Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-09 / 7. szám

A kezdeményezések alkotó ereje a bajai járásban 4 fflmabadnlíist követő 10 év során a magyar dolgozók sokszor bebizonyították alkotni- akarásukat. Számos tanújelét adták akaratuknak, alkotási ked- vüknek, bebizonyították, akarnak és tudnak többet és jobbat ter­melni. Pártunk hívó szavára mindig megmozdultak és ha kel­lett egy emberként sorakoztok fel a kivívott eredmények nö­velésére, megvédésére. így volt ez a föld és a jó pénz megvédé­sénél is, amikor a földbirtoko­sok, a tőkések, az ellenséges re­akciós erők mindent elkövettek vagyonuk, hatalmuk visszaszer­zése érdekében. Népi demokráciánk fejlődése során dolgozó népünk még in kább meggyőződött arról, hogy sünit épít magának építi, hogy amit termel magának termed, saját életszínvonalát emeli vele. A dolgozó tömegek kezdeménye­ző, alkotó tevékenysége különö­sen megnyilvánult a Központi Vezetőség júniusi határozata után. Soha nem látott méretek­ben lendült fel dolgozó paraszt­ságunk termelési kedve, bizton­ságosabb lett a termelés, újból fellángolt a harc minden talpa­latnyi föld megműveléséért, az állattenyésztés fellendítéséért. Egyedül a bajai járásban 10 ezer hold földet vettek újból művelés alá. Jelentős fejlődés tapasztal­ható az állattenyésztés fellendí­tése terén is. A bajai járás dolgozóinak kez­deményezése jelentős mértékben segítette hozzá a párt, tanács és községi szerveket abban, hogy a tervek elkészítésénél messze­menően figyelembe vegyék a já­rás és községeik sajátosságait. A beérkezett számos javaslat és kezdeményezésből csak néhányat szeretnék megemlíteni, melyek elsősorban a lakosság anyagi helyzetének további megjavítá­sát célozzák. Az állattenyésztés fejlesztését megnehezítette a járásban meg­mutatkozó legelőhiány. A do;- gozók javaslatára tervbe vettük hat község legelőproblémájának megoldását. Vaskúton 90, Felső- szentivánon 60 holdon már biz­tosítottuk a legelőt. Dávodon, ahol tavasszal a nagy esőzések nyomán a legelőre alkalmas te­rület víz alá került, a Vízgaz­dálkodási Hivatal a vízlevezetést már befejezte és most csupán fenntartási munkálatok folynak. Tavasszal ez a terület kaszáló és legelő céljait szolgálhatja újból TerThc vettfilc olyan lege­lők létesítését is, melyeken kora tavasztól késő őszig a növendék jószágok kinn tartózkodhatnak. A sertéstenyésztés minőségének megjavítására, — a dolgozók kezdeményezéseire és javasla­taira — cómwall és berksir — tenyészkörzeteket hozunk létre. Ennek megfelelően fog az apa­állatokról való biztosítás is tör­ténni. A bajai járásban készül már a szárnyasok, különösen a liba- és kacsaállomány növelését célzó terv is. A járást 70 kilométeren keresztül vízbő csatornák és fo­lyók szelik át. Ez jelentősen elő fogja segíteni a tervek megva­lósítását. Segíteni fogja a terv megvalósítását a Sükösdi Vízl- szárnyastelep, a Vaskúti »Dózsa-« Tsz keltctőgépei és a tél folya­mán felálk'tásra kerülő 100.000 tojást keltető bajai keltető állo­más, mely tavasszal már meg Is kezdi működését. Az egész járást érintő javas­latok mellett számos helyi, köz­ségi javaslat és kezdeményezés került már megvalósításra. Csá- volyon például a községhez tar­tozó Józsefháza eddig el volt tárva az élettől. Közel 1 kilo­méteres földes útja ősszel és ta­vasszal szinte járhatatlan volt a «ár miatt. Most a kezdeménye­ző erő, — nagyrészben társadal­mi munkával — elkészítette az l kilométeres salakos utat. Sza­mos községben MAVAUT váró­termek épültek, járdák készül­tek, kutak kerültek megjavítás­ra. Lehetne hosszan sorolni azo­kat a javaslatokat, azokat a kez­deményezéseket, melyek elhang­zottak a dolgozók részéről. A lapasztalalok azt mu­tatják, hogy a kezdeményezések és javaslatok nem valósulnak meg maguktól. Azokhoz elsősor­ban az szükséges, hogy a kü­lönböző szerveknél meghallga­tásra találjanak, hogy minde­nütt a kommunisták álljanak a kezdeményezések, javaslatok megvalósításának élére. A vá­lasztást megelőző hetekben ta­pasztaltuk, a járásból a közsé­gekbe küldött párttagok, sőt a községek vezetői közül is szá­mosán maguk indították el a munkát, ásóval, kapával, csá­kánnyal kezükben maguk álltak a kezdeményezések, javaslatok megvalósítására. Tényleges rész­vevői lették a munka elvégzésé­nek. A Hazafias Népfront-bizottsá­gok megalakulásuk óta jelentős mértékben gyorsítják a tömegek kezdeményezését. Minden köz­ségben azon fáradoznak, hogy életre keltsék a gazdaköröket, hogy különböző tanfolyamok megszervezésével bővítsék a la­kosság szakmai és kulturális felkészültségét. Különös jelentő­séggel bírnak ezek a tanfolya­mok, ismeretterjesztő előadások. A gyakorlati tapasztalatok mel­lett tudományosan is megvilá­gítják a terméshozam elérését célzó terveket. A járásban ed­dig 11 ismeretterjesztő előadás- sorozat indult az ezüstkalászos gazdatanfolyamok mellett. Dol­gozó parasztságunk köréből nagy érdeklődés nyilvánul meg ezek iránt. Bácsszentgyörgyön az is­meretterjesztő előadássorozat legutóbbi előadásán hatvanan, Szeremlén negyvenen hallgat­ták. Az előadássorozatok egy-egy előadását kiváló szakemberek tartják. Bácsszentgyörgyön Né­met János tejkezelő a takar­mánytermesztésről, Szeremlén a törzsállattenyésztő állomás kör­zeti állattenyésztője: Szevin László, a sertéstörzskömyvezás jelentőségéről, Vaskúton Tomp- ka János állatorvos az állatbe­tegségekről tartottak előadáso­kat, A Járás dolgozót örömmel látják javaslataik, kezdeménye­zéseik megvalósítását. A múlt­ban bizony igen kevés került közülük megvalósításra. A mos­tani példák viszont azt mutat­ják, a dolgozók szívesen látják, hogy maguk a kommunisták, járási és községi vezetőik álla­nak a munka élére, kezdeménye­zéseik, javaslataik megvalósítá­sára. Ez pedig növeli bennük az igyekezetei, hogy további jó ja­vaslataikkal, kezdeményezéseik­kel segítsék a mezőgazdasági termelés növelését, az állatállo­mány fejlesztésének tervét. Az alulról jövő kezdeményezé­sek, javaslatok közül még sok vár megvalósításra. A választási hetek lendülete kell, hogy miha­marabb ezeket is megvalósulás­hoz segítse. Ahol a vezetők ma­guk állanak a munka élére, ott tovább szélesedik a tömeg al­kotó kedve, kezdeményező ereje. Meg kell azonban mondani azt is, hogy a kezdeményezések és javaslatok felkarolása és megvalósítása terén még csak kezdeti lépéseket tettünk. A já­rás és községek vezetői és a la­kosság közötti kapcsolatokat, a kölcsönös bizalmat tovább kell mélyíteni. Ennek pedig egyik helyes formája a dolgozók pro­blémáinak elintézése, a kezde­ményezések, javaslatok felkaro­lása, megvalósítása. Számos példa igazolja, hogy ezen a téren van még sok tenni­való. Gyakran olyan ügyelt elin­tézésével fordulnak a járási szer­vekhez, — melyeket a helyszí­nen, a községekben is el lehet­ne intézni. Ez a huzavona a dol­gozó Idejét veszi igénybe és bizony az utazgatás pénzt is igé­nyel. Ezek az esetek elkerülhe­tők volnának, ha a bajai járás községeinek vezetői több fisvei­met és nagyobb gondot fordíta­nának a lakosság ügyeinek In­tézésére, ha keresnék kapcsola­taikat a tömegekkel. Nemrégiben Nagybaracskáról egy idős házaspár azért jött hozzánk segítségért, mert egy évvel ezelőtt kizárták őket a Petőfi Tsz-ből, de bevitt 5 hold földjüket a tsz vezetősége nem adta ki nekik. Ügyüket azonnal elintéztük. A Bátmonostor ta­nyavilágában élők segítségért fordullak hozzánk, hogy a posta ne hetenként egyszer vigye ki leveleiket és újságjaikat, hanem naponta. Ez volt az oka annak, hogy a tanyavilág lassan leszo­kott az újságolvasásról. Intézke­désünk ebben az ügyben sem késedalmeskedett, a sérelmet közöltük a postaigazgatósággal. A párt és a tanács járási Szervei több olyan javaslatot is tettek felsőbb szerveik felé, me­lyek megoldása tőlük függ. Ezek elintézése azonban vontatottan halad. Ilyen például a herceg- szántói halastó kérdése is. A járási párt-végrehajtóbizott­ság arra törekszik a jövőben is, hogy minden kommunista és minden vezető az eddiginél is nagyobb gondot fordítson a tö­megek javaslatainak felkarolá­sára, az alulról jövő kezdemé­nyezések megvalósítására, hogy ezzel is elősegíthessék a járás dolgozóinak téli munkáját, a ta­vaszi munka sikeres megindulá­sához való felkészülésében. Ez­zel is segíteni kell azt a lendü­letes termelőmunkát, mely az el­múlt hónapok alatt kibontako­zott, mert ez előfeltétele a ter­méshozamok növelésének, a szebb és boldogabb jövő kihar­colásának. Kerek István, a bajai'járási pártbizottság első titkára. INNEN—ONNAN KÉT VAGON növényvédőszer várja a tavaszi munkákat a Jászszentlászlói Földinűvesszö- vetkezet raktárában. CSEHSZLOVÁKIÁBAN 39 főiskolában 47.000 hallgató ta­nul. Több mint 20.000 főiskolás lakik kollégiumban. A Kinizsi Konzervgyár hat lakatosa segít a Kecskeméti Gén­állomás téli gépjavítási munkái­ban. A BAJAI JÁRÁS kultúrcso- portjai az elmúlt hónapban előadást tartottak. Az előadáso­kon a színjátszó együttesek mel­lett a tánc- és énekegyüttesek is szerepeltek. Az előadásokat 11.500 látogató tekintette meg. Tanácsadó — asszonyoknak, gyermekeknek Itt a tél a maga zordságával, havával, jegével, Az emberek, me eg ruhákban sietősen haladnak az utcákon. Mindenki igyek- sziKj hogy mielőbb meleg fedél alá jusson. Keveset tartózkodunk a friss levegőn, több a megbetegedés, gyengélkedés, A téli időszak, a »csukott ablakok ideje« különösen olyan betegségeknek kedvez, amelyek cseppfertőzés útján terjednek. Ezek köze tartoznak a meghűléssel kapcsolatos hurutok, a nátha, az influenza, de idesorolunk több más fertőző betegséget is. A cseppfertőzésnél legnagyobb szerepet az emberek köhögő sekor, tüsszentésekor kirepülő fertőző cseppecskék játsszák, me­lyek a levegő közvetítésével az egészséges emberek légutaiba kerülhetnek. Hozzájárul ehhez az is, hogy a ködös, nyirkos idő­ben gyakoribb a meghűlés, mely a légutak nyálkahártyájának védekezőképességét rontja és kedvező körülményeket teremt a kórokozó megtelepedésére. A hüléses hurutok előidézésében sokféle kórokozó szerepek többnyire olyanok, melyek rendes körülmények között is megta­lálhatók környezetünkben, szervezetünkben, mégsem okoznak bajt. Külső segítségre van szükségük, hogy előidézzék az orr, garat, gége, vagy légcső nyálkahártyájának gyulladását. Ez a külső segítség a megfázás. A test egyes részei lehűlésének hatá­sára helyi vérszegénység keletkezik. A nyálkahártyákon ez azzal jár, hogy védekező képességük csökken s az ott jelenlévő bakté­riumok bevándorolnak a nyálkahártya mélyébe, gyulladást, huru­tot idéznek elő. Maga a meghűlés tehát nem okoz hurutot, eh­hez kórokozó is kell. A hüléses hurutok — a valódi influenzától eltérően — több­nyire nem járnak lázzal, legfeljebb enyhe hőemelkedés kíséri őket. A magas láz valamilyen szövődmény jele: arc-, vagy hom- loküreggyulladásé, esetleg középfül-, vagy tüdőgyulladásé. Fontos tudni, hogy az egyszerű szövődménymentes hurut is fertőző, s ugyanaz a fertőzés másnál, különösen csecsemőknél súlyosabb formában is jelentkezhet. A hurutos betegségek azért terjednek néha igen gyorsan, mert a fennjáró betegek nem vigyáznak embertársaikra. A kór­okozókat nemcsak a levegő, a kéz és minden tárgy közvetíti, melyre fertőző váladék rákerül. Ha tudjuk, hogy a légutak hurutos betegségeire a friss levégő hiánya és a megfázás hajlamosít, terjedésében pedig a cseppfer­tőzés játszik szerepet, így egyúttal a védekezés módjait is ismer­jük. Köhögéskor, tüsszentéskor tartsunk zsebkendőt arcunk elé: Ha náthásak vagyunk, mossunk gyakran kezet, kerüljük a kéz­fogást. A csecsemőket, gyerekeket különös gonddal óvjuk min­den fertőzéstől, hurutos betegeknek még a közelébe se engedjük őket. Ha a kisgyermekekkel foglalkozó dolgozó betegsége olyan enyhe, hogy munkáját elláthatja, kössön orra és szája elé védő­kendőt. Ugyanezt tegye a kisgyermekével foglalkozó anya is. — Szellőztessük gyakran lakásunkat, munkahelyünket. Ügyelnünk kell azonban aira, hogy a szellőztetés a helyiség falait le ne hűtse. Rendszeres testedzéssel, az időjárásnak megfelelő öltözködés­sel el lehet kerülni a fertőzésnek kaputnyitó megfázást is. Ha ehhez még az ételben, italban, életmódunkban betartandó mér­tékletességet is hozzávesszük, a hurutos betegségek ellen sike­resen védekezhetünk. Irodalmi est Kecskeméten A Megyei Tanács Népműve­lési Osztálya, a Társadalom és Természettudományi Ismeretter­jesztő Társulat Petőfi Sándor születésének 13i-i)k évfordulója alkalmából január 6-án irodal­mi estet tartott. Orosz László tanár ünnepi be­széde után szavalatok, ének- és zeneszámok következtek. Török Erzsi Kossuth-díjas énekesnő »Bogár Imre-« c. ballada, Palotai Erzsi előadóművésznő »Levél Arany Jánoshoz-«, Győri Ernő, a Kecskeméti Katona József Szín­ház tagja »Fölszedtem sátorfám« című vers előadásával, Karácso­nyi Kálmán tanár és a Kecske­méti Népi Zenekar népdalokkal aratott nagy sikert. A MŰSZAKI OKTATÓ A borotai DISZ-szervezet székházának egyik termé­ben traktorosok oktatása folyik. Tizenkilenc öregebb, fiatalabb arc tekint feszült figyelemmel az előadóra, aki szabályos monda­tokkal, síma, gyakorlott mozdu­latokkal magyarázza a szemlél­tető ábrákat. Ádám Dezső a mű­szaki oktató, a gépállomás leg­jobb traktorosa. Ez az Ádám Dezső hét évvel ezelőtt ezen a gépállomáson jelentkezett felvé­telre. Kapanyél mellől jött, szak- képzettsége nem volt, akarata, lelkesedése a gép iránt annál na­gyobb. De nem vették fel. /Ezóta hosszú évek teltek. 1947—48-ban az első trak­tort még az öregek is megcsodál­ták. Ma már a bámész gyerek sem hederít rá. Megszokta, min­dennapos látvány. Úgy hozzátar­tozik a falu új világához, mint a villany, a kultúrház, az öntöző- csatorna és a négyzetesen vetett kukorica. S ilyen természetes ma már az is, hogy a bátortalan, csak a szőlőkapáláshoz értő Ádám Dezső hét év múltán a »legkiválóbb« címet viselő szak­ember lett, akire tizenkilenc em­ber tanítását bízták. Amikor annakidején Borotá- ról elutasították, a mátételki kí­sérleti gazdaságban vállalt mun­kát. Itt később sikerült vonta­tóra jutnia, Egy évig a főgépész maga mellé vette szerelőnek a lelkes, csupa szorgalom fiatal­embert. 1951-ben Tasson szak­iskolát végzett, 45 hallgató közül a legjobb eredménnyel. Utána a gazdaságban az új gépeket, a szovjet univerzálokat csak az ő kezére bízták. Ijóéí éve tért háza idős szü- lei hívására Jánoshalmá­ra. Jelentkezett a borotai gépál­lomáson, mint ezelőtt hét évvel, — de már dicsérő levelekkel, bi­zonyítvánnyal a zsebében. Volt akkor a gépállomáson egy ki- vénhedt Sztalinyec, amely már minden traktoroson kifogott. Ezt kapta meg. Minden dolgozó adasereglett, amikor először rá­ült. A masina akadékoskodott neki is. Sajnálkozó és kárö}ven­dó arcok figyelték. Sikerült meg­találnia a hibát. Ez volt a bemu­tatkozás, az igazi vizsga új mun­kahelyén... Tavaly nyáron megkapta az új Lanz-Bulldogot, az egyetlen féltett univerzális gépet, mellé új aratógépet. Adám Dezső meg sem állt vele, amíg egyetlen szál gabona talpon volt. Cséplési eredménye a legkisebb géppel elérte a 20 vagont s közben a legtöbb tarlóhantást végezte az egyénieknek. November 20-ra éves tervét 130, őszi tervet 140 százalékban teljesítette, Am iám Dezső az univerzál gépek mestere. A jelen és a jövő gépeié, amelyek már nemcsak szántanak, de kapálnak, kaszál-' nak, silót töltenek és terhet szál- lítanak. Kezelésükhöz iával több szaktudás is kell, mint az izzó­fejes gépekhez. Mi lesz, ha meg­érkeznek a tavaszra ígért Zeto- rok a gépállomásra? Kiket ül­tetnek rájuk? Ádám Dezső már felelt erre. Elhatározta és még­ígérte, hogy az új motorók le­endő kezelőit kitanítja. Külön) rendszeresen tart nekik oktatást és a munkában, a földeken is állandóan segíti őket. Etedig rá is újabb, nagy M munkák várnak. Ha ki- pírkad a tavasz, a kéleshalmi határban sok-sok hold szántán i- való sürget. A kétest futóhomok­kal csak az ő könnyű gépe bir­kózik meg. Utána a jánoshalmi tsz-ekben következik a hulttvá- torozás, sorvonalazás, vetés. Ma jusban modern kapálóekét akaszt a Lanz-Bulldog után, — ez ti vadonatúj és ő dolgozik majd vele. Aztán ismét jön az aratás, cséplés, őszi vetés, — az eszten­dő megszokott és mégis mindig új feladatai. Mert közben gaz­dagabb termés érik, sók új Ádám Dezső nevelkedik s szebb, tel­jesebb lesz az éleit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom