Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-22 / 18. szám
A bácsalmási járás termelőszövetkezetei több ipari növényt termesztenek és több állatot tenyésztenek az idén rGupusztaiatok etjtj üzemi szemináriumról A szeminárium félórával később kezdődött, ez egyszer kivételesen á propagandista hibájából. Ó késett. Mondhatom, régen vettem részt áyen vontatott vttárnferites, jórészt csak a tartalékok bői élő foglalkozáson a Kinizsi Konzervgyárban. Toricska elvtárs, az előadó, meg sé tudnám számoini, hányszor mondotta fel! — Nos, tagiáljuk tovább. Mi volt még? — Olyan eívtársakát szeretnék hallani* akik eddig még heni beszéltek. — Toricska elviére minden feltett kérdése egyszerű, világos és érthető volt, mégis elég gyakran kellelt ismételnie: — Talán úgy tenném fel a kérdést... Igen. Kérdés, rövid felelet, bólintó egyetértés, hallgatás, majd újra kérdés, újra felelet, bólintó egyetértés, hallgatás és ez így, ilyen vontatottan ment több mint két órán keresztül. Keresni kezdtem, vajon mi lehet ennek az Oka? — És nem volt nehéz megtalálni. Jegyezni — kivéve Dúdásné elvtársitól, — nem jegyzett senki, Többekből még füzetét se láttam. Folytathatnám még a hiányosságok felsorolását, de nem tfeskéirt* hiszen éppen az volt a szeminárium pozitívuma és hozzáteszem, á javulás jelé, hogy a vezető és a hallgatók mondották el a foglalkozások értékelésénél azt, amit én Vetnék papírra, 8 enftek lényege a következő: Toricska eivtárs, a propagandista elismerte, íogy a szeminárium hallgatóitól liefli kérte számon, hogy miért nem jegyzetelik az előadást és az irodalmat, pedig — és erre példa volt már — ha jegyzeteltek és egyszer-kétszer elolvasták az anyagot, feltétlen tudtak válaszolni a kérdésekre és ami a leglényegesebb, vitatkoztak az anyagon, — a Vita pedig a szeminárium lelke, lényege és éltető ereje. A hallgatók megértették, hogy nem lehet csak a tartalékokból élni. Az anyagot meg kell tanulni. A tanulásnak pedig szerves része a jegyzetkészítés, mert enélkül az anyag alapos átvétele el sem képzelhető. Milyen egyszerű ezt leírni, hiszen már végeredmény. De ahhoz, hogy ez a szó »megértették« tartalommal telt meg, közel egyórás vita kellett. Sokan panaszkodtak* »érveltek« s igyekeztek védeni a »maguk igazát«, ami szerint a jegyzetkészítéshez egyikük már öreg, a másiknak nem megy, no meg sok időt Vesz el a tanulástól, stb. Toricska elvtárs is mondta á magáét, csakhogy az ő szavaiban másképp hangzott á hallgatók által annyit elinendeti »nem« szócska. — Á jegyzetkészítés nem időt vesz el a tanulástól — érvelt Toricska élvtárs •—, hanem időt takarít meg és éppen döntő biztosíléka a tanulás eredményességének. A figyelmes jegyzetkészítés önálló gondolkozásra nevel és fejleszti kritikai érzékünket. Aitu késztet minden hallgatót, hogy az olvasottakat mérlegelje, a lényeget keresse az anyagban és azt jegyezze ki belőle. — HigyjSk el, elvtársak — folytatta később —, á jegyzetkészítés alaposabbá teszi tanulásukat. Hiszéii akt jegyzetel, az nem csupán az anyagot futja át, hanem gondolkozik, saját szavaival rögzíti a lényeget, és ez marad meg legjobban, legtovább emlékezetünkben. Éppen ezért a jegyzetkészítés nem felesleges sallang, vagy megterhelés, ami »sok időt vesz el a tanulástól«, hanem az alapos, lényegre törő tanulás feltétele, döntő része és elengedhetetlen kelléke. Szó szót követett, és a hosszú évek propagandista gyakorlatának 'meggyőző érveire épült hang nem maradt hatástalan. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a szeminárium egyik legöregebb tagjának, Székely elvtársnak beismerése: ' — Hiába, öreg lakatos vagyok már, nem igen áll kezem a tolira. Nehezemre esik az írás, de jegyzetelni kell, hem lehet csak a tartalékokból élni. Sándor A kétszeres gazdagság egyik titka. Alt Hallottam. hogy a bajaiak közül többén úgy véleked- lék, kétszer gazdagabbak, mint a kecskemétiek. Kíváncsi voltam, miért? így jutottam el Hajára, hogy kikutassam, mi lehet ennek a véleménynek az alapja. Nem volt könnyű dolog, de sikerült. Az egyik üzemi dolgozó (nevét nem mondta meg) kisétált velem a Sugovica partjara, közvetlen a Gázgyár tőszomszédságához. Megálltunk s nézelődtünk. Égyszeresak megszólalt a kísérőm: ime a mi gazdagságunk, s élőbb a vízre, majd egy félfordulatot véve, a Gázgyárra mutatott. Mielőtt felocsúdtam volna, kísérőm tovább folytatta. — Hát, akkor látogassa meg a gyárunkat. Én sietek. Elbúcsúztunk. Húsz-huszonöt lépés után már a gyár bejáratánál Csengettem. Vajon, hogy szolgálja* miképpen teszi kellemessé az életet a bajai dolgozóiénak ez a kis üzem? Nem is gondolná az ember, 86 évvel dicsekszenek az épületek és a berendézés egy része. A régi világban a városi középosztály és a kulúkság kényelmét szolgálta. De azóta nagyot fordult a világ. Térkép Tan előttünk, mecsővezeték lehetővé teszi, hogy a szentistváni kerületben is több dolgozó jusson gázhoz a csőhálózat fejlesztése nyomén, ,V küuílíc/i fontok állomás Deák Ferenc és Beloiannisz utca, ahol 711 folyóméter cső lefektetésével biztosították a kórház fűtését, a betegek fü.- detését* a sterilizálást stb. ICzen- Kívül lehetséges még a gázszolgáltatásba magánlakásokat is bekapcsolni* — lia van rá jelentkező. Erre a vezetékre még rákapcsoltak egy 150 folyóméter hosszú csővezetéket, mely ftó- kusvárus dolgozóinak gázellátását biztosítja á föcsőről. Bokányi Dezső utcában 60 fogyasztót kapcsolnák be, ha többed jelentkeznek, akkor többet. A kedves, fiatal igazgató a jövőről, a tervekről is tájékoztat. — Február 28-ig a tartalék kemence felújításával lobbá tesszük a gázellátást. 1956-ban egy 5000 köbméteres gáztárolót építünk. És éz megoldja a várce gázellátását? — Ezt nem mondhatom. Jelenleg is 140 százalékos túlterheléssel dolgozunk. Kicsi a tisztítóberendezés, a fogyasztás pedig nő. Segítség kellene, mégpedig forintban, egy darab kám- rás kemence beállításával, melyhez még két tartalék kamrát kell építeni. \mJjiih ! tm. valóban kincset ér* jogosán büszkék rá. Fejlesszék és törekedjenek arra, hogy még löbb családot örvendeztessen. V. K, Agráí-sjtakbör alakult Kalocsán Kalocsán á Szovjet Mezőgazdasági Kiállításon látottakról való beszámoló Után létrejött egy úgynevezett agí-úr-szákkör, amely munkájával azon Igyekszik, hogy a járás dolgozó parasztságának minél nagyobb segítséget juttasson közvetett úton. Az agrár-szakkör a járás legjobb szakembereit, agronó- musait, állatorvosait egyesíti magába. A szakkör fontos célkitűzése, segíteni a fiatal agronómusok gyakorlati tapasztalatainak a szélesítését. ■ÉriaiiaunaiMiiiiiiNtiaiitliit A BÁCSALMÁSI járás termelőszövetkezeteinek termelési terveit értékelve megáilapí’hatjuk, hogy a tavalyihoz képest sok a fejlődés. A tervkészítés ma már központi problémája termelőszövetkezeteink tagságának. Elsősorban azért, mert a tagságot bevonják á tervkészítésbe, a terveket közgyűlésen megvitatják, ahol valamennyien javaslatokkal és szaktanácsokkal fejezik ki érdekeltségükét. Érzik, hogy valóban tulajdonosai a közös gazdaságnak és a jó gazda gondosságával terveznek. Nagy mértékben hozzájárul a tervkészítés helyes elkészítéséhez az is, hogy mar most megalakítják a tiiunkaSZérVézfeíeket, átadják a brigádóknak és munkacsapatoknak a területeket* valamim a gazdasági felszereléseket. AZ EDDIG elkészült tervek azt bizonyítják, hogy járásunk termelőszövetkezetei rátértek a nagyobb jövedelmet biztosító állattenyésztésre, továbbá több ipari növény termelésére kötöttek szerződést, melynek nyomán sok kedvezményben részesül a tagság. Többek között igen kedvéit szerződéses növény a cukorrépa, a rostkender, a dohány, valamint a különböző kertészeti növények. A Bácsalmási Lenin Termelőszövetkezet már alakulásától kezdve állandóan (kivéve, mikor elemi károk érték), 100 százalékban teljesíti termelési tervét. Éppen ennélfogva, minden gazdasági évet mérlegtöbblettel zárt, Eredményeit főként annak köszönheti, hogy nagy gondot fordít az állattenyésztésre, Már Í949-bén, az alakulás évében saját erőből 56 süldőt vásárolt. Ugyancsak az első gazdasági évben már ipari növények termesztésével (főleg dohánnyal ég kertészettel) foglalkozott a tagság. Az idei tervük szerint pénzbeli részesedésük egy munkaegységre 18 forint lesz, ehhez hozzászámítva a várható prémiumot, több min' 22 forintra számíthatnak munkaegységenként és ehhez jön még a természetbeni ©sztaiék. A bácsalmási Lenin Tvrmelőtzövetkezet példájiit számos termelőszövetkezet követi. A Madaras: Dózsa Tsz tagsága munkaegységenként 16 forint készpénzre számít a terv szerint, ehhez jön a prémium és a természetbeni járandóság. Üsz- szesen a kettőt együttvéve mintegy 30—32 forint jut egy munkaegységre. Ezt az állattenyésztés minőségének és mennyiségének növelésével éri majd el. Főleg a sertéshízlulásra térnek át. Ezenkívül termelnek 15 hold cukorrépát és 25 hold kendert. EZEÏv A PÉLDÁK bizonyítják, hagy termelőszövetkezeteink mindinkább fejlődnek, igyekeznek nagyobb eredményeket elérni és egyre megelégedettebo szövetkezeti tagokkal találkozhatunk majd járásunk területér). László József, Bácsalmás, járási tanács VB. tsz cSópórtveZétö. ■ wOMmn A közös munka gyümölcse Január 26-án lesz Madarason à kultúrház műszaki átadása.- A kultúrház újjáépítéséhez és gondnoki lakás létesítéséhez 35.(100 forintot biztosítottak. A község vezetősége a népfront-bizottsággal együttműködve minden erőt megmozgatott, hogy a rendelkezésre álló kis összeg ellenére is korszerű kultúrházat létesítsen. A közös munka, a közös összefogás létrehozott egy 95.000 forintos értékű kultúrházat. A kultúrhúzban a szakköröknek külön helyiségük van, egymás működését nem zavarják. A színpadot ügyesén építették, mert nyáron szabadtéri előadásokat is tarthatnak, s nerti keli fülledt, meleg helyen szorongva végignézni egy-egy előadást. Ezt úgy oldották meg, hogy a színpad udvarra eső oldala spanyolfal, amit nyáron kiemelhetnek. Ügyesen építették azért is, niett az egész színpadot fél óra alatt szétszedhetik és kihord hálják, ezzel meg a táhchfelyiséget nagyöbbíthatják, A szép együttműködés nemcsak á kultüiház építésénél nyilvánul meg, hanem évtizedes kívánságukat valósították meg. amikor á kéttantefmes tanyai iskolát felépítették. Múlt év decemberében kapott à község 82.000 forintot azzal, hogy még a/ 1954-cs évbeh fel kell használni. Persze a dolgos kezek ekkor sem maradtak tétién. A község egyénileg dolgozó parasztsága, a termelőszövetkezet tágjaival és a gépállomás dolgozóival egyíit! alig 30 nap alatt felépítették a tűzfal nélküli, piroscserepes, sátortetős iskolát. A közös munka értéke 40—43.000 forintra tehető. A tanítás már folyik áz új iskolában és a tanyai gyerekeknek nem kell több kilómétert megtenni rossz időben a községi iskoláig. iyén minden utca és minden ház fel van tüntetve. A Drescher Ede utcával kezdjük. Tavaly az íttlakók kérésére két kilométernyi csővezetéket fektettek le s ezzel mód flyilt 60 lakás gázellátására. Eddig már 15 lakást kapcsoltak be a gázszolgáltatásba, a többi helyen — időpont meghatározástól függetlenül — folyik a szerelési munka. innen a Felsővárosba visz útikalauzunk. A Dózsa György utcában 564 folyóméter 130 ccn- dmétér átmérőjű Cső lefektetésévé! a félsővárost dolgozók jobb gázellátását biztosították. Ea a fásiijak a kiskőrösi Gépállomást A Kiskőrösi Gépállomás ágro- nóm usai sok segítséget nyújtanak a termelőszövetkezeteknek * tervkészítésnél. A tervkészítés befejezésével a szakmai tanulás mellett elhatározták, hogy a gépállomáson {ásítanak. Már 230 darab háromtól-négyéves fát ültettek el az enyhe napokon. A gépállomás botárat és az utak mentét fásitották. A* a tervük, hogy tavaszig még 200 darab fát ültetnek cl. Ezzel akarják szebbé tenni a gépállomás környékét. A felidézett borzalmak ein- léke megmerevítette arcvonásait. A visszaemlékezés nyugtalanná telte az idős, olajosruhás, alacsonytermétű lakatost. Szávái nyomán a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár hegesztőműhelyének falai kitárullak, messzi országutak végtelenbe kígyózó szalagját láttuk képzeletünk mozivásznán s rajtuk végtelen sorba menetelő, elcsigázott, elnyomorgott embereket. Mellettük szürke egyenruhás, géppisztolyos katonák, nyakukban kiflialakú, csillogó fémlapot viselő tábori csendőrök, önmagukból kivetkőzött, ordítozó alakok terelgetlek a csapatot. Székely József is ott menetelt ebben a sorban, amikor a fasiszta kísértet sötétségbe burkolta az egész lángoló Európái. Kelet felöl ágyúk morajló ép* zengése, reszketléttc a levegői. Repülőgépek köröztek a fejük fölött. Előlük menekülve gyakran kellett lehasalni az itimentt fák tövébe és várni, tnikor vonulnák el a. vijjogó gépmadarak. .Hódmezővásárhely, Nyergesújfalu elnléke rémlik fel most ezen a csikorgó téli napon. A munkásszázadok hatóim induló, napi vergődésének el nem hál- iváiivodó percei, az emberiség Emlékezés a pokol tornácára minden látszatától is megfosztott páriák görnyedt álákjtií idéződnek fel. Székely József, aki gyermekkorúbán a lákatosmes- terséget tanulta és aki a nép érdekében kora gyermekségétől harcolt, már 1920-ban megismerte a Tanács Köztársaság vérbefolytása, a szabadság hajnala után leövetkező sötét éjszaka idején, mit jelént az, kommunistának leírni. ■ szegedi munkásszázad- batl robotolt 1920-ban. Árkokat ástak, téglát hordtak, kőművesmunkát végezlek, majd mikor megszabadult, kétizben kellett, menekülnie és elbujdosnia riéijas ívánék embervadási bandája elöl. Emlékszik, egyszer úgy menekült, hogy egy palánkon vetette ál magát a; a túlsó pillanatban. Másik alkalommal a Ííisnylfi erdő bokraiban In pulva várta, amíg elvonulnak ezek azt »űri bitangok*, akiknek a mozdulatai, vérszomjas rikol- tozàsûi annyira, hasonlítottak azokhoz a később megismert német hitleri katonáknak izgatott, emberpusztító dühéhez. Es Székely József, mini ölt flip ezer becsületes, hazáját szerető dolgozó, a második világháború poklában u munkásszázad ein- bernyomoritó szörnyűségei között menetelt nyugat felé, hogy ott végezze el az életét, ahol millió és millió olasz, osztrák, francia, zsidó. magyar, orosz, ukrán az auschwitzi, u bergen- belseni, maútháuseni haláltáborok valamelyikében. Székely Józsefhez könyörületes volt a sors, nem lépte ál áz Ország halárál, mért egy cmlé- kézetés napon, 1914 karácsony második napján délután négy órakor a Vörös Hadsereg fölszabadította. Elűzte rab tartóit, a hideg számításból gyilkoló csendőröket és szabaddá telte. /liest ujjait számlálgálja, a ■ veszteséget, amely csa latiját érte. Tizenkilenc közeli hozzátartozója vált az embertelenség, a fasizmus áldozatává. Édesanyja Auschwitzba ke rült. Nővére látta a haldiát. Amikor a vagonból kírángattdk az ÍjS egyenruhás őrök a magával tehetetlen, beteg öregasz- szony, a. feje összezúzódott a síneken. A táborba már haltán villák be. Ott léke halálát az édesapja is, és sógorai és testvérei is. Rokonai, a család jói ismert, szeretett tágjai közül tizenkilencen nem jöttek vissza. Nyergésújfaluii még látta a nővérét a munkahelyük előtt elvo- íliilö deportáltak soraiban. De hogy tudott volna rajta segíteni, mikor az ő életé is alig pislákolt Nem lehetett tudni, melyik pillanatbán oltja ki az a vér- sZömlyás nagyhatalom, amelyet úgy hívták; fasizmus. Qzékcly József kiszabad uU » ^ o pokol tornácából és aggódva hallja, hogy ugyanazok a pattogó vezényszavak, ugyanazok a dübörgő lépések hatéán- nak fel valahol Nyugat-Német* országban. Az európai hatalmak egy része most arról tárgyak hogy lehetne feléleszteni, újból a fasiszta hadi gépezetet, hogyan lehelne elindítani újból a, csuka- szürke egyenruhás áradatot a civilizáció, az emberi életek ellen. És Székely JôçsCf* ák>, Vi" glgjárta az élet tó Hold ját és ismeri. sok millió társával együtt a. fasiszta őrület rémségét, tudja, hogy tut ő szJiVáiva.1. e.gyidóben százmilliók tiltakoznak a pysz- Utó fenevádak felélesztése ellen. Tudja azt is, hogy ez a harc nem lehet eredmény felen.
