Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-16 / 13. szám
Jövedelmező dolgos évre készülnek a Bajai Vörös Fény Termelőszövetkezet tagjai A Bajai Vörös Fény Termelőszövetkezet már a zárszámadási közgyűlésen megkezdte a következő gazdasági évre való felkészülést. Az elmúlt gazdasági év jövedelmezősége sem volt megvetendő, mégis azt ke:! mondani erősen befolyásolta a meglazult munkafegyelem. Egyes tagok a szövetkezetét átmeneti állomásnak tekintették saját érdekeik elérésére. Hiba terheli a szövetkezet vezetőségét is, amiért ezekkel szemben nem alkalmazta az alapszabályokban biztosított szankciókat. Ezért jogos bírálatban is részesült a zárszámadási közgyűlésen. A tagoknak az volt a határozott álláspontja; a munkafegyelem meglazított el kel] távolítani. így is történt, nyolc tagit kizártak. A csoport 82 tagja most újult erővel tervezgeti az idei munkát, amely meglátszik a zárszámadási közgyűlést követő munkából. A terméshozam növelése érdekében a szövetkezet tervbe vette 180 hold istal- lótrágyázását. A tagság ellen- tervében viszont 180 helyett 240 hold istállótrágyázását vállalta. Az idei gazdasági évben a szövetkezet áttér a dinnyetermesztésre is. Ki akarnak használni minden lehetőséget, hogy az idén többször részesíthessek a tagokat készpénzelőlegben, ment 1954-ben. A szövetkezet tagjai máris több határozatot hoztak a jövedelmezőség emelésére. Növelni fogják a tejhozamot, hogy több tej kerülhessen a szabadpiacra. Ennek érdekében 11 darab selejt tehenüket kicserélték jól tejelő tehenekre. A sertésállomány növelésével is a jövedelmezőség emelését akarják szolgálni. 38 darab törzskönyvezett berksir anyakoca szaporulatából fogruiK 60 darabot tenyészsüldőként. 250 darabot pedig választási malacként értékesítenek. — Húsz darab sertést állítanak be, takarmánygabona beadásuk teljesítésére. Ezzel közel 300 mázsa takarmánygabona megtakarítására tesznek szert, amiből 50 darab sertést tudnak kihízlahii és szabadpiacon értékesíteni. A szövetkezet tagjai a tavaszi munka megindulására is igyekezettel készülnek. Folyik a gépek javítása, a fogatok rendbe- hozása. A munkafegyelem megsziÇfàii&ihaimùii hallattuk ,.. hogy a szőlő- és gyümölcs- termelő egyesület januárban es februárban nagyszabású szakelőadásokat tart a téli és a közelgő tavaszi munkák érdekében. A jövő hónapban ugyancsak szakelőadás lesz a maglucerna és a rozs pótbeporzásának szorgalmazására, a termelési bizottság tagjai részére. ;.. hogy a kenyér minősége ellen sokszor merül fel panasz. Ennek a többi között egyik oka, hogy a sütőipar rossz, nyers fát kap. A tanács végrehajtó bizottsága javaslatot tesz az erdőgazdaságnak: kezdjenek hozzá azoknak az 5—6 éve szabadon burjánzó akácerdőknek tisztogatásához, amelyek szép számmal vannak Kéleshalmán, Terézhal- ma környékén. A tisztogatással nemcsak kitűnően fűthető akác- rozsét kapna a pékség, de gyorsabban fejlődnének az eibozóto- sodott erdők is. őszi begyűjtési versenyében Kuni ehértő és Kelebia után Jánoshalma a harmadik legjobban teljesítő község lett. A járás maga is harmadik ' helyen végzett a versenyben s tíz ponttal maradt el a második helyre jutott bácsalmási járás mögött. ... hogy az italboltok ellátására igen sok a panasz. Sörből például az öt italbolt mindössze másfél hektolitert kap, ami rövid órák alatt elfogy. A téli időszakra igényelt 150 hektó helyett mindössze 45-öt kapott a szövetkezet. Hasonló a helyzet a borral is. A község dolgozói igen félnek, hogy nyárra sem javul meg az ellátás, s ugyanúgy lesz, mint tavaly: a kánikulában erős rumot és pálinkát kínáltak az italboltok sör, vagy bor hiányában. Jó lenne előre gondoskodni, hogy ez ne forduljon eíő... lárdítása érdekében újjászervezték a brigádokat, munkacsapatokat. Az elmúlt évi két növénytermesztő brigád helyett az idén csak egy brigád lesz és négy munkacsapatban fognak dolgozni. A terület, a területhez szükséges fogatok, szerszámok s egyéb felszerelések a munkacsapatok között arányosan fej lesznek osztva. A munkacsapatokon belül pedig a területei egyénekre bontják. A Bajai Vörös Fény tagjai az idén arra törekednek, hogy a szövetkezet jövedelmezőségének további emelésével, a növekvő eredményekkel olyan vonzóerő legyen az egyénileg dolgozók szemében, hogy az eddigi évenkénti 8—10 új belépővel szemben megsokszorozzák azoknak számát, akik további boldogulásuk érdekében a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépnek. Gilián Mihály, városi pártbizottság, Baja. i • I hogy ez év márciusáig befejezik a községben a gyermek- játszótér építését, fásítjék a Szabad Május 1. teret ás 5 hold legelőt fűmagkeverék vetésével felújítanak. ;, ; hogy január 15-től kezdődően bevezetik a községi apaállatok egyedi takarmányozását. Az eddigi helytelen gyakorlat szerint ugyanis súlyától függetlenül mindenik egyenlő abrakadagot kapott. így egyik apaállat elhízott, a másik leromlott s . természetesen így tenyészértéke is csökkent, au hogy a kiskunhalasi járás Szokott tempóval napi 102 »zúzalékos tervteljesítésért A Kecskeméti Gyufagyár üzemrészeiben a szokott mer derben, a szokott tempóval folyik a termelő munka. A napi 102 százalékos tervteljesítés állandóan biztosított. A vállalás szerint 1 százalékkal teljesítik túl negyedéves tervüket. Az eddigi tények alapján naponta ezt a vállalást már 1 százalékkal túl is teljesítik. A brigádok közül Csikós Jánosné beldobozkészítű brigádja 131 százalékot, Kocsisné brigádja a töltőgépnél 1U8 százalékot, Újvári Mária címkéző brigádja pedig 111 százalékot teljesít. Még igen szorgalmas brigád munkálkodik a masszakezelésnél. Az ő ügyességüknek, leleményességüknek, alaposságuknak köszönhető, hogy a gyufafej minősége állandóan javul. Naponta 130 százalékot teljesítenek, Lakatos elvtárs új otthonra talált... Alig egy féléve még a Kismotor- és Gépgyár egyik esztergagépén dolgozott nagy igyekezettel Lakatos elvtárs. Szerette foglalkozását ez a fiatal, alig 29 éves, szerény, szorgalmas barna amber. Bozontos szemöldökét összehúzva, szigorú szemmel figyelte a forgó tengelyeket. Tavaly, mikor hozzá is eljutott a párt, a kormány felhívása, hogy a szakembereket várja a falu, nem tétovázott. Parasztgyerek volt, tomajmonostori, a föld szerelmese. Bármennyire is szerette a Kismotort, jelentkezett falura, gépállomásra. Júliusban a Kiskunfélegyházi Gépállomásra került. Lelkesedéssel, segtteniakarással telve kezdte el munkáját a gépállomás egyetlen esztergagépén. Nem volt a legjobb állapotban, de csakhamar kezéhez idomult. Dolgozott, nem nézte az óra múlását, csak az álló, kiesett traktorokat leste. És kutatott, keresett az ócskavasak között, késeket formált, köszörűit, még kovácsolt is. — Nem olyan egyszerű ám egy gépállomáson az esztergályos élete — mondja Lakatos elvtárs. — Pesten csak mentünk a raktárba, aztán kértük a megfelelő szerszámot, de itt a különböző késeket nekünk kell előállítani. — Megállítja a gépet. Egy munkafolyamat véget ért. Szinte csend lesz körülöttünk ebben a kis műhelyben. — Sokszor nagyon idegesít a szerszám- és anyaghiány. Sok időt rabol el előteremtésük. De olyan szívesen dolgozom itt. Nincs annál nagyobb öröm, mikor pöfékelve újra a földekre indul a kijavított gép. — Falura jelentkeztem, városba kerültem — mondja mosolyogva. — De azért itt a gépállomás mégis csak falu már. 60.000 hold tartozik hozzánk. A szerény, halkszavú ember megelégedéssel beszél munkájúról. Tekintetét csak akkor borítja el a gond, mikor családja felől érdeklődünk. Hogyne, hiszen felesége naponta várja a hívást, hogy férjéhez költözhessen, de csak vár, vár, már hónapok óta. Pedig már jönne szegény tán gyalog is, hiszen néhány hét múlva hárman lesznek Lakatosék. — Mikor ide jöttem, úgy gondoltam, hogy lakást is kapok* ígértek is. De aztán múltak a hetek és nem történt semmi; Kértem ßz igazgatót, mentem a tanácshoz. Ott úgy vigasztaltak, hogy keressek magamnak lakást, akkor majd kiutalják. De hogy keressek én, mikor dolgozom? Könnyen elintéztek. Mikor arra hivatkoztam, hogy így kénytelen leszek visszamenni Pestre, csak annyit mondtak: »akkor sem tehetünk semmit«. Még biztató szót se mondtak. Másfél hónapig itt dolgoztam, míg' hazajutottam családomhoz, akkor is a párttitkár elvtárs küldött már. De annyi volt a munka, nekem pedig sokat kell utaznom, míg Tomajmonostorig érek. — Szeretek itt dolgozni — folytatja — örömmel is csinálok mindent, de higgyék el, sokszor már elvesztem türelmemet; Az egyéni gondok elveszik az ember kedvét. Most ugyan úgy réz ki, hogy ideiglenesen megoldódik nagy problémám. A városban, a traktorospihenő mellett van egy kis épület, most azt hozzák helyre nekünk. De megmondom őszintén, hogy csak szükségmegoldásnak jó. Konyha és szoba lesz ugyan, de nagyon kiesi. Pillanatnyilag persze már ennek is örülök, csak már itt lehessen mellettem a feleségem. Más kettesben az élet, meg aztán izgulok is a kis trónörökösért. Pillanatnyilag megoldódik Lakatosék lakáskérdése, de ez csak átmeneti állapot. Ezt tartsa szem előtt a gépállomás vezetősége, a tanács lakásügyekkel foglalkozó csoportja. Lakatos elvtárs helyt állt, akkor is, mikor senki sem törődött vele. Az ő önfeláldozó munkájának is eredménye, hogy októberben, novemberben és decemberben a gépállomás maradéktalanul teljesítette gépjavítási tervét. Ezt köszönik neki a dolgozó parasztok, akiknek földjét így jó mélyen megforgathatta az eke. És Lakatos elvtáre példája legyen figyelmeztetés a gépállomás vezetőjének. Mert varrnak, akiknek a közömbösség előbb kedvét szegi, mint például a két legutóbb távozott mezőgazda sági szakembernek. Nem könnyű feladat ügyes-bajos dolgokkal is foglalkozni a termelés mellett, de szép cs felemelő kötelesség M. I. Jaroslav Hasek: A KÖZSÉGI 4 magyar—csehszlovák közös könyvkiadási egyezmény keretében most jelent meg Jaroslav Haseknek, a »Svejk« világhírű Írójának »A Balaton partján« című elbeszéléskötete. Ebből közöljük »A községi fogdában« című elbeszélést. A priccsen ülő csavargó ci- gare ttár a gyújtott, nagyot szítt rajta, egy pillanatra vörös fény villant a sasvárhegyi községi fogda maszatos falain, aztán a torzonborz világvándora kényelmesen hátradőlt a korhadt siránkozó deszkákon. — Ne bőgjI — szólt rá a cigányra, aki a vasajtó mellett ült a földön és hangosan szipogott. — Mondtam már, ne bőgj! — ismételte egy idő múlva, hogy a cigány csak nem hagyta abba a jajgatast. — Hogyne sírnék — panaszolta keserűen a cigány — hisz olyan ártatlan vagyok. Oltár a maszülelett bárány, mégis bezártak... '—’ Ha ártatlan lennél, nem volnál itt — dörmögiitt a csavargó. —■ Fulyju.n ki a kél szemem. FOGDÁBAN ha valami rosszat tettetni Csak rám fogták, hogy elloptam azt a fakót! Pedig ártatlan vagyok, annyi bűn sincs rajtam, mint a patyolatfehér vásznon! Már két hete történt. Reggel kimentem a határba és a réten, a fülű mellett egy csikót láttam, legelte a füvet. Jönnek a farkasok gondoltam magamban, még széttépik, elpusztítják. Aznap vásár volt Szegeden. Csak nem hagyom a farkasoknak a csikót! Kantáron fogtam, ráültem és vittem a szegedi vásárra. Ott talán megtalálom a gazdáját. Vártam estig, senki se jött érte. Hát mit tehetterr} mást, eladtam. De hiába a nagy ártatlanságom, mégis hűvösre tettek! A cigány újfent elsírta magát. — Aztán egy héttel ezelőtt — folytatta szipogva — estefelé ott ültünk a tűz körül, egyszerre csak egy süldő furakodott közénk. Az isten küldte, mondta Gudzsi, a vajda, fogjuk meg és süssük meg. Hát meg is ettük a süldőt. A csendőrök megtalálták a csontját. Elloptad, ordított rám az őrmester, pedig bizony ártatlan vagyok, tízszer húzzon össze a görcs, ha egy cseppnyi bűn akad bennem! 9— Inkább ismerd be — tanácsolta neki a csavargó és a másik oldalára fordult — kár bizonygatnod ezt a te nagy ártatlanságodat! Loptál és kész. A hat hónaptól a Krisztus se szabadít meg. A cigány egetverő óbégatásba kezdett. Hogy egy kissé megnyugodott, megkérdezte: — Hát téged meg miért ültettek le? A csavargó felkacagott. — A magam ostobasága miatt. Az történt velem, hogy a szomszéd faluban a csendőrállomásra is betértem kéregetni. Alázatosan kérek egy kis könyörado- mányt, szegény vándorember vagyok... Hahaha! A cigány abbahagyta a sírást és rajta is erőt vett a vidámság. — A fene tudta volna, hová visz az ördög — magyarázta a csavargó. — A csendőrállomás tábláját leszerelték, hogy újramázolják. À csendőrök éppen kártyáztak, majd leesett az álluk, amint hallják: szegény vándorember vagyok, alázatosan kérek egy kis könyöradotnányt... Persze tüstént rámsóztak négy napot, de a bíró megnyugtatott '■ Ha leülted, itt maradhatsz, kell az ember, nyakunkon az aratás. Harminc krajcárt kapsz napjára, meg amit megeszel— Azt hiszi a jóember, hogy elment az eszein! Kéregetéssel háromszor annyit is megkeresek. Ili az Alföldön még érdemes koldulni, adakoznak az emberek... Akarsz egy cigarettát? ■— fordult a cigányhoz. — Isten fizesse! — hálálkodott a cigány — jól esik egy kis bagó... Hát azt hiszed, hat hónapot kapok? 71/f egcsikordult az ajtó oda- kint, szurony villant, egy embert belöktek a lcóterbe. Mögötte ismét kattant a zár. — Isten hozott, cimbora! — fogadta a csavargó és gyújtót sercintett, hogy szemügyre vegye az újonnan érkezettet. — Hogy kerültél közénk? A fogda új lakója, egy fiatal paraszleqény, felsóhajtott. — Lány miatt — mondta és lassan leereszkedett a priccsre. A csavargó mosolygott. — A lányokkal mindig baj van... Mondd csak el szaporán, hogy történt? A legény sóhajtott megint egy nagyot, aztán belekezdett: — A bíró lánya után jártam, ma van az eskifvője Aztán megmondtam, hogy ma bizony lakodalom nem lesz. A bíró inkább lecsukatott, nehogy hergelódjek a lánya nászán■ — Hát kellett ez neked? — korholta a csavargó. — A halalommal ne cicázz, mert csak magad látod a baját. Kár egy lány miatt.,. Minden ujjúdra tíz is akad; — Csakhogy ez már harmadszor történik meg velem — panaszolta elbúsültan a legény. — A bírónak három lánya van, egyik szebb a másiknál. Mindegyiknek udvaroltam és mindegyik máshoz ment férjhez, engem meg a menyegző napján hűvösre tettek, nehogy bajt csináljak. Pedig hát én olyan ember vagyok, hogy a légynek se ártok, csak a szám jár, de álmomban sem jutna eszembe, hogy kárt tegyek valakiben, A legjobban az búsít, hogy most nem táncolhatok a lakodalmon A csavargó nem válaszolt, fütyülni kezdett valami vidám nótát, egy idő múlva megszólalt: — Látod, így jár az ember a lányokkal. Ha nem volnának, én se lennék ma koldus, világvándora. — Úgy bizony, a lányok folytatta csendesen — lány miatt késettem meg a barátomat, érts ültem három évet, lány miatt ittam el minden jószágomat, így lett belőlem kéregelö. Miért is vannak lányok a világon? A csavargó elhallgatott, majd ismét felcsendült vidám füttyszava. L ste a faluból behallatszott -** a kóterbe a részeg lakodalmasok vidám dalolása. A cigány meg a csavargó inár horkolva aludt, csak a parasztlegény sóhajtozott: — Miért is vannak lányok ti világon?
