Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-06 / 31. szám

Megbukott a Mendes-Franq^e kormány PÁRIZS (MTI) Egész éjszaka tartó vita után a francia nem­zetgyűlés többsége megtagadta a bizalmat a Mendes-France kormánytól. A végleges ered­ményt szombaton hajnalban háromnegyed 5-kor hirdették ki s eszerint 319 képviselő szava­zott a kormány ellen, 273 fog­lalt állást Mendes-France mel­lett. Az ellenzék tehát most az alkotmányos többséget jelentő 314 szavazatnál többet ért el. ami automatikusan lemondásra kényszeríti a kormányt. Az eredmény kihirdetése után Mendes-France szót kért, hogy indítványt terjesszen be egyhavi póthitel megszavazására, mert e hitel megadása nélkül a kincs­tár nem tudja folyósítani a ki­fizetéseket. Felszólalása során azonban igyekezett egyben nyi­latkozatot is tenni a kormány politikájának igazolására. Az ellenzék soraiban azonnal élénk tiltakozásokra került sor, és Schneiter, a francia nemzetgyű­lés MRP-párti elnöke ki is je­lentette, hogy további vitának nincs helye. Éles nézeteltérésekre és heves szócsatára került sor ekkor a Mendes France-t támogató ra­dikális gaulleista és szocialista képviselők, valamint az ellenzé­ki képviselők között. A minisz­terelnök a hatalmas hangzavar­ban tovább folytatta beszédét, hangját azonban a gyorsírókon kívül nemigen hallotta más. Mendes-France végül is a kormány tagjaival együtt a köz- társasági elnökhöz hajtatott és headta a kormány lemondását. a lemondott miniszterelnök mintegy fél óra hosszat tárgyalt ezután a köztársasági elnökkel, majd az Elysée-palota elhagyá­sakor kijelentette az újságírók­nak: »az ország miatt« sajnálja a történteket, különösen azt hogy a kormány nem tudta be­fejezni művét. A köztársasági elnök szomba­ton délelőtt 10 órakor Schnei- tert, a nemzetgyűlés elnökét, háromnegyed 12-kor pedig Non- nervll.le-t, a Köztársasági Ta­nács elnökét fogadta s ezzel megkezdődtek a szokásos tár­gyalások. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka — a Nemzetiségi Tanács február 4*i ülése MOSZKVA (TASZSZ) A Nem­zetiségi Tanács február 4-i ülé­sén megkezdődött a vita a Szov­jetunió 1955. évi állami költség­vetés-tervezete fölött. Arszenyij Szafronov, a Nem­zetiségi Tanács költségvetési bi­zottságának elnöke a költségve­tés-tervezettel kapcsolatos kore- fcrátumában közölte, hogy a bi­zottság javasolja a költségvetés bevételi oldalának némi növelé­sét és a gazdasági, valamint a kulturális célokra szánt kiuta­lások méreteinek módosítását. Indítványozta, hogy a Szovjet­unió 1955. évi állami költségve­tés-tervezetét a bizottság által előterjesztett módosításokkal hagyják jóvá. A Nemzetiségi Tanács ülésén felszólaló küldöttek valameny- nyien amellett foglaltak állást. A 1‘Humanité a francia kormány bukásáról PÁRIZS (MTI). A Mendes- France kormányt szombaton hajnalban szavazták le a nem­zetgyűlésben, ezért a lapok nem tudták még érdemben kommen­tálni az eseményt, a legtöbb lap cikkeiből kitűnik azunban, hogy i helyzet már a kormány bu­kása előtt világos volt. A 1‘Humanité kommentárjá­ban kiemeli: — Lehullott az álarc a minisz­terelnökről. A lehullott álarc mögött előtűnt Mendes-France jgu/.i arca, azé az ejnberé, aki aláírta a Wehrmacht felfegyver­zésére irányuló szerződéseket, s aki a legcsalárdabb eszközöket is felhasználja arra, hogy rá­kényszerítse az országra a német felfegyverzés elfogadását, azé az emberé, aki össze akarta tép­ni a francia-szovjet szerződést, hogy belesodorja Franciaorszá­got a fegyverkezési versenybe s a háborúba, azé az emberé, aki Irrancia*Észak-Afrikában a ter­ror és a megtorlás politikáját folytatja, hogy elfojtsa Algír, Tunisz és Marokkó népeinek legjogosabb követeléseit, azé az emberé, aki oly sok ajándékot adott a trösz-lök embereinek, hogy a tőzsde sohasem volt vi­rágzóbb, mint ma, ugyanakkor pedig rendkívül megnahezileUu a dolgozók, a tisztviselők, a pa­rasztok s a kiskereskedők életét A miniszterelnök arca a francia nép konok ellenségének arca, s a francia nép már a nemzetgyű­lés döntése előtt elítélte őt és politikáját, elvetette mind a kettőt. hogy a Szovjetunió állami költ­ségvetés-tervezetét a költségve­tési bizottság módosításává! hagyják jóvá. Előterjesztettek több olyan javaslatot js, ame­lyeknek valóraváltása segítséget nyújt a népgazdaság vezetésé­ben mutatkozó hiányosságok ki­küszöböléséhez. (MTI) Kitüntetés A pénzügyminiszter Talár La­josnak, a megyei tanács pénz­ügyi osztálya vállalati csoport- vezetőjének, Katona Miklósnak, a kiskunhalasi járási tanács pénzügyi osztály vezetőjének, Dobó Gusztávnak, Baja városi tanács pénzügyi osztály vezető­jének, Nagy Istvánnak, a kiskő­rösi járási tanács pénzügyi osz­tály vezetőkönyvelőjének, Dere- kas Zoltánnak, a kalocsai járási tanács pénzügyi osztály adófel­ügyelőjének, Romfa János, mély­kúti községi adóügyi megbízott­nak és Maros Vince kisszállást községi adóügyi megbízottnak a pénzügyi feladatok végrehajtása terén elért eredményes munká­jáért a »Kiváló Pénzügyi Dol­gozó« kitüntetést adományozta. fdöiárásieientés Várható időjárás vasárnap es­tig: íelhőátvonulások, többféle cső, a magasabb hegyeken havas eső. Mérsékelt délnyugati-nyu­gati, később időnként elénkebb északnyugati szél. Enyhe éjsza­ka. A nappali hőmérséklet a déli megyékben csökken, más­hol alig -változik. Várható leg­alacsonyabb hőmérséklet ma éj­jel: 1—4 fok között. Legmaga­sabb nappali hőmérséklet va­sárnap 5—8 fok között. A HÉT EáíEMENYEIBOL AZ ORSZÁGOS BÉKE­TANÁCS ÜLÉSE Az elmúlt hét végén az Or­szágos Béketanács illése jelen­tős eseménye volt hazánk bel­politikai életének. Egy hónappal a IV. magyar békekongresszus meghirdetése után, alig négy héttel a kongresszus előtt, tlt össze az Országos Béketanács, hogy megbeszélje a magyar bé- kemozgalom előtt álló feladato­kat. Az ülés felszólalói az ország minden vidékét, minden rétegét képviselték. Ebből a sokhangú szimfóniából az alakult ki, hogy — más-más szemszögből nézve is a világ sorát — mindenki egyetlen eredményre jut: a ná­cizmus borzalmaira, történel­münknek a német niilitarizmus ellen vívott harcaira emlékez­ve, egyszerre kell harcolnunk a nyugatnémet felfegyverzés és az imperialisták tervezett atombű- nc ellen. A tanácskozás során szó került a IV. magyar béke- kongresszus előkészítésére, és a Béke-Világlanáes felhívása nyo­mán megindult aláírásgyűjtési mozgalomra. ORSZÁGOS GÉPIPARI TANÁCSKOZÁS A hét végén tanácskoztak az Országház kongresszusi termé­ben a magyar gépipar legjobb dolgozói. Az értekezleten a fel­szólalók hangsúlyozták, hogy a szocializmus gazdasági alaptör­vénye magában foglalja a gép­ipar fejlesztésének szükségessé­gét, mivel az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximá­lis kielégítésének, biztosítása a szocialista termelésnek a legfej- lettebh technika alapján történő szakadatlan növekedése útján történik. A technika fejlesztésé­nek pedig a gépipar az alapja. A tanácskozáson megszabták gépiparunk feladatait 1955-ben. Ez évben a gépipar fokozottan szolgálja a mezőgazdaság fej­lesztését és közszükségleti cik­kek gyártásának növelésével a lakosság igényeinek kielégítését. A párt és kormány 1955-ben biz­tosítani akarja a dolgozók élet­színvonalának további emelését, de ennek előfeltétele az ipari és mezőgazdasági termelés jelentős emelése mellett a munka terme­lékenységének növelése és a ter­mékek önköltségének csökken­tése. N. SZ. HRUSCSOV ELV­TÁRS BESZÁMOLÓJA Csütörtökön délután a világ figyelme osztatlanul Moszkva felé fordult, ahol összeült a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa és a költségvetés tárgyalásával megkezdte második ülésszakát, A szovjet lapok a Legfelső Ta­nács öfíszcülésének napján közöl­ték N. Sz. Hruscsov elvtárs be­számolóját, melyet január 35-én a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának tel­jes ülésén mondott el, s amely­ben a szovjet mezőgazdaság fej­lesztésének feladatával foglal­kozva kifejtette, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártja min­den erejét a szovjet állam ha­talmának fokozására összponto­sítja. Hruscsov elv társ hangsú­lyozta, hogy az elért eredmé­nyekre támaszkodva erőteljesen fejleszteni kell a nehézipart és ezen az alapon állhatatosan tö­rekedni kell a közszükségleti cikkek termelésének fokozására, a mezőgazdaság nagyarányú fel­lendítésére, hogy biztosítsák a szovjet nép jólétének szakadat­lan emelkedését. CSOU EN-LAJ TÁVIRATA A világpolitika másik nagyje­lentőségű eseménye Csou En- laj-nak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének és kül­ügyminiszterének az ENSZ fő­titkárához intézett távirata volt. A kínai külügyminiszter ebben kifejtette kormányának állás­pontját a Tajvan térségében fennálló feszültségről, megálla­pította, hogy a Biztonsági Ta­nácsnak el kell ítélnie az Egye­sült Államoknak Kína ellen el­követett agressziós cselekmé­nyeit és közölte, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya nem küldi el képviselőjét Uj-Zéland javallatának magvitatásához a Biztonsági Tanács ülésére. A tajvani ügyben mind több jele mutatkozik az amerikai politikai elszigetelődésnek. A nyugati saj­tó kevés kivétellel egyetért ab­ban, hogy az Egyesült Államok és Csang Haj-sekkel kötött pak­tum és Eisenhower legutóbbi kongresszusi üzenete révén olyan helyzetbe került, amelyben leg­megbízhatóbb barátai és szö­vetségesei sem tudják fenntar­tás nélkül követni és támogatni. A brit nemzetközösség minisz­terelnökeinek értekezletén Chur­chill és Eden erőfeszítései sem tudták meggátolni a nézetelté­rések jelentkezését. Nehru, aki ennek az értekezletnek kétség­telenül legnagyobb erkölcsi tc­A Petueliázi-lmnszövctkczet „arcképcsarnokából“ Csontos Zoltán és dr. Hívért Dezső Egy hete folyik a Petneházi bűnügy tárgyalása. Hétfőn a bí­róság dr. Kivert Dezső kihall­gatásával folytatja ennek a pá­ratlan bűnszövetkezetnek a tár­gyalását. Az eddigi tárgyalások során élesen kirajzolódott, hogy az ellenség hogyan telepszik rá egy állami vállalatra, nogy azon keresztül szívja, a társadalom vérét, vagyonát. Ezeknek nem­csak segédkezet adott Petneházi, hanem ő is beállt a piócák so­rába. Lapunkban eddig már bemu­tattuk az igazi, a rókalelkű Tóthot, a korrupt, karrierista, szoknyavadász Petneházit. Ma két terhelt fényképével bővítjük a bűnszövetkezet »arcképcsarno­kát«. Az egyik Csontos Zoltán. Jólfésült, biztos fellépésű, mond­hatnánk »gentleman«. Ennek tudatában is van, azért mint snájdig »titkár« szeretett eddig magának és embertársai kárára tetszelegni. Már 1938-ban a pest­vidéki törvényszék kéthónapi fogházra ítélte, mert csalt. Ké­sőbb Pestről Ungvárra tette át »működési« területét. Itt Fran- kovics (Fontos) Péter országos- hírű szélhámos társaságában bukkan újból fel. Persze mint »titkár«. Frankovics kiadta ma­gát kormányíőtanácsosnak cs erdőtulajdonosnak. Se földje, se erdeje nem volt. De tekintélye annál nagyobb volt. Még a főis­pán is előre süvegeit ennek a csaló gazembernek, aki fagzel- meivel végigszélhámoskodta az egész országot. A bácsalmási pa­rasztokat is becsapták. Végűi is a debreceni bíróság elé került a két svihák. A börtönből úgy szabadultak meg, hogy azt le­bombázták. A lebombázás után Pestre szö­kött Csontos Zoltán. Itt hama­rosan feltűnt, mint »államtitkár«. Presch Jenővel »dolgozott« együtt. Presch nem egyéb, mint Kenyeres-Kauf marin, a Horthy- idük hírhedt szélhámosa, aki or­szággyűlési képviselőnek adta ki magát. Volt is emiatt óriási vihar a t. Házban. Ebben az időben, vagyis 1944-ben Presch már Mühl Henrik Konrád néven szélhámoskcdott. Kiadta magát, kintélye, lapjelentések szerint erőteljesen kifejezést adott annak a véleménynek, hogy a forradal­mi mozgalmat egész Ázsiában feltétlenül el kell ismerni csen­nek a mozgalomnak nem lehet útját állni semmiféle szövetség­gel. JAPÁN INGADOZIK Nemrég új emberek kerültek a Japán kormány élére. Az új kormány miniszterelnöke és külügyminisztere röviddel tár­cája átvétele után úgy nyilarko- zott, hogy fontos feladatának tartja helyreállítani a normális diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval és kereskedelmet folytatni mind a Szovjetunióval, mind a Kínai Népköztársaság­gal- A japán kormányférfiak nyilatkozatai kedvező fogadta­tásra találtak a Szovjetunióban és u Kínai Népköztársaságban. A Szovjetunió hivatalos tonná­ban javaslatot tett arra, hogy kezdjenek - japán—szovjet tár­gyalásokat a diplomáciai kapcso­latok helyreállítása végett. A japán kormány elfogadta a Szovjetunió indítványát. Amerikában nincsenek meg­elégedve Japán politikai fejle­ményeivel. Nem nyugtatja meg őket az sem, hogy mind a mi­niszterelnök, mind a külügymi­niszter igyekezett biztosítani őket arról, hogy Japán külpoliti­káját az USA-val szoros egyet­értésben irányítják. Az ameri­kai imperialisták ugyanis attól félnek, hogy a japán külpoliti­kának ez az ingadozása veszé­lyezteti egyik legfontosabb távol-keleti haditámaszpontjukat és esetleg jelentősen apaszthatja az amerikai tőkének japáni jö­vedelmeit is. mint a német kormány teljha­talmú megbízottjának. Min. ilyen, bemutatta »államtitkár ba­rátját«, Csontos Zoltánt, alias Kutas Zoitánt. E »magas össze­köttetés« révén ígértek iparen­gedélyt. Persze nem ingyen. Elő­legekkel zsarolták a jóhiszemű! dolgozókat. Itt is utolérte óketi a törvény keze. Egy szép napon a Markóban kötöttek ki. InnéG a felszabadulás nekik is »fel- szabadulást«, vagyis szabadsáv got hozott. Csontos, edd nagy­szerűen tudott, mint titkár rep­rezentálni, később összeköttetés-* be került dr. Szentirmai Sándor-* ral, a tröszt főkönyvelőjével., Megalakították a »Recski Mun­kaközösséget«. Ebben vállal! heti 500 forintért »titkári állást« Csontos. Mindössze csak 5—(J hétig tevékenykedhetett, mert időközben hurokra került Szent­irmai. De Csontosnak annyi ide­je mégis akadt, hogy cinkostár­sától 4300 forintot elsikkasszon, Ezzel a váddal, kei-ült a bíróság elé. A szekszárdi születésű 58 éves dr. Hívért Dezső is élménydús pályát futott már be. Miután el­végezte a Keleti Akadémiát, <* Műegyetemen közgazdasági mér­nöki diplomát szerzett és a Pénzügyminisztérium számvevő­ségére került, Mint pénzügyi ta­nácsos ment nyugdíjba. Nyugdí­jazása után bontakozott ki »köz­gazdasági zsenialitása«. Egy ideig vezette a Budapesti Glaser Ke­nyérgyárat. Majd a munkás- nyúzó Vida Jeaio íinánccápa ér­dekeltségéhez tartozó Hazai Me­chanikai Palackgyárba jutott igazgatónak. Később egy sereg építőipari vállalatnál »tevékeny­kedik«, mint az Építő Rt.-nél, az Átrium Szövetkezetben, a Móri Építő Szövetkezetben, stb. Eme »áldásos« közgazdasági te­vékenységnek véget vetett a ki­telepítési rendelet, amikor Hí­vért a hasonszőrű gazdasági hié­nákkal kénytelen volt a fővárost elhagyni. Egy Zagyva menti községben élt. Szentirmaival később össze­köttetésbe került. Szentirmai azt javasolta Hivertnek, hogy ő vé­gezze a tröszt kemencéinek ja­vításait, továbbá az építkezése­ket is Hívért hajtsa végre. Per­sze, ilyen nagystílű gazemberek­nél az nem volt akadály, nogv Hívért nem rendelkezett iparen­gedéllyel. Helyette megszerezte több építőipari vállalkozónaa a bélyegzőjét. így egy darabig Fili- pov Károly balatomzamárdi, Szűcs Károly balatonszemesi és Bach Péter budapesti vállalkozó bélyegzőjével •— qpek tudtával — szélhámoskcdott. Később Szentirmai segítségével becsap­ták a kecskeméti tanácsot, fél­revezették Magyar János osz­tályvezetőt és iparengedélyt sze­reztek. Dr. Hívért azon cinko­sokhoz tartozott, akik leadtak az »obulusból« Szentirmainak. Osz­tozkodott. Izsákon és Dunaegy- házán építkezett Hívért. Csak 108.381 forintot vett fel olyan munkák után, amelyeket el sem végzett. Do máskép is csalt. Az építőmunkások'tól 20 százalékot vont le azzal, hogy ez az adó. Persze, adót nem fizetett és ezt az összeget egyszerűen zsebre- vágta. Egyik fiát is bevette a »bulliba«. Beállította munkás­nak, de mivel nem dolgozott, azért újabb 10 százalékot vont le a munkások béréből, hogy azok kollektive tartsák el fiát. Kivert kihallgatására hétfőn kerül sor. Vallomásában ugyan­úgy leleplezi önmagát, mint Tóth József, Csontos Zoltán, Fel- nebázi Attila. Egy tanulságot már most levonhatnak üzeme­ink, vállalataink vezetői, fő­könyvelői: legyenek éberek, ígér éberek, mindig ebetek, hogy a Pétneházihoz hasonló bűnszövet­kezet tagjainak csápjai ne fon­hassák körül népünk testét, ne prédálhassák el a dolgozók ve- rejtékes munkájának gyümöl­csét, ne szívhassák társadal­munk vérét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom