Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-12 / 36. szám

N. Sr. Hruscsov beszélgetése Hearst, Kingsbury Smith és ConnHF amerikai újságírókkal N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első tit­kára beszélgetést folytatott W. R. Hearst, Kingsbury Smith es P. Conniff amerikai újságírók­kal. Az alábbiakban kivonato­san ismertetjük a beszélgetést. Kingsbury Smith közli, hogy Hearst és társai tudják, meny­nyire el van foglalva N. Sz. Hruscsov a Legfelső Tanács ülésszakával kapcsolatban, ezért különösen hálásak, hogy ta.áit időt fogadásukra. Mindhárman nqgy érdeklődéssel fogadták N. Sz. Hruscsovnak az SZKP Köz­ponti Bizottsága teljes ülésen nemrég tartott beszédében az amerikai mezőgazdasági mód­szerekről tett kedvéző megálla­pításait. Hearst azt mondja, hogy jó lenne, ha a szovjet emberek gyakrabban kiemelnék az Egye­sült Államok éleiének jó Olda­lait, az amerikaiak pedig a Szovjetunió életének jó oldalait. N. Sz. HtuScsÖV azt vála­szolja, nézete szerint Ameri­kában sok jó van. Azt gon­dolja, hogy az amerikaiak is sok érdekeset és a maguk szá­mára hasznosat találnának a Szovjetunióban. Kingsbury Smith megkérdezi, hajlandó lénhé-e N. Sz. Hrus­csov ellátogatni az EgyöSült Ál­lamokba és megismerkedni az amerikai mezőgazdasági mód­szerekkel, különösen az állatte­nyésztés területén, ha olyan meghívást kapna, hogy utazzék el a számára megfelelő időben. N. Sz. Hruscsov azt vála­szolja, az a véleménye, hogy az országok kölcsönös meglá­togatásai, amennyiben e láto­gatások mentesek az előítéle­tektől, mindig hasznosak a né­pek számára. Ami az 6, Hrus­csov Egyesült Allamok-beli utazását illeti, ez természete­sen most akadályokba ütközik. Figyelembevéve, hogy ő, Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, lehet-e vajon az Egyesült Államok­ban legalább egy befolyásos embert találni, aki meg mer­ne őt hívni? Nem mondják-e Amerikában, azzal a szándék­kal utazik, hogy aláaknázza az amerikai rendszert? Hearst közli, hogy ő és társai nagy érdeklődéssel fogadták a szovjet kormánynak azt a ha­tározatát, hogy ismét súlyt he­lyeznek a nehézipar fejlesztésé­re. Azt jelenti-e ez, hogy szük­ségesnek tartják nagyobb figyel­met fordítani a védelmi poten­ciál növelésére, vagy pedig az új program a közszükséglet) cikkek gyártását szolgáló terme­lési eszközök kibővítésére irá­nyul? N, Sz. Hruscsov azt vála­szolja, hogy külföldön úgy lát­szik, helytelenül fogiák fel azokat az intézkedéseket, me­lyeket a szovjet kormány a közszükségleti cikkek gyártá- sánnk szélesebbköru fejleszté­séről hozott és úgy vélték, hogy állítólag a nehézipar fej­lesztésével kapesolatos munka csökkenteséről van szó. Az ipar összes ágazatainak párhuzamosan kell fejlődniök. miközben a nehéziparnak a többi ágazat élén kell halad­nia. Miért szükséges ez? Erre azért van szükség, mert a ne­hézipar termelési eszközöket gyárt, az életszínvonal emelé­se érdekében pedig termelő erőket kell teremteni és ki kell azokat bővíteni, s elen­gedhetetlen a gépesítés. Ami azt a kérdést illeti, hogy a nehézipar fejlesztését védelemre, vagy békés szük­ségletre szánták-e, neki, Hrus- nsovnak, meg kell mondania, hogy a Szovjetunióban nem állítják szembe egyikét a má­sikkal. Ml — mondja N. Sz. Hrus­csov — kommunisták vagyunk ás számunkra né.nzt költeni Védelemre — kényszer dolga. A mostani nemzetközi helyzet azonban arra kényszeríti a Szovjetuniót, hogy az összegek egy részét védelemre költse. A végcélnak nem ahnak kell lennie, hogy több ágyút és atombombát gyártsanak: ez a fennálló rendellenes nem­zetközi viszonyok következmé­nye. Nem szabad azt tartani, hogy az ágyúk és a bombák alkotják az ország gazdagsá­gát. Kingsbury Smith a továbbiak­ban azt mondja, hogy vélemé­nye szerint az amerikai vezetők mindenekelőtt békét és barátsá­got akarnak a Szovjetunióval. N. Sz. Hruscsov megjegyzi, hogy minden országnak jogá­ban áll és kell is gondolnia saját biztonságára és olyan fegyveres erők létrehozását)!, amelyek biztosítják biztonsá­gát. De, amiről Kingsbury Smith beszélt, az a i erők egyensúlya. Churchill viszont majd Oulles is az »erőpoíiti- ka« jelszavával állt élő. Ez tiedig azt jelenti, hógy az egyik fél rá akarja kényszerí­teni saját akaratát másokra, erősebb akar lenni másoknál. A Szovjetunió nem akar azok kárára eljárni, akik szö­vetségeséi voltak a hitleriz- mus ellen vívott harcban. Ismeretes, högy öt évvel ez­előtt az Egyesült Államok ke­vésbé volt mozgósítva, mint most. Ha a Szovjetunió meg akarta volna támadni a Nyu­gatot, a Szovjetuniónak akkor kellett volna ezt megtennie. A Szovjetunió azonban nem tet­te ezt. Miért? Azért, mert a Szovjetunió békés ország, azért, mert a szovjet emberek ellen­zik a háborút. Térjünk rá a kapitalista és szocialista rendszer békés egy­más mellett élésének kérdésé­re — folytatta Hruscsov. — Az egymás mellett élés kér­dése nagy kérdés. Az a tény, hogy ma egyidejűleg léteznek egyfelől a kapitalista Ameri­ka, a kapitalista Anglia és más kapitalista országok, más­felől a Szovjetunió, a Kínai Nrpköztársáság és más népi demokratikus országok, ame­lyekben a népgazdaságot szo­cialista elvek alapján vezetik, önmaga helyeit beszél. Vala­mennyien ezen a földön élünk és nincs hová mennünk. Önök a kommunizmus és a szocializmus ellen vannak, mi — a kapitalizmus ellen. Mi a szocializmus elvei alapján építjük és fejlesztjük gazda­ságunkat. Önök azt akarják, bogy a gazdáság kapitalista elvek szerint épüljön. Mi erre ezt mondtuk cs mondjuk:épít­sék maguknak egészséggel, de minket ne zavarjanak. Ha az amerikai nép inkább kapitalista viszonyok között akar élni, ám legyen, senki nem fogja ebben akadályozni. Hearst közli, hogy éppen nz amerikai népnek minden egyes választáson alkalma is nyílik a M A IV. magyar békekongresz- szusra a városok és járások feb­ruár 13-án választják kü.dottei- ket. KECSKEMÉT küldöttválasztó gyűlését a városi tanácsháza nagytermében tartják. Előadó: dr. Nánási Miklós, a tanítónő- képző tanulmányi vezetője. KECSKEMÉTI JÁRÁS: a megyei tanács kultúrtermében. Előadó: Mészöly Gyula, kitün­tetett kutató, megyei békebi- zoítsági tag. BAJA VAROS ÉS JÁRÁS: az Uránia Mozi helyiségében. Elő­adó: dr. Orosz László, a Kecs­keméti Katona József Gimná­zium tanára. szóbanforgó kérdés eldöntésére. Conniff megkérdezi, Hruscsov véleménye szerint milyenek a távol-keleti béke fenntartásának kilátásai, tekintettel arra, hogy ő járt Pekingben és összejöit a kínai kormány vezetőivel. N. Sz. Hruscsov azt vála­szolja, ő csak a maga nevében beszélhet, szem előtt tartva emellett a kínai vezetők józan eszét, azt a hozzáértést, ame­lyet az ország vezetésében es helyes határozatok hozatalá­ban tanúsítanak. Ném szabad elfelejteni, hogy a népi Kína vezetői mögött harmincesztcn- dős háború van, amelyet a belső reakció erői és a japán, valamint más imperialisták ellen kellett megvívni. A kí­nai nép tettekkel mutatta még, högy teljes mértékben támogatja az új Kína kom­munista vezetőit. A szovjet embereket — foly­tatja Ni Sz. Hruscsov — meg­döbbentették az Egyesült Ál­lamok kormányának cseleke­detei. A szovjet emberek a Hitler elleni háborúból partnerük­ként ismerték és tisztelték Ei- senhoweft. Számukra érthetet­len az Egyesült Államok Taj­van kérdésében folytatott po­litikája, és nézetük szerint maga az amerikai nép is alig­ha érti ezt a politikát. Ha Amerika ebben a kérdés­ben józanul viselkedik, — Kína józanságában ö, Hrus­csov, nem kételkedik — akkor a béke fenntartásában érde­kelt más országok részvételé­vel még megakadályozható a távol-keleti ösSzéiitküZés. Kingsbury Smith megjegyzi, az Egyesült Államok mindaddig nem iesz hajlandó megfosztani Formozát védelmétől, amíg nem látja úgy, hogy a béke biztosí­tott, bár az Egyesült Államok nem akarja elvenni Kínától Taj­vant, vagy bármely más terüle­tét. Hearst ezután azt mondja, hogy csak háláját tudja kifejez- hi a beszélgetésért és elnézést kérj hogy sok időt rabollak el N. Sz. Hrüscsovtól. Kingsbury Smith kijelenti, hogy befejezésül szerelne egy nemhivatalos. és talán szerényte­len megjegyzést tenni. A nyugati sajtóban, többek között a lohcloni Timesban sok szó van az N. Sz, Hrúscspv. cs G. M. Malenkov közötti ellenté­tekről. De amikor ő, Kingsbury Smith és barátai jelen voltak a Legfelső Tanács ülésén és lát­ták, amint N. Sz. Hruscsov és G. M. Malenkov egymás mel­lett ült és barátságosan beszél­getett, arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a hírek alaptalanok. N. Sz. Hruscsov azt vála­szolja, hogy Czék a lapok talán valóságnak tiiníctik fel vágy­álmukat. BÁCSALMÁSI JÁRÁS; a gépállomás kultúrtermében. — Előadó: Szabó László, a Peda­gógus. Szakszervezet területi bi­zottságának elnöke. KISKUNFÉLEGYHÁZA VA­ROS ÉS JÁRÁS: a városi ta­nács nagytermében. Előadó: Szabó Adorján, a Kecskeméti Katona József Gimnázium igaz­gatója. KISKŐRÖSI JÁRÁS: a járási kultúrházban. Előadó: dr. Zsis- ka Mihály, a megyei kórház igazgatója. KUNSZENTMIKLÖSI JÁ­RÁS: a járási kultúrházban. Előadó: Tóth Ferenc, a megyei tanács oktatási osztályvezetője. Városi, járási békeköldállválaszló gyűlései! A Szovjetunió Leglelsö Tanácsa megerősítene a Szovjetunió minisztereinek kinevezéséről hozott törvényerejű readeleleket MOSZKVA (TASZSZ) A Szov­jetunió Legfelső Tanácsa az alábbi határozatot hozta: A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének Legfelső Tanácsa határozatba foglalja á következő törvényerejű rendele­tek megerősítését, amelyekkel a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnökségé Jevgenyij Fjodőrővics Kozsev­nyikovot, a Szovjetunió közle­kedési építésügyi miniszterévé, Ivan Kornyilovics Kozjulát, a Szovjetunió városi és falusi épí­tésügyi miniszterévé, Viktor Georgljevics Bakajevct, a SZovjCttiniő tengéri-ílottaúgyl miniszterévé, Zoszinia Alekszcjevlcs Sasko- Vöt, a Szovjetunió folyami-flot- taügyi miniszterévé, Alekszandr Grlgorjevics Se­remetyevet, a Szovjetunió vas» kohászati miniszterévé, Fjodor Georgijevlcs Loginovot, a Szovjetunió villamós-erőmü-» építési miniszterévé, Dmitrij Vaslzlcvlcs Pavlovot, a Szovjetunió kereskedelmi miniszterévé, Mihail Andrijanovics Jevszr-f jenkot, a Szovjetunió olaj-ipar-* vállalatépítési miniszterévé ki­nevezte, K. Vőrosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, N. Pcgov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára, Moszkva, Kreml, 1955. febr. 7* (MTI) A népi demokratikus országok sajtója a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszakának munkájáról PEKING. A kínai sajtó nagy figyelemmel kísérte a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa üléssza­kának munkáját. A Kínai Nép- köztársaság központi lapjai feb­ruár 10-én közölték V. M. Mo lotovnak »A nemzetközi hely­zetről és a Szovjetunió kormá­nyának külpolitikájáról« el­hangzott beszámolóját. VARSÓ. A Zyeie Warszawy cikkének címében hangsúlyozza, hogy a parlamentek közti köz­vetlen kapcsolat megteremtése a népek közti baráti együttműkö­désre vezet. PRAGA. A Rudé Právo, a Práce, az Obrana Lidu és más központi lapok vezércikkben és szerkesztőségi cikkben foglalkoz­na!: V. M. Molotov beszámoló­jával. Hangsúlyozzák, hogy a szovjet nép még erőteljesebben kíván harcolni a békéért és a nemzetközi biztonságért, az ál­lamok közti kapcsolatok meg­javításáért. BUKAREST. A Scinteia vezér­cikkben foglalkozik a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa üléssza­kának munkájával. — A lap megállapítja, hogy V. M. Molo­tov beszámolója nagy elméleti és gyakorlati értékű dokumená tűm, amely széleskörű és mély'* róható elemzést adott a nemzet,» közi helyzetről, a nemzetközi küzdőtér erőviszonyairól és a világpolitikában mutatkozó két irányvonalról, SZÓFIA. A lapok hangsúlyozd zák, hogy a bolgár nép nagy érd deklődéssel fogadta Molotov be» számolóját. A békés munkával elfoglalt bolgár nép békében akar élni minden néppel, béke* bén akar dolgozni, ezért szíve mélyéből támogatja a különbö­ző társadalmi rendszerék békés egymás mellett élésének élvét s harcolni fog ennek az elvnek a megvalósításáért. TIRANA. A ZCri I Populüt »A Szovjetunió külpolitikájának alapja a béke fenntartása« cím­mel a következőket írja; A szovjet kormánynak az a javaslata, hogy teremtsék meg az európai kollektív biztonsági rendszert, ékes megnyilvánulása annak az erőfeszítésnek, ame­lyet a Szovjetunió tesz a külön­böző állami és társadalmi rend­szerű államok biztonságának biztosítása érdekében. (MTI) India, a béke megerősítésének fontos tényezője DELHI (TASZSZ). Az Indiai Tájékoztató Iroda ismertetve V. M. Mololovnak á Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszakán mondott beszámolóját, hangsú­lyozza, hogy Molotov méltón emlékezett nieg India nemzet­közi tekintélyétől, amikor azt mondta róla, hogy -Fontos új tényező a béke megszilárdításá­nak ügyében«. Az Indiai Tájé­koztató Iroda kiemeli a beszá­molónak azt a részét is, amely hangsúlyozza az ázsiai és afri­kai országok áprilisi indonéziai értekezletének nagy jelentősé­gét. (MTI.) Megkezdődött a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tanácsának ülésszaka GENF (TASZSZ). Genfben megkezdődött a Nemzetközi De­mokratikus Nószövetség tanácsá­nak V. ülésszaka. Az ülésszak munkájában a ta­nács tagjai és 42 eurúpui, latin­amerikai, ázsiai és afrikai or­szág küldöttei vesznek részi. A napirendéi! szereplő kérdé­sek à nőknek jogaikért és a bé­ke fenntartásáért folytatott har-i távul függnek össze. (MTI.) 4* amerikaiak elítélik kormányuk távol-kelcti agresszív cselekményeit NEW YORK (TASZSZ). Az Egyesült Államokban tovább­terjed a tiltakozás az amerikai uralkodó köröknek a Kínai Nép- köztársasággal szemben kifej­tett agresszív cselekményei el­len. A Daily Worker philadelphiai tudósítója jelenti, hogy a béké­ért és a szabadságért küzdő nemzetközi Női Liga Országos Tanacsa nemrégiben határozat­ban tiltakozott az ellen, hogy amerikai fegyveres erőket kül­denek a tajvani tengerszorosba. A liga elítéli azt a kongresszusi határozatot, amely lehetővé te­szi a beavatkozást Kína belső ügyeibe, majd felszólítja az Egyesült Államok kormányát, hogy vegyen részt »az érdekelt feleknek a formózal probléma végleges és kielégítő megoldását kidolgozó nemzetközi értekezle­tén«. A haladó párt newjerseyl szer­vezete — írja a Daily Worker—■ úgy jellemezte a Tajvanra vo­natkozó határozat alapján Eisen- howernak adott messzemenő kongresszusi fölhatalmazást, hogy aZ »A szóba itforgó problé­ma békés megoldásának egyik legnagyobb akadálya«. (MTI.) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom