze mindnyá­junkat, az, hogy meghiúsítsuk az agresszív német katonai gépe­zet feltámadását, megakadályozzuk az atomháború előkészítését. Ügyünk győzelmét biztosítja, hogy békeharcunk a Szovjetunió vezette 900 milliós béketábor egyesített katonai erejére, erkölcsi fölényére és megingathatatlan egységére támaszkodik. A Szovjet­unió bölcs külpolitikája megmutatta a béke biztos útját. Szerte a világon ugyanezt vallják a néptömegek: Németországot békés úton egyesíteni kell, az atomfegyvert törvényen kívül kell helyezni. Sokszínű, sokszívű, de egy célért küzdő mozgalmunk e kö­vetelésekben összeforrva válik minden eddiginél szélesebbé, ha­talmasabbá. E nagy háborúellencs áramlat sodrában nő, árad, erősödik a mi hazai békemozgalmunk is. Kongresszusunk az atomháború és a német militarizmus ellen egységesen fellépő magyar nép harci seregszemléjévé vált. Bebizonyosodott: egyre többen ismerik fel hazánkban is, hogy minden nemzetközi vitás kérdés minket is érint — akár Nyugat-Némctországról, akár az atomháborúról, akár Tajvanról van szó. Megmutatkozott: milyen őszinte, igaz vágy él az emberek többségében, hogy mindennapi munkájuk jó elvégzésével, helytállással pecsételjék meg aláírá­sukat, béke- és hazaszeretetüket. Békebizottságok, a béke ügyéért tenni kész magyar békehar­cosok, békeküldöttek! Menjetek szét az országba, s vigyétek el kongresszusunk békeüzeneté!, Váltsatok szót az emberekkel. Mond­játok el, hogy nagy küzdelmünkben minden egyes emberre szükség van. Értessétek meg, hogy a milliók összefogása az a soha nem ismert hatalmas erő, amelytől megriad és visszahúzódik a háború fenevadja. Magyarázzátok meg, hogy a háborús veszély eleven valóság. De magyarázzátok meg azt is, hogy a veszély elhárítása tőlünk függ, a mi munkánktól, helytállásunktól, erőnktől. Egye­dül a békeszerető emberek egyesített ereje tudja meghátrálásra kényszeríteni a gonosztevőt! Minden igaz hazafi tudja, hogy hazánk, függetlenségünk, szabadságunk védelme és békénk védelme egymástól cl nem választható. Békeharcosok, békekiildöttck, nagy ünnepünkre, hazánk fel­szabadításának, szabad életünk születésének tizedik évforduló­jára készülve fogadjuk meg, hogy megálljuk helyünket munká­ban, fegyelemben, józanságban, becsületben. Erősítjük hazánkat, növeljük hazánk gazdasági és honvédelmi erejét, hogy biztosabbá tegyük a békét. Egységesek leszünk a béke védelmében: készek vagyunk megvédeni hazánk határait, függetlenségét, szabadságát, népünk békés alkotómunkáját. Igyekszünk minél több embert megnyerni; felvilágosító szóval minden ajtón bekopogtatunk, s megtaláljuk az utat a békéért már aggódó, de tettre meg nem dobbanó szívekhez is. Pártunk és kormányunk békepolitikájának erősítésére felsorakoztatunk minden becsületes embert. Támo­gatjuk a Szovjetunió nagy történelmi harcát, amelyet az emberi­ség békés életének, jövőjének megvédéséért folytat. Adjon lendületet tanácskozásunk az aláírásgyűjtésnek. Ami­kor nevünket leírjuk, tegyünk mindnyájan fogadalmat önnön lelkiismeretünknek, hogy jó munkával, helytállással járulunk hozzá a béke seregének győzelméhez. Ha népünk küldöttei május 22-cn megjelennek majd Helsin­kiben, a nagy béke-világtalálkozón, vigyék cl ezeket az aláíráso­kat. A magyar nevek milliói adják tudtára az egész világnak: nem nyugszunk bele soha-soha, hogy hazánk békéjét, Európa békéjét még egyszer feldúlja a német hódító; követeljük, hogy semmisítsék meg az atomfegyvérkészleteket és haladéktalanul szüntessék be a tömegpusztító fegyverek elő­állítását. A népek összefogásával, népünk minden hű fiának összefo­gásával, megvédjük a békét! Erősek vagyunk, igaz ügyünk, a béke ügye győzni fog. IV. MAGYAR BÉKEKONGRESSZUS. ják — kezdte felszólalását. — Törökország tagja az Atlanti Szövetségnek. A török—pakisz­táni és a török—iraki egyezmé­nyek is a háborút készítik elő. Hazánk földjét amerikai katona; támaszpontok szelik keresztül, de az én népem, Törökország népe, békét akar, barátságban akar élni minden szomszédjával, s a világ valamennyi népével együttműködve meg akarja vé­deni, a békét, harcol a nemzeti függetlenségért. A törökök régóta testvéreik­nek tekintik a magyarokat. Fel­használva ezt az alkalmat, erről az emelvényről kérni szeretnék valamit tőletek. Szeretném, ha a magyar nép, amely olyan cso­dálatos dalokkal ajándékozta meg a világot, most újabb da­lokat teremtene, olyanokat, me­lyek az atombomba és a német felfegyverzés ellen mozgósítás (Folytatás a 2, oldalon,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom