Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-23 / 303. szám

A Rákosi Mátyás Müvek felhívása az ország dolgozóihoz

Az országgyűlés törvénybe iktatta az Ideiglenes Nemzetgyűlés történelmi jelentőségét

A Debrecenben tartott ünnepi országgyűlésen Nagy Imre elvtárs, a Minisztertanács elnöke által elmondott beszédet, valamint Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének elsőtitkára beszédét lapunk tegnapi számában közöltük.

Rákosi elvtárs beszéde után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke lépett a szónoki emelvényre. Ezután Szabó Pál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra. A nagy tapssal fogadott beszéd után Péter János debreceni református püspök, majd Beresztóczy Miklós protono- tárius kanonok, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának elnöke mondott beszédet. A beszédeket nagy tapssal fogadták a megjelentek, majd Voss Istvánná, az MNDSZ elnöke szólalt fei.

Ezután Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, utána Gáspár Sándor, a SZOT titkára, majd Kádas István, a DISZ Központi Vezetőségének titkára szólalt fel.

Kádas István nagy tapssal fogadott beszéde után Rónai Sándor elnök feltette a kérdést: — Elfogadja-e az országgyűlés az Ideiglenes Nemzetgyűlés történelmi jelentőségének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot, majd az országgyűlés lelkes tapsa közben megállapította, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta.

A törvény szövege a következő:

Törvény as Ideiglenes Nemzetgyűlés történelmi jelentősegének megörökítéséről

A Rákosi Mátyás Művek dolgozói a következő felhívással fordultak az ország dolgozóihoz:

Közeledik hazánk — a dicsőséges Szovjet Hadsereg által történt — / elszabadulásának

tizedik évfordulója. A szabadságot, az életet, népünk és hazánk soha nem látott felemelkedését hozta számunkra a felszabadító szovjet hadsereg. Ezért tekintjük mi, a Rákosi Mátyás Művek dolgozói egész népünkkel együtt a legnagyobb nemzeti ünnepünknek április 4-ét, hazánk teljes felszabadulásának napját.

ff%yetlen csepeli dolgozó sem felejti el soha, hogy 10 évvel i zelött honnan indultunk el. Gyárunk nagy része romokban hevert és milyen nehéz, áldozatos munkát kellett végezni, hogy a romok alól kiásott gépekkel, a megrongált épületekben, ha nélkülözve is, de megkezdhessük a termelőmunkát. Ma a 10 év előtti romok helyén gyámunk teljesen újjáépítve, új korszerű üzemekkel bővülve járul hozzá népgazdaságunk erősítéséhez. Azóta megváltozott, javult a mi életünk is, új munkáslakások, bölcsődék napközi otthonok, ebédlők és munkás- szállók épültek részünkre.

Mi, Vörös Csepel dolgozói, elsőnek kezdeményeztük hazánkban, hogy 1945-ben, az első szabad május 1-re indítsunk országos munkaversenyt. Akkor felhívásunkhoz nagy lelkesedéssel csatlakoztak az üzemek, bányák és falvak dolgozói. Ma írről számolhatunk be, hogy első ötéves termelési tervünket 420 millió forinttal túlteljesítettük.

Eredményeinket szemlélve büszkeséggel tölt el bennünket az a tudat, hogy a haza felvirágoztatására folytatott harcból

I. A TERMELÉS TERÉN

Az első negyedévi befejezett termelési tervünket 2 százalékkal túlteljesítjük, elsősorban a közszükségleti cikkek és exportgyártmányok termelését növelve. A pontos exportszállítások érdekében valamennyi vállalatunk ~ a Motorkerékpárgyárat kivéve — vállalja, hogy exportlervét március 25-re befejezi. Ezenkívül a Szerszám- gépgyár 1 millió forinttal, az Elektrodagyár 300 ezer forinttal túlteljesíti exporttervét. A Szerszámgyár 250 ezer forint értékű eddig nem tervezett exportot teljesít.

E célkitűzések megvalósítására az alapanyagtermelő vállalatok a részletes havi termelési programot a készterméket gyártó vállalatok igényei szerint állítják össze és a kooperációs szállításokat az eddiginél ütemesebb részletekben, pontosan teljesítik,

Kohászati vállalataink terven felül 800 tonna acélt, 830 tonna hengerelt árut és 90 tonna kovácsolt alkatrészt szállítanak a felajánlások által megköve- telt határidőre a közszükségleti és exportcikkek termeléséhez. A vas- és acélöntödék terven felüli gyártásból biztosítják az acél minőségi megjavításához szükséges 60 tonna kokillát, és a kohászati gyárak részére 100 tonna acélöntvényt január végéig leszállítanak.

Az Egyedi Gépgyár terven felül 300 ezer forint értékű traktor-pótalkatrészt szállít a gépállomások megsegítésére a negyedév végéig.

II. AZ ÖNKÖLTSÉG CSÖKKENTÉSÉRE:

Vállaljuk, hogy 2.6 százalékkal csökkentjük gyártmányaink önköltségét az 1954 első három negyedévének átlagához viszonyítva. Ennek biztosítására többek között a következő intézkedéseket hajtjuk végre.

Gazdaságosabban szervezzük

becsülettel kivettük a részünket, az elért eredményekhez lelkesedésünkkel, szorgalmunkkal, szaktudásunkkal mi is hozzájárultunk. Az elmúlt 10 év alatt Kossuth-díjasaink, sztahanovistáink és sokezer dolgozónk bebizonyította, hogy erejét nem kímélve példamutatóan tudott és tud harcolni a pártunk és kormányunk által elénk tűzött feladatok maradéktalan teljesítéséért.

De látnunk kall és látjuk is, hogy munkánkban egyes területeken az utóbbi években hiányosságok vannak. Nekünk, az első magyarországi munkaverseny elindítóinak különösen fáj, hogy a pártunk 111. kongresz- szusára indított szocialista versenymozgalomban nem, tudtunk az élenjáró gyárak közé felzárkózni. Elmaradásunk következményeként ezévi tervünket nem tudjuk maradéktalanul teljesíteni. Különösen súlyosan elmaradtunk a termelékenység emelésével és az önköltség csökkentésével. Mindannyian érezzük a felelősséget azért, hogy gyárunk adós maradt a párt és kormány programjának megvalósításában. Mi az elmúlt napokban a német militarizmus feltámasztása ellen titakozva kinyilvánítottuk megingathatatlan békeakaratunkat. S mert mi, csepeliek továbbra is békében kívánjuk építeni az országot, tudjuk, hogy a béke megvédéséhez, elsősorban a termelésben tettekre van szükség.

Mi, a Rákosi Mátyás Művek dolgozói az Ideiglenes Nemzet- gyűlés megalakulásának 10. évfordulóján ismét felhívással fordulunk hazánk összes dolgozóihoz: indítsunk felszabadulási munkaversenyt nagy nemzeti ünnepünk 10. évfordulójának méltó megünneplésére,

meg az anyagfelhasználást. A kohászati vállalatok megjavítják az anyagkihozatalt, gondosabb anyagelőkészítéssel, a technológia jobb betartásával, a tüzelő és tűzálló anyagok takarékosabb felhasználásával megtakarításokat érnek el.

Energiatermelő gyárrészlegeink 3 százalékkal csökkentik a szénfelhasználást. A gépészeti vállalatok 1 százalékkal csökkentik az anyagfelhasználást.

A selejtkárt 8 százalékkal csökkentjük. A különböző fogyóanyagok felhasználásában ;s lényeges megtakarításokat

érünk el. így például a kokilla tonnánkénti felhasználását 31 kilóról 28 kilóra fogjuk csökkenteni.

A termelékenységet a munka jobb megszervezésével, a munkaidő jobb kihasználásával, a munkafegyelem megszilárdításával, az állásidők, pótmunkák és a túlórák csökkentésével 2 százalékkal emeljük.

A szállítási határidők betartásával és a szállítás jobb megszervezésével a kötbért, fekbér- költségeinket 1.8 millió forinttal csökkentjük.

III. GYÁRTMÁNYAINK FEJLESZTÉSE

ÉS A MINŐSÉG JAVÍTÁSA:

A fokozódó belföldi és exportigények kielégítését az első negyedévben a gyártmányfejlesztés és a minőségjavítás területén a jobb konstrukciók kialakításával és a fejlettebb technológiai módszerek bevezetésével, továbbá a technológiai utasítások szigorú betartásával fogjuk biztosítani.

Gyártmányfejlesztés; Március hónapban befejezzük az új »szuperla« kerékpár nullszéria gyártását és a második negyedévtől kezdve könnyű sportgépet adunk a dolgozóknak.

Az RF—3 típusú radiálfúró- gép lényeges fejlesztésével az első negyedévben terve,n felül új »Coordináta« fúrógép prototípusát készítjük el. Elkészítünk továbbá egy újtípusú, az eddigieknél termelékenyebb fogaskerék köszörűgépet.

Az Egyedi Gépgyárunkban elkészítünk 200 darab új földgázpalackot, melyek speciális földgázszállító vasúti kocsikra szerelve jelentős mértékben megkönnyítik a háztartások gázellátását.

A varrógépgyártás minőségének megjavítása és a termelékenység növelése érdekében az első negyedévben beindítjuk az ország első automata gépsorát a varrógépfej megmunkálásánál.

IV. AZ ENERGIA-FELHASZNÁLÁS TERÜLETÉN:

A Kerékpár- és Motorkerékpárgyár bővített galvanizálójának, továbbá a Motorkerékpárgyár új precíziós öntödéjének és magas frekvenciájú edzőberendezésének villamosenergia ellátását megtakarításból magunk biztosítjuk.

A világítás tervszerűbb elosztásával 300 KW áramot takarítunk meg. Ebből a célból a világítási hálózatot olyan részesre tagoljuk, ami lehetővé teszj, hogy a délutáni és éjszakai műszakban az üzemi munkamenet igényei szerint szolgáltassuk az üzemi világítást. Minimális mértékre korlátozzuk az irodahelyiségek világítását az országos csúcsidőszakban.

V. A DOLGOZÓINKRÓL VALÓ GONDOSKODÁS ÉRDEKÉBEN:

Munkavédelmi beruházásainkat úgy végezzük, hogy négy vállalatunk, a Csőgyár, a Készülék- és Szerszámgyár, a Motorkerékpár-gyár és a Golyós- csapágy-gyár 1955. évre tervezett munkásvédelmi berendezései az első negyedév végéig teljesen elkészüljenek. Többi gyárunk munkavédelmi beruházásait úgy készítjük elő, hogy a harmadik negyedév végére befejezhetők legyenek.

A munkavédelmi berendezések elkészítésével és a dolgozók fokozottabb nevelésével 1954- hez képest a balesetek számát öt százalékkal csökkentjük.

Az Egyedi Gépgyár dolgozói részére január hónapban ezer- személyes új konyhát helyezünk üzembe. Melegüzemi dolgozóink részére épült új 40 férőhelyes éjjeli szanatóriumunkban az első negyedévben 100 dolgozót részesítünk szanatóriumi kezelésben.

Újabb két lakóház építését kezdjük meg, hogy ezzel további 24 családot tudjunk az ősz folyamán lakáshoz juttatni, befejezve ezzel a Béke téri munkás-lakónegyed kiépítését.

A gyérterülct fásításának és parkosításának talajelőkészítő munkálatait elvégezzük.

A FENTIEKEN KÍVÜL VÁLLALJUK:

A megnövekedett anyag, félkész- és készárukészleteinket 36 millió forinttal csökkentjük az 1954 november 30-1 állományhoz viszonyítva.

Továbbfejlesztjük a gépállomások és termelőszövetkezetek patronálását és biztosítjuk, hogy a téli gépjavítások minden általunk patronált gépállomáson határidőre kiváló minőségben elkészüljenek.

Mi, a Rákosi Mátyás Művek dolgozói megfogadjuk, hogy harcba indulunk Vörös Csepel régi hírnevének öregbítéséért. Felajánlásainkat az üzemek, műhelyek és egyének párosversenyeivel. a munkaidő jobb kihasználásával, a munka és technológiai fegyelem megjavításával, a műszaki és gazdasági vezetők tekintélyének növelésével, a munka jobb megszervezésével, a párt- és társadalmi szervek magasabb színvonalú munkájával fogjuk megvalósítani.

A Rákosi Mátyás Művek dolgozói nevében;

Zsofinyecz Mihály miniszter- helyettes.. az RM igazgatója,

Tíz évvel ezelőtt a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének a fasizmus erői felett aratott világtörténelmi jelentőségű győzelme és népünk legjobbjainak a Magyar Kommunista Párt vezetésével folytatott szabadságküzdelme lehetővé tette, hogy Magyarország visszanyerje szabadságát, állami függetlenségét.

A magyar népnek a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült képviselői Debrecenben, a dicsőséges 1848—49-es forradalom és szabadságharc országgyűlésének színhelyén, 1944 december 21-én megalakították az államhatalom legfőbb szervét, az Ideiglenes Nemzetgyűlést, és létrehozták az Ideiglenes Nemzeti Kormányt.

Ezzel népünk annyi hősi küzdelem után, valóra váltva sokévszázad szabadságharcainak célkitűzéseit, nemzetünk legjobbjainak törekvéseit, kezébe vette sorsának irányítását, az ország ügyeinek intézését és megvetette a független, demokratikus magyar állam alapiat.

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés azzal, hogy hadat üzent a fasiszta Németországnak, csatlakozott a Szovjetunió felszabadító harcához, meghirdette a küzdelmet a fasiszta elnyomók és a velük együttműködő hazaáruló, reakciós erők ellen hazánk területének teljes felszabadításáért.

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés meghirdette a hazafias erők legszélesebb összefogását, és ezzel megkezdte a magyar nép egységének összekovácsolását. Dolgozó népünk ezt az egységet a munkásosztály vezetése alatt egyre jobban megszilárdítja és a Hazafias Népfrontba tömörülve tovább erősíti.

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csokonai Vitéz Mihály halálának 150-ik évfordulója alkalmából pályázatot hirdet a költőről szóló népi emlékezések, mesék, anekdoták gyűjtésére. A pályázaton bárki részt vehet, de a Társaság elsősorban egyetemi hallgatóktól, középiskolai és általános iskolai tanároktól és iskolai szakköröktől vár pályamű- veket. Be lehet küldeni nagyobb gyűjteményt, vagy egyes történeteket. A gyűjtés helyét, időpontját, a közlő (mesélő) nevét, foglalkozását és életkorát mindig fel kell tüntetni. Csak eredeti gyűjtéssel lehet pályázni,

széleskörű szabadságjogokat biztosított a magyar munkásosztálynak, az egész dolgozó népnek. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés kormánya földhöz juttatta a földműves népet és megkezdte rombadöntött országunk újjáépítését.

Népi demokratikus államunk alkotmányunkban biztosította az állampolgári jogok teljességét, és megvalósította azt az elvet, hogy minden hatalom a dolgozó népé. Népünk az elmúlt tíz év alatt a háború romjait eltüntette és ma már a Szovjetunió állandó, testvéri támogatása és a népi demokratikus országokkal való baráti együttműködés mellett, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével a szocializmust építi.

Az országgyűlés az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának

10. évfordulója alkalmából a következő törvényt alkotja:

Az országgyűlés átérezve annak a történelmi fordulatnak fontosságát, amelyet sokévszázados rabság után a független, demokratikus magyar állam megalkotásában az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása jelentett;

megemlékezve arról az eredményes munkáról, amellyel az Ideiglenes Nemzetgyűlés a magyar nép szabad fejlődésének alapjait lerakta;

az Ideiglenes Nemzetgyűlés történelmi jelentőségét törvénybe iktatja.

Debrecen, 1954. évi dec. 21.

Nagy Imre sk.,

a Minisztertanács elnöke. *

Az országgyűlés ülése a Szózat hangjaival ért véget.

nyomtatásban megjelent történeteket a bíráló bizottság nem vesz figyelembe.

Beküldési határidő: 1955 március 20. Cím: Magyar Irodalomtörténeti Társaság, XI., Ménesi út 11.

Pályadíjak; Egy I. díj 1000 forint. Két II. díj, egyenként 500 forint. (Ezek a díjak csak több darabból álló gyűjteményért adhatók ki.) öt III. díj, egyenként 200 forint. Húsz IV. díj, egyenként 100 forint.

A pályázattal kapcsolatban a Magyar Irodalomtörténeti Társaság irodája ad részletes felvilágosítást. (MTI)

Mi, a Rákosi Mátyás Művek dolgosói, vállaljuk a következőket:

Országos Cső konai-pályázat

Földes László, az RM párt-végrehajtóbizottságának első titkára, Tolnai Miklós, a vasas szak- szervezet termelési bizottságának elnöke, Pirltyi András, a kohász szakszervezet termelési bizottságának elnöke, Szigeti György, az RM DlSZ-bizottságá- nak titkára, Wilhelmb Tibor, az RM kohászat Kossuth-díjas főmérnöke, Kemencs Tibor, az RM Gépgyárak munkaérdemren- des főmérnöke, Muszka Imre, a szocialista munka hőse, Kossulhdíjas esztergályos, Kristóf Já- nosne, kétszeres sztahanovista magkészítő, Emődi Miklós, a Népköztársasági Érdemérem ezüstfokozatával kitüntetett főkönyvelő, Kovács Gyula mun- kaérdemrendes ifjúmunkás hengerész, Kocsis László, az Erőmű munkaérdemrendes főmérnöke, Chudovszky János munkaérdem- érmes hegesztő, Nagy Béla munkaérdemérmes sztahanovista acélöntő, Újvári Sándor, a Csőgyár kiváló kohász dolgozója.