Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-07 / 5. szám
/ Több segítségei- várunk a DISZ-től pályaválasztási problémáink megoldásában PÁLYA VÁLASZTÁS. Nincs nap, hogy ne gondolnánk erre a szóra mi negyedikesek, érettségi előtt álló fiatalok. Nem telik el nap kétkedés nélkül, — vajon mi vár ránk az érettségi után... Az elmúlt iskola év végén a középiskolát végzett fiatalok igen jelentős serege állt tétován, mert nem nyilt meg mindenki számára az egyetemek ka- kuja és a kintmaradó fiatalok úgy érezték, hogy minden tanács és elirányítás nélkül kitették őket a jövő ismeretlen szigetére. Egy új iskolai év közepén járunk és amikor szembekerültem azzal a kérdéssel, hogy egy hónap múlva nyilatkoznom kell arról, milyen pályán is kívánok elhelyezkedni, kissé tanácstalan vagyok és érzem, hogy éppen ezen a ponton hiányzik a közép- iskolások, de különösképpen a negyedikesek életéből a DISZ- .izervezet ereje, összefogó mun- xája, tanácsadása és irányítása. A középiskolában ennek a segítőmunkának fokozottabban kellene jelentkezni a DlSZ-szer- vezeten belül. Hiszen a DISZ- szervezet már magasabb fokon gyakorolhatna befolyást a fejlődő ifjúság életére, életének berendezésére, helytállására es magatartására. Sajnos, ez a nevelő behatás a DISZ részéről még nem érvényesül kellőképpen a középiskolás tanulóifjúság életében. Sokszor elgondolkoztam ennek ókán és arra a megállapításra jutottam, hogy a hibákat mindkét félben keresni kell. A középiskolás diszszervezetek nem eléggé erősek még ' és eddig nem is igen kívánták azt a jogot, hogy az ifjúság irányításában vezető szerepet vívjanak ki. A tanulóifjúság pedig sokszor közönyösen megy el a DISZ-szervezet munkája és tervei mellett, és ez a közönyösség még a bizton eredményt hozó kísérletezést is csírájában elfojtja. Ennek tudom be azt, hogy az elmúlt esztendőben az iskolai év végén nem állott az érettségizett fiatalság és a tanár mellé a DISZ, hogy a jelentkező pályaválasztási problémákat közösen vitassák meg és ennek tudom be azt is, hogy tétován állott sokszáz .érettségizett ifjú és leány, mert nem tudta azt, hogy az új párt- és kormányprogramnak megfelelően milyen területen keresse azt a jövendőt, amellyel legértékesebb tagja lehet a hazájának, a szocializmus építésében. Az általános iskolákban kisebb diáktársaink életét igen komolyan segíti, színessé és érdekessé teszi az úttörőmunka. Ez készít elő a felsőbb iskolára, az iskolai anyagon kívül az életre és arra, hogy megismerjük a dolgozó nép életét és szeretett hazánk építésének szépségeit. A középiskolában viszont már nagyobbak a diákok, más az igény és magasabb a követelmény. Éppen ezért nem kép- zell^gtő az el, hogy tanáraink ugyanolyan munkát végezzenek az ifjúság között, mint amilyen munkát az úttörő-mozgalom lelkes harcosaiként az általános iskolák nevelői végeznek növendékeik között. Talán ezért is érezzük olyan nagyon egy erős, jól működő DISZ-szervezet hiányát. HIÁNYZIK A kapcsolat a középiskolások DISZ-szervezete. ^továbbá az ipari fiatalok és dolgozó parasztifjak DlSZ-szerve- zete között is. E kapcsolat kiépítése pedig igen fontos lenne, hiszen a munkás-paraszt szövetségen alapuló társadalmi rendünk kérdéseit igazán csak úgy ismerhetjük meg, ha az nács kultúrtermében összejöttek a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak vezetői, az állattenyésztési állomások vezetői, továbbá a -gépállomások igazgatói, párttitkárai és ÜB-elnökei, hogy megbeszéljék azokat a teendőket, amelyekkel megjavíthatják a termelőszövetkezetek tervkészítésének munkáját. Pesir István, a Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatójának bevezető szavai után, amelyben a tervmunka jelentőségéről és a gépállomások mezőgazdászainak segítségéről beszélt, Vidéki Mátyás tervosztályvezető méltatta a tervezési munka eddigi állását, tapasztalatait. Utána Petőfi Sándor, az MB. Mezőgazdasági Osztályának vezetője ismertette a termelőszövetkezetek tervezésének irányelveit. Előadásában hangsúlyozta, hogy egy év alatt szövetkezeteinknél az üzemi alap 20 millió forinttal növekedett, a szövetkezeti alap pedig 10 millió forinttal, örvendetesen emelkedett termelőszövetkezéteinknéi az állatállomány is. Ez egy év alatt több mint 5 millió forint értéket gyarapodott. Termelő- szövetkezeteink összes vagyona egy év alatt csaknem 50 millió üzemek ifjú munkásait és a községek parasztfiatalságát magunk mellett érezzük. Találkozókat kellene létrehozni, ahol nem nagy és «-okos- beszédek hallgatása lenne a fontos, hanem az, hogy a fiatalság is: »a dolgozó nép okos gyülekezetében hányja-vesse meg sok baját«. A munkásélet erőfeszítéseit és szépségeit, a paraszti élet megemelkedését kellene megismernünk, mert ez is elősegítené, sőt biztosítaná azt, hogy a pályaválasztás területén jól eligazodjunk. Meggyőződésem, hogy áz ilyen találkozók az iskolák növendékeinek egységét is jobban kifejlesztenék. SOK IGÉNY VOLNA még, de én a fentiekben látom annak lehetőségét, hegy a DlSZ-szerve- zet megtalálja az utat a közép- iskolásak felé, és ne hiányozzék szervezett átfogó ereje, lendítő munkája és buzdító szeretete a középiskolás fiatalság életéből sem. Örkényi Enikő, Bányai Júlia Gimnázium. IV/a. o., Kecskemét, forinttal emelkedett. Ezek. a számok azt jelzik, hogy milyen fontos szövetkezeteinknél a tervkészítés, hiszen a tervben a szövetkezet választja meg jövőévi gazdálkodásának irányvonalát. Termelőszövetkezeteink életében tehát igen fontos munka a jó szövetkezeti terv elkészítése. A tervezés legfőbb követelménye, hogy a jövedelmezett növényeket nagyobb arányban termeljük, továbbá, hogy termelőszövetkezeteink az év minden időszakában jövedelmező gazdaságokká váljanak. Fontos, hogy szövetkezeteink fejlesszék állat- tenyésztésüket, mert ez a leg- jövédelmezöbb üzemóg. A bevételek fokozása megköveteli azt is, hogy gyarapítsuk a segédüzemágakat. Petőfi elvtárs a továbbiakban ismertette a megye: párt-végrehajtóbizottság javaslatait a tervezés jó szervezeti és politikai végrehajtásához. Az értekezleten többen felszólaltak. TATAHAZÁN a gazdakör tagjai elhatározták egy méhészkor alakítását. így akarják a községben megkedveltetni a méhészetet. Értekezlet termelőszövetkezeteink 0 tervkészítési munkájáról Szerdán délelőtt a Megyei TaSzeszgyári élmények Bizony messzi földön híres a Kecskeméti Szeszfőzde. Mindenki ismeri a kecskeméti barackpálinkát, csak — a kecskemétiek nem. Szerte az országban isszák az emberek a finom «Kecskeméti barackot« cs csak a kecskemétiek veszik észre, hogy itt valami nincs rendben. Hát persze hogy nincs, hiszen a kecskeméti barackpálinkát, Budafokon gyártják! Legalább is ez a hiedelem. Mi hát az igazság? Hogy választ kapjunk, felkerestük a Gyümölcsszeszipari Vállalat kecskeméti üzemét. Kérdésünkre dr. Götz Imre főkönyvelő ad feleletet: — Ne nyugtalankodjanak. az elvtársak, sőt azok sem, akik szívből szeretik a barackpálinkát. A kérdéses italt mt állítjuk elő. És, hogy miért a Budafoki Szeszgyár van a címkén? Egyszerű: ők palackoznakl Mi hordós tételekben felszállítjuk a kész barack- és más gyümölcspálinkákat a pesti elosztóba, ahonnan aztán továbbítják Budafokra. Így hát mi egyáltalán nem is palackozunk. Reméljük, Götz főkönyvelő szavai megnyugtatják a barack- pálinkát «szívből kedvelőket«. Miközben üzemegységről, üzemegységre járunk Füzesgyarmati Rudolf igazgató elvtárssal, megtudjuk a vállalat termelési eredményeit is. 1952-ben alakult meg a vállalat és azóta kivétel nélkül minden hónapban 100 százalékon felül teljesítettek. 1954 III, negyedévi kiváló eredményeikért megkapták az élüzem zászlót. Több dolgozót — így például Oppel- heim Dezsőnét, a tisza- kccskei telep vezetőjét kitüntették az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója c. jelvénnyel. Szesziparban majdnem mindig övék a vándorzászló. — Persze hibák akadnák bőven — teszi hozzá. — Kevés a férfi- munkás. Hogy ennek mi az oka, azt csak azzal tudnám megmagyarázni, hogy aránytalanul kevés a munkabér. A mi szakmánk nehéz fizikai munka. És sajnos a kollektív béralap cgykalap alá sorolt bennünket más élelmiszeripari agakkal, amik jóllehet sokkal kisebb fizikai erői követelnek. Reméljük ez a kérdés hamarosan rendeződik. A finomító olyan tiszta, mint egy patika. Nappal is ég a lámpa. Sárga fénye vissza- vissza tükröződik a vörös rézüstökön. Varga Ferenc főzőmester fölényes biztonsággal jár-kel birodalmában. Nem kell neki fokmérő, nyelve hegyével állapítja meg a pálinka erejét. Becsukjuk ma- gunkmögött az .utolsó ajtót is. Még csak egy kis formalitás van hátra, a híres magyar vendégszeretet ősi hagyományaként 'megiszunk egy-két pohárká pálinkát a/, igazgató elvtárs szobájában. Erős, de kiváló minőségűek a szilva, körte, cseresznye és meggypá- 1 inkák. — No, még egy keveset, elvtárs! Ez már kecskeméti barack ! Való igaz, nagyon finom volt a kecskeméti pálinka. Csak még mindig nem tudjuk megérteni, hogy a világhírű kecskeméti barackpálinkát miért palackozzák Budafokon? Nem-e lenne egysze- íúbb Kecskeméten palackozni? És Budafokon amúgyis összevegyítik a különböző helyeken készült pálinkákat. Nem gondol-e arra az Élelmiszeripari Minisztérium, hogy ezzel a lépésével kisseb- bíti a kecskeméti híres pálinkák hírnevét? (B. JJ Grou En-Iaj és Haimuarskjöld megbeszélése PEKING (Uj Kína) Csou En- iaj miniszterelnök és külügyminiszter csütörtökön délután, helyi idő szerint 3 órakor, megbeszélést tartott Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárral Angol lapvélemények Hammarskjöld kínai látogatásáról LONDON (MTI) Az angol lapokat behatóan foglalkoztatja Hammarskjöld ENSZ-íőtitkár kínai útja. A konzervatív Scotsman írja vezércikkében : A kommunista Kínát nem veszik fel az ENSZ-be, a főtitkár mégis szükségesnek tai tóttá a hosszú utazást New Yorkból Pekingbe, hogy Csou En-lajjal ta» nácskozzék az amerikai repülőkről. Küldetése megerősíti Neh- runak azt a kijelentését, hogy, Kína kizárása az ENSZ-ből és annak a fikciónak a fenntartása, mintha Formóza képviselné az egész országot, ellentmond ur való helyzetnek. Ha az igaz., tényleges kormány képviselné Kínát az ENSZ-ben, köz vet lev* tárgyalásokat lehetne indítani 3' nem mulatott volna a világ ázom a furcsa látványon, hogy azt ENSZ legfőbb tisztviselője kalappal a kezében járul alyav* rendszer képviselője elé, amely rendszert nem tekinti méltónak a nemzetközi elismerésre. Angol—amerikai—francia nézeteltérések PÁRIZS (TASZSZ) Amikor a francia nemzetgyűlésben a párizsi egyezmények ratifikálási vitája folyt, Mendes-France többek között azzal az érvvel próbálta lecsendesíteni a képviselők többségének jogos aggodalmát, hogy a Nyugateurópai Unión belül létrehozzák az úgynevezett európai fegyverkezési poolt. Mendes-France azt hangoztatta, hogy e2 a szervezet Nyugat-Németország fegyverkezésének «hathatós ellenőrzési eszköze« lesz. Arra hivatkozott hogy Anglia és az Egyesült Államok is támogatja ezt a gondolatot. Alig fejeződtek be azonban a parlamenti viták, amikor a párizsi sajtó máris riadót fúvatott amiatt, hogy sem Anglia, sem a Benelux-országok nem óhajtanak csatlakozni az európai fegyverkezési poolhoz. A lapok szerint az Egyesült Államok kormánya sem akarja túlságosan megkötni magát valamennyire -s határozott kötelezettség-vállalásokkal a tervezett «pool« vonatkozásában, amelynek — Mendes- France kijelentése szerint — a fegyverek gyártásával és elosztásával kellene foglalkoznia. — Egyes párizsi lapok nyugtalansággal jegyzik meg, hogy Ang» lia és az Egyesült Államok-' igyekszik Franciaországot belekényszeríteni ebbe a pociba; ugyanakkor megpróbáltalak saját maguk számára teljes cselekvési szabadságot biztosítani. Párizsban jelenleg az a vélemény uralkodik, hogy az érdekelt országoknak az európai fegyverkezési pool létrehozásával foglalkozó és január 17-ra tervezett értekezletét Anglia és a Benelux-államofe elutasító á.~ láspomtja miatt elhalasztják. Párizsban megjegyzik egyébként, hogy így a Nyugateurópai Unióban részvevő hét ország helyett az európai fegyverkezési poolba csupán Franciaország, Nyugat-Németország és Olaszország kerülhet be. A Combat szerdai számában ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a Pentagon már most legfőképpen a jövőbeli nyugatnémet hadseregre építi számításait, amely »az Atlanti Tömb rendelkezésére álló legtöbb szárazföldi erő lesz«. Ezért nem óhajt az Egyesült Államok semmiféle »ellenőrzést« Nyugat- Németország fegyverkezése fölött. (MTI) Szovjet—jugoszláv kereskedelmi egyezményt kötöttek MOSZKVA (TASZSZ) 1954 december 20-tól 1955 január hó 5-ig kereskedelmi tárgyalások folytak Moszkvában a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kereskedelmi kormányküldöttsége és a Szovjetunió külkereskedelmi minisztériuma között. A tárgyalások eredményeként január 5-én kereskedelmi és fizetési egyezmény jött létre a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között. Egyidejűleg aláírták a két ország közötti 1955. évi árucsere forgalomról szóló jegyzőkönyvet. Jugoszlávia marószódát, kalcinált szódát, karbidot, kalciumot/ kendert, dohányt, bőrt, alkoholt/ furnírlemezt és más árukat szállít a Szovjetuniónak. A Szovjetunió a jugoszláv gazdaság számára szükséges nyersanyagokat és ipari cikkeket — gyapotot, olajat, olajipari termékeket, rotációspapírt, mangánércet és más árukat — exportál Jugoszláviába. A szóbanforgó egyezményt szovjet részről I. G. Kabanov külkereskedelmi miniszter, jugoszláv részről Mijalko Todoro- vics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a jugoszláv kereskedelmi kormány- küldöttség vezetője írta alá. Sztrájkolnak Franciaországban PÁRIZS (MTI) Francia sajtó1 jelentések szerint a párizsi pályaudvarokon működő postahivatalok alkalmazottainak mú't év december 21-én, a CGT- és az Autonóm Szakszervezeti Szövetségek felhívására kezdődött ú. n. «késleltető« sztrájkmozgai- ma változatlanul tovább folytatódik és nagy fennakadásokat idéz elő a bel- és külföldi postai forgalom lebonyolításában. Legutóbb a keresztény CFTC Szakszervezeti Szövetség posta; szakmai központja is csatlakozott a sztrájkmözgalomhoz, kiterjesztve azt a vonatokkal közlekedő mozgópostákra is. A mozgalom célja: tiltakozás az évek óta megígért bér- és fizetésemelések állandó halogatása ellen. Ugyancsak folytatódik a francia vámszolgálat alkalmazottainak az összes határállomásokra, valamint a belföldi vámhivatalokra kiterjedő hasonló sztrájk- mozgalma; A lakosság széles rétegeiben, nagy rokonszenwel kísérik a rendíthetetlenül kitartó sztrájkolok mozgalmát, gyűjtéseket rendeznek, s ezekben a gyűjtésekben résztvesz az alsópapság is. Á vádlottak padján NEW YORK (TASZSZ). Lipp- mann, a New York Herald Tribune szemleírója az ázsiai és afrikai országok értekezletének áprilisra történt összehívásáról közölt jelentést kommentálva rámutat, hogy az Egyesült Államok és szövetségeseinek politikája nem talál támogatásra az; ázsiai és afrikai országokban. »Nem ringatjuk magunkat semmiféle illúziókban — írja Lippmann, — azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok és Nyugateurópai fő szövetségesei ezen az áprilisi értekezleten nem bírák, hanem vádlottak lesznek...«
