Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-30 / 25. szám
Megindult Helényegyházán az ezüstkalászos tanfolyam A hetényegyháziak már régóta sürgették és kérték az illetékes szerveket, hogy tegyék lehetővé a községben az ezüstkalászos tanfolyam megindítását. A kérésnek eleget tettek és a napokban megindult a tanfolyam, amelyen szőlő- és gyümölcstermelési, állattenyésztési, valamint általános ismereti szaktárgyakról hallgatnak előadásokat a részvevők. A szőlő- és gyümölcs- termelési szakelőadásokat a Szőlészeti Kutatóintézet kutatói tartják. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy az első előadáson már 81 fő jelent meg. A tanfolyamot ünnepélyesen nyitották meg. Sólymos Imre, a kultúrotthon Igazgatója, valamint a községi végrehajtó bizottság elnöke, Kosa Sándor üdvözölte a hallgatókat, kis ünnepség keretében. Az első előadás tárgya a homoki szőlő- és gyümölcstermelés jelentőségéről és a felújítás lehetőségeiről szólt, amelyet Bognár Károly, a Miklóstelepi Kutatóintézet vezetője tartott. Az előadást sok hozzászólás és élénk vita követte. „Holtszezon“ a falusi boltokban Mimkáslakta területek dolgozóinak fokozott segítése A falusi kereskedelemben a január általában: holtszezon. — Most azonban nem ezt mutatja a boltok és árudák forgalma, a dolgozó parasztok vásárlókedve és képessége. Nyárlőrincen négy bolt közül legforgalmasabb a 6-os számú. Közel 1300 áruféleséget kínál a vásárlóknak. Papp István boltvezető és Rózsa Jánosné naponta 300 vevőt szolgál ki. Van olyan, aki húszfélét is vásárol. Az élelmiszeren és fűszeren kívül január 20-ig tíz pár gyermekcipőt, öt pár gumicsizmát, harminc méter különböző szövetet, hetven kilogramm cukorkát vásároltak, csak ebben az üzletben. A napi forgalom három-négyezer forint. Az üzletnek elég gazdag az áruválasztéka. Még újságot is árulnak. És mégsem tudják kiszolgálni azokat, akik bolyhos nadrágot, meleg női harisnyát, férfi- alsót, vagy zománcárut, esetleg tűzhelyet, néprádiót, kerékpárt keresnek. Lakiteleken Lovas József elmondja, hogy január 20-ig 3 férfi télikabát- anyagot, 100 méter különböző színű flaneltt, 200 méter köténynek valót adtak el, valamint 30 méter ágyneműt — ebből 500 méter is elfogyott volna, de nem volt elég rózsaszínű, a fehéret pedig nem igen vásárolták. Inganyagból 200 méter, meleg férfiingből 50 darab fogyott el. A női osztályon 40 darab svájci nadrág, 70 darab kombiné, 20 darab háíóing, 6 darab hálóka- bát kelt el. Említésre méltó még, hogy 50 sál és 15 pár nylon harisnya Is elfogyott. A felsoroltak csak egy kis töredékét jelzik a vásárolt áruféleségeknek. A napi forgalom 8—3000 forint, piackor pedig 16.000 forint. Még az ilyen bő áruválaszték sem kielégítő. Igen sokan keresik a gombos női- és férfikardi- gánokat, női meleg bundanadrágot, női harisnyát, kordbársonyt. m Vj iskola Kelehián Kiskunfélegyháza a felszabadulás előtt mezőgazdasági jellegű város volt. A lakosság jórésze földműveléssel foglalkozott. Jelentősebb iparról nem beszélhettünk. A felszabadulás után, amikor, munkásosztályunk kezébe vette a hatalmat, a kommunista párt irányításával már a demokratikus átalakulás időszakában is komoly harcot folytatott a régi kizsákmányoló tőkések, falusi kulákok ellen. Pártunk és kormányunk a jobblét megteremtése érdekében már az első időkben hozzákezdett iparunk fejlesztéséhez, melynek eredményeképpen a mi városunkban négy jelentős üzem jött létre, mint a Bányászati Berendezések Gyára, a Kiskunfélegyházi Gépgyár, a Toliüzem —mely exportra is készít dísztoliakat — a gépállomás, mely mezőgazdaságunk nagymérvű fejlesztését segíti. Ezek az üzemek létrejöttükkel szükségessé tették azt, hogy a munkásosztályról városunk területén is fokozottabban gondoskodjunk, úgy kulturális, gazdasági, mint társadalmi vonatkozásban. A régi, piszkos piactér helyén ma gyönyörűen rendezett parkokban töltheti városunk munkássága szabadidejét. Körültekintő gondoskodással könnyítőnk az amúgyis nehéz lakás- problémákon. Elsősorban igyekszünk munkásosztályunk lakásszükségletét biztosítani. A megépített három darab háromemeletes modem épület, negyven- nyolc család részére biztosított kényelmes otthont. Községpolitikai tervünkben foglalkozunk az eddig ki nem használt és más célra használt épületek felkutatásával, s ezeket lakássa alakítjuk át. A lakások nagyrészét üzemi dolgozóink részére fogjuk biztosítani. Ez évben 50 lakást adunk át használatra. Munkásosztályunk kulturális igényeit igyekszünk kielégíteni azáltal is, hogy a járási kultúr- házban neves színészekkel műsorokat állítunk össze. Ezenkívül a járási könyvtár 15.000 kötet könyvvel szolgálja üzemi dolgozóink politikai, szépirodaimi, tudományos igényét. A járási kultúrházon kívül a Bányászati Berendezések Gyára és a Kiskunfélegyházi Gépgyár dolgozóinak modern téli és nyári színpaddal ellátott kultúrháza- kat biztosítottunk, ahol a szórakozási lehetőséget bővítettük. Tervbe vettük, hogy az újjá restaurált Hattyú-ház mögött nyári színpadot és nyári mozit létesítünk. Kormányunk támogatásával komoly beruházásokat eszközöltünk a közlekedés megjavítására. Ma már autóbuszok, — köztük több új, modern — szállítják a dolgozókat munkahelyükre, vagy a városba. A város munkásosztálya a munkás-paraszt szövetséget és annak megerősítését főfeladatának tekinti, -amit igazol az a tény, hogy városunk területén lévő termelőszövetkezeteinket patronálja. Munkás tanácstagjaink kis- gyűlcsek és egyéb rendezvények keretében felkeresik dolgozó parasztjainkat, megkérdezik okét, gondjaikat, bajaikat, javaslataikat a tanácshoz terjesztik elintézés végett. A Kiskunfélegyházi Gépgyár tavaly különböző mezőgazdasági gépeket gyártott dolgozó parasztságunknak. A munkás-paraszt szövetség elmélyítésén munkálkodnak üzemi kultúrcsoportjatnk, népnevelőink is. Felkeresik a tanyai iskolákat, gazdaköröket, ahol dolgozó parasztjainkat színvonalas műsorral szórakoztatják. Ezenkívül munkás-tanácstagjaink is sűrűn látogatják a gazdaköröket, ahol megvitatják a közös érdekeket szolgáló feladatokat. Ezt az áldozatos munkát a tanács nemcsak elismeri, hanem jutalmazza. Az elmúlt évben a Bányászati Berendezések Gyárához 200.000 forintos beruházással új járdát építtetett a tanács. A dolgozók ma inár por nélküli betonúton közlekednek üzemükhöz. Ez a munka korántsem fejeződött be* Ezévi községpolitikai tervünkben 9000 méter járdaépítés cs javítás szerepel a munkáslakta területeken. Nagy gondot fordítunk mun-> kásosztályunk áruellátására is. Az elmúlt években az üzemek« nél, üzemek környékén népből- tokát hoztunk létre, mely biztosítja a gyors áruellátást. Ter« melőszövetkezeteink a piáCOm standokat építenek, ahol koratavasztól késő őszig forgalomba hozzák a különféle áruféleségeket. A helyi vállalatok pedig megfelelő mennyiségű és minőségű cipővel, ruhával látják eí munkásságunkat. A bő választék érdekében ktsz-etnk az 1955-ös évben egy kiállítást rendeznek, ahol az új készítményeken kívül megmutatják, hogyan lehet takarékoskodni az általuk használt anyagféleségekkel. Beszélni kell még a Hazafias Népfront-bizottság segítő munkájáról. Az ő tevékenységük már eddig is kedvezően befolyásolta munkásosztályunk problémainak megoldását, igazságos elintézését. Mi az, amit még nem tudtunk megoldani, és a munkásosztály kért: a strandfürdő egészséges vízzel való ellátása. Ez évi várospolitikai tervben az egyéb nyereségrészesedésből igyekszünk a kérésnek eleget tenni. A városi tanács munkájában biztosítja a munkásosztály Vezetőszerepét és lehetővé teszi, hogy a munkás-paraszt szövetség, mely a proletárdiktatúra alapja és elengedhetetlen a szocializmus építésében, erősödjön, szilárduljon. Horváth Béla VB elnök, Kiskunfélegyháza. Versenyjelentés Drágszélről a vas- és műszaki bolt még csak három hónapos múltra tekint vissza, máris igen forgalmas. Havonta átlag 110.000 forint a bevéteil. Fekecs László boltvezető ad ízelítőt a vásárlási kedvről. Egy darab rögtörő boronát, egy darab szőlőprést, négy darab Verhjnorell szőlőpermetezőt, egy fürgedarálót, egy lószerszámot., húsz mákdarálót, három húsda-J rálót, két kerékpárt, gyermek és | felnőtt fürdőkádat, hat darab! villanyvasalót, öt darab villany- i rezsót, három darab rádiót, 15— ! 20 darab mosdótálat, egy szov-1 jet gyártmányú gramofon-táska- j gépet és még sokféle egyéb ház- j tartási cikket vittek el az üz- j létből a hónap első felében. A dolgozó parasztok az enyhe j idő beálltával, vagy két mázsái műtrágyát vásároltak. Rézgálic, | gyümölcsfaolaj és egyéb nő- ] vényvédőszer is bőven kapható. ] A boltvezető kérése: több rá- I diót, Kiss Bálimt-íéle magasnyo- I mású permetezőgépet, kerékpár- j alkatrészt, tűzhelyet küldjenek, i Alpáron ugyanúgy, mint a járás más I községeiben, nemcsak több ru- | hát, cipőt, mezőgazdasági kisgé- j pet vásárolnak, hanem többen j építkeznek is. Tavaly 400.000 téglát, 14.000 darab cserepet, egy vagon palatetőt, egy vagon fa- ] anyagot adott, el a földműves- ] szövetkezet. Jelenleg 11.000 tégla van a raktáron. Mész és cement is kapható. A faanyag, tetőcserép azonban nagyon kevés. Ezenkívül jut pénz arra is, hogy a szükséges műtrágyát vagy egyéb növényvédő szereket már most megvásárolják a falu dolgozó parasztjai. Január, 15-én 10 mázsa darabos rézgálic I fogyott el. Egy hét leforgása ! alatt 3 mázsa szuperfoszfát, pé- j tisó került ki a raktárból. Tiszakécskén igen nagy látogatottságnak örvend a textilszaküzlet, ahol a méterárutól a divat-, kötött-, rövidáruig minden kapható. — Piaci napon 1200—1500 vásárló •keresi fel az üzletet. JANUAR 31-ÉN veszik át a 360.000 forintos beruházással épült kelebiai kéttantermcs modern iskolát. Az iskola épületében igazgatói iroda is készült. Még a jövő héten ünnepélyesen átadják az új iskolát a kelebiai ifjúságnak. A „Petnehází-iigy” tanulságai Kedden bíróság eiéáii Petneházi Attila, a Bács-Kískun megyei Sütőipari Tröszt volt igazgatója és bűntársad. Nem köny- nyű minden indulat nélkül végiggondolni a bűnöknek azt a sorozatát, amelyet dolgozó népünk ellen elkövettek. Nehéz vállalkozás is volna ezeket mind papírra vetni. Ezért okulásul és tanulságul a leglényegesebbeket. ■ Nem tudni, hogy hol kez- “dődött. Talán ott, amikor simu- Slékony modora, álszerénysége és S leplezett karrierizmusa segít- S ségével Petneházi Attila a S Báes-Kiskun megyei Sütőipai • Vállalat igazgatója lett. Símulé- Skonysága még maradt, de sze■ rénysége kezdte áttörni gyenge «álarcát. Az addig szerény életű ■ember megváltozott. Nem hirte- ïlen, csali úgy módjával, ahogy • lassan kezdett sütkérezni .gaz■ gatói pozíciójának fényében és • kezdte megszokni, hogy most ■ már vállalatokat vezet, utasítá■ g sokat adhat. Úgy érezte, hogy az g igazgatói pozícióhoz már mél- gtatlan szerény viselkedése, szo- 5 líd életmódja. Egy beszélgetés ■ alkalmával a vállalat tüzelő- g anyagbeszerzője is úgy nyilat■ kozott: tisztában van azzal, hogy Jegy ilyen vállalat igazgatójának ■funkciójához méltóan reprezen■ tálni kell. És valahogy a tékoz- " ló, pazarló életmódba nagyvo- Snalúan belevetette t magát, de g hamar rájött arra, hogy az ilyen j életmód folytatásához nem bi■ zonyul elégségesnek igazgatói fi- gzetése. Nem mindjárt jött erre rá, hanem segítették a ráeszmélésben nőismerőseinek egyre gyarapodó kiadásai és az esténkénti »-szórakozások« emelkedő számlaösszegei is. Az egyre emelkedő »reprezentációs« költségek fedezésére kezdett ismerőseitől apránként kölcsönöket felvenni. Különösen előzékenynek bizonyult a hitelezésben Tóth József »az alpári bankár«, a vállalat »jólelkű« rőzsefelvá- sárlója. •— Jó és türelmes hitelezőnek bizonyult, mert legtöbbször nagylelkűen lemondott az adósság visszafizetéséről. A »reprezentatív életmód« kiadásainak fedezésére apránként »kölcsön adott« pénz Ï953 derekáig kitett már vagy 40.000 forintot. Honnan teremthette elő a rőzsefelvásárló ez,t a pénzt, hogy néha a »pénzzavarban« küzdő igazgatóját »csekély« 40.000 forinttal csak úgy kisegítheti? No, de nézzük csak szép sorjában. Tóth József már 1952 óta mint rőzsefelvásárló állandó összeköttetésben volt a sütőipari vállalatokkal, amelyeknek a kemencék fűtéséhez szükséges rozsét szállította. Mint rőzse- szállító ügynök működésének helyét kiterjesztette a megyében mindenüvé. A vállalatoknak szállított rozsét — jó üzletember lévén — mindig magasabb áron számlázta, mint az aznapi piaci ár. A tüzelőanyagot erdei ûrmértékbem vásárolta, amelyben 16 kéve volt, de vállalatoknak már normál űrmértékben — amelyben már csak 10 kéve volt — szállította le. így űrméterenként 6 kéve rozsét sajátított el, amelyet ismét eladott a vállalatnak. Ez a manipuláció Drágszélen több dolgozó paraszt tett vállalást a felszabadulás ünnepének tiszteletére. A vállalás teljesítésében jó példával járnak elől Bagó Ignác és Kovács Kálmán egyéni gazdák, akik már január első felében teljesítették egészévi hízóbejól jövedelmezett, ha csak figyelembe vesszük, hogy 1953 novemberétől 1954 augusztusáig közel 200.000 kéve rozsét szállított le és az ebből származó többszázezer forintos haszonból aztán könnyen kisegíthette igazgatójának pénzzavarait. Petne- házi igazgató a juttatások viszonzásául biztosította Tóth Józsefet, hogy a vállalat részéről ellenőrzéstől nem kell tartania, sőt amikor pénzügyileg nehézségbe nitközött a rőzseügyíetek lebonyolítása, segítséget nyújtott a Kecskeméti Háziipari Szövetkezetnél való elhelyezkedésben és a rőzsefelvásárló részleg megszervezésében. Tóth Józsefet a szövetkezetnél biztosított haszon nem elégítette ki, hanem egykettőre kilépett a szövekezetből és megalakította »a Kecskeméti Tüzelőanyagfeldnlgozó Munkások Munkaközösségét« — természetesen a munkaiközösségnek csak egyedül ő volt a tagja. így aztán már zavartalanul szállíthatta a sütőipari vállalatoknak a rőzsét és nem volt akadálya annak, hogy a vállalat a pénzt most már a »munkaközösségnek« folyósíthassa. Ez az elgondolás igen »jövedelmezőnek« bizonyult, mert rövid időn belül 85.000 forint hasznot biztosított a »munkaközösség« szervezőinek Dr. Szentlrmal Sándor, a vállalat főkönyvelője is észrevette, hogy igazgatója, Petneházi, nagylábon él, költekezik, jogtalanul vesz fel útielszámolásokat és anyagi kapcsolatban van Tóth József rőzsefe!vásárlóiak Hogy ű is bekapcsolódhasson a pénzszerzésbe, zsaroláshoz folyamodott Bejelentette Petneházi igazgatónak, hpgy Tóth József üzleti könyveit ős számlált felül adásukat. Egészévi tojásbeadásának teljesítésére 63 dolgozó paraszt vállalJzozott az ünnep tiszteletére. Eddig már többek között Bagó Gergely, Rideg Ignác és Pécsi Albert teljesítették vállalásukat, Pécsi Albert egészévi baromfibeadását teljesítettéi fogja vizsgálni, mert úgy látja, hogy Tóth József meglopja a vállalatot. Petneházi féltve kapcsolatait, figyelmeztette dr. Szentirmait, hogy hagyjon ici ezzel a tervvel és hajlandó őt is bevonni a rőzseüzletbe. Az üzlet a »nagystílű« főkönyvelőnek is rövid Időn belül 80.000 forint hasznot hozott, Közben Petneházi Attila rövidebb időre eltávozott a vállalattól. Ekkor dr*. Szentirmai Sándor főkönyvelő vette át lényegében a vállalat vezetését. A Tóth-féle rőzseügyíetek sikereit látva, önálló üzlet lebonyolításához kezdett. Most már a társak kikapcsolásával, mint a vállalat főkönyvelője, ő maga vásárolta fel a megyében a vállalatok számáré a rőzsét. A termelőkkel üres lapokat íratott alá, amelyeket később töltött ki. Ez a csalás rövid idő alatt 40.000 forint »jövedelemhez« juttatta. Hogy üzelmeimek nyomát eltüntethesse, felhasználta azt a körülményt, hogy a Bács-Kiskun megyei Sütőipari Vállalatot közben átszervezték trösztté cs őt bízták meg a vállalat felszámolásával. Ilyen minőségű megbízatását felhasználta arra, hogy hamis jegyzőkönyvek gyártásával eltüntesse az önálló rőzseügyle- teiből fakadó leltárhiányokat. Miután úgy gondolta, most már eddigi üzelineik nyomait eltüntette, — »nagystílű« ember lévén —, újabb nagyobb üzlet- lehetőségeken törte a fejét. A lehetőség memsokáig váratott magára. A tröszt levelet kapott dr. Kovács László tamaleleszi rőzseügynöktől, amelyben ajánlkozott rőzseszállításra. Dr. Szent- irmai jó üzletet szimatolt és az üzlet megbeszélésének színhelyét Budapest egyik éttermét jc1
