Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-25 / 305. szám

A francia nemzetgyűlés pénteken hajnalban elvetette a párizsi egyezménynek Nyngat-Aémetország felfegyverzéséről szóló pontjait PÁRIZS (MTI) Péntekre vir­radóra a francia nemzetgyűlés drámai feszültségű vita után 280 szavazattal 259 ellenéhen elve­tette a párizsi egyezmények azon részének ratifikálását, amely Nyugat-Németország felfegyvei zéséről és a Nyugateurópa. Unióba való bevonásáról szólt. A szavazás után, amely tehát 21 szavazattöbbséggel a kormány javaslata ellen döntött, Mendez- F rance miniszterelnök nyomban bejelentette, hqgy felveti a bi­zalmi kérdést. •»«­^mi Nyugat-Németországnak a Nyugateurópai Unióba vájó bekapcsolását jelenti és újra- feif egy vérzését illeti, Mendes- France közölte, hogy a nemzet- gyűlés által az imént elvetett egyezményt azonnal ismét a nemzetgyűlés elé terjeszti és ísszeköti a bizalmi kérdés fel­vetésével. Az alkotmányos előírások sze­rint a bizalmi - szavazásra 48 órával a bizalmi kérdés felve­tése után kerül sor, vagyis hét­főn. A szavazás és Menrles-Francp felszólalása után az ülést fel­---- I h I I ni függesztették. A hajnali órákban a nemzetgyűlés folytatta tanács­kozását, hogy megtárgyalják a nyugatnémet szuverénitás hely­reállítására vonatkozó szerző­dést, valamint a Saar-kérdésre vonatkozó német—francia meg­állapodást. A nemzetgyűlés kora reggel mindkét egyezményt el­fogadta. A szuVerénitásról szóló szerződést, amely a nyugatné­metországi megszállási statútum bizonyos módosítását foglalja magában, 3§p szavazattal 180 el­lenében, a Saar-vidékre vonat­kozó megállapodást pedig 368 szavazattal 145 ellenében fo­gadták el. . Mendes^France népellenes politikájának súlyos veresége a francia nemzetgyűlésben PÁRIZS (MTI) Pénteken reg­gel 7.30 órakor ért véget a fran­cia nemzetgyűlés hosszú évek ps évtizedek óta legfontosabb ta­nácskozása. A nemzetgyűlés — mint jelentettük — pénteken hajnali 3.30 órakor a miniszter- elnök legutolsó kétségbeesett fel­hívása ellenére is 280 szavazat­tal 259 ellenében elvetette a nyugati védelem megszervezésé­nek ürügyével előterjesztett úgy­nevezett * párizsi egyezmények« első cikkelyét, amely a bonni militarista klikk felfegyverzésé* ről és Nyugat-I^érnetországnak az agresszív nyugati tümbhe való bevonásáról intézkedik. A kora délelőtti órákban a francia fővárosból érkezett leg­frissebb politikai kommentárod mind megegyeztek abban, hogy Mendes-Frgnce nemzetietlen és népellenes politikája és ezzel együtt az egész atlanti politika újból súlyos vereséget szenve­dett, mert hiszen éppen az első cikkely volt a legfontosahb az úgynevezett, párizsi egyezmé­nyek egész tákolmányában. Az alkotmányom előírásoknak meg­felelően most ezt a cikkelyt új­ból a bizottságok elé utalják, azután pedig ismét a nemzet­gyűlés elé kerül, mégpedig a hétfőn, 27-ére 15 órára kitűzött fliesen: ezzel a második olvasás­sal kapcsolatban vetette fel a miniszterelnök a bizalmi kér­dést. A.péntek hajnali szavazás előzményei: a »békccllcnes« egyezmények általános vitája körülbelül hajnali 3 óra tájban fejeződött be. Három óra 30 percre jgrt az idő, amikor a nemzetgyűlésbe« megkezdődött a szavazás az egyezmény első çikjselyérpl, amely a Nyugat-Németország felfegyverzéséről, az úgynevezett Nyugateurópai Unió katonai rendszerébe Yaló beszervezéséről intézkedik. Ezt megelőzően Mtm- des-France miniszterelnök még egy utplsó kísérletet tesz, egy kedvezőbb fordulat előidézésére, jobban mondva az egész atlanti politikát fenyegető veszély el­hárítására. Az- ülésterem szinte érezhetően elektromos feszült­séggel telt meg, amikor a mi­niszterelnök a szónoki emel­vényre lépett, hogy megpróbál­jon még utoljára hallgatóságá­ra «hatni«. Arra szerelte volna kérni a nemzetgyűlést, hogy mi­nél nagyobb többséggel fogadja el ezt a cikkelyt. Nem hiány­zott beszédéből az atlanti egység szólamával való politikai zsaro­lás manővere sem, hivatkozva arra, hogy az »Egyesült Államok felénk fordítja tekintetét«. Ez­zel próbálta külön is kiemelni az első cikkely rendkívüli jelen­tőségét. Azzal végezte hazafias- kodó szólamokkal megtűzdelt fejtegetéseit, hogy a nemzetgyű­lésnek Franciaország érdeké­ben meg kell tennie ezt a »nem­zeti egységet« külön is kihang­súlyozó gesztust... De hiába vqlt a miniszterel­nöknek minden erőlködése: ami­kor szavazásra került a, sor, a nemzetgyűlésnek valóban haza­fiasán érző és gondolkozó képvi­selői 280 szavazattal 259 ellené­ben visszautasították a párizsi egyezmények nevezetes eiső cik­kelyét, és ezzel a francia nép igazi akaratát tükröző, valóban népi — nemzeti és európai gon­dolkodásra valló, történelmi fon­tosságú aktust hajtottak végre. in !Jl“j|hi. i I I —gggg FENYÖFAÜNNIPÉLY BÁJÁN A HVDSiC által rendezett fenyőfaünnepélyen a Fehcrló utcai vada gyermckbalett csoportja. A Faánikészilő Vállalat párttitkára, Mészáros elvtársnő «tartja a vállalat ajándék csomagját Schártt Istvánná avcnnckéncU, A 2. körzetf pártszervezet he­lyisége vidám gyermekek kaca­gásától volt hangos. Hét bajai vállalat közös fenyőfaünnepélyt rendezett, ahol gazdag műsorral és ajándékokkal jutalmazták meg a gyermekeket. Az üdvözlő peszéd után meg­szólalt a csengő és a színpad függő.)}ye szétnyílt, s láthatóvá vált egy gyönyörűen feldíszített karácsonyfa, melyről a villany- égők beragyogták az egész he­lyiséget. A műsorban első számként Móricz Erzsi szavalt, utána a Fehérló utcai óvoda gyermek- baletlcsoporijának pillangótán­ca következett. A fehérruhába öltözött kislányok táncszámaik­kal gyönyörködtették a vendé­geket. A kis Benedek Juditka kedves szavalatáért nagy tapsot kapott. Majd az óvodások páros jelenete tette színessé a kisgyer­mekek müsorszámát. Végül Sólymos Péter pedagógus mesé­jével szórakoztatta a gyermeke­ket. A fenyőfaünnepély fény­pontja az ajándékosztás volt. Elsőnek az Alsádunai Nádgaz­daság dolgozóinak gyermekei kapták kézhez az értékes aján­dékokat. Majd a többi vállala­tok igazgatói szétosztották a já­tékokat és a nagy cukorkacso­magokat. Az ünnepélyről min­den gyermek és szülő boldogan távozott, Pcditler Ferepc, Baja, Gépállomáson dolgozó kommunisták a téli gépjavítás sikeréért i'íliiisz közeledtének ide­jén a napsugár nemcsak a hó­virágot csalogatja elő a vékony hóréteg alól, nemcsak a dolgos parasztokat hívogatja a mezőre, hogy szántsanak-vessenek, ne­héz, verejtékes munkával dol­gozzanak, hogy hőséges aratásuk legyen- Belopakodik figyelmezte- jőleg a géRáUomások ablakán is, hogy gyerünk segíteni a ter­melőszövetkezetekbe és az egyé­ni gazdálkodókhoz, mert feléb­redt már a határ hosszú téli ál­mából s várnak benneteket már az emberek. Ott, ahol nem alud­tak a télen, ott a gépek készen­létben várják a jelet, nincs is szükség figyelmeztetésre, a trak- tpristák indítanak és nem sok idő múltán már egymásután sza­porodnak a barázdák. Ennek előfeltétele azonban az, hogy a gépek idejében cs minő­ségileg jól legyenek kijavítva. Mert nagyon sok függ a téli gépjavítás jó elvégzésétől. Töb­bek között: a gépállomás a ter­vét, ha szükséges, túl is tudja teljesíteni. A traktoros jó gép­pel jó munkát végez, jobban ke­res, a termelőszövetkezet vagy egyéni gazda idejében jól fel­szántott és bevetett földje na­gyobb termést ad, így több jut a szabadpiacra, olcsóbb és több élelmiszer jut a dolgozók aszta­lára. Gépállomásaink dolgozói így járulnak hozzá a mezőgaz­daság fellendítéséhez, az élet­színvonal emeléséhez. Azokon a gépállomásokon pedig, ahoi nem használják ki jól a telet, késve és rosszul javítják ki a gépeket, ott hiába villan be figyelmezte­tően a tavaszi napsugár. A kalocsai, Szakmán és Dusnoki Gépállomás pártszer­vezetei nem becsülték le a gép­javítással járp feladatokat, ha­nem mozgósították a kommunis- tákgt. A novemberi taggyűlései­ken tűzték napirendre a téli gépjavítást s megbeszélték azt a legapróbb í'észletekig. A be­számolókat szakemberek, Dus- nokon a főgépész, Kalocsán a mérnök tartotta meg, melyeket értékes vjták követtek, ahol sok bnsznps javaslat született, amit meg'is valósijának. E gépállo­másokon a eséplőgépjavító-bri- gádok például két gépét javíta­nak egyszerre, így kevesebb munkaerővel dolgoznak és mégis gyorsabban halad a munka. A taggyűlések után a gépállomás többi dolgozójával kisgyűléseken beszélték meg a munka részle­teit, a pártvezetőség tagjait pe­dig cgy-egy brigádnál politikai munkával bízták meg. A munka megindult és ered­ményesen halad. Termelési ér­tekezleteken heszélik meg a gép­javítás állását és brigádonként értékelik az eredményeket. A kalocsai Gépállomáson decem­ber 13-án tartott termelési ér­tekezleten a kovácsok brigádja volt. az első, tervének 10 száza­lékos túlteljesítésével. Ekkor 3500 forint jutalmat osztottak ki a legjobban dolgozó gépjavítók és traktorosok közölt. Kántor Lajos elvlárs, Német László elv­társ, Szarvas elvtárs és még mintegy húsz dolgozó részesül:; pénz- és könyvjutalomban. A Dusnoki Gépállomáson decem­ber 21-én tartottak ünnepélyes termelési értekezletet, melyre egyénileg dolgozó parasztokat* tsz-tagpkat és a dolgozók csa­ládtagjait is meghívták. Több mint 6500 forint jutalmat osztot­tak szét a dolgozók között. A1 megjutalmazottak között volt Hei Miklós elvtárs traktoros, aki három hónap alatt teljesí­tette éves tervét és Feitinger elvtárs kovács, aki a gépjaví­tásban végzett kiváló munkál. A MmintuuiMák harcolnak vállalásaik teljesítéséért, és mindent megtesznek, hogy a téli gépjavítást február 25-re, illetve még előbb befejezzék. A Dusnoki Gépállomáson Bayer elvtárs, a fűgépész és Szilágyi elvtárs, gz igazgató állandóan a dolgozók közt vannak, hogy mi­nél zökkenőmentesebbé tegyék a munkát. A Kalocsai Gépállo­máson Szarvas elvtárs szerelő igen sokoldalú ember, sok min­denhez ért. Ahol megakad a rnpnka, ott segítségére siet mun­katársainak és szakmai kérdő« spkben is szívesen nyújt felvilá« gosítást. Elmondja, hogy tavaly egy cséplőgépük Halomszálláson két hétig állt, mert nem volt rendesen kijavítva. A gépet egy, a gépállomásra befurakodott ku- lák javította, aki azóta már el lett távolítva. Ilyen eset jövőre nem fordulhat elő. A jelszó mindhárom gépállomáson »mi­nőségi gépjavítással becsületet szerezni a gépeknek, a gépállo­másnak«. A Kalocsai és Dusnoki Gépállomás szoros kapcsolatot tart egymással és kölcsönösen segítik egymást alkatrészekkel. A harmadik gépállomást, a szakmárit, nem említettem még. Enpek az oka az, hogy a Szatmári Gépállomás egyesül a kalocsaival. Ezzel pgyidőfjen köl­töznek az; újonnan épített gép« állomásra, ami egy kissé meg« zavarja a téli gépjavítás mun­káit, de a gépállomás kommu­nistái úgy határoztak, hogy en­nek ellenére sem fognak elma­radni. A kommunisták példamu­tatása magával ragadta a pár- tonkívpli dolgozókat is. Ennek; eredménye, begy a megye har­minc gépállomás?) közül a téli gépjavítási versenyben a dus-; noki a negyedik, a Kalocsai! Gépállomás pedig a tizenhaiw madik helyen végzett december 10-i értékelés szerint. Simon Ferenc, a kalocsai járási párt­bizottság másodtitkára. M ÉGJ G L E JS ! a Páriepítés decemberi száma, tartalmából az alábbi cikkek emelkednek ki: Dgczó József: A kádarmunka megjavításával az új szakasz politikájának végrehajtásáért. Dénes István: A mezőgazda­ság-fejlesztési határozat végre­hajtása a termelőszövetkezetek­ben. Roska István: Pártmunka a gépállomáson. Becsüljük meg pártunk régi harcosait! Horváth Ottó: A púrtmunkp Új módszereiről. Pappert Tibor: A termelés pártellenőrzéséről. A Gyermekruhagyár pártszer-, vezqte az anyagtakarékosságért és a jó minőségért. A fent kiemelt cikkek mellett még több fontos cikket közöl a Központi Vezetőség folyóirata. Négy boriül ellett egy zombai gazda töltene Kelemen Mihály zombai kö- zépparaszt »Biiske« nevű bony­hádi tájfajta tehene 4 borjút ellett, három bikát és egy üszőt. A négy állat közül az egyik el­pusztult, de a három az anyával együtt egészséges. Kelemen Mi­hány tehene most ellett bgr» madszor, a három ellésből ös­szesen kilenc borjú lett. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom