Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-01 / 26. szám

Akik meggyorsítják, megkönnyítik a munkát Üzemeinkben is sokezer ügyes fáradhatatlan férfi, női kéz munkálkodik a népjólét emelé­sén. Közülük sokan hosszas kí­sérletezésüket, több álmatlan éj­szakájukat, leleményes újításu­kat adják a termelés ütemének meggyorsításához. A Kecskeméti Épület- lakatosipari Vállalatnál novemberben 16, decemberben pedig 3 dolgozó közölte új el­gondolását az újitásfelelőssel. Ezek közül jelentősebb Sebes­tyén József újítása, mely egy hónapban 1000 forintos megta­karítást eredményez. Tormási István lakatos újítása is tÖDb- ezer forinttal gazdagítja az üze­met. Novemberben beadott újí­tások várható gazdasági értéke 13.600 forintra tehető. Említésre méltó • még Szabó Mihály és Molnár László anyaglakarékos- 6ági újítása. A szemétlapát anyagának szabásánál ésszerű szabásmódszert alkalmazna k, mely több, mint 20.000 forintos anyagmegtakarítást jelent. A Kinizsi Konzervgyárban is egyre többen törik a fejüket, olyan ötletes gépek konstruálá­sán, ami egyszerű, hasznos, s mindenki könnyen megtanul­hatja kezelését. Az egyik ilyen újító Keresztesi Jenő, aki uj csípőgépet állított össze a do­bozüzem részére, hulladékvas- anyagból és alkatrészből. Már működik is. Egy ilyen gép ara újonnan 17.000 forint. Sántha László és Könyves Mihály sok álmatlan éjszaka után megkonstruálta a hordó­emelő és továbbító kisgépet. Ez a gép igen nagy jelentőségű. Régebben ugyanis a hordókat gurigatták, eközben sokszor le­esett a pántja, szétesett a hordó, szétfolyt az alapanyag, vagy tönkrement a konzerv. Ezzel a kis géppel, most mindez kikü­szöbölhető. A két ügyes szak­ember az üzemben fellelhető hulladékanyagból állította össze a gépet, melyért eddig 760 fo­rint jutalmat vettek fel. Ezt az újítást megküldték a többi konzervgyárnak is. Alkal­mazása jelentősen hozzájárult a termelékenység emeléséhez. De­cemberben ezenkívül még 26-an vetették papírra elgondolásai­kat, melyből tizenhármat elfo­gadtak és bevezettek. Az újítá­sok várható gazdasági eredmé­nye 79.000 forint. Az elmés újí­tók között 2400 forintot osztot­tak szét. A Kecskeméti Gépgyárban volt talán a legtöbb ügyes em­ber decemberben. 38 dolgozó neve szerepel az újító napló­ban. 32 újítást elfogadtak és az előző hónapival együtt 37 alkal­mazott újítás segítette az ol­csóbb és több termelést. E hó­napban 64.000 forint megtakarí­tást számoltak ki. A legjobbak között 9200 Ft újítási díj került szétosztásra. A legötletesebb újí­tók között található a Fazekas­brigád és Csiszér Árpi bácsi, az újítók »atyja«. A borjúitató vá­lyúk forgácsolási munkáját ész­szerűbben megoldották s így 20 ezer forintot takarítottak meg népgazdaságunknak. Ezért egye­lőre 1400 forintot kaptak kéz hez. S ami igen örvendetes. Az újítási kedv nem csökkent. Ja­nuár 25-ig 39 dolgozó nyújtotta be újítását, hogy ezzel elősegítse a közös ügyet; a termelékeny­ség emelését. Mindez csak ízelítő abból, hogy dolgozóink -milyen leleményesen kívánják elősegíteni a gazdasá­gos termelést. A sok új ötlet, nagyszerű gondolat, sok küzkö- dés után megvalósul és a köz javát szolgálja. Cukorrépatermeiők versenye AZ ÉLETSZÍNVONAL emel­kedésével egyidejűleg évről-évre emelkedik a dolgozók cukorfo­gyasztása és az ipar minden igyekezetével azon fáradozik, hogy a lakosság megnövekedett igényeit cukorellátás tekinteté­ben is a legmesszebbmenő mó­don kielégítse. MI, DUNATETÉTLENI dol­gozó parasztok, elhatároztuk, hogy résztveszünk a felszabadu­lási munkaversenyben, elköve­tünk minden lehetőt a legma­gasabb cukorrépa termésátlag elérése érdekében. Egyidejűleg versenyre hívjuk a dunavecsei járás valamennyi cukorrépater­melő dolgozó parasztját. VÁLLALJUK, hogy az elő­irányzott cukorrépa vetésterü­Mcgjutalmazták a Kecskeméti Gépállomás legjobb eredményt elért javítóbrigádját A Kecskeméti Gépállomás dolgozói január 29-én, szombaton termelési értekezleten ünnepelték meg adott szavuk határidő előtti teljesítését. A felszabadulási verseny tiszteletére ugyanis vállalták, hogy gépjavítási tervüket határidő előtt 15 nappal be­fejezik. Kitartó, lelkiismeretes munkával még ezt a határidőt is megrövidítették 13 nappal. A versenyben első lett a Puskás-brigád, mely terven te.ül két erőgépet kijavított, a második Varga László szerelő-brigádja, mely havi tervét 123.5 százalékra teljesítette és szintén két erő­gépet javított ki terven felül. A versenyben harmadik helyezést az aratógépjavító-brigád érte el. A javításban legjobb eredményt elért brigádokat megjutal­mazták, s a gépállomás dolgozói az értekezlet után is egyuL- maradtak s közös ebéden, baráti hangulatban töltöttek néhány íídám órát, letre legkésőbb február 10-ig megkötjük a szerződéseket. A magasabb termésátlag érdeké­ben, amint a talaj felmelegszik, megfelelően elkészített magágy­ba a cukorgyártól kapott vető­maggal és műtrágya alkalmazá­sával végezzük el a vetést. Az egyelést négyleveles korában leggondosabban végezzük el. Az egyelés utárj 8 napon belül be­fejezzük a második kapálást, összesen legalább négyszer ka­pálunk. Az első fejtrágyázást az egyelés előtt, a másodikat egye­lés után, a harmadikat a máso­dik kapálás után, a répasor mellé szórva, 20—30 kilogramm pétisó és szuperfoszfátkeverék felhasználásával végezzük el. A levéltetű, a bolha és a cukorrépa egyéb kártevői ellen a jól bevált módszerekkel védekezünk majd. A 200 mázsás cukorrépaterme­lési mozgalom kiszélesítése ér­dekében a legnagyobb hozamot biztosító eljárásokat megismer­tetjük a környékbeli dolgozó parasztokkal. Rohoska István, a termelési bizottság elnöke és számos cukorrépatermelő dolgozó paraszt, A Rákosi Mátyás Müvek dol­gozói nemes versenyt kezdemé­nyeztek az ország felszabadulá­sának tizedik évfordulójára. Az ipari üzemek és a mezőgazdaság dolgozói egymásután csatlakoz­tak a versenyfelhíváshoz. Me­gyénkben is az állami gazdasá­gok, gépállomások, termelőszö­vetkezetek és a községek egész sora telt vállalást. Vannak is már szép eredményei a verseny­nek. Több gépállomásunk határ­idő előtt fejezte be a gépjaví­tást, számos egyénileg dolgozó paraszt jóval előbb teljesítette a beadást és így tovább. Van azonban néhány hiba a verseny körül a mezőgazdaság­ban, amelyeken mielőbb segí­teni kellene. Alig hangzott el például az üzemi bizottságok ré­széről olyan vállalás, hogy mi­képpen értékelik a versenyt. Hasonlóképpen alig egy-két he­lyen beszélik meg, hogy miként segítik elő a verseny nyilvános­ságát, a dolgozók mozgósítását a vállalások teljesítésére. Ebben szerepe van annak is, hogy a gazdaságvezetés, vagyis az atla­nti gazdaságok, gépállomások vezetősége legtöbb helyen nem bocsátja rendelkezésére az üze­mi bizottságnak a termelési mu­tatószámúkat, egyszóval nem ér­tékeli a versenyt. A gépállomá­sokon például tíz naponként van a vcrsenyértékelés. de csak ke­vés helyen ismertetik a dolgo­zókkal az eddig elért eredménye­ket és azt, hogyan is néz ki a vállalások eddigi teljesítése. — Számos gépállomásunk páros­versenyre lépett, a megye terü­letén lévő másik gépállomással. Legtöbb helyen ezt a versenyt sem értékelik. A bácsalmási és a mélykúti gépállomás például még december közepe táján lé­pett párosversenyre. Ügy egyez­tek meg, hogy minden hónap 10-én értékelik uz eredményeket. Bár az értékelések közti időszak elég hosszú, helyesebb volna a tíznaponkénti értékelés, mert akkor úgyis értékelik a dekádot, de a két gépállomás még ezt a határidőt sem tartotta be. Egyik a másikra várt, a végén elma­radt az értékelés és egyik sem tudja, hogy néz ki » másik ered­ménye. Hasonló példát még lehetne felsorolni. Előfordulnak még ma is olyan vállalások, amelyek úgy fejeződnek be. hogy »versenyre hívjuk a megye összes közsé­geit, vagy termelőszövetkeze­teit«. Mindenki tudja az eddigi tapasztalatok alapján, hogy az ilyen versenyt senki sem érté­keli. Inkább csak nagy szavak ezek és csak azért hangzanak el, hogy neve legyen a gyereknek. Helyes, és szükséges is a mun­kaverseny. Azonban úgy, ahogy ez a verseny tényleg élő és ele­ven, ne pusztába kiáltott szó legyen. Ilyenkor tényleg úgy néz ki, hogy a versenytársak nem ismerik egymást, és talán a verseny végeztéig nem is tud­nak egymás eredményeiről, hi­szen értékelés sohasem történik. Helyes a párosverseny, mert ilyenkor a versenytársak tudják ellenőrizni egymást, átadni ta­pasztalataikat. Mélykút János­halmával cs Madarassal van adófizetési versenyben, a napok­ban a mélykútiak Jánoshalmán jártak és nemcsak értékelték az eredményeket, iiancm átadták tapasztalataikat is. Meg lehet állapítani, hogy az előzőkhöz viszonyítva, sokkal nagyobb lendülettel és lelkese­déssel bontakozik kl a mezőgaz­daságban is a munkaverseny. Most már az a feladat, hogy a kezdeményezéseket jól gyürnöl- csöztessiik. Ennek érdekében rendszeresen értékeljük a ver­senyt az állami gazdaságokban, gépállomásokon, termelőszövet­kezetekben és községekben egy­aránt. A MEDOSZ megyei bi­zottságának is többet kell ten­nie ezen a vonalon, mint eddig. Mivei a versenyértékelés általá­ban elmarad, éppen ezért a ME­DOSZ sem tud képet alkotni arról, hogy milyen eredményeket értek el eddig a mezőgazdasági üzemek. INNEN—ONNAN NYERGES PÉTER 25 éve a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozója. A jubileumra egy havi bérét kapta. AhMÁÜI SÁNDOR Kclcbidn hold szőlőt És gyümölcsöst telepít. A ssö- lővesssöltet Izsákról szerzi be. -í sorok közé fekete cseresznye és körte csemetéket ültet. A KELEBIAI Vörös Csillag Tszcs már teljesítette negyedévi sertésbeadását. A zárszámadás után két új belépővel szaporo­dott a tagság. FEBRUAR 2-AN az építő­iparosok átadják a 360.000 fo­rintos költséggel épült új, mo­dern istállót a Kelehiai Vörös Csillag Tsz-nek. Nemsokára el­készül a Petőfi Tsz 150.000 fo­rintos beruházással épült istál­lója is. EREDMÉNYESEN működik Solt- vadkerten az ezüstkalászos tanfo­lyam. A hallgatóknál látogatások it tesznek, ahol meggyőződnek arról, hogy a gazdák mennyire tudják' hasznosítani a tanultakat. ÍZT LÁTTUK, HALLOTTUK SÜKOSDON A kultúrmunka eredményei a bajai járásban A kultúrmunka kiterebélyese­dett fája új hajtásokat hozott az elmúlt év során a bajai járás­ban. A járás területén működő 14 kultúrotthon az elmúlt év­ben tovább bővült. Szabadtéri színpadok épültek, klubszobák létesültek. A kultúratthonokat uz elmúlt félévben másfélszáz- fzren látogatták. A kultúr otthonokban folyó munka eredményeit 68 szakkör emeli. Ebből 17 az ismeretter­jesztő. 51 a művészeti szakkör. Kultúrotthonainkban 22 szín­játszó csoport, 18 táncegyüttes, S énekkar, 22 zenekar, 2 bábcso­port és 3 képzőművészeti cso­port ápolja a haladó irodalmi es zenei életet, a haladó hagyo­mányokat. A bajai járás népi együttesei közül a legismertebbek a nagy- baracskai, érsekcsanádi, szerem- lei együttesek. Az utóbbi hóna­pok során jelentős eredménnyel működnek a dávodi cs bátmo- nostori most alakult népi együt­tesek. Igen jelentős kultúrmun- kát végeznek a patai és herceg- szántói délszláv együttesek. Felelevenítik a régi délszláv népi táncokat, dalokat, népi játéko­kat. Járásunk egyik büszkesége x vaskúti kúltúrcsoport. 120 tag­ja nem egy nehéz feladat meg­oldására is vállalkozott. Garán a kultúrotthonban a népi zene­kar tagjai zeneoktatásban része­sítik a fiatalokat, így gondoskod­nak a jóhírű zenekar utánpótlá­sáról. A járás kultúrcsoportjai mind erőteljesebb ápolói a népi ha­gyományoknak. Kutató munkát folytatnak újjáélesztésére. Sze- remlén Dittler Lajos tanító, kul- túrolthonigazgató maga gyűjti a már elfeledett dalokat, táncokat és felkutatja a díszes és gazdag mintáit a híres szeremlei házi- szőttesnek. A kultúrigazgatók közül Tihanyi János Nagyba- racska, Gréczy Lajos Ddvod, Csuka Zsigmond Ersekcsanád és Polláck Richárd Nemesnád­udvar lelkes munkásai a népi hagyományok újjáélesztésének. Folyik a kultúrmunka. Az el­múlt évben 489 műsoros előadás szórakoztatta a községek dolgo­zóit. Az idén fokozni fogjuk a mun­kát. A kultúra ma már köz- kincs. Azon leszünk, hogy ebből a kincsből minél több jusson kultúrházaink színpadán keresz­tül a lakosság nevelésére, oku­lására, szórakoztatására. Jámbor Antal járási népművelési csop. vezető, Az állattenyésztés fellendítéséért Miről beszélnek mostanában legtöbbet Sükösdön? Főként az állattenyésztésről. A tájjeüeg- nek megfelelően, egyre több házban kezdik meg a Cornwall sertésfajta tenyésztését. Lógó István már törzskönyvezett Cornwall sertésekkel dicseked­het. Pénzes István, Mácsai Jó­zsef, de még sókan a kiváló sertéstenyésztők sorába akar­nak lépni. A sertésállomány nö­vekedését bizonyítják a begytij- téá eredményei is. 1953-ban mindössze 84 mázsa hízottser­tést adtak be, 1954-ben már 507 mázsát. Sükösd alkalmas vízterület­tel rendelkezik a kacsa és a li­batenyésztésre. Élnek is a ’ehe­tőséggel. Fajtiszta szárnyasok kinevelésére törekednek. Ennek érdekében ismeretterjesztő elő­adásokat hallgatnak, ahol a víziszárnyasok tenyésztésével kapcsolatban bővíthetik isme­reteiket. Kirch Tibor, a vízi- szárnyas telep vezetője és Mol­nár Ede főagronómus vállalkoz­tak az előadások megtartására. Ili présgépet kap a tözegbánya Az idén a tőzegbánya új présgépet kap. Most a téli idő­szakban 3700 köbméter tőzeget bányásznak havonként, de mi­helyt megjön a melegebb idő. fokozzák az eredményeket. Már­ciusban már 11.500, a nyári hó­napokban pedig 14.000 köbméter lesz a termelés. Szovjet palántaíiltető gép Akárcsak az elmúlt tavasz- szal, az idén is megcsodálhat­ják a sükösdiek a célgazdaság­ban azt a szovjet gépet, mely a fűszerpaprika palántázását végzi. A gép egyidőben ültet, öntöz és a földet a palántákhoz szorítja. Naponta • mintegy 60 ember munkáját végzi el. Napi teljesítése 2—3 hold. A gépén hat dolgozó rakja egyidőben ka­nalakba a palántákat, melyeket 100 melegágy nevel a gazdaság­ban. A gazdaság 150 holdon termeszt fűszerpaprikát. Három palánta kerül egy bokorba, Úgy­hogy holdanként 72.000 palán­tára lesz szükség. A meleg­ágyakban maradt felesleget a gazdaság más állami gazdasá­goknak, termelőszövetkezetek­nek ős egyéni dolgozó parasz­toknak juttatja majd. A népfront-bizottság tevékenysége A község lakossága örömmel látja, hogy a helyi népfront­bizottság kezdeményezéseiket felkarolja és magvalósítja. Régi problémát oldottak meg azzal, hogy hozzáláttak a legelő felja­vításához. 56 holdat már letrá­gyáztak, 30 holdon tavasszal íej- trágy áznak. Elhatározták egy hajóállomás létesítését is, azonkívül a Dózsa György út felső végén megnyílt vegyesáruda is a népfront- bizottságnak köszönhető. Egyet azonban nagyon hiá­nyolnak, azt, hogy nem alakult még meg a községben a gazda­kör. Pedig nagyon kellene egy olyan hely, ahol összejöhetné­nek és egymás véleményét ki­cserélhetnék. így csak egymás között a kapuban, utcasarkokon, a szobákba húzódva beszélget­nek arról, hogy milyen helyes ötlete volt Kiss Ferenc kertész­nek, mikor azt javasolta, hogy négy holdon csemetekertet léte­sítsenek, a tanács rögtön gon­doskodott a négy hold letrágyá- zásáról, íclszántásáról és a cse­meték beszerzéséről. Sokat beszélgetnek arról is. hogy igen helyes a községpoliti- kai tervben szereplő sétány megépítése, a most épülő iöid- müvesszövetkezeti árudától a Paprikafeldolgozóig. De javasol­ják azt is, hogy helyes volna a sétányon padokat elhelyezni. Az is általános tetszéssel találko­zott, hogy cukrászda is létesül a községben. • íme, ezt láttuk, hallottuk Sü­kösdön. Ezek a tények is bizo­nyítják, hogy naprói-napra fej­lődik, szépül 8 község. Többet törődjünk a verseny értékelésével

Next

/
Oldalképek
Tartalom