Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-26 / 48. szám
Jobb megértést, emberibb bánásmódot bérünki a kecskeméti városi tanács doisosóitót Kiss János kocsikísérő elv- társam az elmúlt napokban felkeresett és azzal kért meg, legyek segítségére lakásügyének intézésében. Szomorúan panaszolta, hogy már egy éve laka • nélkül van. Már többízben keresett üres lakásokat és a lakás- hivatalnál beadta rá igénylését. De ezekhez a lakásokhoz ezide'g nem tudott hozzájutni. Most ős igényelt egy lakást és kér engem, mint a városi tanács végrehajtó bizottsága tagjának segítségét abban, hogy ezt a lakást megkaphassa. Beszélgetésünk során megtudtam, hogy Kiss elvtárs házasember, aki katonai szolgálatának letöltése után elhatározta, ho-gy családot alapít, vágyott a családi otthonra. Van dolgos felesége, született egy szép kis gyermekük, most már csak a boldog család1 teszek hiányzik. Hogy aí irántam tanúsított bizalomnak megfeleljek, Kiss elvtárssal együtt bementünk a városi tanács lakáshiv.i- talához, azzal a céllal, hogy módot keresünk Kiss elvtárs egy év óta húzódó lakásügyének elintézésére. A lakáshivatal vezetőjét, Hamza elvtársat nem ta iáltuk hivatalában és így kérésünkkel Hegedűs Bélénéhoz fordultunk. Elmondottam, hogy a végrehajtó bizottság tagja vagyok, és szeretnénk megbeszélni Kiss eivtárs lakásügyét. Hegedűs elvtársnő azonban csak úgy foghegyről tárgyalgatott velünk. Amikor figyelmeztettem helytelen magatartására és kértem, hogy emberibb hangon beszéljen velünk, még jobban hangoskodni kezdett. Mikor ismét elmondtam, hogy a végrehajtó bizottság tagja vagyok, mérgesen hozzám fordult és csak any- nyit mondott: »-nézze, jóember, mondtafti már, hogy Kiss János a kért lakást nem kaphatja meg!« Ez a modortalan és fegyelmezetlen viselkedés annyira meglepett, hogy csak nyeltem ogyet. Láttam, hogy Kiss elvtárs is rámnéz és — úgy éreztem, most biztos arra gondol, hogyha engem egyszerűen csak jóembernek titulálnak és így beszélnek velem, akkor nem sok támogatást remélhet tőlem. Később elgondolkoztam ezen az eseten és éppen ez késztetett arra, hogy most a nyilvánosság eiőtt bíráljam meg Hegedűsnél fegyelmezetlen és helytelen magatartásáért. Ha Hegedűséé egy végrehajtó bizottsági taggal is így beszél, hát alt’ <r hogy beszélhet egy lakást kérő ügyféllel? Bízom abban, hogy e bírálat nyomán felhagy eddigi helytelen magatartásával és megváltoztatja modorát. Ha lakást nem is tud minden ügyfélnek adni, de legalább emberibb hangon beszéljen az emberekkel és barátságosabban tájékoztassa őket. így az emberek kissé megnyugodva és nem bosszúsan fognak eltávozni a lakáshivatalból, Megtudtam, hogy Hege- düsné is három apró gyermekét neveli és ő is csak mostanában jutott megfelelő új lakáshoz. — Saját életén keresztül is gondolhatna arra, ho-gy a szükségben, bajban lévő ügyfél indulatos és követelődző, azt hiszi, ho-gy csak neki van igaza, nála igényjogosultabb a lakásra nincsen. De ha Iiegedüsné türe- mesen felvilágosítja az ügyfelet a lakásoknál még fennálló nehézségekről, valószínűleg meg fogják öt érteni. De azt is szem előtt kell tartania, hogy nem a dolgozók vannak a hivatalért, hanem a hivatal a do.gozókéit. Azt javasolhatnám az osztály- vezető elv társaknak is, ho-gy türelmesebben oktassák, neveljék az osztályuk doigozóit arról, miként kell viselkedniök, ha egy tanácstag, vagy dolgozó fordul hozzájuk kéréssel vagy panasszal. Helyes volna, ha esetenként megérdeklődnék a dolgozóktól, hogyan vannak megelégedve ügyeik intézésével. Ha nevelő munkánknak nagyobb sikere lesz, akkor érvényt szerzünk a tanácstörvénynek s valóban szorosra tudjuk fonni a kapcsolatokat a tanács és a dolgozók között. A dolgozók is jobban érezni fogják, hogy a tanács törődik velük, valóban az övéké. Lázár János, MAV-felügyelő végrehajtóbizottsági tag, Kecskemét. A bonni parlament Adenauer-párti többsége pénteken elutasította a Szociáldemokrata Párt újabb javaslatát BERLIN (MTI) A bonni parlament pénteken reggel 9 órakor folytatta a párizsi szerződéseknek második olvasásban való tárgyalását. A napirend előtt Wehner, szociáldemokrata képviselő, pártja nevében javasolta, hogy a második olvasás befejezése után halasszák el mindaddig a harmadik olvasást, amíg a német-kérdés rendezésére összehívandó négyhatalmi értekezlet befejezi munkáját. Kiesinger, a Kereszténydemokrata. Unió képviselője, a szociáldemokrata javaslat elutasítására szólította fel a parlament tagjait. A szövetségi gyűlés Aden-> auer-párti többsége elvetette a Szociáldemokrata Párt javaslatát és úgy határozott, hogy a párizsi szerződések második ol-» vasása után nyomban harmadik! olvasás-bőin is megtárgyalja a militarista egyezményeket. Hollandiát be akarják vonni a SESTO-ba HÁGA (TASZSZ) A holland sajtó közleményeiből kitűnik, hogy Menzies ausztráliai miniszterelnök a múlt héten titkos tárgyalásokat folytatott Hágában a holland kormány vezetőivel. A Hét Parool című lap szerint ezeken a tárgyalásokon a SEATO-szerződésről folyt eszmecsere és Lung holland külügyminiszter ígéretet kapott, hogy Menzies »megmagyarázza majd Washingtonban az amerikai kormánynak, -hogy Ausztrália Hollandiát fontos partnernek tekinti a SEATO-egyez- ményben.« A De Telegraf című lap közlése szerint hágai diplomáciai körökben felteszik, hogy Menzies márciusban meglátogatja E.senhowert és akkor felveti Hollandia SEATO-tagságának kérdését. Indonéziában a leghatárözoí- tabban elítélik Hollandiának « SEATO-ba való várható belépé- sét. Az Antara hírügynökség jelentése szerint Szunarzso ind*- néziai külügyminiszter kijelen-« tette, Indonézia közvéleményét nyugtalanítja Hollandiának azu szándéka, hogy belépjen a SEA- TQ-ba, valamint az a terve, hogy Ausztráliával együttes intézkedéseket tesz Nyugat-Inánra vonatkozólag. Ezek az intézkedések — jelentette ki a külügyminiszter — -nem segítik elő ® béke megszilárdításának ügyét' általában és a biztonság megszilárdítását Délkelet-Ázsiában-« és azt a törekvést bizonyítják^ hogy -meg akarják erősíteni Hollandia gyarmati uralmát indonéz terület felett«. Az indonéz sajtó élesen elítéli azokat a tárgyalásokat, amelyeknek célja Hollandia bevonása a SEATO-ba. Az Abadi című lap azt írja, hogy ezek a lépések közvetlenül fenyegetik Indonéziát. (MTI) Aláírták a török-iraki katonai egyezményt LONDON (TASZSZ) A Reuter Iroda bagdadi tudósítójának jelentése szerint Menderesz török miniszterelnök és Nurlt Szaid iraki miniszterelnök február 24-én este aláírta a Törökország és Irak között létrejött katonai szerződést. (MTI) A Komszomol Központi Bizottságának teljes ülése MOSZKVA (TASZSZ) A napokban teljes ülést tartott a Komszomol Központi Bizottsága. Az ülés a következő kérdéseket vitatta meg: a Komszomol-í szervezetek részvétele az állati j termékek termelésének fokozásáról hozott párthatározat végrehajtásában, a Komszomol-tag-1 könyvek kicserélése, a szovjetj ifjúság részvétele a varsói V., Világifjúsági Találkozón. (MTI)? Az idei első államköicsönsorsolás A Negyedik Békekölcsön második húzását — március 6-án Zalaegerszegen tartják. Ez a 2&-ik államköicsönsorsolás le«2 hazánkban. A húzás színhelye a Zalaegerszegi Ruhagyár kultúrterme. Ezúttal államunk 78.500 egésa kötvény tulajdonosának összesen1 24,913.800 forintot fizet vissz» nyeremény -formájában. (MTI) A volt ellenállók nemzetközi szövetségének felhívása BÉCS (TASZSZ) 1955 áprilisában lesz tíz éve annak, hogy? visszanyerték a szabadságot hitlerista koncentrációs táborok' foglyai. A tizedik évforduló alkalmából a volt ellenállók nemzetközi! szövetsége felhívást tett közzé,? amelyben felszólítja az ellenállási mozgalom részvevőit: emlékezzenek a hitleristák bűncselekményeire. A hitlerista hóhérok áldozatainak emlékezetére — hangzik aj felhívás — rendezzetek tömeggyűléseket Nyug a t -Néme tország1 újrafelfegyverzése ellen. Ne engedjétek, hogy ismét fegyvert adjanak a német militaristák kezébe! Követeljétek a tömegpusztító fegyyerek eltiltását! (MTI) IMjég fel sem megy a függöny, már cigányzene, duhaj nótázás hangzik ki mögüle. Áll a *kivilágos kivirradtig« tartó *úri muri«. A vendégek nagyobb részé ugyan már elment, de akik maradtak, annál kitartóbbak. Pedig a háziasszony, Pólika s az álmostekintetű cselédek alig állnak már a lábukon a háromnapos hajsza után, s búcsúztatnák, tessékelnék ki őket, hoznák, adnák kabá.tjukat, kalapjukat. Nem így Balázs, a házigazda. Ö most van elemében, mindenáron mulatni akar. Szá- eas bankókat ragaszt a cigány homlokára, kiadja a parancsot: Vágják le a kisborjút. S mikor a vendégek mégis elmennek, feleségét bíztatja: »táncolsz velem, Pólika?«, »dalolsz velem, Pólika?« Pólika azonban nem hajlandó sem táncolni, sem dalolni. Fáradt és megcsömörlött: ídegenséget, sőt gyűlöletet érez ura iránt is, aki íme most kimutatta foga fehérét. »Ha mulatni akarsz, eredj a kocsmába« —■ próbálja észretéríteni, magához juhászítani az urát. Balázs azonban nem a józanságon, hanem a kocsma szón kap. Felkerekedik, s ölében a Rákóczi- Indulót húzó cigányprímással indul a kocsmába. Pólika hazamegy nevelőszüleihez, három nagynéniéhez. Az ura utána. Mindketten bánják már, ami történt, de mindkettő büszke ahhoz, hogy megkezdje a közeledést. Balázs újra beveszi magát a kocsmába, ott muzsikáltatja magát napszámra, hetszámra. A rokoni bölcsesség végül mégis megtalálja a megfelelő formát a fiatalok kibékítésére. A mulatozásba és kocsmakosztba beleunt Balázs megszökteti a nagynénik házának egyhangú- tágát, az ónkéit vállalt új leánysorsot mind kényelmetlenebbnek érző Pólikát. Megszökteti és hazaviszi. S otthon, a magáéban, ahol asszony lehet, Pólika boldogsága újra kivirágzik: nótáz- ai is hajlandó már Balázs szavára. Jffázastársak civdkodása, megbékülése: ennyi-t esnie, amit Móricz ebben a darabban ábrázol? Nemcsak eny- nyi. A házastársak civakodásá- ban itt is — mint annyi má? Móricz-regényban és novellában I— egymástól eltérő életszemléletek, szokások csapnak össze. Balázs és Pólika a millenniumi társadalom két rétegének típusa: a birtokos dzsentrié és a váNem élhetek muzsikaszó nélkül Mórica Zsigntond vígjaiéba u Vidám Szmkasban rosi, nyárspolgári szemléletű úriosztályé. Balázs káromkodás- mulatozós pazarlásával, Pólika a nagynénik halkszavú, finommodorú garasosságát állít ja szem be, az o életükbe próbál visszamenekülni. Balázs világa, a dzsentri világa a pusztulás felé rohan. »Dobra verik házam« — dalolja Balázs előre azt, ami kikerülhetetlenül be fog következni. »Olyan furcsa, olyan keserves, olyan tragikus itt az egész hangulat« — írja Móricz a mű regényváltozatában. »ügy érzik az emberek a nagy fölfordulást. A levegő televan, a váltók -úgy úsznak a levegőben, mint őszszel az ökörnyál.« De a nagynénik gonddal és takarékossággal őrzött házatája sem olyan biztos sziget, mint a hozzájuk visszamenekülő Pólika hiszi. Ök is a feudális világ mindjobban eltűnő színét és illatát őrizgetik. Balázs pazarlását, mulatozását nem elítéléssel, hanem valami félelmükben is jóleső borzongással szemlélik. Az ő szemükben Balázs a férfi, az ő mulatozó, korhely virtusa a virtus, titokban egy kicsit valameny- nyien szerelmesek belé, ahogy a náluk nevelkedő csítri rokonlány, Biri, nagy nyíltan meg is vallja. Egy pusztuló világ vígad, táncol, civakodik és bekül meg szemünk előtt a színpadon. Móricz nem állítja vele szembe a születő újat, s a hibák szatirikus kipellengérezésével sem teszi súlyosabbá ítéletét. Nem is az egyes alakokra sújt ez az ítélet, hiszen a szigorú Usant néni, a szegényeket is segítő, csupaszív Pepi néni, de még a derűs, férfias Balázs és az asszonyt sorsba beletörődő Pólika is inkább rokonszenves, mint ellenszenves alak. Az ítélet az egész feudális erkölcsű úri társadalomra vonatkozik, a kérlelhetetlenül elkövetkező pusztulás közös sors valamennyiük számára, Az eltorzult életek, a kikerülhetetlen pusztulás atmoszféráját a »Nem élhetek muzsikaszó nélkül« regényváltozatában Móricz sokkal inkább tudja érzékeltetni, mint a belőle készült színdarabban. A párbeszédek gyakran soványnak, keveset mondának tűnnek a regény elbeszélő és leíró részeinek hiányában. A regény feszültebb légkörét, amelyet maga Móricz sem tudott megteremteni a színdarabban, nem tudta megteremteni az egyébként kitűnő rendezés sem. (Nagy György rendezte a darabot.) Pedig vannak nagyszerű fogásai, például Balázsék házatája ko- párságának (ezt túlozzák is) szembeállítása a nagynénin csecsebecsékkel zsúfolt otthonával, Balázsék még függöny előtti cigányzenés s a nagynénik har- mónium-szavú »bemutatása«. Jelenet Móricz Zsigmond »Nem élhetek muzsikaszó nélkül« című vígjátékából. \ stb. A rendezés érdeme, hogy az előadást egészében az a mértéktartó realizmus jellemzi, amely Móricz darabjának hangulatához és előadásmódjához leginkább illik, Balázs megszemélyesítője, Bics- key Károly olyan biztonsággal oldja meg feladatát, mintha könnyű lenne. Pedig válójában nehéz, mert a derűs, rokonszenves, férfias egyéniségben a felszín alatt a céltalanságot, kiúttalanságot is érzékeltetnie kell. Ezt meg is teszi. Ez csillan elő értelmetlen és hetyke maÍMcsságában, a nagynénikkel szemben valg gunyoros viselkedésében, amikor nemcsak őket, hanem egy kicsit magát is gúnyolja. Balogh Rózsa is tökéletesen kelti életre Pólika alakját. Főként »kivirágzó« jelenetei meggyőzőek, mikor várja, mikor megpillantja Balázst, mikor kibékül vele, vagy mikor könyvijein keresztül énekli Balázs nótáját. A három nagynéni Móricz típusalkotó művészetének is mesteri példája, mesteri teljesítményt nyújtott az őket játszó három színésznő: Hegedűs Erzsébet, Szántó Mária és Mihályi Vilcsi is. Leginkább Szántó Mária finom vonásokkal ábrázolt, mély emberiességtől fűtött Pepi nénije maradt meg az emlékezetünkben. Mihályi Vilcsinek kitűnő a humora, de helyenként mintha öncélúan túlozná, karikí- rozná Mina néni komikus vonásait. A Biri szerepét játszó Veszeley Mária bájos esetlenségével, vi- háncoló jókedvével maga volt a megelevenedett kamaszság, az örök csitri. Jánoky Sándor a nagynénik testvérének szerepében valamivel halványabb, mint szokott lenni, de ebben elsősorban a szerep a hibás. A többi kisebb szereplő is életteli alakot formál, közülük Mojzes Mária talán kissé túl is játssza, túl is színezi Kisvicákné alakját. %'k indent egybevetve: jól M összehangolt, szép előadást láttunk a Vidám Színházban, De épp az előadás szépsége, biztonsága bátorít fel bennünket arra, hogy még többet, még nagyobb feladatok végrehajtását kérjük a kitűnő gárdától. Szeretnénk, ha a Vidám Színház színpadán legközelebb klasszikus vígjátékot láthatnánk, s még inkább örülnénk, ha mai magyar szerző darabját játszanak. Biztosak vagyunk benne, hogy egyikre is, másikra is sort fognak keríteni, Orosz L.
