Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-24 / 304. szám
r BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ A/lOPBAfCSKÍGKUNMEGY£l PJÍRTBIZOTTSAGANAK LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 30X. SZÁM ír«I 50 fillér 1931 DEC. 24. PÉNTEK A MÁJ SZÁMBAN Egy óra a Tiszakécskei Gépállomáson. — Visszapillantás — emlékezés. — Szabadszállás életéből. — Meglelt a kocsi — indulás. — Hírek. — Jóska, a fodrász- inas, — A földművesszövetkezeti szakcsoportok helyzete megyénkben. V _______ J L evelesőmosgalmunkról 1 SZÁMVETÉS Ar£ JKVf MUNKÁIMUL A Debreceni Néplap megjelenésének tizedik évfordulóján Horváth Márton elvtárs a sajtó feladataival foglalkozva megállapította többek között: »Az elmúlt évek során a sajtó fokozatosan elszürkült, az érvelés és a meggyőzés hangját utasításszerű közlések váltották fel. Már-már odáig fajúit ez a helyzet, hogy az újságok és a tömegek szinte kétféle nyelven beszéltek.« Mindez azt eredményezte, hogy az olvasó érdeklődését nem elégítette lei az újság, mivel nem kapta meg azt a tájékoztatást, mely szükséges ahhoz, hogy tájékozódjék. Tudott dolog, hogy a hibákat máról holnapra kijavítani nem lehet. Azonban a magyar sajtó s közte a mi lapunk is, az elmúlt hónapok során már jelentős lépéssel haladt előre ezen a területen. A Népújság szerkesztősége is mindent elkövet, hogy olyan lapot adjon a dolgozók kezébe, mely érthető, világos választ ad az olvasókat érdeklő kérdésekre. Egyszóval megyei lapunk valóban a megye életének eredményeit, örömeit, bánatát és baját mulassa meg. Mit kell tennünk azért, hogy lapunk valóban megyénk életének hű tükre legyen. Első tennivalónk, hogy írásaink a gyakorlati élet mindennapos tanulmányozása alapján készüljenek. Balga hiedelem, hogy ezt a feladatot egy-egy újság néhány újságíróval elvégezheti. Ahhoz ugyanis, hogy az életet sokoldalúan, őszintén és igaz módon ábrázolhassuk, szükséges, hogy a szerkesztőség a munkásparaszt levelezők széles hálózatára támaszkodjék. A szerkesztőségünkbe érkezett levelek mint érzékeny műszer jelzik, az egyszerű emberek örömét és bánatát. A munkás-paraszt levelek- uől nem egyszer igen érdekes következtetéseket lehet levonni arra vonatkozóan, vajon miiyen kérdések foglalkoztatják a lakosságot egy-egy városban,, akár egy egész járás területén. Néhány héttel ezelőtt például kecskeméti levelezőinktől több olyan levél érkezett, melyben elpanaszolták, hogy a kenyér minősége nem megfelelő és nem egyszer megtörténik, hogy mikor felszelik a kenyeret, idegen tárgyakra bukkannak benne. A levelek nyomán vizsgálatot tar- ( tottunk a Klapka utcai sütőüzemben és c vizsgálat lefolytatásáról bíráló cikk jelent meg lapunkban. S tapasztalhattuk, hogy az olvasók milyen nagy figyelemmel kísérik egy-egy ilyen írás sorsát. A fenti eset óta pl. igen gyakran érkeznek be levelek szerkesztőségünkbe, melyek ugyancsak a kenyérellátással foglalkoznak és hozzászólnak a témához. Tehát az embereket érdekli az olyan írás, mely valóban az életből meríti témáját, A mi feladatunk az, hogy ilyen bíráló cikkekre alkalom- adtán visszatérjünk, és tájékoztassuk az olvasókat, hogy vajon miként javult a helyzet. E néhány példából is láthatjuk, hogy a levelezőkkel való baráti, őszinte kapcsolat kialakítása tulajdonképpen éltető eleme szerkesztőségünk egész munkájának. Ezért is szerkesztőségünk ajtaja mindig nyitva áll a dolgozók előtt, nemcsak azért, hogy ügyes-bajos panaszaikat elintézzük, vagy útbaigazítást kapjanak, hanem azért is, hogy megismerkedjen az újságíró a többi dolgozóval és baráti szóval elbeszélgessen a szerkesztőségünket felkereső munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel és dolgozó kisemberekkel. A napokban egyik munkatársunkat felkereste B.-né levelezőnk és családi természetű problémákat beszélt meg vele. Ez nagyon hasznos és szükséges, ugyanis az ilyen »nem hivatalos« beszélgetések hozzásegítenek bennünket, újságírókat ahhoz, hogy nemcsak a munkapadoknál, hanem a magánéletben is megismerhessük dolgozó társainkat. Ez végső soron azt jelenti, hogy a lapunkban megjelent írások az emberek életét nem szűkítik le csak a munkahelyekre, hanem éppen a személyes kapcsolataink révén is ábrázolni tudjuk az emberek magánéletét, örömét és bánatát. Korántsem mondhatjuk azonban, hogy szerkesztőségünk már mindent megtelt a levelezőkkel való személyes kapcsolat megerősítésére. Szabó elvtársnő, bácsalmási levelezőnk nem hiába mondta, mikor hosszú idő után felkerestük: »Már azt gondoltam, hogy az elvtársak régen megfeledkeztek rólam.« Szerkesztőségünknek pedig arra kell törekedni, hogy egyetlen egy levelező se érezhesse azt, hogy megfeledkeztünk róla. Tovább kell erősíteni és javítani szerkesztőségünk és a levelezők közötti kapcsolatot. Ezt a célt szolgálják azok a baráti megbeszélések is, melyeket az utóbbi időben rendezünk az újságírók és a levelezők között. A szabadszállási megbeszélésünkön, melyen mintegy százan vettek részt, például azt kérték, hogy többet fogíaikoz- I zunk lapunkban az áruforgalom ; alakulásával. Ezt a tanácsot j megfogadtuk és most már rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat megyénk áruellátásának helyzetéről. A továbbiakban is szerkesztőségünk legfontosabb feladatának tekinti a levelezőmozgalom kiszélesítését, a levelezők bátorítását s ha ezen az úton haladunk, akkor egészen biztos, hogy lapunk egyfajta nyelven, a nép nyelvén szól olvasóihoz, Újra az élüzemi címért Üzemünk dolgozói december 21-én déli 12 órakor befejezték évi tervüket. Az év hátralévő részében a gyártás az év folyamán megtakarított faanyagból történik, mely tervtúlteljesítéshez nem használunk fel több béralapot, mint a 100 százalékos tervteljesítésnél. Ehhez járultak hozzá a legjobb munkát végző brigádok, Pácsa-brigád 122, Horváth Gyula 123, Tóth Ferenc 123, Csikós Jánosné 133, Újvári Mária 115 és a Kocsis-brigád 108 százalékkal. Nemcsak mennyiségileg, haj nem minőségileg is jobb munkát végzünk az anyagtakarékosság és a selejtcsökkentés mellett. Az önköltségi tervet az elmúlt két negyedben jelentősen csökkentettük s így másodszor is elnyertük az élüzemi címet. Az utolsó negyedév alapján küzdünk a harmadszori élüzem cím elnyeréséért. Kristofóri Gyula művezető. Kecskeméti Gyufagyár. A jobb húsellátásért A Kecskeméti Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat dolgozói december 20-án befejezték' a negyedik negyedévi tervet. Dicsérő szó illeti a marhavágóbrigád tagjait, mert napi teljesítményük 110 százalék volt. A héten megtartott tervműszak alatt a marhavágó-brigád tagjai 110 százalékról 125 százalékra emelték termelésüket. Ezzel lehetővé tették, hogy az üzemátlag 115 százalék legyen. Halász József, Halász Sándor, Herceg Gábor, Nagy Imre, Pankotai Ferenc, Szakállas Ferenc és Hatvani István selejt nélkül dolgoztak. A sertésvágó-brigád a műszak alatt 109 százalékot ért el. A hátralévő napokban mindenki az éves terv időelőtti teljesítésén munkálkodik, ösztönzi dolgozóinkat az a tudat is, hogy jó munkájuktól függ a megye dolgozóinak karácsonyi és újévi jó húsellátása. Faragó János, vállalati igazgató. A tervezők jó munkája Kovács Mihály, az É. M. ü4. sz. Állami Építőipari Vállalat párttitkára levelében arról ír, hogy a tervezőrészleg dolgozói évi tervüket december hó 18-án befejezték. Az ő munkájukat sok lakóház, bölcsőde, iskola, tanácsház, mezőgazdasági és ipari létesítmény igazolja. Befejeződlek megyénkben a zárszámadási közgyűlések Megyénk termelőszövetkezeteiben befejeződtek a zárszámadási közgyűlések. Ezen az őszön 254 termelőszövetkezetünk számolt be az év folyamán megnövekedett tagság előtt egész évi munkájáról. Bár .termelőszövetkezeteink nagyrésze passzívan zárt, de ha teljes képet akarunk adni, akkor azt is el kell mondani, míg az elmúlt évben termelőszövetkezeteinkben a szövetkezeti alap 35 millió és 30.000 forint volt, addig ez az idei évben 45 millióra emelkedett. Igen nagyarányú emelkedés tapasztalható még termelőszövetkezeteink üzemi alapjának növekedésében. Míg tavaly alig múlta felül ez az érték a 30 millió forintot, ma már 30.000 forint híján 60 millió forintra tehető. Ugyancsak növekedett a szociális és kulturális alap is termelőszövetkezeteinkben. Ezek a beruházások részben indokolttá is teszik az idei zárszámadások gyengébb eredményeit. De emellett elmondhatjuk, hogy termelőszövetkezeteink legnagyobb része megtanult okosan, cétszerűen gazdálkodni. Ezt bizonyítja az állatállomány növekedése is, amely értékben a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 5 millió forinttal növekedett. Termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődéséről tehát úgy adhatunk számot, hogy az idén is jelentős nagy lépést tett meg a szocialista termelés útján. •owmimmMNMWV ' r" •*+**•**-■—---Ú JSÁG A KECSKÉMEN ÜZLETEKBEN ? Ünnepek előtt mindig nagy a sürgés-forgás az üzletekben. Asszonyok szatyrokkal, kosarakkal cipe- kednek, viszik a húst, süteményeknek valót. És így, karácsony táján az élelmiszer csomagok mellett játékok, ajándékok is lapulnak a kosarakban. Az ünnepi asztal mit sem ér Ízletes hús nélkül. Nem kell félni, jut mindenüvé. A heti mennyiségek kétszeresét árulják a húsüzletekben. Töltelékáruból — felvágott félékből — is bővebben elláthatják a lakosságot, mint eddig bármikor. A halkedvelőknek ezúton hozzuk tudomására, hogy élő pontyból van elegendő. 3 nap alatt 1097 kilót adtak el a halcsarnok dolgozói. Raktáron még 6 mázsa van és újabb 4—5 mázsát várnak utánpótlásul. Baromfiból is bőséges a választék. Tehát a kereskedelem gondoskodott a kellő húsellátásról. Mind emellett az elmúlt héttől sok felől hallatszott a disznók visítása. Kecskeméten másfél hét alatt 7 88 sertést vágtak magán- háztartásokban. Cukor, liszt és egyéb élelmiszerből nincs hiány. A beiglibe-valót, diót, mákot a szövetkezeti és MEZÖKER boltok árulják. Jóval nagyobb mennyiséggel készültek erre az ünnepre, mint tavaly. A piacokon is bőséges u választék, nagy kupac egészséges dió között válogathatunk. Eddig minden évben komoly gondot okozott a szaloncukor. Az idén ebben sincs hiány. Még utolsó napon is dobozszámra árulják az üzletek. Roskadá- sig díszíthetjük a karácsonyfát. A szépen feldíszített fa alá pedig játék is kerül. Kecslceméten a játék- szaküzlet mellett két idénybolt is nyílt: a templom előtt és a Széchenyi téren. 50—60 százalékkal több szép belföldi és külföldi játékot árulnak, mint az elmúlt esztendőkben. Jól dolgoztak a beszerzők, nem volt fennakadás. A mesébeillö lámpacső hiány is megoldódott. Az üzletekben belföldi, külföldi üveg is Icapható és megkezdték a tűzálló lámpaüveg árusítását is. A kereskedelem megtette a magáét. Most már csak a háziasszonyokon múlik, hogy milyen lesz a családok ünnepe. fjet a béke tábor országaiban A Bratesi Állami Gazdaságban (Román Népköztársaság) Sztalinyec traktorokkal szüz- föídcket töritek tel, Az lesinai Agrosztoj gyárban (Csehszlovákia) ukorréuabcgyiiitö kombájnokat készítenek
