Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-15 / 12. szám

A megyei népművelési értekezlet margójára A Megyei Tanács népmű- velési osztálya egészna­pos értekezletre hívta össze a megye területén dolgozó nép­művelési vezetőket, hogy tájé­kozódást kapjanak az 1954 év munkájának eredményeiről, hi­ányosságairól és hogy megis­merkedjenek a soronkövetkező feladatokkal. Az értekezlet sok hasznos do­loggal ismertette meg a részt­vevőit, beszámolt az eddig elért eredményekről, feltárta az elő­forduló hibákat és kitűzte az elkövetkezendő idők megoldás­ra váró feladatait. Az értekezlet termékeny ta­pasztalatokat és útmutatásokat kristályosított ki a részvevők­ben, azonban még sem elemezte eléggé a kultúrpolitkai életben megnyilvánuló, a mai idők leg­sajátosabb problémáit. Bár utalt iájuk, de mélyreható elemzését nem adta. Helyesen mutatta meg a be­számoló azt, hogy a kultúrott- h.onoknak sokat kell még tenni annak érdekében, hogy valóban a falu szivévé, a falu kultúr- magjává válljanak. Feltárta azokat a hiányosságokat is, amelyek a legtöbb kultúrotthon- ban és kultúrházban megtalál­hatók. Még pedig azt, hogy a kultúrotthonokkal szemben ta­núsított közömbösség a legtöbb helyen a tanácsoktól és egyéb tömegszervezetektől indul el. Megszabta az irányelveket is, amelyeknek értelmében a taná­csokat és a tömegszervezeteket ez évben sűrűbben kell bevon • ni a kulturális munkába, s ez által sikerül megszüntetni a kö­zömbösséget e tekintetben. TAe nem állította előtérbe azokat a módszereket, hogy hogyan és miképpen von­ja be a tömegszerveket a ne­velő és szórakoztató munkába. A felszólamlásokból kitűnt, hogy a DISZ-szervezetek és kultúr- otthonok között a legtöbb he­lyen nem egészséges a kapcso­lat. Sok meg nem értés tapasz­talható ezen a téren. E kérdés tisztázására időt kellett volna szentelni az értekezletnek, mert így továbbra is fennállnak ezek az ellentétek. Ha az értekezle­ten tisztázódik, hogy azt az időt, amit a kultúrotthonok és a BISZ-szervezetek az egymáskö- zëtti vitára szentelnek, ha a oékés úton való megegyezésre fordítanák, akkor megjavulná­nak a viszonyok és a legna­gyobb egyetértésben tudnák összeegyeztetni egymás érde­keit. Az értekezlet beszámolójá­nak is behatóbban kellett volna elemezni ezt a kérdést, mert igen sok népművelési munká­ban dolgozó elvtárs számára je­lentett volna segítséget. Hogy az ellentétek feloldása megtörténjék, hasznos volna a kultúrház műsortervének ösz- szeállítását már előre megbe­szélni a DISZ-szervezettel, az érdekelt tömegszervezetekkel és közösen megállapítani a műso­rok elhelyezésének a rendjét, így elejét lehetne venni a szük­ségtelen ellentétek megszületé­sének. A gazdakörök működésével kapcsolatban is történ­tek említések az értekezleten. Azonban népművelési funkcio­náriusaink több segítséget vár­nak ebben a kérdésben. Kár hogy a beszámoló sem érintette mélyebben ezt a dolgot. Nem vont le tanulságokat az eddigi működésük eredményeiről. Pe­dig ezen a téren is akadnak ki- sebb-nagyobb hibák, amelyeket már a kezdet kezdetén ki kell küszöbölni, mert ha engedjük ókét elburjánzani, káros hatást eredményezhetnek, örvendetes, hogy megyénk gazdaköreinek túlnyomó többsége helyes úton halad. De egyik-másik gazda­körben mégis akadnak hibák. Vannak olyan helyek, ahol olyan nézetek alakulnak ki, hogy a gazdakör csak az egyéni­leg dolgozó parasztság társulá­sa és oda csak azok járhatnak. Ezek a nézetek károsak. Tisz­tázni kellett volna az értekez­letnek azt, hogy a gazdakör le­gyen az kis és közép, egyénileg dolgozó paraszt, vagy termelő­szövetkezeti tag, egyformán va- lnmennyiöké és csak úgy vál­nak hasznosakká, ha a kulákok kivételével valamennyi föld­munkával foglalkozó parasztot egyesítenek. 11 a ez nem így van, akkor nem gazdakör, hanem olyan »-szervezet formálódik«, amelyik nem a termelés és po­litikai, valamint a szórakozás társulása, hanem valami klikk­szerű tevékenységbe íullasztja erejét. Ez pedig távol áll a gaz­dakörök meghitt, baráti szelle­métől. Azok a gazdakörök működnek jól, ahol a párttagság nem zár­kózik el a körök munkájától. Dolgozó parasztságunk örömmel üdvözli a gazdakörben a kommu­nista parasztokat, hiszen a kom­munista gazdaköri tagok közve­títik pártunk segítségét a tag­ságnak. Az értekezlet beszámolója foglalkozott a színjátszás, a szín­játszó csoportok munkájával. Voltak a beszámolóban jó meg­látások, azonban a hozzászólá­sok azt bizonyították, hogy több útmutatásra lett volna szükség, hiszen még sok színielőadás tartalmán akad javítani való. Színvonal tekintetében még több. Több helyen kerülnek a színpadra silány mondanivalójú darabok. Ezek ellen fel kell lép­ni a népművelési szerveknek. A szocialista tartalom és a művé­szi igény nem nélkülözheti egy­mást. A júniusi politika bár fel­tárta kulturális életünk gátló körülményeit és megmutatta a kivezető útat, rámutatott a se­matizmus és a dogmatizmus ká­ros befolyására, de az értekez­leten még sem esett különösebb említés a kispolgári nézeteket magában foglaló veszély újabb jelentkezéséről. A Kodály és Bar­tók kultusz elhanyagolása, a né­pi demokratikus színdarabok és a szovjet színdarabok elhanya­golása, stb. nem ad-e okot arra, hogy ezekre felfigyeljünk. Mj'zek a kérdések kevésbé kerültek megvilágításba, pedig fontos problémái ezek a ma kul túréletének. Az ezévi népművelési munka sikere csak akkor lesz eredmé­nyes, ha ezek a kérdések mind­addig a felszínen mozognak, amíg meg nem oldódnak. Nem könnyű, de meg lehet valósítani és meg is kell, ha azt akarjuk, hogy az új szakasz politikájá­nak szellemében teljék meg nemzeti kultúránk szocialista tartalommal. Gondatlan gépkocsivezetőket ítélt el a bíróság Nemrégiben súlyos és halálos kimenetelű autókarambol történt Dunapataj közelében, a kanya­rokban. Egy Sztálinvárosból Du- napatajra tartó autóbuszjárat, melyet Jenei János gépkocsive­zető vezetett, összeütközött egy Bajáról Hartára igyekvő gépko­csival, melynek vezetője Jenei István volt. Az összeütközésnek egy halálos áldozata és több se­besültje volt. Az elmúlt napokban tárgyalta Baján a két karambolozó gép­kocsi vezetője ügyét a Szegedi Közlekedésrendészeti Bíróság. A bíróság a beszerzett iratok és bizonyítékok alapján megálla­pította, hogy mindkét gépkocsi- vezetőnek éberségét befolyásolta ■a szerencsétlenség napján ural­kodó sűrű köd. Ez volt az egyik legfőbb oka annak, hogy az egymást megkerülő gépkocsik vezetői nem lehettek eléggé elő­vigyázatosak, rosszul hajtották végre a kitérést. A vádhatóság ennek a körül­ménynek a mérlegelésével álla­pította meg mindkét gépkocsi- vezető bűnösségét. A körülmé­nyek figyelembevételével Jenei Jánost és Jenei Istvánt felelős­nek tekintette és két-két évi börtönbüntetésre ítélte, '(fúurek MEGALAKULT A GAZDA­KÖR január 9-én Madarason is. A javaslatot Borbás János es Bartos János dolgozó paraszt tette. Az alakulás alkalmával a leendő tagok Borbás Jánost vá­lasztották meg elnöknek. Az ün­nepségen Suhajda József VB- elnök ismertette a gazdakör fel­adatait, bejelentette, hogy az újonnan átalakított kultúrház helyiségeit átengedik a gazdakör részére és működéséhez minden segítséget megadnak a tanács szervei. • NAGYKÖRÖSÖN és Sátoral­jaújhelyen 500 élelmezési szak­munkás és technikus neveléséről gondoskodik az Élelmiszeripari Minisztérium. Az élelmezési ipar egyes ágazataiban, legfőképp a sütőiparban ugyanis igen kevés a szakmunkás. Ez akadályozza a termelést és készítmények mi­nőségének javítását is. m KÜLÖNBÖZŐ gazdasági gépe­ket igényelt a község gazdái ré­szére az apostagi termelési bi­zottság. A gépeket kölcsönbe is adják, azoknak a gazdáknak, akik bejelentik igényüket. • EGYSÉGES falusi kultúrcso- port létesítését vették tervbe Kerekegyházán. A kultúrcsoport 30—40 tagú lenne és tervszerű­en, egyidőben többféle műsor- szám előadására folynának a próbák. A tánccsoport oktatásat a népművelési állandó bizottság egyik tagja, Sztana József, vál­lalta. * SZILVESZTERKOR vidám gazda- bált tartottak Lajosmizsén. A bál jövedelméből több mint másfélezer lorintot a kultúrotthon építésére for­dítanak. Legközelebb február 10-én, vagy ahogy itt nevezik „gazdag csü­törtökön’’ lesz hasonlö mulatság. DIMOVICS Józsefné és Csurai Miklósné bácsalmási lakosok erő­szakkal behatoltak Kispál Mi- hályné madarasi házába, ahon­nan élelmiszert és baromfit akartak lopni. A Bácsalmási Já­rásbíróság Csurai Miklósnét 3 és félévi, Dimovics Józsefnét egy­évi és kéthónapi börtönre ítélte. ♦ ÜJ KÖRZETI orvosi rendelő nyílik ebben az esztendőben a Mária körúton, a Czollner téren és Kecskemétnek még egy meg nem jelölt helyén. Ezzel négyre emelkedik a körzeti orvosi ren­delők száma a megye székhe­lyén. * MINDEN HÓNAPBAN tarta­nak Szabad Föld Téli F.ste elő­adást Kerekegyházé” A tanya­világban is sokan látogatják az érdekes előadásokat. A község határában három helyen: Kun- pusztán, Alsópusztán és Búhe­gyen rendeznek SZFTE előadá­sokat. Emellett vasárnaponként rendszeresen tartanak műsoros esteket a lakosság szórakoztatá­sára. Legközelebb a pedagógu­sok kabaré estjére kerül sor, majd az iskolások mutatják be a Jávorfácska című mesejátékot. Jelentősen megjavult tehát a község kultúrélete, hiszen tava.y egész évben átlagban csak két­hetenként volt egy-egy műsoros előadás. * 101.5 SZÁZALÉKRA teljesí­tette adóbevételi tervét Madaras község az 1954-es esztendőben. * FESTŐ- ÉS KÉPZŐMŰVÉSZ SZAKOSZTÁLY alakult Kecs­keméten. Az alakuló ülés janu­ár 21-én lesz. Itt tárgyalják meg az alapszabályokat, megválaszt­ják a vezetőket, s munkatervet készítenek. OOÖöOOOOÖGOOC’OOOOOeOO A színház műsora Katona József Színház: Január 15-én este 7 órakor: Aranyember (Premier.) Vidám Színház: Január 15-én este fél 8 órakor: Egy pohár víz. VESZEK szőnyeget és mindenféle használt dolgokat. Kecskemét, Rá­kóczi út 38, 46 Mátyási Józsel halálának 106. évfordulójára »-A hajdan lángeszű költő, a lelki elevenségét véglehele­téig megtartó aggastyán, néh. Mátyási József úr, aggság okozta több éves gyengélkedései után, élete 84-ik évében, 1849 január 15-én du. 3 órakor jobb életre költözött.« így kezdődik az egykorú gyászjelentés. Izsákon született, de Kecskeméten vált igazi költővé. Ver­seinek témái igen változatosak. A '■‘■sorsával megelégedett gu­lyás«, a város égése, a magyar múlt, szülei, a barátság, s meg­annyi különböző tárgykör verseire hat, levelezése és utazási munkái 12 kötetben jelentek meg. Csokonai igen nagyra ér­tékelte, verset is írt hozzá. Ugyancsak értékelte városa is. Kérés nélkül adott polgárjogot és adóelengedési folyamodá­sát elfogadta. »Elég, ha annyit mond rólam a maradék: Hogy neki semminél több valamit adék.« Költői szerénység volt ez a kijelentés. Sajnos, ha hagyjuk, ennél több lehet. Jóslat. Az utókor hibájából bevált jóslat. Halála után ugyanis hiába neveztek el róla utcát Kecskemét központjában, hiába cik­kezett, írt róla Mészöly Gedeon, Fazekas Ernő, Váry István, Vetéssy Géza és az utóbbi idők krónikásai, ha maguk a ver­sek nem nyertek nyilvánosságot. Kétségkívül szép az, hogy a Katona József Társaság díszes emléktáblát emelt a tör­vényszéki épületen. De egy emléktábla nem pótolhatja egy élet művét. Arcmás, évszámok, költő volt. Mit írt? Két idé­zett sor a táblán. Az arrajáró, aki kíváncsi lesz, sokkal töb­bel aligha tudhat meg Mátyásiról. Az egykori kiadású köny­vei féltett, értékes ritkaságai bármelyik könyvtárnak, alig kölcsönözhetők. Célszerű lenne kiadni Mátyási József műveit, vagy leg­alább i: egy kötetre valót kiválogatni, hogy közkinccsé vál­hasson Mátyási értékes költészete. Most, hogy küszöbön áll a kecskeméti irodalmi élet újraélesztése, róla se feledkezzünk meg! Szép kötelesség lesz. A magyar labdarúgók a legjobbak a világon — írja a belgrádi uorba A Borba-ban, a legnagyobb jugoszláv napilapban, L. J. Lovrics érdekes cikket írt a vi­lág tíz legjobb labdarúgó csapa­táról. »A magyarok a legjobbak« alcím alatt Lovrics a következő­ket állapítja meg: — Az 1954 évi nemzetek kö­zötti válogatott mérkőzések eredményei alapján összeállítc\t világrangsor merőben különbö­zik az V. labdarúgó világbaj­nokság— hibás és irreális rend­szeren kialakult — hivatalos ranglistájától. Az eredményekből ugyanis ki­derül, hogy a magyarok a leg­jobbak a világon. Válogatott csapatuk játékát igen magas fokra emelték. Lejátszott mér­kőzéseik rekordszáma és a2 eredmények jó mérlege meggyő­zően beszél a magyar labdarú­gók tudásáról. Néhány észrevétel és hasznos tanács Az elmúlt évben a fővárosban és szerte az országban megindított sportszerüségi verseny nagy vissz­hangra talált megyénkben is, s első­nek a Kiskőrösi Petőfi labdarúgó csapata hívta fel e téren nemes ve­télkedésre a iabdarúgócsapatokat. Ez a lelkesedés később alábbha­gyott, elfelejtkeztek róla, senkinek eszébe nem jutott ezt szorgalmazni. Sajnos, megyénk labdarúgó csapa­tai nem vizsgáztak jelesre sportsze­rűségből: erről számol be az MTSB Megyei Labdarúgó Szövetsége Fe­gyelmi Bizottsága jegyzőkönyvének sok-sok oldala a sportszerűtlenül viselkedő versenyzők fegyelmi ügyé­ről. De nem vizsgáztak jól a labdarú­gás leglelkesebb hívei, a szurkolók sem. Az év folyamán több helyen botrányok fordultak elő, nem egy helyen tettleg bántalmazták a játék­vezetőket a felbuzdult, elvakult, ma­gukról elfelejtkezett sportolók és szurkolók egyaránt Hol kell keresni a magyarázatot mindezeKre? Véleményem szerint a sportolók és szurkolók nevelésének és felvilágosításának hiányában. Az MTSB Labdarúgó Játékvezetői Tanácsa más megyékhez hasonlóan azzal fordult a megyében levő lab­darúgó sportkörökhöz, havonta egy­két ízben edzés után. egy egy neve­sebb játékvezető felkeresné a játé­kosokat, s játékszabályismertetést tartana részükre. Ezzel a módszerrel talán sikerült volna elérni azt, hogy a játékosok jobban felvilágosodtak volna, jobban megismerték volna a játékszabályokat, kevesebb lett vol­na a pályán a szabálytalanság, s kevesebb a játékvezetővel szemben elkövetett sok reklamálás és tisz­teletlenség, amely sokszor a szikrája a Kipattanó botránynak. S ini lett az eredménye ennek a kísérletnek? Egyetlen sportkör sem jelentkezett a megyében, amely ma­cáévá tette volna ezt a kísérletezést. Ezért a sportvezetők a hibásak, akiknek csak egy cél a fontos: csa­patuk győzelme. A versenyzők ne­velésével, a sportszerűségre való tanítással, az ellenfél megbecsülésé­vel, a játékvezető tiszteletben tartá­sának kérdésével még nagyon kévé? egyesületben foglalkoznak. Már pedig, ha etéren nem követ­kezik be javulás, aligha számolha­tunk azzal, hogy ez évben több sportszerűségre számíthatunk #.r előző évinél. Mi lenne a teendő most az u. n. holtszezonban? Most lenne alkalom arra, hogy nevesebb játékvezetőink szorosabb ismeret­ségbe, barátibb közelségbe kerülje­nek a sportkörökkel az u. n. sz* bálymagyarázó estéken. A játékosok elméleti felkészültsége gyarapodhat na ebben az időszakban, s a tavas.: szál meginduló bajnokság során já tékos és játékvezető egyaránt tu dásban gyarapodva, egymás iránt érzett sporttársi megbecsüléssel lép hetne pályára. Másik kérdés a szurkolók neve lésének kérdése. Miképen lehetne ezt megoldani? Véleményem szerin; egy-egy sportkörnek leglelkesebb szurkolóit vendégül kellene látnia egy-egy ilyen szabálymagyarázó estén, amikor játékos, játékvezető és szurkoló közelebb jutna egymás­hoz, jobban meg tudná érteni mind­azt, amit a labdarúgópálya sokszor oly forró légkörében képtelen meg­érteni. E mellett célszerű lenne a Nép­újság hasábjain a bajnoki szezon megkezdéséig hétről-hétre pályázat formájában különféle szabálykérdé­seket feltenni, hogy a szurkolók jobban megismerjék a szabályokat, s a beérkező válaszokat elbírálni, eredményüket a következő számban publikálni. A több héten keresztül tartó pályázat anyagát az MTSB Labdarúgó Tanácsának kellene megadnia, a beérkező pályázatokat elbírálni, s a legjobb pályázatokat (pl. az első ötöt) jutalmazni. Gon­dolok itt a tavaszi évadban Buda­pesten sorrakerülő válogatott labdo- rúgómérkőzésekre jegyek juttatásá­ra és egyéb kisebb jutalmakra, ame­lyeket az MTSB és a Népújság tűzne ki a pályázók részére. A gondolat részemről nem új, 1947-ben a Népsport országosan igen nagy sikerrel már ilyen pályázatot tűzött ki. Az eredmény: a szurko­lók százezrei kapcsolódtak bele, ami labdárúgósportimk népszerűségét és a szurkolók tudásvágyát cgyarán~ bizonyítja. Elképzelésem szerint ez a mód szer a sportszerű vetélkedést és a labdarúgó pályák sportszerű lég­körét, ha nem is tökéletesen, de talán jelentős mértékben megjaví­taná. Király Imrej a Megyei Labdarúgó Szövetség titkára. AUá Apróhirdetések Kinizsi bál. A Kinizsi Labdarúgók Baráti Köre f. hó 15-én, szombaton este 8 óra kor Kecskeméten, a Szakszervezeti Székházban bálát rendez, melyre minden Kinizsi szurkolót szeretettel vár a rendezőség Büfé! Elsőrendű zenekar! 3011 VEZETŐÁLLÁSBAN levő gépész- mérnök állást változtatna „Azonnal'* jeligére a kecskeméti kiadóba. 26 KECSKEMÉTI 44. sz. Autóközleke­dési Vállalat autószerelőket felvesz. Árpádváros 19. (Szentháromság te­mető mellett.) 3013 Bácskiskunmegyei NÉPÚJSÁG az MDP Bácskiskunmegyei Bizottsága napilapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi-tér 1 sz. Telefon: 25-16, 26-19, 11 22 Felelős kiadó: NÉMETI JÓZSEF Kiadóhivatal: Kecskemét, Széchenyi-tér 1 sz. Telefon : 22—09 Bácskiskunmegyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 24—09 F, v.: Faragó Imre igazgató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom