Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-19 / 15. szám
Egy áj község életéből 'Már most készüljünk fel a tavaszi vetésre TIarkakötüny néhány évvel ezelőtt szétszórt tanyákból álló puszta volt. A felszabadulás után 19!) dolgozó jutott földhöz, akik becsületes, jó munkával járulnak hozzá a község fejlődéséhez. A puszta 1949-ig Vrónaifalvához, a mai Tázlárltoz tartozott. A dolgozóknak 15—16 kilóméiért kellett gyalogoltunk, vagy kocsival megtenniük, hogy ügyes-balos dolgaikat elintézzék. 1949-ben lelt Önálló község a pusztából. A dolgozók állami hozzájárulással, fáradhatatlan társadalmi munkával, a Szatmári-féle uradalom helyén új községházát építettek■ Ez jelenleg is a község vezetőségének székhelye, tanácsháza. Abban az időben csak két ház volt ezen a területen, az is az uradalom maradványa. Olyan ember, aki régen járt erre, nem ismerne erre a vidékre. Ma már rendezett utcákat alkot a néhány év alatf épült 52 családi ház. Egy modern kéttanter- mes iskola is épült, két nevelői lakás létesült. Van szövetkezeti boltja a községnek. Mindez hirdeti a volt puszta lakóinak, a jelenlegi községnek megváltozott életét. Az eddig elért eredmények mellett még igen sok tennivaló van. Ilyenek a villany bevezetése, kultúrház, mozi létesítése és így tovább. Az idén sok mindent megvalósítanak a község csinosítása, fejlesztése érdekében. A község járdáit társadalmi munkával hozzák rendbe. A tanácsháza előtti piactérnek kijelölt területet feltöltik. A munkát máris megkezdték* március végéig be is akarják fejezni. Rendbehozzák a vasútvonallal pórimra- I mosan a Tajó felé vezető dűlőúlat, ezenkívül a Kölöny felé vezető út és a bodoglári út község területére jutó szakaszát. A dolgozók joygs panaszait fogják orvosolni azzal, hogy a csatornán lévő három hidal kijavítják, amelyeken nem elég biztonságos a közlekedés. A községben egyre növekszik a termelési kedv a júniusi határozat óta. A dolgozó parasztok az idén S hold szőlőt és két hold gyümölcsöst telepítenek. Torma Mihály egy hold szőlő telepítésére az előkészítő munkákat meg is kezdte. A termelőszövetkezetek az idén öt hold szőlőt, öt hold gyümölcsöst és öt hold erdőt telepítenek. A Vörös Csillag Termelőszövetkezetben most fordítanak géppel három hold szőlő alá. A gyümölcsösök telepítésére a terv szerint 10.000 darab vegyescsemetét használnak fel. Van elgondolás a belterületek, az utcák és a piactér fásítására. Erre a célra 2000 darab facsemetét kapnak díjtalanul az Erdőgazdaságtól. Nagyon komoly gondot fordítanak az állat- tenyésztés fejlesztésére is. Növelik minden fajtánál a törzskönyvezettek számát és ezekből választják ki a. megfelelő tenyésztörzseket. A községi tanács a gondozására bízott apaállatokat még az év elején kicseréli fiatal, fajtiszta jószágokra. Mindezeket a terveket, amelyek a község továbbfejlesztését szolgálják, a lakosság segítségével valósítják meg. Ahogy kiszámították, mintegy 70.000 forint értékű társadalmi munkát fognak végezni. It, J. Kecskemét vízellátásának javulásáról Az élet fenntartásihoz a .levegőn és táplálkozáson hívül nélkülözhetetlen a víz. Egész- ségi szempontból nem mindegy tehát, hogy milyen vizet iszunk. Ha nem megfelelő a víz összetétele, nem tartalmaz elegendő mennyiségű sókat, ásványokat, különböző betegségek léphetnek fel. Kecskeméten igen rossz volt a vízellátás a háború előtt. Mindössze 38 mélyfúrású, szívónyomó kútja volt. A város vízellátás szempontjából a felszabadulás óta igen sokat fejlődött és különösen az új kormányhatározatok megvalósítása érezteti kedvezően hatosát. Csak 1954-ben 8 kilométer hosszú vízvezető hálózatot épített a Víz- Csatornamű és Fürdő Vállalat. Hétszáz méteres fővezetéket létesített a Kmucz körúton, GűO méter hosszú vezetéket kapott a Székelytelep, a lCerkápoíy utca 17 lakóházát is bekapcsolták a hálózatba. Emellett a vízszegény városrészekben tíz helyen szereltek fel hálózati kutat, többek között a Itávágy téren, a Szultán, a Nap utcában, a Szegedi és Kinizsi utca sarkán . A vállalat négy év alatt ősz- szesen 498 bekötést és mintegy 20—24 kilométeres hálózatépítést végzett, Ebben az évben pedig 21 kutat köt be. Ezzel háromszor olyan jó lesz Kecskemét vízellátása, mint volt a háború előtt. Már megkezdték a Szegedi úti gépállomáshoz vezető hálózat földmunkáit. A szakasz hosz- sza 1300 méter, 80 munkanapot vesz igénybe 230.000 forintos költséggel. Ügy tervezik, hogy március 31-re már a gépállomás is. bekapcsolódhat a hálózatba. Távolabbi tervük az, hogy a déli körvezetéket is kiépítik 2 kilométer hosszúságban félmilliós költséggel. Ezzel párhuzamosan a város déli vízszegény részét is bekapcsolják. Kutat kap többek között Mária város négy helyen, Rendőrfalu két helyen. A rendörfalusi részen a 2. számú téglagyárig vezetik a vizet, s a nyár folyamán el is készül. MOST EöV ÉVE aggódva lestük földjeinket: hogyan csíráznak, hogyan kelnek az ősszel vetett magok. Akkor nem volt biztató a helyzet, de most elmondhatjuk, hogy a kedvező időjárás és pszi vetéseink biztató reményekkel kecsegtetnek bennünket. A megyei tanács ter- mésbecslőinek nyilatkozata szerint az 1954 őszén elvetett őszibúzák kelése és fejlődése sokkal jobb, mint az előző évben. A jól kelt őszibúzák aránya az elmúlt évihez képest 34 százalékkal magasabb, a gyenge kelésé őszibúzák aránya 32 százalékkal alacsonyabb, mint az elmíjlt év hasonló időszakában. Hasonló, de még biztatóbb a helyzet a rozs és az ősziárpa ve- ternányéknél. Talán kicsit elhamarkodottnak tűnik ilyen korán átlagterméseket tervezni, de további kedvező időjárás esetén őszibúzából például 60—70 százalékkal magasabb termést várhatunk, mint amennyi az elmúlt évben volt. ŐSZI VETÉSEINK szépen fejlődnek, de nem árt mármost gondosan felkészülni a tavaszi vetésekre. Megyénkben a lava- szibúza vetőmagszükséglet felmérése máris folyik és a járási tanácsok fóagronómusai január 18-ig összegezik és jelentig felettes szervüknek a járásúkban Itövítik a halasi járási kórház szülészeti osztályát A kiskunhalasi járás legnagyobb egészségügyi intézménye, a járási kórház egyre bővül, fejlődik. Az elmúlt év utolsó negyedében elkészült a tüdőosztály központi fűtése, mintegy 40.000 forintos költséggel. Újat szereltek az elavult szennyvíz-szivattyú helyébe is. Sikerült beszerezni egy áramfejlesztőkészüléket, amely hálózati áramzavar esetén nem biztosítja ugyan a kórház teljes áramszükségletét, de a műtő világítását és vízellátását igen. Több, mint 350.000 forintot kapott a kórház orvosi műszerek beszerzésére, egyén felszerelési tárgyakra, textíliákra. Az idén megvalósításra váró számos terv között szerepel elsősorban a szülészeti osztály bővítése. Ezt a forgalom nagyarányú növekedése sürgeti. Ugyanis amíg 1951-ben mindössze 280 volt a kórházi szülések száma, — addig tavaly már 839 új honpolgár látott napvilágot a szülészeti osztályon. Az idei tervek között szerepel a gyermekosztály külön röntgenkészülékkel való felszerelése is. Egy új tag a 14 közül. A Tuséi Lénia Tsz-nek komoly hire van a környéken. 889 holdon 40 tag gazdálkodott az elmúlt gazdasági évben és most utólag elmondhatjuk, hogy szép eredménnyel. A termés nem volt ugyan a legjobb, de mikor betakarították, mégis minden tag megtalálta számítását. Január derekán járunk. A .üepin Tsz szerényen lapul a tassi határban, dacol a széllé., havas esővel. A földek kihaltak, csak egy-egy eltévedt ember jár errefelé és küzködik a térd ígérő párral. Odakint ítéletidő, de a barátságos otthonokban vígan pattog a tűz, fortyog az étel. Egy szobában —■ az irodában — nevotgélő, me- sélgetQ asszonyok, lányok foltozzák a kilyukadt zsákokat, kötik a melegágy; takarókat. A szépen gondozott istálló felől megelégedetten bőg a 18 tehén, jónéhány borjú, türelmetlenül kalapál lábával az öt pár egészséges !q. A tizennyolc anyadisznó nehéz röfpgéssel szedegeti a magot, 3 102 gertép pedig vidám sivalkodással lopja a délelőttöt. A karám felől 357 juh türelmetlen bégetése baU hk, a baromfiak ólja felől libák, pulykák rikácsolása töri meg a tanyai csendet. Mint szorgalmas, derék dolgozókat emlegetik a Lenin tagságát kpzségszerte, Munkaszeretetük. dolgozniakarásuknak szép eredménye, hogy puvemberig a földekről betakarították még az utolsó kukorioakórót is. Az őszi munkákkal nem . késlekedtek, november }0-ig 150 hold elvetve várta a telet, . * Két csaltál kivételével ott élnek mindannyian a határban. A régi kastély ódon csendjét gyermekkacaj veri fel, a szép nagy szobákban egyszerű családok élik megelégedett, boldog nupjaikat. Iiyen környezetbe, ilyen egészséges, szépen fejlődő szövetkezetbe érkezett alig nyolc napja a fiatal Lajvort János kis családjával. Győrladamérból hozta a vonat szerényes motyójukkal új otthonába. Most a szövetkezet irodájában az egyetlen írógép összecsavarodott szalagját igazgatja nagy szakértelemmel. Postás volt, táv- irász, a géphez szoktak ujjal. 25 éves, magas, derék ember. Barna nyílt arcán nypma sincs a bizonytalanságnak. Ügy beszélget, magyaráz, úgy tcsz-vesz, mintha ősrégi tagja volna ennek a csoportnak. Szeme a távolba mered, rekedtes hangjával meséli az indítékot, amely őt, a szigetközit ide hozta a Duna—Tisza közé. — Postás voltam, de a szabadságom alatt mindig aratással kerestem a család kenyérrevalóját. Szükség volt rá, kilencen voltunk gyerekek odahaza. S aztán, mikor megnősültem, Uiscsaládomnuk ' szereztem így jobb falatokut. Nem is panaszkodom, éltünk mj szépen egészen nyár derekáig. ■— gosem felejtem el — mopd- ja borús szemmel —, akkor is szabadságon voltam. Győrújfa- iipi Pintér gazda kilenc hold gabonáját arattam. Tudtuk, hogy árad a Duna, de hogy ilyen dühödt lesz, nem gondoltuk, Reggel beálltunk a sorba és a gazda dehogy is mondta meg, hogy kidobolták, — mindenki hagyja el a környékei. Estig hét holdról learattuk a kenyérnek valót, aztán mentünk haza. De már nem volt hova. Győrladamér házainak ablakain ömlött be a piszkos, haragos dunai hullám. Ügy indultam el feleségem s kislányom megkeresésére. — Visszament az ár, vertfaló kis otthonomból nem maradt semmi. Úgy maradtunk, mint az ég madarai. Aztán határoztuk el feleségemmel, hogy belépünk valamilyen csoportba. Megírtuk elhatározásunkat apósomnak, aki itt a Lenin tagja, aztán ö csalogatott erre a vidékre, Irt az itteni állapotokról, munkáról, így jöttünk ide. Persze ebben nagy szerepe volt feleségemnek is, az ö szive nagyon haza húzta. A 22 éves szőke fiatalasszony szeme huncutul csillog zsákvarrás közben. Jól érzi magát uj otthonában. Szép, padlós szobakonyha most birodalmuk, a legszükségesebb bútordarabok mar megvannak, egy hold háztáji, a szövetkezetből jó friss tej a másfél éves Erzsikének. HazujüU gyermekkorának színhelyére. — Egy licte vagyunk »itthon« — mondja Lajvort János. — Nekem ugyan még szokatlan, de a körülmények megfelelnek. Tetszik a tagság is, barátságos, szorgalmas emberek. Feltalálóin majd ép is magam ezen az uj munkahelyen. Ja, az óm! —■ Csillan fel a szeme. — Dolgoz? tam is már. Silógödröt bontottam, még itt van a nyoma ,— és restelkedve mutatja a három árulkodó . vérhólyagot a tenyerén. — Még szokatlan, de mire itt a tavasz, hozzáedzem. Mert van itt télen is munka bőven. Ma ítéletidő van, azért ülünk idebent, egyébként már a melegágyakhoz is komolyan hozzáláttunk. Mert lesz ám itt ta? vasszal nyolc hold szép kertészet. Trágyát is hordunk, magot rostálunk, morzsoljuk a kukoricát. — Szavaiból kicsendül, hogy szívvel-lólelckel tagja már ennek a kollektívának. A tervekről úgy fonja a szót, mintha már születésüknek is részese lenne, nemcsak megvalósításuknak. Egy taggal és egy munkatag- gyl szaporodott Lajvort János családjával a Tassi Lenin Tsz, de ők már a tizennegyedikek ebben az új gazdasági évben. ?— Jól kezdődött ez az esztendő: saját erőből munkaegységenként 10 forint előleget osztottak máris a tagságnak. Kiút süvöltve roliau a kopasz mezőn a téli orkán, bent meleg szobákban tavaszvárón beszélget, barátkozik a Lenin Tsz tagsága. Üjak ismerkednek, régiek mesélnek a nehézségekről, kudarcokról és a sok szép sikerről, amit hat év óta elértek. Mire elperegnek a tél napjai, az egész tagság, mint régi jóbarát, egyemberként foghatja meg a munka boldogabb végét, kezdheti meg a tavaszi munkák nehéz, de életet, kenyeretadó szép munkáját. Kívánjuk, hogy így legyen! Kívánjuk, hogy jövőre Lajvorték és a többiek telt kamrával, megelégedve gondoljanak arra a napra, amikor aláírták belépési nyilatkozatukat a Tassi Lenin Tsz-be. mutatkozó szükségletet. Tavasziárpából és zabból nem lesz központi készlet, s 3 vetőmagot termelőszövetkezeteinknek és egyéni gazdáinknak is helyileg lebonyolított cseréken keresztül kell megoldani, ANNÁL NAGVOBB gondot okoz a takarmánynövények termelése. Megyénk állandóan fejlődő és növekvő állatállománya megköveteli a takarmánytermesztés fejlesztését is. Itt elsősorban 3 kukoricáról beszélhetnénk. A tavasz folyamán megyénk nagy mennyiségben kap hibridkukoricát vetés céljára Éppen annyit, hogy 3 kukoricavetésterület 10 százalékára elegendő lesz. Okosan és jól gondolkozik az a gqzda, tehát, aki hibridkukoricát tervez vetni. Elsősorban azért, meFt magasabb átlagtermés várható, másodszor pedig a hibridkukorica — az elmúlt évek tapasztalatai szerint — 8—10 nappai előbb érik be, mint a szokvány kukorica. Ez pedig annál is inkább előnyös, mert ősszel kenyérgabonáink nagyrészét rendszerint kukorica Után vetjük. A korábbi érésű hibridkukorica betakarítása előbb kezdődik és így utána ugyancsak hamarabb láthatnak majd hozzá gazdáink az őszi Vetésekhez. AZONBAN NEM minden gazdánk, sőt nem minden termelőszövetkezetünkben terveznek előrelátóan. Itt nemcsak a megfelelő vetőmag kiválasztásáról van szó, hanem a bevetendő terület arányáról is. Több termelőszövetkezetünk terveiből úgy tűnik, hogy nem tartanak lépést mezőgazdaságunk, még közelebbről állattenyésztésünk fejlesztésével. Több termelőszövetkezeiben a területhez és a lehetőségekhez viszonyítva, igen kevés kukoricát termelnek. A Sükösdi Vörös Zászló Termelőszövetkezet 511 holdas szántójából mindössze 40 holdon tervezett kukoricát. Pedig igen kifizető lenne Számukra is a kukoricatermelés, mert elsősorban erre megvannak a talajadottságok, másodsorban pedig feltétlenül szükséges volna áüatálle- mányuk fejlesztéséhez. Hasonló hiba több termelőszövetkezetünkben előfordul. Még nem késő segíteni és javítani ezeken a terveken. S a gazdaságos termelés szempontjából meg 3 érné a Sükösdi Vörös Zászlónak, a Félegyházi Vörös Oktö« bernek, a Jászszentlászlói Leninnek és még nagyon sok termelőszövetkezetnek, hogy behatóbban foglalkozzanak kukorica- és takarmánynövény te metésével. ' A KUKORICA után a pillangós takarmánynövények okoznak legnagyobb gondot jelenleg; A vetőmag szükségletet elsősoi- ban a helyi készletek felhasználásával kell biztosítani, de szükség esetén aiánlható, főképpen a tiszameníi és a duname - léki mélyebb fekvésű területeken a lucerna helyett esi í éve vörösboré Vei. Homokos területen a somkóró, baltacím és az egynyári vetőmagfajtákkal lehet ellensúlyozni a jelenlegi vetőmaghiányt. Ugyanakkor azokon a helyeken, ahol lehetőség van iucernatermelésre, már mes : ajánlatos felkészülni a magfogásra. AGRONOM USA INK előtt most nagy feladatok állnak. Az ő szakszerű irányításukon múlik, hogy termelőszövetkezeteinkben, sőt egyéni gazdaságainkban is a taiajadottságoknok megfelelően jói előkészített, sze- lektorozott, csíraképes magva.: várják a tavaszi vetések idejét. Kecskeméti hírek 100.000 forintos beruházássá t 124 strand'kábin építését kezdik meg még ebben a negyedévben a kecskeméti népstramdon. A város szívében lévő gőz für.« dű bővítését és tatarozását szin* tén az első negyedévben kezdik. A csoportos fürdózpk részéve 50—80 személyes kqrszerű öltöző épül és 12 személyes zuhanyozóval bő'1 ül 9 fürdő.
