Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-10 / 34. szám

Hisszük és reméljük, hogy százmilliók békeakarafo

győzni fog!...

NEGYVENEZER EMBER Étvágyát tolmácsolják majd az országos békekongresszuson azok a küldöttek, akiket Kiskunhalas és járásának békeharcosai a napokban választottak meg. A járási kultúrházban nemzetek zászlósora között hirdette a felirat: »Békét akarunk!« Élni és alkotpi akarunk! — erről beszélt az előadó, ezt mondta el hozzászólásában a háziasszony és a katona, a pap és a pártfunkcionárius.

A JÁRÁSI BÉKENAGYGYÜRÉSEN elsőnek szólalt fel Lantos János esperes-plébános Jánoshalmáról. — A háborút minden lelkiismeretes ember gyűlöli — mondotta többi között. — Mi az élet hirdetői vagyunk és nem a halálé. Nem engedjük, hogy ismét megcsapolják az embert sziveket. Ismét a békétlenség véres kardja lebeg felettünk, a béke ’ ellenségei ismét szervezkednek. De hisszük és reméljük, hogy százmilliók békeakarata győzni fog.

— 58 éves vagyok, két világháborút értem meg... családomból három fiatal pusztult el.;: —

erről beszélt Galláné, a járási könyvtár dolgozója. Utána ősz zsanai dolgozó paraszt állt fel. — Végigszenvedtem a második világháborút, — elég volt! — Katanics elvtárs, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnöke arról beszélt, hogy negyvenezer dolgozó szava, békeakarata nem kis erő.

A JÁRÁS DOLGOZÓIT négyen képviselik az országos békekongresszuson: Rémről Schauer Rókusné tsz-tag, Kelebiáról Takács Károlyné dolgozó parasztasszony, Jánoshalmáról Repce Lukács dolgozó paraszt és Kiskunhalasról Körösi Mihály elvtárs. Kiskunhalas város küldötte Bábud Imre, a Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója.

A BÉKENAGYGYÜLÉS részvevői megbízták a küldötteket, mondják el majd Budapesten: a járásban minden becsületes ember ígéri, hogy erejét nem kímélve tettekkel küzd azért, hogy a béke fennmaradjon és tartós legyen.

Tavasz előtt egy bácskai termelőszövetkezetben

Az crspkcsanádi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai nem akarják, hogy a tavasz készületlenül érje őket. A trágyád val megrakott igafogatok naponta legalább négyszer fordulnak — most trágyáznak tavasziak alá 40 hold földet. De nemcsak most, már egész télen készültek a tavaszra. Szorgalmasan tisztították a vetpmagva- kat, közben 85 mázsa műtrágyát a raktárukba gyűjtöttek és idejében gondoskodtak arpól is, hogy a tavaszi vetéshez minőségi vetőmag álljon rendelkezésükre. A bognárműhelyekben és szíj jártóknál sem volt megállás: rendbehozták a tagok szerszámait, a szövetkezet asszonytagjai pedig kijavították az elhasználódott zsákokat.

Télen határozták cl azt is,

hogy I’leischmann-félc kukoricájuk mellett 10 holdon másfajta kukoricát is termelnek s kísérletet tesznek, melyikkel érnek el nagyobb terméseredményt.

A telet arra is felhasználták, hogy jövedelmük növelése érdekében üzemágakat létesítettek. Pár nap múlva megindul a munka a fűrésztelepükön, ahová

egy négy és fél lóerős motort építettek be. A fűrésztelep nemcsak a további építkezések faanyagát szolgáltatja, hanem bérmunkát is végez majd az egyéniek részére. Ez havonta legalább 3000 forint jövedelmet biztosít a csoportnak. Idejében elkészültek a 13 lóerős daráló megépítésével is. Ez szintén szép jövedelmet jelent a csoportnak.

Jól működik as apostagi Kossuth Népkor

ALIG NÉHÁNY hónapja megalakult Apostagon a Kossuth Népkör. Ma már 150 tagja van. Minden csütörtökön este rendszeresen összejönnek. Ilyenkor a járási állatorvos, vagy agronó- mus szakelőadást tart, a rendeleteket tanulmányozzák. LegUzemeink munkájáról

Igen jelentős esemény üzemeinkben a 10 naponként végzett munka összegezéséről szóló ismertetés. Az ebben közölt számuk igen sók érdekes eseményt zárnak magukba. Arra feltétlenül figyelmeztetnek, hogy melyik üzem tett legtöbbet a közös célért, a termelékenység emelkedéséért.

A Megyei Statisztikai Hivatal január 20-től 31-jg az alábbiakban ad számot a termelésről:

1. Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat 32ko százalék.

2. Kiskunfélegyházi Gépgyár 182.4 százalék.

3. Kecskeméti Épületlakatos- ipari Vállalat 152.2 százalék;

4. Kecskeméti Gépgyár 129.2 százalék.

5. Paprikaipari Vállalat 127.9 százalék.

6. Bajai Ruhaüzem 123.7 százalék.

7. Kecskeméti Cipőgyár 107.9 százalék.

8. Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat 94.7 százalék.

9. Alföldi Kecskeméti Konzervgyár 85.3 százalék.

10. Kinizsi Konzervgyár 75.5 százalék.

E néhány példából az olőző tapasztalatok ismeretében egyes üzemekben hóvégi hajráról, másutt hóvégi visszaesésről beszélhetünk. Egyik sem hasznos népgazdaságunknak, mert drágítja a termelést. A hajrámunka fá- rasztja a dolgozóikat, a lazsálás pedig fegyelmezetlenségre vezet.

utóbb is a borbeadási utasítást elemezték. A gazdák több esetben javaslatot is adnak a tanácsnak. Nemrégen javasolták, hogy a tanácsülés foglalkozzék a tavaszi mezőgazdasági munkák megindításával, gondoskodjanak előre vetőmagról, műtrágyáról és védőszerröl.

Á GAZDÁK elhatározták, (rogy az idén 20 holdon csemetekertet létesítenek. Az itt nevelt fácskákkal ellátják a du- navecsei járást.

Társadalmi aktívák munkája Páhin

A KÖZSÉGPOLITIKAI terveik végrehajtásában egyre több társadalmi aktíva vesz részi Páhin. A legeltetési bizottság kezdeményezésére a legelő szegélyét már be is fásították. A Kispáhi felé vivő útnak körülbelül X km-es szakaszát feltöltik. Folyik a piactér salakozása és megkezdik körülbelül 500 méteres útszakasz agyagot Ásót Kispáhin. A Kossuth Lajos utcában már a múlt esztendőben elkészült egy 50 méter hosszú járdaszegély, most még 50 métert hoznak rendbe és az utca szemben lévő oldalán még százat.

Bárki a fiatalok munkájáról kérdezősködik, a Kecskeméti Cipőgyárban egy közös véleménnyel találkozik: — Nincs baj velük, szorgalmasak, s ügyesek. Nem ok nélkül mondják ezeket a dicsérő szavakat az idősebb dolgozók. A felszabadulási versenyben a fiatalok igen tevékenyen részt vesznek.

Igaz, még nem füti a versenyzés láza mindegyiküket, de a döntő többség munkája, elért eredménye arra utal, hogy a versenykedv rövidesen hatalmába kerít minden fiatalt. Harminc személyt számlál a DISZ-szervezet. Csak négyen nem teljesítik a normát, azok, akik most ismerkednek meg a gyermekcipő- készítés új, ötletes, sokirányú feladatával. Járjuk körül az egye? reszortokat, ismerkedjünk meg a fiatalok munkájával.

A szabászatban dolgozik Somogyi Rózsi. Tizenöt hónapja, hogy idekerült és már 111 százalékot teljesít. Úgy fprgatja a felsőrészt vágó kést, mintha azzal született volna. A gyors munka mellett még takarékoskodik is az anyaggal. Decemberben 200 forintot kapott anyagmegtakarítás címén.

Menjünk tovább a következő műhelyrészbe, — a csgkozóba; Itt Dudás Mária, DISZ-fjatal nevét említik elsőnek és hozzáteszik, nagyon ügyes kislány, annak ellenére, hogy április óta dolgozik csak itt. Januárban 139 százalékot teljesített.

A csákozóból egy léRcső segítségével jutunk el a tűződébe. A hosszú munkaasztal két oldalán asszonyok, lányok szorgos- kodnak. A legjobbak között említik Krenács Icát. Többféle munka fortélyát ismeri. Édesapja is itt dolgozik. Bár nincsenek hivatalosan egymással párosversenyben, de azért figyelik egymás munkáját. Ica januárban 135 százalékot, édesapja 126 százalékot teljesített. Még Somodi Katit szeretik itt, szorgalmas munkájáért. Bár még nem teljesíti a normát, de Hegedűs József főmérnök szerint, már elhagyja a nagy gyakorlattal bíró hátsószíj-tüzőnö- ket. — Nàja a 95 százalék legalább annyi, mint az idősebbeknél a 120 százalék. S ha továbbra is így igyekszik, még februárban eléri a 100 százalékot, vélekedik Hegedűs József főmérnök.

Nem önmagától születtek ezek az eredmények. A műszakiak, az idősebbek, meg a DISZ-vezetőség lelkes támogatása nyomán. Kovács Ferenc DISZ-titkár elsősorban cselekszik és azután beszél a versenyzésről. Januárban naponta 300 párral több gyermekcipő munkáját végezte el, mint amennyit a terv számára előírt. Fiatal társai mosolyogva mondják: Ferinek farkasétvágya van a munkában.

— Ha már itt vagyunk, legyen látszatja is munkánknak. A több és jobb munka, több pénzt, vidámabb, gondtalanabb holnapot jelent. De az sem érdektelen, hogy megtudja az ember, ki az ügyesebb, — szól Kovács Ferenc DISZ-titkár.

Kétségtelen, az üzemi DISZ-szervezet fiataljai általában teljesítik a felszabadulási versenyben tett vállalásaikat. Még nem mindenki igyekszik azonban hozzájárulni a fiatalok közös eredményeinek, munkájuk előmozdításának öregbítéséhez. Hogy ez mielőbb megtörténhessen, a párt- és gazdaságvezetők az eddiginél még többet, még alaposabban foglalkozzanak a fiatalok munkájával, segítésével.

A dávodi Szabadság TSZ a bácskai sertéstipus kialakításáért

A DÁVODI SZABADSÁG TSZ a felszabadulási versenyhez való csatlakozásra hívta ki a bajai járás valamennyi termelőszövetkezetét. A kezdeményezésben maga kíván az élen haladni, amikor a helyi politikának és a lájjcllcgnck megfelelően ki akarja tenyészteni a bácskai sertést ípust.

A SZÖVETKEZET máris jó- hírű berksir törzs tenyészettel rendelkezik. Tenyészetének tovább fejlesztésével el akarja érni, hogy kiváló tenyészanyag- gal láthassa el a járás és a megye termelőszövetkezeteit.

Qlaíjtj át előtt

emléket emelt. Az ünnepélyes felavatás estjén, 1930 ápr. 26-án a Nemzeti Színház művészei játszották a Bánk bánt. A huszas évektől mint Társaság működött és számos baloldali írót szólaltatott meg felolvasó asztalánál, közöttük Illyés Gyulát. Móricz Zsigmcndot, Sárközy Györgyöt és Szabó Pált. A fel- szabadulás után hamar újjászerveződött a Társaság. 1948-ban megrendezte Kodály Zoltán születésének 65. évfordulóját, mely országos visszhangot keltő ünneplés volt. A következő évben irodalmi törvényszéket tartott Makarenko; Uj ember kovácsa című műve felett. Ezután megszűnt a Társaság önálló tevékenysége, 1949-ben a Magyar- Szovjet Társaság szervezetéhez csatlakozott.

AZ IRODALOM művelése, szolgálata és népszerűsítése sohasem volt elválasztható a társadalom életétől. A Katona József Társaság is benne élt a szociális elnyomás légkörében, a népellenes kizsákmányoló uralomban. Jószándékú munkája is csak szűk körre korlátozódott. Az akkori politikai erők behatását elhárítani nem tudta. Szeretett népünk felszabadításának erőfeszítéséiben, a munkásosztály küzdelmeiben nem vállalt részt s tei-mészetesen egész más volt tevékenységének tartalma és iránya, mint lennie kell, most, amikor biztató jelek közt életre kel, hogy táplálja népünk művelődési vágyát, kiegészítse megnőtt igényeit és szolgálja a jelen irodalmának virágzását. A jelen irodalmának az a feladata', hogy mutassa meg magas művészi színvonalon a szocializmus eszméjének szépségét és ábrázolja napjaink hősében az élet teljes gazdagságát.

ILLYÉS GYULA és Veres Péter neve fémjelzi a csütörtöki lelkes indulást. Nemcsak mint Kossuth-díjas író világítanak szereplésükkel a Társaság követendő ösvényére, hanem, mint bizonyságtevők arról is, hogy Kecskemét az ellenforradalom fojtó árnyékában is megbecsülte a közönnyel és ellenséges érzületté} viaskodó bátor magyar szellemet. Mikor a Horthy-rend- szer zordon éveiben mindketten szálka voltak a hivatalos irodalom szemében, a megfélemlített kiadók is elzárkóztak előlük. Ekkor jelent míg Kecskeméten

Veres Péter műve: Az Alföld parasztsága, és Illyés Gyula verseskötete: Szálló egek alatt, Mostani jövetelük a régi kapcsolat felelevenítése is.

Amikor a Katona József Társaság új Útra indul, a magyai irodalom félé termékenyítőén hangzik a biztatás; nincs szabadsága a néptől elforduló irodalomnak, nincs korlátja a népet szolgáló irodalom szabadságának. A Társaság egészét Is át kell hatni annak a felismerésnek, hogy a történelem a régi világ elleni harcra szólítja és új társadalom építésére hívja. Ezért kell ápolni a belső kapcsolatot a történelemformáló erőkkel, a tömegek leikével s a kor áramában, a társadalmi szolidaritás vállalásában, az irodalom és művészet régi szemléletéből »álomvilágából« le kell szállnia a tettek világába, a mának feladataihoz, hogy a felemelkedésükért küzdő tömegek hű szövetségest érezzenek a Társaság munkájában.

S EZ A MUNKA legyen az írói alkotás szeretete és segítése, a népet szolgáló irodalom erejének gyarapítása.

Tóth László.

Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke,

MÉG EZ ÉVBEN törzstenyészetét 40 anyakocára fogja emelni. Törzsállományának fejlesztésével kettős célt akar elérni: A tenyészanyag utánpótlást biztosítani és az idei év sor lésbeadási kötelezettségét tenyészállatokkal teljesíteni:

A BÁCSKAI sertéstipus kialakításának egyik alapja s fajtiszta állatok nevelése, a típus kialakításához szükséges külföldi apaállatok beszerzése. A szövetkezet már a tavasszal felkészül a tenyésztést elősegítő ta- karmányféleségpk termesztésére.- öt hold arpára sárgarépát fognak vetni. Aratás után ez a terület a sertések legelője lesz; Két holdon csicsókát, a törzs- állomány tartására pedig öt hold búzára baltacint vetnek. A növényféleségek változatossága nagyban elősegíti a fejlődést á~ az állomány erősödését.

A TENYÉSZANYAG bőséges biztosítására bevezetik az egy évbeni kétszeri fialtatást; Anyánként 12 malacot akarnak felnevelni. A tenyészanyagpt aztán a keresletnek megfelelően adják át a termelőszövetkezeteknek.

A SZARVASMARHA állomány fejlesztése sem szorult háttérbe. Május 1-re készül el 48 férőhelyes tchénistállójuk. A szövetkezet tehenészei ígéretet tettek, hogy az új istállóban elhelyezésre kerülő tehénállománynál bevezetik qz egyedi takarmányozást, a napi háromszori fejést, tehenenként pedig az évi 3000 literes tejhozamot. A szövetkezet ebben az évben állományának szaporítására 2? borjút kíván felnevelni. Arra törekszik, hogy a továbbtenvész- tésre alkalmasakat törzskönyveztesse.

UGYANAKKOR tovább akarja fejleszteni cigája juhtenyé- szetét. Ebben az évben minden anyajuh után i darab bárányt fognak felnevelni. A fejési átlagot 50 literre, a gyapjúhoza- mot pedig darabppként 5 kilogrammra fogják növelni.

K.0ZEL SZÁZ esztendeje szü letett meg Kecskemét értelmiségi rétegének színe-javában a dicséretes elhatározás Katona József emlékének megörökítésére Kettős elhatározás érlelődött £ kezdeményezőkben. Egyrészt kőbevésni Kecskemét legnagyobt fiának arcát és maradandó emlékezetét, másrészt a Bánk bár eszméjének és tanításának szellemében építeni Katona Józsei szülővárosának műveltségét, táplálni hazaszeretetét és állást foglalni a nép igényeinek, jogai- nek, szabadságának ügye mellett. Előbb Felolvasó Társaság nevet öltött a serény munkaközösség, majd 1891-től mint Katona József-kör működött.

Legfontosabb feladatának, Katona emlékének ápolását tekintette. Valóban ennek a lelkes művelődési összefogásnak köszönhető, hogy Katona József Születésnapjának és halálának évfordulóin nem a »süliét hivatal vitte koszorúit*!, — hanem a nép eleven megbecsülése, élő kegyelete és emberibb élet eljövetelébe vetett reménysége hintett virágokat sírjára.

A Katona Jozsef-kör jó munkája mellett szólnak az alábbi adatok is: 1909-től rendszeres munkásgimpáziurni előadásokat tartott Katona halálának 100 éves évfordulója ünneplésére új sírA Kecskeméti Cipőgyár DlSZ-fiataljairál

Lendületet visznek a felszabadulási versenybe