Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-30 / 25. szám
r A MAI SZAMBÁN 8ACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG X. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM Ara 50 fillér 1955 JANÜÄR 30. VASÄRNAP Menjetek el hozzájuk — tanuljatok tőlük! — Egy falura küldött pártmunkás tapasztalatai. — A »Petne- házi-ügy« tanulságai. — Hol a bojtár? — Dávodi uti- jegyzetek. —■ Épül a volgai óriás. — A hírneves Bugac-pusztán. — Négyen hatvanezret. V_________________________________ ________/ A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének alakulását 1954-ben a következő adatok jellemzik: Ipar A szocialista ipar az 1954. évi teljes termelési tervet 101.4 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok éves érvükét a következőképpen teljesítették: Az 1954. évi termelési terv teljesítése %-ban: Kohó- és Gépipari Minisztérium 100.3 Szénbányászati Minisztérium 97.5 Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium 99.6 Könnyűipari Minisztérium i01.9 Élelmiszeripari Minisztérium 103.8 Építésügyi Minisztérium iparvállalatai S3.2 Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium iparvállalatai 105.7 Országos Erdészeti Fő- igazgatóság iparvállalatai 97.9 A helyi ipari vállalatok 104.9 százalékra, a kisipari szövetkezetek 113.2 százalékra teljesítették 1954. évi termelési tervüket. A szocialista ipar 1954-ben 3.1 százalékkal termelt többet, mint 1953-ban, ezenbelül a minisztériumi ipar termelése 0.3 százalékkal, a helyi ipar termelése 27.4 százalékkal, a kisipari szövetkezetek termelése 30.2 százalékkal haladta meg az 1953. évi termelés színvonalát. A nehézipar termelése 3.1 százalékkal kevesebb, a könnyűiparé 9.5 százalékkal, az élelmiszeriparé 12.2 százalékkal több volt 1954-ben, mint 1953-ban. A magánkisipar termelése az előző évhez képest mintegy megkétszereződött, az egész ipar termelése (a magánkisiparral együtt) 1954-ben 4.7 százalékkal •volt több, mint 1953-ban. Jelentősen növekedett az ipar- oan 1954. év folyamán a közszükségleti cikkek gyártása. A szocialista ipar 1954-ben 13 százalékkal több közszükségleti cikket termelt, mint 1953-ban. A nehézipar által előállított közszükségleti cikkek termelése 35.1 százalékkal haladta meg az előző évit. A legfontosabb iparcikk termelése 1954-ben 1953-hoz képest a következőképpen alakult: Az 1954. évi termelés az 1953. évi termelés %- úbau : tízén 103.4 Kőolaj 143.9 Martinacél 95.9 Hengereltacél 97 Gőzmozdony 1145 Teherfelvonó 115.9 Borona 620.2 Tárcsás talajművelőgép 250 Traktoreke 171 Nitrogén műtrágya 109.6 Foszfor műtrágya 103 Cement 89.3 Égetett tégla 83.8 Kerékpár 127.7 Motorkerékpár 102.4 Varrógép 116.1 Pamutszövet 108.4 Gyapjúszövet 134 Kötöttáru 132.8 Cipő 124.6 férfiöltöny, 142.4 Sör 118 Szalámik 107 Étolaj, ételzsír 112.1 Vaj 116 Szappan 120.3 Édesipari készítmények 139.8 1954-ben terven felül többek között mintegy 99 ezer tonna kőolajat, 9700 boronát, 1100 fo- gatos vetőgépet, 172 ezer négyzetméter húzottüveget, hétmillió négyzetméter pamutszövetet, 1.5 millió négyzetméter selyemszövetet, 48 ezer női kabátot, 120 ezer pár gyermekcipőt, 600 tonna szappant termelt az ipar. Egyes fontosabb termékek termelési tervét nem teljesítették. Például a Szénbányászati Minisztérium 650 ezer tonna szénnel, a Kohó- és Gépipari minisztérium 165 ezer tonna Martinacéllal, az Építésügyi Minisztérium 206 ezer tonna cementtel, 170 millió égetett téglával, a Könnyűipari Minisztérium 1.2 millió pár pamutharisnyával, 622 ezer munkaruhával maradt adósa a népgazdaságnak. 1954-ben több fontos közszükségleti cikk minősége javult: például a fésűsgyapjúszöveté, selyemszöveté, selyemharisnyáé, férfiöltönyé, csizmáé, stb. Az élelmiszeriparban javították a főzőkolbász, gyulai kolbász, margarin, gyümölcsíz, stb. minőségét. A javulás ellenére sok ipari termék minősége még nem kielégítő. Számos fogyasztási cikk választéka bővült. így például 1954- ben a női és férfi félcipőből 25— 30, szandálból 40—45, férfiöltönyből 30—35, női kabátból 60— 70 új modell, illetve gyártmányfajta előállítását kezdték meg. Az év folyamán több új — elsősorban mezőgazdasági gép és fogyasztási cikk gyártása indult meg, mint például a függesztett (hordozott) kultivátoré, a négyzetbevető csoroszlyáé, a permetező porozógépé, az árokásó ekéé, a háztartási hűtőszekrényé, a porszívógépé, a nylon és perion felhasználásával készült férfiharisnyáé és fehérneműanyagoké, újfajta konzerve- ké, stb. Az év folyamán az iparban több új üzem kezdte meg működését: többek között az ötéves terv olyan fontos létesítménye, mint a Sztálin Vasmű 700 köbméteres nagy kohója, a Szolnoki Szalmacellulózegyár, stb. A lakosság jobb ellátása érdekében üzembehelyezték a Debreceni Tejüzemet, valamint az. ország különböző helyein (Székesfehérvárott, Túrkevén, Bázakerettyén, Vámosmikolán, stb.) új kenyérgyárakat és sütőüzemeket. Az új gyárakon és üzemeken kívül az év folyamán számos meglévő üzemet bővítettek és korszerűsítettek. Több — főleg fogyasztási ipari — üzemet korszerű munkavédelmi és üzemegészségügyi berendezésekkel láttak el. Az 1954. évre tervezett üzembehelyezések egy része azonban 1955-re húzódott át. Az iparban több területen vezettek be, illetőleg alkalmaztak szélesebb körben fejlettebb technikai eljárásokat. A műszaki technikai fejlesztés az iparban azonban általában nem volt kielégítő- A műszaki szervezési intézkedések mintegy kétharmadát., az. ipái; noe az előírt mértékben teljesítette. Különösen nagy volt az elmaradás az anyag- takarékosságra vonatkozó intézkedések végrehajtásában. Az energiagazdálkodás terén javulás mutatkozott. A szocialista iparban 1954-ben az egy munkásra jutó termelés 1.5 százalékkal alacsonyabb vodt, mint 1953-ban. Az átlagosnál jobban csökkent a termelékenység a Szénbányászati Minisztérium vállalatainál. Az év utolsó hónapjában némi javulás mutatkozott mind a termelés ütemének, mind a termelékenységnek az alakulásában. A termelékenység csökkenése, valamint az anyaggal, a munkabérrel és a munkaidővel való nem megfelelő gazdálkodás folytán 1954. évben az összehasonlítható termelés önköltsége az előző évhez képest emelkedett. A fontosabb gyártmányok közül 1954-ben emelkedett a szén, a viliamosenergia, a Martinacél- öntecs, a nitrogén műtrágya, az égetett tégla, a férficipő, a marhahús, az adagolt vaj, stb. önköltsége. A »Csepel-« tehergépkocsi, az aratócséplőgép, a penicillin, a szulfit-cellulóza, a finomított étolaj, a színszappan önköltsége csökkent, Beruházások — építkezések Az 1954. évi tervnek megfelelően jelentősen csökkent a beruházások és építkezések volumene: a beruházásokra fordított összeg mintegy 33 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. Emellett 1954-ben a beruházások nagyobb része szolgálta a lakosság szükségleteinek közvetlen kielégítését, mint az előző évben. Megnövekedett a mezőgazdasági, a szociális, kulturális és kommunális beruházások és építkezések aránya. A nehézipari, az építőipari és a közlekedési beruházások aránya csökkent. A beruházási tervnek megfelelően csökkent 1954-ben az építőipar termelési terve is. Az állami építőipar 1954. évi termelési tervét 93 százalékra teljesítette, ezenbelül az Építésügyi Minisztérium vállalatainak terv- teljesítése 99.3 százalék volt. Az építési költségek 1954-ben az előző évvel szemben nem csökkentek. Az építőipari szövetkezetek termelése 1954-ben magasabb volt, mint az előző évben. A szövetkezetek azonban nagyobb részben még mindig közületi megrendeléseket elégítettek ki és csak kis részben végeztek munkákat közvetlenül a lakosság számára. A lakosság helyi építési szükségleteinek jobb kielégítése érdekében az év folyamán többezer iparengedélyt adtak ki és jelentősen javult a lakosság építőanyagellátása. A lakosság 1954-ben 344 millió téglát vásárolt (az előző évinek 14-szere- sét), 116 ezer tonna meszet (az előző évinek több, mint kétszeresét), 87 ezer tonna cementet (az előző évinek közel ötszörösét). A lakásépítkezések — főként a vidéki magánlakás-építkezések — üteme 1954-ben meggyorsult. 1954, évben összesen közel 30 ' ezer lakás épült, mintegy 65 százalékkal több, mint 1953-ban. Az elkészült lakásokon kívül több- ezer új lakás építése vem folyamatban. Magánerőből kétszer- annyi lakás épült, mint az előző évben, az állami lakásépítkezések 30 százalékkal haladták meg az 1953. évit. Ennek ellenére a lakásépítési tervet nem teljesítették. Mezőgazdaság A párt és a kormány határozatainak megfelelően a mező- gazdaság az elmúlt évben jelentős segítséget kapott; csökkent a beadási kötelezettség, lényegesen kedvezőbbek a termelési szerződések feltételei, megjavult a műtrágyával, a növényvédőszerekkel, -mezőgazdasági kisgépekkel való ellátás. 1954-ben 400 millió forinttal több beruházást kapott a mezőgazdaság, mint 1953-ban. A parasztság termelési kedve megnőtt: a tartalékterületeket hasznosították, nagyobb gondot fordítottak a növényápolásra, fellendült az állattenyésztés, megnövekedett a piaci felhozatal. Az 1954. évi kedvezőtlen időjárás azonban nagyrészt meggátolta a jobb termelési eredmények elérését. A gabonane- műek termésátlaga kisebb volt, mint 1953-ban: kenyérgabonából az előző évinél 22 százalékkal, árpából 22.4 százalékkal, zabból 8.5 százalékkal termett kevesebb. A kukorica, burgonya és cukorrépa holdanként! átlagtermése, nagyrészt a gondosabb növény- ápolás eredményeképpen, csak 3—4 százalékkal volt kisebb, mint az előző évi. A megnövekedett vetésterület következtében kukoricából negyedmillió, burgonyából 2.6 millió mázsavai többet takarítottak be, mint 1953-ban. A rizstermelés a más- félszeres vetésterület ellenére alig érte el a múlt évit, mert a rizsföldeken növénybe tegség pusztított. Jelentősen inegnőtt — elsősorban Makó, illetőleg Szeged környékén — a vöröshagyma, és a paprika termelése. Vöröshagymát 2400, paprikát 2100 kataszt- rális holddal nagyobb területen termeltek. A vöröshagyma termésátlaga (65.5 mázsa kh.) nemcsak az előző évek, hanem a háború előtti évek színvonalát is jelentősen felülmúlta. 1954-ben nagymértékben fejlődött a szőlő- és gyümölcstermesztés is. Az állam áltál nyújtott segítség következtében, 1951- ben majdnem kétszerannyi, az egyéni gazdaságokban ötször- annyi szőlőt telepítettek újonnan, mint az előző évben. 1954- ben majdnem négyszerannyi gyümölcsöst telepítettek, mint 1953-ban. A gyümölcstermelés a kedvezőtlen időjárás következtében — a fokozottabb gondozás mellet: is — rossz volt. 1954-ben egyes gyümölcsfajtákból az 1953. évi mennyiségnek csak a fele termett. Szőlő- és bortermésünk lényegében ugyanannyi volt, mint 1953-ban. 1954-ben nagyobb területen trágyáztak, mint a korábbi evekben és az előző évinél 7700 vagon műtrágyával többet használtak fel. Az egyéni gazdaságokban az egy kaíasztrális holdra ] jutó műtrágyamennyiség közei 60 százalékkal nőtt. Az 1954 őszi mezőgazdasági munkákat a parasztság az előző évinél általában gyorsabb ütemben és gondosabban hajtotta végre: mintegy '10 százalékkal nagyobb területen végeztédé őszi mélyszántást a tavaszi növények alá. Az állattenyésztés fellendülése elsősorban a sertésállomány nagyarányú növekedésében mutatkozott. A sertések száma 1954 őszén 6.8 millió volt, 20 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. 1954 őszén több sertést állítottak hízóba, mint az előző években. A szarvasmarhaállomány egy év alatt nem növekedett. A tehenek tejhozama az előző évhea képest emelkedett. 1954-ben megnövekedett a ló-jt a juh- és különösen a baromfi^ állomány. A baromfitenyésztés fellendülését mutatja, hogy 1954-ben mind a begyűjtött^ mind a piacra hozott baromfi* mennyisége lényegesen mégha-1 ladta az 1953. évit. 1954-ben a termelőszövetkezet tek jobban dolgoztak, mint előző évben. A jobb gazdálkodás eredményeként a kapásnövényeli termésátlagai magasabbak vol-j tak, mint 1953-ban. Nagyobb» volt az áliatsűrűség is. Gyara-4 podott 1954-ben a termelőszövet-l kezetek közös vagyona. Javuld a munkafegyelem, 1954-ben egyj termelőszövetkezeti dolgozó ált lagosan 265 munkaegységet telt jesített az előző évi 234-gyeÜ szemben. A közös gazdálkodásból egy tagra jutó jö vedel ári 1954-ben átlagosan 24 százaiékt kai volt több, mint az elmúlt! évben. Növekedett a háztáji gazt daságból származó jövedelem isi Az év folyamán javult az ált lami gazdaságok irányítása ét szervezettsége. Az állami garda-* ságok termelése — főleg állati termékekből — 1954-ben jelentősen nagyobb volt, mint az élőt 7.ő évben. Tejből 22.6 százalék-1 kai, tojásból ö.l százalékká !.» gyapjúból 28.5 százalékkal tért meltelt többet. Az elmúlt évbe/» 108 millió liter tejjel, 18 millió tojással, 672 ezer hízottsertéssrt és 34 ezer hízottmarhával járultak hozzá a szükségletek kielégítéséhez. öntözéses termelés 1954-ben mintegy 20 százalékkal nagyobb szántóterületen folyt, mint 3 953» ban. Az öntözött terület növeléséhez hozzájárult, hogy az év folyamán, elkészült a Tiszalökf Duzzasztómű és a Keleti Főcsatorna mintegy 70 kilométere» szakasza. 1954-ben az előző éveknél nagyobb ütemű volt a mezőgazdaság gépesítése. 1954-ben a többi között 4556 traktort, 371 kombájnt, 950 cséplőgépet, 3130 ttafe- torekét, 1169 traktoros vetőgépe*, kapott a mezőgazdaság, ezenkívül számos mezőgazdasági munkagépet és mezőgazdasági kisgépet hoztak forgalomba. A gép; beruházások tervét azonban — elsősorban traktorekéből és kul- tivátorból — nem teljesítették. A gépállomások nagyobb gondot fordítottak a gépjavításokra — részben a falusi munkára je lentkezett ipari munkások hathatós segítsége révén — több, mint kétszerannyi gépet javitof- (Folytatás a 2. oldalon»
