Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-05 / 30. szám

A FÖLDMŰ VES5ZŐVETKEZETI BOLTOKBAN KészütŐflés a tuniszi munkára A naptár még telet jelez, de az enyhe időjárás ugyancsak megcáfolja. Falun már a ta­vaszra készülődnek. A szorgos gazda átvizsgálja munkaeszkö­zeit, megnézi, hogyan áll a vé- doszerrel, s ahol hiba van, ott még javít. A jó tavaszi munká­hoz nemcsak szív, lelkesedés, ha­nem jó szerszám, gép, műtrágya szükséges. Ebből pedig nincs hiány földművesszövetkezeteink­ben. Az izsáhi főüzlet vasáru osztályának pultja előtt sok parasztember forgolódik. Mustrálgatják a mezőgazdasági kisgépeket, boronát, ekét, stb. ;iüÖ darab szőlőhyitó, 400 darab horölókápa, £00 darab irtókapa, 50 ágnyeső fűrész, 6 darab ló- napa és még felsorolni is hosz- szú lenne, mi minden közölt vá- ogathat a parasztember. Nem is igen hagyja el az üz­letet anélkül, hogy ne vinne magával valamit. A nemrég ér­kezett 300 darab mctszőollóból két nap alatt elfogyott 50 darab. A 30 darab Vehrmorcll perme­tezőből már csak 13 díszeleg a polc tetején. E bőség ellenére is Van kérelem. Sokan keresik a szöiőcsákányt, meg a Kiss Bú- iint-féle magasnyomású perme­tezőt, keresztbevágó fűrészt és reszélőt. Bizonyára ez is rövide­sen megérkezik. Két üzlethelyiséggel odébb a földmüvesszövetkezet festék- üzletében a növényvédő szerek sokasága kínálgatja magát. Van minden fajtából bőven. Átlagban 1—4’mázsa gálicot, 3—4 mázsa műtrágyát vásárolnak a parasz­tok. Januárban 210 mázsa mű­trágya, 470 mázsa gálic fogyott el. Egyedül a Kozma-testvérék csak 14 mázsa gálicot és 10 má­zsa műtrágyát vásároltak, hogy a tavaszi munkákat jól elvégez­zék. Ezenkívül még 4 mázsa Darzifl, 70 kiló fasebkátrány, 3 mázsa Meopol (tömény mészkén- lé), 3—4 mázsa Szülferol, 2 má­zsa Hungária Matador, 2 mázsa Agrifox, 90 kiló sárgaméreg, 0 vagon pétisó, 70 mázsa kálisó, 150 mázsa szuperfoszfát, 250 má­zsa rézgálic és 3 mázsa Kvasz- szia-forgács — amit tíz év óta nem lehetett kapni — vár ve­vőre. Kiskőrösön a Kiskunhalasi Kisker Vállalat' 34-es vasboltja is igen forgal­mas. A község szőlőtermelő dol­gozó parasztjai sokszor felkere­sik ezt az üzletet. Veres Ferenc üzletvezető örömmel mondja, hogy javul az áruellátás. Meg is látszik ez a vásárlásoknál. Mos­tanában inkább a taVasZi mun­kához szükséges gépek fogynak. Januárban 5 Vehrmórell per­metezőgép, 30 darab metszőolló, 20 darab szőlőcsákány fogyott el. Ezenkívül eke, fogatoskapa, magtakaró borona, kézikapa, vasvilla bőveh van. A kiskőrösi parasztok az ipar dolgozóitól azt kérik, hogy gyártsanak ba­latoni kapát, mert ők azt sze­retik, azzal tudnak jól és Kedv­vel dolgozni. A Soltvadkerti Vas- és Műszaki Szaküzlet gazdag áruválasztékával vonzza a vásárlókat. Itt is inkább me­zőgazdasági gépeket vásárol­nak. Csáki László, boltvezető úgy ügyeskedik, hogy mindenki megtalálja itt, amire szüksége van. Fáradozását siker is kíséri, januárban 40.000 forinttal telje­sítették túl tervüket. Egy-két példát említ a vásárlókedvvel kapcsolatosan. November 20-tóí január 31-ig 50 darab Vehrmo- rell permetezőt Vásároltak. Újab­ban kétféle métszőolló, kecske­méti és hernyós — között Válo­gathatnak a vásárlók. 15 darab eke, egy 12, egy 14 soros vető­gép, két rögtörő borona, két magtakaró, tíz permetezőgép vár eladásra. Sokan keresik az itt használatos balatoni és belgrádi kapát. Sajnos, ilyet nem árul­nák, bár már 2000-en kérték ennek gyártását. E néhány példa igazolja, hogy füldművesszövetkezeteink mór az első hónapban gondoskodnak arról, hogy a falu dolgozó pa­rasztjai időben és jól elkezdhes­sék a tavaszi munkát. Munkás­osztályunknak ez a segítsége kedvezően befolyásolja paraszt­ságunk termelési kedvét, köze­lebb hozza a parasztot a mun­káshoz, erősíti szövetségüket, mely meghozza gyümölcsét; a jobblétet az egész ország szá­mára. l onlüëuuk uagy goudoí ken rerga bon » i u k ápolása ni Az MNDSZ-asszonyok kezdeményezése A sulii MNDSZ-asszonyok el­határozták, hogy versenyt indíta­nak a minél több baromfi te­nyésztésére. Elhatározták, hogy az eddiginél sokkal több kacsát, libát és pulykát ültetnek. Fe­hér clvlársnő, Budai elvtársnő­vel lépett versenyre, ezenkívül ir.cg számos MNDSZ-asszony tett vállalást. Elhatározták, hogy júniusban baroninkiállílásl ren­deznek. amelyen díjazzák a leg­jobb eredményt elért baromfi­tenyésztőket. A Soltiak kezdemé­nyezéséhez a járás többi közsé­ge is csatlakozott. Gál Gáborné. Minta-trágyatelepek a kiskunhalasi járásban A kiskunhalasi járásban « tompái Szabadság Termelőszö­vetkezet kezdeményezése után már több termelőszövetkezetben és egyéni gazdaságban létesítet­tek minta-trágyalelcpeket. Az istállótrágyát szakaszos kezelés­sel, számosállatonként 28 dkg. nyersfosztáttal keverik. A trá­gyakazlakat levegőmentesen pré­selik, hogy az értékes tápanya­gok ne párologhassanak el. Ez­zel is hozzájárulnak ahhoz, hogy a földre kikerült, tápanyagban érett trágya az eddiginél job­ban javítsa a talajt. A bácsalmási járás elfogadta a bajai járás versenykihívását A bácsalmási járás elfogadta a bajai járás versenykihívását. A bajai járási tanács részletes verseny vállalást dolgozott ki a pénzügyi tervek teljesítése érde­kében a felszabadulás tizedik évfordulójának tiszteletére. A bácsalmásiak kiegészítették a verseny vállalást a begyűjtéssel és a mezőgazdasági feladatok végrehajtásával, Többek közöti elhatározták, hogy a vágómar­habeadási kötelezettségét a já­rásban március 30-ig 101 száza­lékra teljesítik. A versenypontok közt szerepel, hogy a mezőgaz­dasági gépek és felszerelések ja­vítását a gépállomásokon, vala­mint a termelőszövetkezeteknél február 25-ig elvégzik a járás­ban; Egy termelőszövetkezet történetéből 1949 októberében alakult a bácsalmási Pe­tőfi Termelőszövetkezet. 129 taggal 630 holdon kezdtük meg a gazdálkodást. Sok kezdeti nehéz­ségünk volt. A nagyüzemi gazdálkodáshoz nem éltettünk. Egyik főhiba volt, hogy az alakulás alkalmával nem néztük meg alaposan, hogy kik lesznek a szövetkezet tagjai és sok olyan tagot ; vettünk fel, akik nem vettek részt a munkában. Az 1952-es gazdasági év bizony nehéz volt, és a zárszámadás után 129 tagból csak 23-an maradtunk, azok''közül, akik bíztak abban, hog> a kezdeti nehézségek ellenére — hogy a szövet­kezés útja a boldogulás útja. Nekivágtunk biza­lommal az 1953-as gazdasági évnek. Nem volt könnyű, a 23 tagnak több, mint felét igénybe­vette az állatgondozás, a növényápoláshoz csak heten maradtunk. Bizony nem volt egyszerű do­log, mikor kiszámítottuk, hogy egy tagra 20 katasztrális hold kapásnövény jut. À nehézsége­ket még növelte, hogy nem vontuk be a csa­ládtagokat a munkába, nehezítette még a dol­gunkat, hogy a mezőgazdasági osztály készítette »1 a tervünket, azt kellett végrehajtanunk, nem vették egyáltalán figyelembe munkaerőhiányun­kat. Ettől függetlenül az 1953-as gazdasági évben viszonylag szép osztalékhoz julotlunk. Az 1954-es gazdasági év már egészen máskép kezdődött, magunk készítettük a tervünket, íígyelembevet- tük a munkaerőt és aszerint ütemeztük be ka­pásnövényeink tervét. Ebben az évben már csak 5 katasztrális hold megművelése jutott egy tag­ra, mert a családtagokat is jobban bevontuk a munkába. Szépen megmunkáltunk minden nö­vényféleségünket, az egyéni gazdák meg is cso­dálták a szövetkezet tábláit. A jó munkának meg­volt a gyümölcse és a tavalyi zárszámadás a leg­nagyobb megelégedést keltette a tagok közölt. A háztáji jövedelemmel együtt 30—40, sőt 50.000 forintot is elérte a tagság évi jövedelme. Nem egy tag elmondja, hogy nem cserélne egy 20 hol­das középparaszttal. Minden tagnak van fejős­tehene, anyadisznója, baromfiféléje és valameny- nyi tagunk szép hízót vágott. Látják ezt az egyénileg dolgozó parasztok. Nap-nap után határozzák el magukat, hogy be­lépnek termelőszövetkezetünkbe. Nincs olyan hét, hogy két-három tag be ne lépjen. 1954 augusztusa óta 34-gyel szaporodott a szövetkezet dolgozóinak létszáma. Taglétszámunk növekedése sokat segít az előrehaladásban. Tavaly szeptember óta van egy igen ügyes mezőgazdászunk, aki igen szakszerűen végzi munkáját. Érdemes elfogadni javaslatait. Most munkaegység-számolásra tanítja a brigádo­kat, munkacsapatvezetőket, de a tagakat is. Tagságunk u téli hónapokat szorgalmas mun­kával tölti, folyik a trágyahordás, fakitermelés Több, mint 100 múzsa fára van kilátás. Az idei terv szerint 65 holdon szerződtünk ipari növényekre. 30 hold kenderre, 20 hold szö- szösbülkkönyre, 10 hold cukorrépára és 5 hold zöldségfélére szerződtünk. Taglétszámunk emel­kedése folytán 3 hold kapás megművelése jut egy tagra. A terveink szerint az idén búzából 4 kilogrammot, kukoricából 3.20 kilogrammot, bur­gonyából 2 kilogrammot, szénából 2.70 kilogram­mot és számos más terményt fogunk osztani, készpénzben 10 forint jut majd munkaegységen­ként. A magasabb terméseredmények érdekében őszi vetéseinket fejtrágyázzuk. A kendernek szánt 30 holdat és a cukorrépának szánt 10 hol­dat istállótrágyázzuk. Egyszóval mindent megteszünk életszínvona­lunk emelése érdekében. Szabó Jőzscfné, a bácsalmási Petőfi TSZ tagja, MEGYÉNK LEGFŐBB leeme­lési ága: a gabonatermesztés ezen belül is a kenyérgabona termelése. Ebből adódóan, és fi* gyelembevéve, hogy országos vi­szonylatban is tekintélyes helyet foglalunk el a kenyérgabona ve­tésterületét illetően, legfonto­sabb feladatunk a kenyérgabona termésátlagainak állandó nőve- lésGi A MÚLT ÉV ŐSZÉN az ed­digi évekhez viszonyítva, lénye­gesen jobb körülmények között végezhettük el az őszi vetése­ket. Termelöszövetkezeteink es egyénileg dolgozó parasztságunk korábban fejezte be a vetést, mint az előző években. A ke- nyérgaboha jobb elővetemények után került a földbe, bár ezen a vonalon még csak a kezdeti lé­péseket tettük meg. Az összes őszi kenyérgabonavetéseknek 28 százaléka került istállótrágyá­zott talajba, elsősorban azokon a területeken, ahol a rosszabb elő- vetemény, Vagy éppen a táp­anyag hiánya ezt megkövetelte. Ezzel szemben azt meg kell ál­lapítanunk, hogy kevés műtrá­gyát használtunk fel. DOLGOZÖ PARASZTSÁ­GUNK nagyobb része megértet­te a kenyérgabona termelésének fontosságát, felmérte a kenyér- gabona beadásával járó kedvez­ményeket, a helyettesítés lehe­tőségét, a beadás utáni kerpajut- tatóst, ezért növelte a kenyér- gabona vetésterületét. Különösen figyelemreméltó ez Kiskunmaj- sán. A JÓ PÉLDÁK ellenére azon­ban számos termelő kenyerga- bonavetési kötelezettségének nem tett eleget. Természetesen, ezeknek a termelőknek tavaszi- búzával kell pótolniok a hiányt. AZ IDŐBEN ELVÉGZETT őszi vetések a kedvező időjárás nyomán jól fejlődtek. De felve­tődik a kérdés: vajon megtet- tünk-e már mindent a nagyobb terméseredmények eléréséért? A jobb őszi munkával az alapot ugyan leraktuk, de ez nem biz­tosítja egyedül a gazdag ara­tást. A munka .nagyobb része még hátra van. Ez pedig a ke­nyérgabonák további gondos ápolása. Nemsokára magunk mögött hagyjuk a téli napokat. A jó gazda már felkészülve vár­ja a tavaszt. Kettős gondja van ilyenkor. Gondoskodni a mát meglévőről, ápolni és védeni azt, ugyanakkor földbe tenni a tavasziakat, mikor arra legked­vezőbb az idő. MELYEK AZOK a teendők, amelyeket, mint ápolási munká­kat el kell végezni őszi gabona­területeinken? TÖBB HELYEN máris lehet észlelni, hogy a belvizek súlyo­san károsítanak, különösen az alacsony fekvésű területeken. Ha ezzel találkozunk, azonnal kell gondoskodni a levezetésük­ről. Ahol a víz csak pár napon keresztül is borítja a vetést, a gabona befullad, később pedig az Így kipusztult foltok, a gyo­mok legjobb melegágya. ÁLLANDÓAN figyelemmel kell kísérni, hogy gabonáinkat nem-e károsítja a felfagyás, me­lyet a nappal és az éjszakák kö­zötti nagyobb hőingadozás idéz elő. Ez a veszély február hónap­ban meg fennáll. A FELFAGYOTT gabonái« talajának felső rétege igen laza, szivacsszerű. A hőingadozás többszöri megismétlődése után a gabonák gyökerei elszakadnak. A felfagyott területen a növény- ke késsel könnyen kiemelhető. Amennyiben a felfagyást nem szüntetjük meg, az egész tábla erősen mcgsárgul, fejlődésében visszamarad. A felfagyás meg­szüntetésének egyedüli, biztos módszere a gabonák hengerc- lése, akkor, mikor a talaj már annyira megszikkadt, hogy a hengerhez nem tapad, Ë mun­kát féltétien fagymentes napo­kon kell elvégezni. A főcél az. hogy a felfagyással megszagga­tott gyökereket az alsóbb talaj- Téteghez nyomatjuk, ahol rövid pár nap múlva a gyökér ismét a talajba kapaszkodik. Ajánla­tos még a legkisebb felfagyás esetén is az egész területen el­végezni a hengerezést. A FELFAGYÁSSAL ellenté­tesen a másik véglet is bekövet­kezhet, a bő csapudék következ­tében előállt talajtömődöttség. Az ilyen területen megfelelő le­vegő hiányában a gabona nem fejlődik. A talajtömődüllség főképpen a kölötlebb talajokon lordul elő és itt súlyos károkat okozhat. A TÖMODÖTTSÉG megszün­tetésére fogast kell járatni, le­hetőleg a gabonásotoknak tér­dé irányába. A fegasolást fagy­mentes időben akkor kell meg­kezdeni, mikor az őszi gabonák már jól megerősödtek. Különö­sen az őszibúza a fogasolást fel­tétlen Igényli, még akkor is, ha az egész területen korábban hengerezést végeztünk, a hen- gerezés után azonban csak 2—3 hét múlva következhet a foga- solfis. A rozs és az őszibúza fo­gasolása nem feltétlenül szük­séges. Laza, homokos területe­ken ne fogasoljuhk, A GABONÄK fogasolása döntő jelentőséggel bír a gyom­irtás szempontjából is. Gaboná­ink gyomtalanítását a teljés te­rületen el kell végezni. Ezévben termelőszövetkezeteink már több ezer katasztrális holdon végez­nek vegyszeres gyomirtást. Pél­dául a sükösdi Vörös Zászló Termelőszövetkezet, arriély az elmúlt évben 40 kh-n végzett eredményes vegyszeres gyom­irtást, ebben az évben 3ÖÓ kh-ra igényelt gyomirtó szert. A nagy- baracskai Petőfi 1Ö0, a kalocsai Béke 60 kh-n végzi a nagyüzemi vegyszeres gyomirtást. A múlt év őszén az ősziek nagyobb ré­sze korábban került ugyan él- vetésre, tekintélyes területek ve­tésével azonban megkéstünk. Ez a körülmény és a jó elővetemé­nyek hiánya indokolttá teszi őszi gabonáink fej trágyázását nitrogén műtrágyákkal. Már most kell gondoskodni arról, hogy a szükséges műtrágya- mennyiséget mindenki beszerez­ze. Jó példát mutatnak ezen a téren a bajai és kiskunhalasi járások termelőszövetkezetei. — Ezzel szemben a kunszentmik- lósi, kecskeméti, dunavecsei já­rásokban még a termelőszövet­kezetek sem rendelték meg a szükséges műtrágyát. FENTI ÁPOLÁSI munkák el­végzése mellett már most ki kell jelölni a vetőmagot termő táb­lákat és parcellákat, ezeket egé­szen a betakarításig fokozottabb ápolásban kell részesíteni. Minden termelőnek elsősorban saját érdeke, hogy az ápolási munkák gondos elvégzésével nö­velje termésátlagait. A nemtö­rődömség súlyos károkat okoz­hat. A NAGYOBB TERMÉSÉRT folytatott harc csak akkor lesz. eredményes, lia dolgozó paraszt­ságunk egységesen magáévá te­szi a tavaszi ápolási munkák végrehajtását. Csak ebben az esetben számíthatunk a múlt évinél jobb, gazdagabb aratásra. Bank Gyula megyei főagronómús. INNEN —ONNAN UTAK, HIDAK és parkok tár­sadalmi munkával való rendbe­hozása érdekében széles moz­galmat indított a bácsalmási Hazafias Népfront-bizottság. — Naponta 20—25 kocsi hordja a rendbehozandó területekre a sa­lakot. Eddig több, mint 500 köb­métert terítettek el. (Szalonnái Mihály, Bácsalmás.) A DÁVOD1 Szabadság Ter­melőszövetkezetben egyre nőve* kedik az állatállomány. Az állat­tenyésztés jelentős jövedelmi forrása a termelőszövetkezetnek. Áttérnek a törzsállomány te­nyésztésére. Nemrégen törzs­könyveztettek 40 darab anyaju­hot. (Szekeres Kálmánné leve­léből. Dávod.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom