Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-07 / 5. szám

Hunyadi Imre levelezőnk levele nyomán 150.000 forint parlagon egy félegyházi udvarban — Van szerencsém bemutatkozni. A nevem: lókapa. Itt he­verek már hónapok óta — legalább három — ezen a sáros udva­ron. Igaz, ami azt illeti nem vagyok egyedül, hiszen — amint látja — többen is vagyunk itt lókapák, boronák és egyebek szana­szét. És mégis valamennyien elhagyatottan. — Amikor a gyárból útnakindítottak az állomásra — úgy szeptember végetáján — és ott »bevagoniroztak« bennünket, örül­tünk, hogy rövidesen hasznukra leszünk az embereknek. Vala­mennyien vidáman utaztunk Kiskunfélegyházára, mert ide szál­lítottak bennünket a Kiskunfélegyháza és Vidéke Körzeti Föld- müvesszcvetkezetek kegyeibe. — Arra egy percig sem gondoltunk, hogy majd jelmezes szö­vetkezeti tagok várnak bennünket virágcsokorral, csikóbőrös ku­laccsal a nyakukba s örömükben keblünkre borulnak. De arra vi­szont gondoltunk a kivagonirozásunk után, ha nem is azonnal, de napokon belül elszállítanak bennünket a termelőszövetkeze­tekbe. Igaz, hogy egyrészünk ugyan későn érkezett, hogy úgyrr.ond- :am szezon után. Nekem már nem volt mit kapálnom, tavaszig ‘em is lesz. A boronára sem sok szükség volt már, mert mire ni megérkeztünk, akkorára már minden el volt boronáivá. Ugyan- gy a fűkaszálógépeknek sem sok hasznát veszik és a lófogatú ucreblyéknek sem. Itt állunk hát az udvar közepén csomóra hányva, s várjuk a kikeletet, a tavaszt. — Igaz, hogy az még messze van, addig még sok víz lefolyik i Dunán, sőt a Tiszán is. Minket ez nem zavar, de az annál is inkább, hogy nincs felettünk tető, s az eső végigcsurog rajtunk, a hó pedig fehér köntösbe bújtat bennünket. És bizony ez az amitől valamennyien »fázunk«. Az eső, az elolvadt hó, a ránkfa­gyott jég, mind mind rongálja, tépi szép zöldre, feketére, vagy éppen szürkére festett új ruháinkat. A festék megrepedezik raj­tunk, lepattogzik, s kivirit alóla csupasz »testünk«, ami nem más, mint vas. Már pedig tudvalevő, hogy a vasnak legnagyobb ellen­sége a víz, a hó, a jég, egyszóval a nedvesség. Berozsdásodunk. — De nekünk még csak hagyján, túlsókat nem árt, mert mi — lókapák, boronák, gereblyék — csak amolyan egyszerűbb me­zőgazdasági kisgépek vagyunk, de vannak itt közöttünk cékla­szelőgépek, villany- és benzinmotorok, kukoricamorzsolók és egyéb komolyabb gépek, melyeknek már árt az idő. A rozsda tönkreteszi tengelyeiket, fogaskerekeiket és ha alkalomadtán hasz­nálni akarják őket, bizony az sok bajjal jár, vagy egyszerűen nem is tudják használni, csak alapos javítás után. Sőt ha a rozsda nemesebb részeiket is megtámadja, teljesen hasznavehetetle­nekké váltnak. — Mindenesetre azt szeretnénk, ha már a szövetkezetek nem visznek el bennünket, hogy tető alá kerüljünk. Attól tartunk, hogy igyszer valami túlbuzgó vasgyüjtő még összeszed bennünket és visszaküld oda, ahol először mint feldolgozott vas napvilágot lát­tunk: a kohóba. cÆ OlSZ-láneesoport a (alu. szemejenye. ro így beszélnének ezek a gépek, ha élet és lélek lenne bennük. Erre viszont természetüknél fogva képtelenek. Valóban több mint árom hónapja hevernek már parlagon azon az udvaron. Értékük több mint 150.000 forint. Ilyen összeget elvonni hónapokra a fél­egyházi szövetkezetek árualapjából, valóságos vétek. Másodsor­ban pedig ilyen módszerrel semmit sem tettünk a mezőgazdaság fejlesztése, gépesítése érdekében. A Kiskunfélegyháza és Vidéke Körzeti földművesszövetkezet ugyan nem sokat tehet ebben az ügyben, mivel felsőbb szervek küldték le a gépeket nagytöbbsé­gükben szezon után. A szövetkezeteknek nincs pénzük, a bank meg mindezideig nem tud hitelkeretet biztosítani. Most újabban a megyei területi bank már tudna hitelt biztosítani a szövetke­zetek részére, amit január 10-ig vehetnek igénybe, azonban a já­rási tanács az összes szövetkezetek számára mindössze 24.000 fo­rint hiteligénylést engedélyez. A gépek értéke viszont 150.000 Ft. Mi lesz a sorsa a gépeknek? Továbbra is ott állnak majd tető nélkül, esőben, sárban? És végezetül majd az enyészet diadalmas- '<odik felettük? Ez nem vezet jóra! V. F, ^-Jhszák, vagy rr.eg- hait a kultúr­áiét ebben a faluban — mondja egy elvtárs a jakabszállási tanács- háza előtt. — Miért? — Mert az iskolá­ban szünetel a tanítás, a nevelők egyrésze el­utazott, nincs aki ösz- szefogja most ezt a dolgot. Hogy jobban a nyo­mába lépjek ennek a kérdésnek, megkeres­tem a népművelési ügyvezetőt és tőle ér­deklődtem egynéhány dolog felől. — Somkúti Gizella tanítónő sze­mélyében találtam ró a népművelés jakab- szállási irányítójára. — Az előbbi elvtárshoz hasonlóan vélekedett. falóban minimá­lis kultúréletet él ez a falu. Különö­sen így az iskolai szü­netben. De máskor sem dicsekedhetünk. Igaz, fnozink van, de ehhez még sok más kellene. Ha előadást rendezünk, csak az is­kolában tudjuk meg­tartani, más alkalma­sabb hely híján. — Somkúti Gizella meg­fontolt szavai keserű ízt éreztettek a szám­ban. De hogy kelle­meset is mondjon, még hozzátette: — Az ősz folyamán alakult meg a DISZ tánccsopor­tunk. Számszerint tí­zen lelkeskednek. A fa­luban szeretik őket, mert minden kulturá­lis megmozduláson fel­lépnek. Ügyesek és DISZ-tagokhoz méltó­an viselkednek. elmondja, hogy ez jakab­szállási viszonylatban milyen nagy haladás­nak számít, mert amig ők nem voltak, addig bizony csak hébe-hóba, az iskolás gyerekek rendeztek szórakoztató műsort. Van bábjátszó cso­portja is az iskolának. Őket is kedveli a falu, — mondja felcsillanó szemekkel Somkún kartársnő. Azután pe­dig a községi könyv­tárról ejt néhány szót. De ezek a szavak úgy hullanak elém, mint a tető széléről lehullott jégdarabok. November hónapban mindössze két olvasója volt a könyvtárnak. Igaz, de­cemberben már 14-r.r szaporodott, de még ez is nagyon kevés. — A megyei könyvtár segít­ségével nem sokra mentek, mert mosta­nában igazán nem nyújtott az égvilágon semmiféle segítsége nekik. A. omkúti Gizeda változtatni akar ezen a tespedt kultúr- életen. Bízik, hogy az ott dolgozó nevelők se­gítségével rövidesen megindul a falu kultu­rális élete. De ehhez feltétlen segítő keze? kell nyújtania a köz­ségi tanácsnak. —eszik— Megyénk kosárlabda sportjának 1954. évi eredményei Kecskemét Városi Tanács hirdetménye A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága felhívja a város terü­letén lévő összes házak tulajdo­nosait, — beleértve az illetékes I lázkeze tőségeket is —, hogy a tulajdonukban, vagy kezelésük­ben lévő házak előtti gyalogjár­dákat és az utcai vízlefolyásokat a lehullott, vagy lefagyott hótól tisztítsák meg és a járdákat a síkosság ellen homokkal, vagy salakkal hintsék fel. A mulasztók ellen a rendőr- kanitányság eljárást indít. Tízszázalékos felár a kivitelre kerülő vetőmagvakért A Minisztertanács határozatot hozott, hogy egyes, külföldi kivitelre kerülő vetőmagvakért (édes csillagfürt, kender, szarvas- ierep, angolperje, olaszperje, borsó, bokorbab, konyhakerti és virágmag, stb.) az átvételi áron felül 10 százalékos felárat kell űzetni. Az exportra történő termesztést a belföldi termesztéstől elkülönítve kell végezni, az erre a célra kijelölt gazdaságokban, ;crmelőszövetkezetekben és egyéni termelőknél. A 10 százalékos felárat azonban minden termelő megkaphatja, ha termesztett vetőmagja eléri az exportminőséget és kivitelre kerül. Bírósági hírek A Kiskunfélegyházi Járásbí- rlság Körmendi György 34 éves, volt járási tanácsi adóügyi megbí­zottat hivatali sikkasztás és be­folyással való üzérkedés bűn­tette miatt 6 évi börtönre, 500 forint pénzbüntetésre és 5 évre az összes jogaitól való eltiltásra ítélte. Körmendi György vádlott 1953 májustól 1954 augusztusáig a kiskunfélegyházi járási ta­nács pénzügyi osztályán mint «dóügyi megbízott dolgozott. Ez alatt az idő alatt a kezéhez be­fizetett adókból 710 forintot sik­kasztott és hat esetben az adó­hátralékos dolgozó parasztoktól 400—1000 forintnyi összegeket kért és fogadott el, azt ígérvén, hogy az adóhátralék törlése tránt kérvényt ír a Megyei Ta­nácshoz és egyúttal elintézi, bogy a hátralékos adót töröljék. A Bajai Járásbíróság Boros András 10 hold földön gazdál­kodó középparasztot, — aki egy- ízben már a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselek­mény miatt büntetve volt —, egyévi és háromhónapi börtönre ítélte lopás bűntette miatt. — Ugyanebben az ügyben Kubatov Ferenc kenyérgyári kocsikísérőt 8 hónapi börtönre ítélte, mert Boros Andrással együtt lisztet és fát loptak. Ugyancsak a Bajai Járásbíró­ság ítélte el Tóth Istvánná 33 éves és Hegedűs Istvánná 56 éves, továbbá Hegedűs Mária 19 éves vádlottakat, mert a hon­védségtől mosási munkákat vál­laltak és a mosásra kiadott le­pedőkből huzamosabb időn ke­resztül húszat elloptak. A vád­lottakat egyenként hat-hat hó­napi börtönre ítélte a járásbíró­ság, A kosárlabdasport megyénkben a legnépszerűbb labdajáték a labda­rúgás után. Küzdőjáték jellege foly­tán feltétlenül kedveltebb az ifjúság előtt, mint nagy versenytársa, a röplabda. Megyénk kosárlabdasportja 1954. évben szép eredményeket ért el és számokkal kimutatható fejlődésről tett tanúbizonyságot. — Nézzük meg ennek a fejlődésnek fontosabb ál­lomásait. Az 1954. évben először kiírt megyei bajnokság, bár mint utólag meg­állapítható, nem érte el teljesen célját, mégis nagy haladást jelen­tett az előző év érdektelen és ko­molyabb felkészülést nena igénylő megyei bajnoksággal szemben. Me­gyei csapataink részben a Csongrád megye által irányított, részben a Ba­ranya megye által irányított össze­vont bajnokságokban vettek részt. Csongrád megyében a Kecskeméti Kinizsi' és a Kecskeméti Honvéd egymás között intézték el a bajnok­ság kérdését. Tavasszal a Kinizsi győzött 16 ponttal, ősszel pedig a Honvéd csak 8 pontos győzelemmel tudott válaszolni és így végül a Ki­nizsi lett a bajnok. A többi nagy csapatok, mint a Békési Vörös Me­teor és a Szegedi E. Haladás, nem is szólhattak bele a két kecskeméti csapat versenyébe. A Kiskunfélegy­házi Vasas és a’ Kiskunfélegyházi Lokomotiv váltakozó sikerrel szere­peltek. Kiskunfélegyházának szép eredményekben gazdag kosárlabda múltja van, néhány év óta azonban megállt a fejlődés. A kosárlabda csapatokkal rendelkező sportkörök megértés és segítés helyett állandó­an szembenállnak egymással. Né­hány félegyházi éljátékoson ‘érthe­tetlen önelégültség jelei mutatkoz­nak és éppen ezek az éljátékosok, akik hivatva volnának az utánpótlás nevelésére, ezt a legfontosabb köte­lességüket hanyagolták el. A Baranya megye által rendezett összevont bajnokságban is szép si­kerrel szerepeltek férfi csapataink. A Bajai Vörös Lobogó a pályán meg is nyerte a bajnokságot, de a pécsi sporvezetők ügyes mesterkedésükkel megtévesztették az OTSB-t is és így született meg az a példátlanul igaz­ságtalan ítélet, hogy a pályán baj­nokságot nyert csapatnak még egy harmadik mérkőzést is le kellett játszania a 2. helyezettel a bajnok­ságért. Női csapatok közül Csongrád me­gyében a Kecskeméti Kinizsi csa pata tavasszal jól szerepelt. Az őszi fordulóban azonban Guóth, majd Cseh kiválása után visszaesett a csa­pat, de így is megőrizte a 3. helyet Baranya megyében a Bajai Építők csapata fölényes biztonsággal nyerte meg a bajnokságot, de jól szerepelt a Bajai Lokomotiv is. Bajnokcsapataink, a Kecskeméti Kinizsi és a Bajai Építők ezután nagy reményekkel indultak neki ai OB ba jutásért játszandó osztályo- zóknak. Az első fordulót mindkét csapat símán vette, azonban a no­vember 24-én Budapesten lejátszott döntőkön egyik sem tudott az első kettő közé jutni. Mi volt ennek a sikertelenségnek oka? Mindkét csapat lelkiismeretesen készült a döntőre. Az erőnléttel nem volt baj, mert a Kinizsi például min­den mérkőzésen a II. félidőben nyújtott jobb teljesítményt. ’ Baj volt azonban a játékosok tapasz- taltságával. Mindkét csapatban egész sor ifjúsági játékos játszott. A Kinizsiben Sahin Tóth, Lipták, Polgár, Szeghalmi, az Építőknél Szabó, Váity, Jávor stb. mind nagy- tehetségű fiatal játékos, azonban nincsen meg a kellő tapasztalatuk ilyen nagy erő és idegpróbát igé­nyelő tornára. Az év történetében nagy szerep jut megyei válogatott csapatunknak is. Megyénk fejlődésére felfigyelt az OTSB is és ebben az évben először osztotta be férfi és női válogatottunkat a 8 megye tor­náira, sőt az előbbinek rendezését is megyénkre bízta. Férfi csapatunk jól felkészülve, nagyszerű küzdelemben vívta ki a harmadik helyet, olyan megyék előtt mint Borsod, Fejér stb. Női csa­patunk nem tudott megfelelően ké­szülni és így nem sikerült a forma- időzítés. Ennek ellenére sikerült a 6. hely kivívása. Női válogatottunk a torna után augusztusban aratta legnagyobb sikerét Csongrád megye elleni fölényes győzelmével. Kiemelkedő egyéni teljesítmé­nyekben sem volt hiány. Az év ele­jén a Kinizsi nagytehets’égü női kö- zópjátékosát érte az a megtisztelte, tés, hogy helyet kapott a magyar utánpótlás válogatottban, azonban betegsége megakadályozta a további jó szereplésben. Kívüle Kecskemé­ten Szabóné, Cseh, Jávorka és az év folyamán sokat fejlődött Tóth I. voltak a megyei válogatott erőssé: gei. A bajai női csapatból Kolovics- né erőtől duzzadó játéka, továbbá Szabó, Jávor, Váity és Rácz mind jobban kibontakozó tehetsége jelen­tették a fejlődést. A férfi játékosok közül a még if­júsági sorban lévő Sahin-Tóth volt a legeredményesebb játékos. Most az év végén szintén bekerült a ma­gyar válogatott keretbe és január 10-től Tatán készül az eljövendő nagy feladatokra. Az év második fe­lében bontakozott ki a Kinizsi fia­talokból álló gárdája. Polgár, Lip­ták, Szeghalmi, Bányai, Zsadányi már úgyszólván kiszorították a ,,na­gyokat” a csapatból. A férfi válo­gatottban jól szerepelt Káló, Szeg­halmi és Dénes K. Honvéd játéko­sok és a bajai Tárnok, Kovács is. Mindezek után azt várhattuk, hogy a kosárlabdasport országos vezetői méltányolják a vidékiek áldozatkész erőfeszítéseit és az 1955. évre még nagyobb fejlődési lehetőséget biz­tosítanak. Ennek azonban az ellen­kezője történt. Az 1954. évi Buda­pesten megtartott III országos ér­tekezleten, — melyről a Népsport mint jól sikerült értekezletről em­lékezik meg, — mindenről volt szó, csak a vidékiek problémáiról nem. Legalább is nem érdemben. Udvari­asan meghallgatták a vidéki vezetők alaposan alátámasztott érveit és azokat mint megvalósíthatatlan áb­rándokat kezelték. Hiába bizonyítot­ták be a vidéki vezetők, hogy egy OB. II. felállítása semmivel sem kerül több kiadásba, mint például Bács-Kiskun megyében a megyei bajnokság rendezése és az előbbi a fejlődést, az utóbbi a visszaesést jelenti, érveiket nem hallgatták meg. A jelenlévő vidéki vezetőknek az volt az érzése, hogy a kosárlab- dasport jelenlegi vezetőit a váloga­tott csapaton kívül semmi sem ér­dekli. A megyei kosárlabdasport 1955. január 16 án tartja megyei értekez letét. Ez az értekezlet hivatott arra, hogy irányt mutasson a kosárlabda sportunknak a további fejlődésre a varható mostoha körülmények kö­zött is. A kosárlabdasport minőségi fejlesztésén kívül a tömegesítésre is gondot kell fordítanunk. Be kell kapcsolnunk a bajnokságba Baján, Kecskeméten és Kiskunfélegyházán kívül olyan városokat mint Kalocsa, Kiskunhalas,, Kunszentmiklós, Bács­almás. ahol már évek óta megindult, de a kezdetnél nem tud előbbre vergődni a kosárlabdasport Ha ez sikerül, akkor bízhatunk ’ abban, hogy megyei kosárlabdasportunk az adott nehéz körülmények között is a fejlődés útján fog maradni. Ssabó Zoltán. íoaoDDoanüocüOüüDaDQüi Az év első hetében tízen értek el 12 találatot és nyertek jelen­tős összeget! A TOTÓ 2. számú szelvényéről az olasz mérkőzéseket törölték s így a szelvényen csak 11 mérkőzésre kell tippelni. A nagy keresletre való tekintettel a Sportfogadás c. lap újévi 16 oldalas mellék­lete 50 filléres áron külön is forgalomba került. Kapható a Sportfogadási Osztály kirendelt- ségeinél. 5003 A színház műsora Katona József Színház: December 7-én este 7 órakor Nincs mese. hírek SERTÉS APAÁLLATOT kapott a Szabadszálláshoz tartozó Aranyegy­háza tanyaközpont. Hét-nyolc kiló­méteres gyaloglástól kímélik meg ezután az állatokat. $ VASÚTI SOROMPÖT szerel­tek le december 28-án a Máté- házapuszta és Baja állomások között a 34.. 36. és 37. számú őrházaknál. Az áthaladásnál fo­kozottabban figyeljünk. JANUÁR 7-ÉN délután 5 órakor tartja értekezletét az M8ZT Kereke­mét városi titkársága keretén belüi megalakult képzőművészeti szakosz­tály. A társaság Jack Duclos utcai helyiségében tartandó összejövetelen a helyi képzőművészek megbeszélik további munkájukat és elökészülnek a felszabadulási ünnepségekre. KÉTSZÁZ darab székkel gaz­dagodott a kiskunmajsai kultúr­otthon. * A BÁCSALMÁSI járás MNDSZ-asszonyai mozgalmat indítottak »száz csirke minden gazdasszony udvarában« cint-' mel. így segítik a baromfiállo­mány gyors fellendítését. * A FÖLDMŰVES SZÖVETKE­ZETEK Bajai Járási Központja leváltotta a Nagybaracskai Föld- művesszövetkezet l’őboltjának ve­zetőjét a hanyag árukezelésért, melynek következtében tetemei kárt okozott. APROH1RDETESEK KÖTŐGÉPE r vennék Cím: Csor­dás Józsefné, Kecskemét, Pászthóí utca 4 .szám. 8 ELADÓ 6 hold kaszáló Soltszent Imrén a csatorna mellett. Érteke­zés: Tasztendorf Istvánnénál, Solt- szentimre, Fö utca. 9 VILLANYMOTOR, 3 lóerős, egy fázisú sürgősen eladó. Kecskemét, Borz utca 17. 10 KÉSZÍTEK diófahálőszobát fizetési kedvezménnyel. Zana Testvérek, Kecskemét, Borz utca 16. 12 ELADÓ Kecskemét, Vacsihegy 3 sz. alatti ház Fürdőszobás, beköltöz­hető. 3003 ELADÓ Vacsihegy 34 szám alatt kettő hold föld elfoglalható épü­letekkel. — Értekezés: Kecskemét, Felsőcsalános 61/la. Katona Sándor­nál. & PIANIN6T veszek Címet a kecske, méti kiadóba kérek. 7 ELADÓ egy gyengefias tehén. — Kecskemét, Belsőnyír 128., Benei úton 7 km. Antal Imrénél. 3002 BENTLAKÓ főzőmindenest keresek. Kecskemét, Erdős Imre utca 2 11 Bácskiskunmegyei NÉPÚJSÁG az MDP Bácskiskunmegyei Bizottsága napilapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi-tér 1 *z. Telefon : 25—16, 26—19, 11—22, 20—97 Felelős kiadó: NÉMETI JÓZSEF Kiadóhivatal: Kecskemét, Szédienyi-tér I ez. Telefon: 22—09 Bácskiskunmegyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 24—09 ■F. y,; Faragó Imre igazgató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom