Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-09 / 7. szám

Eg,v (erui«lé‘ëz«vt*Ü4<‘zdj (en, amely kfnesesbaiayslra éjjiil * -lánoslialinl Petőfi egyi­ke állnak a — sajnos kevésszá­mú — iermelőszüvetkezetniek a kiskunhalasi járásban, amely több, mint J50.Ü0Ü forintos nye­reséggel zárta az esztendőt. Bő­ven osztott terményt is, pénzt is és idősebb csoportnak is dicsé­retére váló alapokon indul el működésének harmadik évébe. A termelpszoyetikezet példája azt a nagyon sokszor elmondott igazságot erősíti meg ismét, hogy a jövedelmező gazdálkodás alapja, erőssége a jószág. Erre épül a növénytermelés, ez hoz­za leggyorsabban a legtöbb pénzt. A Petőfi Tsz kis csoport, 400 holdon gazdálkodik. Gabo­nából, egyébből nem tud annyit vetni, hogy a beadáson és a ta­goknak kiosztott mennyiségen kívül szabadpiacra is jusson, -- legalábbis annyi jusson, ami ko­molyabb jövedelmet hoz. Mihez nyúlnak hát, ha pénzt akarnak látni? A jószághoz, amely min­denkor elérhető, kiapadhatatlan forrás. Ezt tapasztalták meg az elmúlt két év alatt s ezért épül­nek új terveik is teljesen a jó- szágáiloniányra. Lássunk csak néhány példát. Gyöngyörű cormvall-anyatörzsuk után 125 választási malacot és 28 süldőt értékesítettek az idén. Csak ezekért több, mint 100.000 forintot kaptak. Kérték, vásá­rolták ezeket az állatokat az or­szág minden szögletéből, szállí­tották Gödöllőre, Soroksárra, Dömsödre, Rákoshegyre és a megye majd minden termelő­szövetkezetébe. Még a piacra sem kellett kivinniök, —- a ta­nyán csináltak valóságos vásárt az érdeklődők. Az újabb szapo­rulatra is, — amely pedig csak február végén lesz választási súlyban — már tömegével jön­nek a rendelések, A napokban például levelet kapott a tsz Gál Istvánná, Budapest, Garay utcai lakostól, aki négy malacot kér. Az idei első ellésből 212 mala­cot várnak. (Van olyan anyájuk, amely első Halasra 15 malacot adott és a legtöbb nyolc hetes malac átlagsúlya 15—16 kiló volt.) Százat megtartanak, a töb­bit ismét eladják s ebből már az első negyedévben tetemes pénz- előleget kap a tagság. IVincs«* »ltjával § szövetke­zet tagsága az élelmességnek 6em. Ősszel a beadás teljesítése után maradt hat hízójuk. Leül­ték és kettéhusílva felyjüóls Pestre. Dupláját kapták, mintha élősúlyban adták volna el. Él­nek azzgl a lehetőséggel is, hogy törzskönyvezett kanokkal telje­sítik a sertésbeadási kötelessé­get. Most hét kant kötöttek le szerződésre az állattenyésztő ál­lomással. Ha mázsás súlyban ad­ják is át darabonként, — már 7 mázsával törlesztették a hízóbe­adást — és ami a leglényege­sebb: négyszer-ötször magasabb árat kapnak kilónként, mint a hízóért. Ugyanilyen bő jövedelemfor­rás a tehenészet, amelyet az idén 30-as állományra szaporí­tanak. A nyáron járásszerte ná­luk volt legmagasabb a tejho­zam. Tizenhárom tehenük törzs­könyvezett, — ezek után álla­tonként megkapják a 7.5 mázsa korpát és számos egyéb kedvez­ményt. A tejhaszonból kerek 107 ezer forint a tsz jövedelme, — nem is említve a szaporulat ér­tékét: a hat darab éves növen­déket és a most születő 13 bor­jút. Érthető az is, hogy ennyi jó­szág után nem szűkölködnek trágyában sem és ma már ott tartanak, hogy két-hároméven- képt minden területet újra trá­gyázhatnak. Jelenleg is 9000 mázsa trágya vár kihordásra. Ebből kap először a 20 hold cu­korrépa föld, a 15 hold burgonya helye, majd tavaszra a franeia- perje és a zabosbükköny. (Nem csoda, hogy ilyen talajban idén is 240 mázsás átlaga voit a cu­korrépának és csupán csak pré­miumként 89.000 forintot kapö'-t érte a fsz.) A szil vei kezel ben nagy be­csülete van a jószágnak. S ezen múlik minden. Az a józan meg­gondolás, hogy «-előbb istállót, mellé szénakazlat és csak azután jószágot« — itt igazán érvénye­sül. Sertésfiaztátót és 24 férő­helyes marhaistáliót épített lé) nemrég teljesen saját erőből a tagság, (Rt kell elmondani egy igen jellemző példát a takaré­kos előrelátásra. Hatalmas ku­pacokban áll az udvaron a fa, amelyet ősz óta termeltek ki s amelyelvből ma nehezen besze­rezhető és borsos áru épületfát készítenek. Naphosszat csattog a balta: górénak, kocsiszínnek, ki­futókerítésnek való husángokat faragnak.) A takannánykészle- tük annyi, hogy nemcsak az idei, de a következő évet is kifutná. 35 mázsa árpát a tnég meg sem született malacoknak tárolnak nyár óta. Baltacím, lucerna és másodvetésű takarmányfélék sora szerepel az idei tervben is. Szerződést -kötött a tsz 30 hold franciaperjére, — ami szintén élelmes lépés volt. Először ezzel 90 holdjuk mentesül beadás alól. Másrészt a kétszeri kaszálással bőséges száLaslakarmányt nyer­nek róla, ami szépen pótolja a mindössze 11 hold legelő fűter­mését. Szólni kell még a gondozók­ról is. Hogy ezek ellenőrzésében mennyire nem ismer tréfát a tagság, arra jellemző egy eset, Papp János, az egyik tehenész ebek harmincadjára kezdte jut­tatni az egyik rábízott törzset. Ueäidszerleienül etetett, itatott és fejt, néhány állat végül csak 1—2 litert adott. Papp János le­váltása már megtörtént — s ma más gondozó keze alatt ugyan­ezektől az állatoktól 10—12 litert, fejnek. Ugyanekkor Csunádi Ist­ván kiválóan dolgozó tehenész­nek egyetlen hónapra 5 munka­egység prémiumot szavazott meg 3 tagság. Hitele a» ..lilh.ii" nagyjából az alig több, mint kétéves Pe­tőfi tsz sikereinek. Olyan mód­szerek, amelyeket minden tsz- ben rpeg lehet honosítani, ■ — esak akarni kell és hozzá kel! kezdeni. Új iskola FEBRUÁR 1-ÉN adják át az újonnan épült kéltanterines ál­talános iskolát Bocsa tanulóif­júságának. Az idén uiár többezer hold kalászost I«!trágyáznak és gyomtalanítauak repülőgépről megyénkben Megyénkben tavaly kísérlet­képpen vegyszeres gyomir­tást végezteti a Bajai Vörös Fény és a Sükűsdi Vörös Zászló Termelőszövetkezetek gabona­tábláin. A kísérlet — a szövet­kezet tagjainak megelégedésére — eredményes volt. A vegysze­res gyomirtás jelentőségét ak­kori tudjuk felmérni, ha szá­mításba vesszük, hogy egy-egy hold kalászosnak átlag $0 szá­zalékát szövi be a gyom, és nagy tavaszi munkák idején nem jut erő a kézigyomlálás- hoz. Szovjet példa után az idén már megyénkben fs a modern technika segítségével, repülő­gépről végzik a gyomirtást az állami gazdaságok és nagyobb termelőszövetkezetek földjein« Az érdeklődés igen nagy: janu­ár 6-ig több mint 6500 holdra kértek vegyszeres gyomirtást az állami gazdaságok és termelő­szövetkezetek. A növényvédelem céljára áw alakított repülőgépeik nemcsak a gyomirtásban, hanem mgr a fej trágyázásban is segítséget nyújtanak a szocialista szekto­roknak. A megye állami gazda­ságaiban eddig 6000 holdat je­löltek ki, ahol a hó elolvadása után repülőgépek szórják a mű­trágyát a kalászosokra. 0/(tj 'tUk a y ijútiíjjio Lmíj A Kecskeméti Kertészeti Val­la Lat, dolgozói a múlt évben 110 százalékra teljesítették tervüket. Az idén még nagyobb eredmé­nyek elérésére készüllek fel. Több mint két millió forint ter­melési értékre tettek vállalást. A Kertészeti Vállalat fő profilja a viráglermelós. Több virágfaj­tái, amelyet eddig szomszédos megyékből hoztak be, az idén már saját üvegházában nevel a vállalat. Ezek között van a szeg­fű is, amelyből jelenleg is tobu- ezer tő virágzik- Gyöngyvirág- hagymát is most hajtat először a vállalat. E kedves virágból 2500 szálat küld a Budapesti Vi- rágárt-nek. Az első szállítmány újévi meglepetés volt a főváros virágkedvelőinek. Az üvegházak­ban több mint 14 ezer tő külön­féle színű muskátli pompázik. Ebből is nagy mennyiséget szál­lítanak a fővárosba. 4 Kertészeti Vállalat dolgozói tavasszal fél holdon rózsatelepet létesítenek, leél lui Időn peiftp muchaniát ültetnek. Mgr mast felkészülnek a város csinosítá­sára, szépítésére. A különféle vi­rágok sokasága, s többféle cser­jék díszítik majd kora tavasszal a parkokat. Ezenkívül löbb mint százezer szál petúnia, szglvia, verbéna virágpalántát értékesí­tenek. A virágnevelés mellett a Ker-1 leszeti Vállalat koraiavaszi zöld­ségfélék előállításáról is gondos­kodik. E célból löbb mint 10 ezer palállál nevel cserepekben, lá- dikákban. Salátából 6000, tiala- rábéból 8000, paprikából pedig 1000 darabot ültetnek lei rövide­sen az üvegházbij. Az első pri­mőráru előreláthatóan február­ban kerül forgalomba. A primőr- cikkek melleit több mint 40 ezer korai paprika, paradicsom, zel­ler és káposztapalántát nevel a vállalat egyéni termelőknek ér­tékesítés céljából. VÁLASZ AZ OLVASÓK KÉRDÉSEIRE M. LÁSZLONÉ, KECSKEMÉT: Ha bérleményéhez eredetileg hozzátartozott a padláshaszné- lat, ezesetben a használati jog most is megilleti. Ha ebben társbérlője megakadályozza, ak­kor birtokháborítás megszünte­tése címén a járásbíróságon ke­reseti kérelmet nyújthat be. — Megtörténhetik az is, hogy s terhelt nem tesz eleget a bíró­sági felszólításnak. Ilyenkor a bíróság végrehajtási rendelhet el és pénzbírságot is kiszabhat. * KARDOS GÉZÂNÊ, LAJOSMÍZSE; A társadalombiztosítás szol­gáltatásait «-Biztosítási igazoi- yány« alapján Igényelheti. Ez az igazolvány következő segélyek igénybevételére jogosít: Körzeti orvosi és szakorvosi kezelésre, Jogkezelésre, gyógyszerellátásra, gyógyfürdőkre, kevésbé költse- ges gyógyászati segédeszközük­re, gyógyvizekre, útiköltségre és szülésznői díjazásra. Amennyi­ben a felsoroltakon kívül más segély kiszolgáltatását is kíván­ja, akkor a "-Biztosítási igazol­ványon« kívül külön munkálta­tói igazolványt állíttasson ki. Egyébként tájékoztatásképpen közöljük, hogy »Biztosítási iga­zolvány« csaüs annak adható ki, aki munkaviszonyban áll, vagy pedig, ha munkaviszonya meg­szűnt, de megszakítás nélkül legalább három hónapig, az al­kalmi munkavállaló pedig há­rom hónapon belül 50 napon at biztosított volt. Ugyanakkor fontos az is, hogy a munkavi­szony megszűnésétől számított 15 napon belül történjék az igény­lés. A munkaviszonyban álló dolgozó vagy családtagja részére a »Biztosítási igazolvány« felté­tel nélkül kiadható. 3ÖUÖS ANTAL, DUNAVECSE: A beadási kötelezettség telje­sítésére átadott kenyérgabona után járó korpát a következő helyeken oszthatják ki; Közel­látási őrlést végző malmok, és azok cseretelepei, a megyei ter­ményforgalmi vállalatok telepei és a földművesszövetkezetek. Arról pedig, hogy melyik telep végzi el az elosztást, a begyűj­tési hivatal köteles a termelőket értesíteni. » F. J. KISKÖRÖS: Levelében helytelenítette, hogy a kiskőrösi kultúrház te­remhasználat címén 400 forin­tot kért a Petőfi Sportkörtől. — Megnyertem a bizalmat A történet akkor kezdődött, ymtlwr az őszi hűvös időjárás és a hideg éjszakák beköszöntőitek. A hideg idő miatt istállóba szo­rult a jószág. Ennek bizony sem ők sem én nem nagyon örül­tünk. Ve minthogy az idő a gaz­da, cs ez ellen nincs apelláta — belenyugodtunk. Azt láttam, hogy az istállóban a jószágok tisztántartásával nincs hiba, de annál jobban szúrta a szemem, hogy az istállóból kihordott trá­gya nincs rendben kezelve. Ez ellen tenni kell valamit — gondoltam és meg is beszéltem a dolgot V. nénivel. Ö megígérte, hogy rendben lesz minden. Vá­rom az eredményt, eltelik egy hét, két hét, de sehol semmi változás. Úgy látszik itt mást kell csi­nálni, de előbb még beszélek az Anti bácsival — gondoltam. Ezen a héten még csoporlgyvlés is volt, ott is szóba hoztam a dol­got. A trágya azonban csak gyűlt, jókora területen, mert az a pró jószágok is szétkaparták. Még egy hét telt el, de vál­tozás nem történt. No, — mon­dom magamban — itt már más módszert kell alkalmazni, mert a szó nem ér hajítófát sem. Szombat délután volt éppen, amikor újra D.-ékhez vetődtem. Mindjárt D. nénit kerestem és kértem egy villát. — Villát? —r Minek az ma­gának? — csodálkozik nagyot. — Hát szükségem van rá egy pár ólára. — Ila annyira akarja, az is­tállóban talál egyet, — mgnäid és már ment is keresztül az ud­varon. Neki kezdtem és annak rend­je és módja szerint s raktam össze a trágyát. Később a nap is kisütött még egy kicsit utol­jára és már egészen belemele­gedtem a munkába, amikor Anti bácsi megérkezett egy jókocsi szalmával. Látom, hogy nagyon luresálja a dolgot, oda-oda les a kalap alól és szó nélkül néz- gelődik. Egy fél óra múlva lá­tom ám, hogy hóna alá csapja a villát és neki Jog ö is, de úgy, hogy alig győztem eligazítani és letaposni, annyit felrakott a trá­gyakazal tetejére. Éppen lement a nap, amikor végeztünk. — Hát, Anti bácsi most már csak arra kérem, hogy ezután is így legyen a trágyakazal, — mon­dom búcsúzóul. — Tudom én azt hogyan kell — mondja, —■ mert voltam én is egy hetes iskolán, de én azt hittem, hogy az agronónms elv- társ csak szóval ért az ilyen dologhoz. Hát így vezettük be a szaka­szos trágyakezelést a Kiskunfél­egyházi Uj Elet Termelőszövet­kezetben. Azóta rendben megy a dolog. A tanulság ebből az, hogy sokszor többet ér egy fél­órái munka, mintha az ember rojtosra beszélné a száját. A „Traktoros Híradó“ Még 1951 nyarán a Csátaljai Gépállomáson csináltuk először, hogy a verseny értékelés mellé rövid közleményeket, híreket is írtunk. »Gépállomási Híradó­nak« kereszteltük el a régi szer- SŐá&Sfe hátijáig gépeit röp­lapokat. Most az ősszel, amikor a Kis­kunfélegyházi Gépállomásra ke­rültem, arról folyt a vita, hogy új szerkesztőbizottság kellene a faliújság szerkesztéshez. Kikkor javasoltam, hogy faliújság he­lyett ujságforma röpiratokat szerkesszünk, mert az könnyeb­ben jut et minden határban dol­gozó elvtárshoz iÿ. A javaslatot el is fogadták és dolgozóink nem sokkal utána örömmel üdvözölhették a »Trak­toros Híradót«. Rendes ujságfoir- mát adtunk a Híradónak és mi­vel sok példány kellett belőle, stencillel sokszorosítottuk. Ebbői keletkezett azután a baj. Nem kaptunk stencil-papírt. Jöttek a levelek, a cikkeit, de a Híradó csak nem jelent meg. Az egyik elvtársik) végső elkeseredésében nem tudott 'mit válaszolni a traktorosok kérésére — és »gyászjelentést« adott ki. a »Traktoros Híradóról«. Ezután mái' mindenki »komo­lyan« vette a Híradót. Párttag» gyűlés elé került a dolog, sőt a járási pártbizottság is hozott határozatot a Híradó rendszeres megjelentetéséről. Azonban hiá­ba mentünk akár a tanácshoz, akár a járási pártbizottsághoz — senki nem tudott Stencilt bizto­sítani, s így a határozat csak határozat maradt mind a mai napig. Pedig a gépállomás dol­gozói egyre várják megjelené­sét. Segítséget kérünk, de nem ígérgetés, határozat formájában, — hogy megjelentethessük a »Traktoros Híradó«-!! Kuruc* József agronóirujs Kiskunfélegyháza, Véleményünk szerint ez a kéré­sük jogos volt. Ugyanis egy 1954-es népművelési miniszteri rendelet szabályozza a tsrem- használati díj térítését. E rende­let szerint pl.: a Sportkör bevé­telének 20 százalékát kell, hogy teremhasz.nálatra fizesse lei. Ez­zel szemben a kultúrház köte­les fűtésről, villanyvilágításról) megfelelő berendezésről-gondos­kodni. Ha pedig olyan összejö­vetelről van szó, melynek nincs bevétele, akkor is a kullúrhá/- nak joga'van egy bizonyos áta­lányösszeget kérni. Azért i? jo­gos a kultúrház ilyen kérése, mivel nyilvánvaló, hogy a te­remhasználat következtében ron­gálódások, kopások fordulnak elő, melynek fedezését többek közt az így nyert összegekből biztosítja a kultúrház. T. ILONA, BAJA; Akkor illeti meg műfog 1.3 műfogsor segély, ha a jogsza­bályban meghatározott önkölt­ségi árat megfizeti. Az önkölt­ségi ár térítési aránya 1-től 3 fogig 1U0 százalék, 4-től 10-lg 75 százalék és 11, vagy ennél több fog pótlásánál az önköltségi ár 50 százalék. A jogosult kaphat fogkorona és hídpútlási segélyt js, ha mindenkori önköltségi árat teljes egészében megfizeti. Azt tanácsoljuk, hogy a «Biz­tosítási igazolvánnyal« jelen kezzék a rendelőintézet fogá­szati szakrendelésén, ahol * szakorvos a munkáltató igazol­ványon feljegyzi, milyen fogak pótlására van szükség. Ezzel az­után el kell menni a szolgálta­tási csoporthoz, ahol a térítés összegét be kell fizetni. Végül pedig nyugta és csekkszelvény­nyel ismét a fogászati szakren­delésen kelt megjelennie, ahol s fogpótlást elvégzik. Ötezer látogató a múzeumíisn ÖTEZER látogató teliîulçitc meg eddig a Kecskeméti Katona József Múzeumban rendezett á! landójellegfi mezőgazdasági ki- állítást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom