Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-17 / 40. szám
Egy sajtómegbeszélés tanulságai A JÓ MUNKÁHOZ egész ember kell! Ez volt a címe a Kecskeméti Gépgyárról február lS-án közölt cikkünknek. A minap pedig a gépgyári dolgozókkal, levelezőinkkel megvitattuk a róluk szóló írás tanulságát. A tisztítóműhely munkásai, különösen szép számmal jöttek el a megbeszélésre, talán azért is, mivel az említett cikk egy része az ő üzemükről szólt. A tisztítóműhelyben ugyanis januárban 28 fő igazolatlanul távolmaradt munkahelyéről. Ezt a helyzetet bírálta cikkünk. — Köztudomású viszont, hogy a munkások többsége nem tűri a lógósokat, akik azt szeretnék, hogy számukra más kaparja ki a gesztenyét a tűzből. A KÉRDÉS TEHÁT így hangzott: Miért gyenge a munkafegyelem a gépgyárban? Mindjárt *z első felszólaló, Mészáros Ferenc párttitkár elvtárs, a hiba gyökerére derített fényt. Arról beszélt, hogy egyes üzemrészekben, különösen az öntödében igen sole az úgynevezett »vándormadár«. Ezek olyan munkások, akik végigvándorolnak egy sor üzemen és seholsem tudnak megmaradni. Emiatt az öreg szakmunkások mellett a fiatalabb nemzedékből nem tud kialakulni egy állandó szakmunkás törzsgárda a gépgyárban. MÉSZÁROS ELVTARS nem fukarkodott az önbírálattal sem. Elmondta, hogy bizony nem egy régi szakmunkást is felelősség tértiéi, mert úgy gondolkodnak mikor az első napokban az új munkás bizonytalankodik: »Szakikám izzadj, tanuld meg magad, fizesd meg a tanulópénzt, úgy, mint én.« Igen, erre a hangulatra a párt- szervezetnek is fel kell figyelni és a régi szakmunkások közül is néhánnyal meg kell értetni: a mi rendszerünkben a régi munkásoknak nem kell féltékenykedni az új dolgozókra. A mi országunkban szükség van a munkáskezekre. — Én saját bőrömön éreztem, hogy mit jelent ez a féltékenykedés — mondta Balogh Ferenc, a tisztítóműhely dolgozója. Ma már mosolyogva beszél a közelmúltban őt ént sérelmekről »Egyszerűen kitolt velem a Mircsóv szaktárs. aki idősebb munkás volt, nekem adta a műnk;, nehezét, hogy csak úgy izzadtam bele, ő meg hű sölt addig.« BALOGH FERENC ma már a régi szakmunkásodé közé tartozik és cselekedetei azt bizonyítják, hogy ő nem »Mircsóv szaktárs« útján akar haladni, A napokban brigádjukba egy fiatal munkás érkezett. Balogh elvtárs pedig mint ahogy mondani szokták, a hóna alá nyúlt, odavette maga mellé és nap, mint nap tanítja a munka fortélyaira. Ezt a szellemet kell általánossá tenni a gépgyárban, s akkor majd nem fordulhat elő, hogy a tanyavilágbói bekerült új munkások közül nem egy, néhány nap után valósággal megszökik az üzemből. AZ EGYIK FELSZÓLALÓ az öntődéből, nagy derültség közepette így nyilatkozott: Ö már csak Zsigmondkámnak szólít mindenkit az üzemben, ugyanis naponta változnak az emberek és nem tudja megjegyezni nevüket. Természetesen igaz az is, melyről Farkas Imre ÜB*elnök és Zablahóczki Pál művezető beszéltek. A munkafegyelem lazasága, a munka- erőliuLlámzásnak az is okozója, hogy az országban munkaerőhiány van, s bizony nem egyszer kénytelenek közismert lógósokat is munkába állítani. Emellett tény és való, hogy a korszerű üzem feltételei sincsenek mindenütt biztosítva. Szükség van még jócskán munkavédelmi intézkedésekre is. MINDEZEK F1LLENÉRE azonban egy nagyon fontos tanulságot levonhatunk az értekezletből. Az új dolgozókban ne egyszerűen csak munkaerőt, hanem embert is lássanak, akit a kezdeti nehézségeken át kell segíteni. Végül pedig meg kell tanulniok a gépgyári vezetőknek, a konkolyt különválasztani a tisztabúzától. — Vagyis különbséget kell tenni a becsületes, de még ingadozó dolgozók és a munkafegvelem bomlasztói között. „Békéi, békéi « világnak..,66 A BÉKEKONGRESSZUS küldötteit megválasztottuk me- J gyétikben. A békeharcosok, a békeaktívák ezután is eljárnak a j családokhoz és akik még nem írták alá a békeíveket, maguk j kérnek ceruzái, hogy a füzeibe, vagy az ívre jegyezzék nevüket. De nem csupán nevek kerülnek egymás mellé és alá, hanem íráshoz nem szokott reszkető kezek tiltakozásukat, békevágyukal vetik papírra. Staub Józsefné kecskeméti aláírásgyűjtő füzetéből, nehezen formált betűkkel olvashatjuk: »Mi is békét alcarunk, mert nekünk így jobb és az életünk biztosítva, van.« Aláíró: Kalocsai Mihály és családja. EGY MÁSIK helyen pedig öreg néni írt reszkető kézzel alig olvashatóan a füzetbe. A kibetűzött szavak a tömegpusztító fegyverek használata ellen tiltakoznak, mert ezek harcbavelése felmérhetetlen kárt okoznak úgy hazánk, mint a világ összes dolgozóinak. KECSKEMÉTEN a 29-es választó körzetben a napokban édesapák, édesanyák jöttek össze mintegy 200-an, hogy hitet tegyenek a béke mellett. ígéretet tettek: harcolnak azért, hogy a nyugati imperializmus hóhérai ne zúzhassák szét békés otthonainkat. Tudják, hogy a népek akarata erősebb minden háborús uszításnál. HOMOKMÊGYEN szombaton tartott a békebizottság az MNDSZ szervezettel nőgyűlést. Ezen a gyűlésen körülbelül 100— 110 asszony vett részt és a békebizottság titkára a békéről, a további feladatokról beszélt. Utána a részvevők még sokáig tea mellett beszélgettek, szórakoztak. A községben a békeívek aláírásán kívül még üzeneteket is gyűjtenek a békekongresszusra. TÖBB KÖZSÉG, — az orgoványiakéhoz hasonlóan, — az eddig összegyűjtött aláírásokat piros selyembe kötött békegalambot ábrázoló, »Békét akarunk« felírása albumban küldte a járási békebizollsághoz, hogy a kongresszusra továbbítsák. TABDl lakosságának tiltakozását üsszegjnijtő ívek borítólapjának jobb sarkában magyaros motívum van, középen pedig mindent kifejező, szívig markoló szó hirdeti kívánságukat.• »Békét«. TAZLAR dolgozói a termelésben megnyilvánuló példamutatással csatlakoznak a békemozgalomhoz. Megyénk dolgozói apró ajándékokkal is megmutatják béke- óhajukat. A békekongresszusra a hercegszántóink maguk szőtte kettős törülközőt küldtek. Egyikre magyar, a másikra délszláv nyelven varrták: "Békét«. A nagybaracskaiak piroscsíkos háziszőttes törülközőt, a bácsborsódiak pedig asztalterítőt küldtek. NEMCSAK aláírásukkal, hanem apró ajándéktárgyakkal is hitet tesznek szent békeakaratuk mellett. Tavasz küszöbén a kiskunhalasi járásban Zsanán, Balotán éd Tompán vetik a tavaszi búzát Mintegy ezer hold kenyérgabonával maradt adós ősszel a kiskunhalasi járás dolgozó parasztsága s ezt a hiányt tavaszi búzával pótolják. Jánoshalmán a tanács mezőgazdasági csoportja már korábban összeszámolta a hiányt és elbeszélgetett a tavaszi búza vetésére kötelezett gazdákkal. A dolgozó parasztok naponta kopogtatnak be a tanácsházára: jelentik, hogy elkészítették a magágyat és sürgetik a vetőmagot. Zsanaeresztőn tizenkét egyéni gazda földjén máris földbekerült a tavaszi búza. Balotaszál- iáson a Petőfi TSZ 10 holdra tervezett tavaszi búzát, — vetését két napja megkezdték. Szegedi Miklós tompái egyénileg dolgozó paraszt is tavaszi búzával pótolta az őszi gabonavetés hiányát. A Szabadság Termelő- szövetkezet — bár maradéktalanul teljesítette őszi kalászostervét — 6—8 holdon vet tavaszi búzát. A vetőmagot saját készletéből biztosítja. Munkában a tompái gazdakör Nemrég alakult meg Tompán a gazdakör. Tagjai máris szorgos tevékenységet folytatnak. A Dunántúlon csemetéket rendeltek a községbeli kiöregedett gyümölcsösök pótlására, Szeged kör- nyékén pedig lucernamagot vásároltak. Tavaszi munkaverseny Kelebián Ezen a tavaszon még fogadásból sem lehetne olyan udvart találni Kelebián, ahol kupacban lenne trágya. A szőlősgazdák saját készleteiken kívül a környéken keresnek és vásárolnak istállótrágyát. A szőlők feljavításában’ jó példával jár élen a Vörös Csillag TSZ. — öt hold szőlőt trágyázott le a télen. A két tsz mellett igen sok gazda kötött egymással párosversenyt a tavaszi munkák elvégzésére. Hetven tagja van a kelébiai szőlősgazdák egyesületének. A borkimérésből származó jövedelem cgyrészét arra fordítják, hogy gyümölcsfaiskolát létesítenek a községben. Több. mini egy hete dolgoznak a kisszálláei traktorok Február 7-én 17 kijavított traktor indult ki a határba a kisszállási gépállomásról. Rá öt napra, február 12-én a javítóműhely is befejezte a téli gépjavítást. A fagyok ellenére szépen halad a talajelőkészítés. Hamarosan munkába áll az SZ— 80-as lánctalpas gép is, — szőlő és gyümölcsös alá forgat majd Kelebián, Tompán és Jánoshalmán. Megérkezett a gépállomásra két új Zetor is, — ezekből az univerzális gépekből 14-et kapnak a halasi járás gépállomásai, A magyar költészet gyöngyszemei Az Ifjúsági Könyvkiadó »A magyar költészet gyöngyszemei« címmel ízléses kiállítású ifjúsági könyvsorozatot indított. A sorozatban, amely elsősorban a 16—20 éves fiataloknak szól, A Kecskeméti Köz- gazdasági Technikum szövetkezeti tagozatának IX. osztályá- ban vagyunk. FUlöp Tamás tanár éppen „a földművesszövet- Jcezetl kereskedelem szervezése és technikája“ tárgyból tartja óráját. Az osztály egyik falát a Szovjetunió szövetkezeti nagyáruházainak ira- pozáns képed díszítik, kissé távolabb a hazai földművesszövetkezetek szervezeti fel. építését ismertető táb. la függ, majd ismét képek, könyvelési táblázatok szemléltetik a szövetkezeti számvitel rendszerét. Itt, ebben a környezetben készülnek az életre a jö- vö szövetkezeti köny. velői, áruházvezetői, yagy éppen ügyvezető Egy óra a II\b-ben elnökei. Jövendő hivatásuk iránt érzett szeretetük csupa ígéret. Qzelei Kózsa félO évi bizonyitvá- nya közepes volt. Javítani akar. Szép, kerek mondatokban ismerteti az áruk minőségi és mennyiségi átvételének módját, tudja, hogy minőségi kifogás esetén melyik felsőbb - szervhez kell folyamodnia az elárusító helynek. Ha az előző hét anyagának felfrissítése során nem bizonytalankodna egy kicsit, kitűnő osztályzatot kapna. így „csak” négyes. — No, majd legközelebb .. . »7! ajondja a .tekintete. —B' I ende .,. Hor. váth ... Mo- nori... — hallatszik időnként az órát adó pedagógus felelésre hjvó hangja. Æs a feleletekből megismerkedünk a piaci kereskedelem irányító szervei-t vei, stb. Az elmúlt hét anyagának visszakér, dezése után ismeret- bővítő előadás követke. zik. ®s harmincegy- néhány kislány tágra- nyílt szemmel figyel, tanul, hogy rövidesen — két év múlva — már mint felelős szövetkezeti íunkcionárl. us gyUmölcsöztethesso az Iskolában szerzett gazdag elméleti tudást, U. I,-n6 negyedévenként két kötet jelenik meg. Elsőnek Csokonai Vitéz Mihály válogatott verseit adták ki Juhász Ferenc, Kos- suth-díjas költő válogatásában. ISMERD MEG HAZADAT "WWWWWVWV Bővül a Péti Hitregénmüvek mülrágya-gyárró üzeme A z ország műtrágyaszükséglc- let iparunk jelenlegi termelése nem képes fedezni, ezért szükségessé vált az üzem kapacitásának lényeges felemelése. Az átépítés során a régi műtrágya- üzemet teljesen lebontják és helyette egy hatalmas, korszerű, új üzemet emelnek. Egyidejűleg bővítik az ezzel kapcsolatos mer» giatermelő, villamoseloszló és vízszolgáltató berendezéseket. Az új üzem körülbelül 18 vagon» nal termel majd többet a régi» nél. A műtrágya pedig a gyár» tás technológiájának tökéletesítése folytán jobb cs egyenletesebb minőségű lesz. A kép az új gyárrészleg látképe. Előtérben a várpalotai szénbányából kiinduló drtátkötélpálya egy csilléje, amely a mű trágyagyártás nyersanyagául szolgáló tőzeget szállítja. KÖZELEDIK A TAVASZ, FELÉLEDNEK KEDVES PARKJAINK Még alig emelkedik a higanyoszlop a 0 fok fölé, de a Kecskeméti Kertészeti Vállalat 1. számúi telepén az üvegházak egyenletes, langyme- legében már nevelődnek a szebbnél-szebb virágpalánták. Ez a telep kizárólag a város csinosítására, szépítésére neveli az ezer színben pompázó, szemet gyönyörködtető, kellemes illatot árasztó növényeket. Mindannyian szívesen sétálunk parkjainkban, a pompázó virágágyak és hús árnyékot adó fák alatt. Ezeket meg is kell becsülni. A legtöbb kecskeméti ember a park áldásos hatását megfelelően értékeli, mert emlékszik arra, hogy nemrégen még a Szabadság téren és a Rákóczi úton piaci árusítás volt. A köves téren a szél az ember arcába hordta a port, piszkot, szemetet. A felszabadulás e- lőtt csak két parkja volt a városnak; a vasútállomás előtt: a Katona József park és a Műkért.. A Piarista Gimnázium mellett lévő Gyenes-sé- lány hatalmas fái is nyújtottak pihenést, felüdülést, de a meglévő sétány cs park nem elégítette ki a dolgozók igényeit. A felszabadulás után, különösen 1950-től év- ről-évre szaporodnak a virágos terek. A Szabadság tér és az U j-Kollégium előtti területet 1950—51- ben, a Rákóczi út és a színház körüli részt 1952—53-ban, a református templom és a posta környékét 1953 —54-ben, a Czollner teret pedig tavaly kezdték csinosítani. A Kertészeti Vállalat a 40 ezer petónia, szalvia, begónia, muskátli, verbéna, többféle szönyegnövény mellett gondoskodott egyes virágfajták fel- frissítéséről. A mind- annyiónk által kedvelt cannât Debrecenből hozott különféle színűvel nemesítik. — Szentendréről és Miskolcról 1000—1500 bokorrózsa oltógallyat hoznak, a vadalanyt pedig Egerből szerzik be. A lilaszimi. Dales Zófia. muskátliból az iáén nagyobb mennyiséget fognak kitelepíteni, A palánták, dugványok, cserjék kiültetését április közepétől kezdik, de á zömét csak májusban a melegebb idő beálltával végzik. A virágokat kihelyezés előtt 1—2 hétig edzik, azaz hozzászoktatják őket a szabad levegőhöz. Ezáltal a virágok fejlődésükben nem esnek vissza. A parkok létesítése, gondozása, a hiányok pótlása igen sok fáradtságot, körültekintést, áldozatot igényel. Sajnos, mégis vannak, akik a. szegélyeket letapossák, a. virágokat letépik, vagy a pázsiton átjárnak és nem gondolnak arra- hegy mennyi fáradságos munkával, szeretettel, áldozattal fenntartott parkot tesznek tönkre, •
