Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-22 / 302. szám

(Folytatás a 4. oldalról.) szovjet hőseik Alföldi-palota előtti Émlékművénél. Az ünnep­ségen megjelentek a párt és s kormány vezetői, az országgyű­lés tagjai, az ünnepi gyűlésre meghívott vendégek, a Hazafias Népfront budapesti és megyei küldöttségei, Debrecen város és a Hajdú-Bihar megye társadal­mi és tömegszervezeteinek kép­viselői. Ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képvise­letek számos vezetője és tagja. Délelőtt 11 órakor díszjel har- sant, Szabó István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes fogadta az emlékmű előtt felso­rakozott díszzászlóalj parancs­nokának jelentését. Elhangzott a magyar és szovjet Himnusz, majd elsőnek a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetősé­gének koszorúját Rákosi Má­tyás, az MDP Központi Vezető­ségének első titkára helyezte el. A Népköztársaság Elnöki Taná­csa nevében Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke, a Minisz­tertanács nevében Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke, a Haza­fias Népfront nevében Szabó Pál, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke, a Ma­gyar Néphadsereg nevében Szabó István altábornagy, hon­védelmi miniszterhelyettes, a Belügyminisztérium nevében Pi­ros László belügyminiszter, a Szakszervezetek Országos Taná­csa nevében Mekis József, a SZOT elnöke, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége nevében Szakait Jó­zsef, a DISZ Központi Vezető­ségének első titkára, a Magyar Szovjet Társaság nevében Erdei Ferenc, az MSZT elnöke, föld­művelésügyi miniszter, a Ma­gyar Nők Demokratikus Szövet­sége nevében Vass Istvánná, az MNDSZ elnöke, az Országos Bóketanács nevében Bugár Já- nosné, az OBT titkára, a Ma­gyar Szabadságharcos Szövetség nevében Szabó József ezredes, az MSZHSZ főtitkára, az MDP Hajdú-Bihar megyei pártbizott­ságának nevében Barczi Gyula elsőtitkár, a Debreceni Városi Tanács végrehajtó bizottságának nevében Ménes János VB-elnök helyezte el a kegyelet koszorú­ját az emlékmű alapzatán. Majd a debreceni üzemek, hivatalok küldöttei borították el virág­csokraikkal a Szovjet hősök em­lékművét, Ezután a díszzászlóalj díszme­netben vonult el, majd az Inter- nacionálé hangjaival ért véget az ünnepség. As emléktábla ünnepélyes leleplezése délelőtt II órakor kezdődött az oratóriumba vezető folyosón, ahol a tíz évvel ezelőtti Nemzet­gyűlés emlékére táblát helyez­tek el. Az emléktábla leleplezésén megjelent Farkas Mihály, az MDP Politikai Bizottságának tagja, Vég Béla, a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezető­ségének titkára, Darabos Ivál- a Népköztársaság Elnöki Taná­csának titkára. Jelen volt Kul­csár Ferenc, az MDP Hajdú- Bihar megyei bizottságának má­sodtitkára, Balogh Endre, a Deb­receni Városi Tanács VB-elnök- helyettese, Fcrenczy Károly egy­házkerületi főjegyző, a debre­ceni nagytemplom lelkésze, püs- oökhelybttes, Tóth Endre, a Deb­receni Teológiai Akadémia dé­kánja, Budapest és a megyék országgyűlési képviselőinek kül­döttei. Pontosan 11 órakor az orató­rium orgonáján felcsendültek a Himnusz hangjai, majd Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezután az MDP Központi Vezetősége nevében Farkas Mihály, a Poli­tikai Bizottság tagja, az ország- gyűlés nevében pedig Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke heiyezett el babérkoszorút az emléktáblán, majd megkoszo­rúzták az 1849-es országgyűlés emléktábláját. Az ünnepség az oratórium or­gonáján felhangzott Szózat hangjaival ért véget. Megalakul!' az első gazdakör Baján A bajai Alsóvároson meg alakult az első gazdakör. A homokiak és a szállásvárosiak közös elhatározással a gazda­kört a volt alsóvárosi olvasókör helyén nyitották meg. Már meg is alakult a veze­tőség. Első intézkedése az volt, hogy megindította tagjai mező­gazdasági ismeretének bővíté­sére az ezüstkalászos tanfolya­mok A tagság kulturális érdek­lődésének kielégítése céljából megegyezett a gazdakör veze­tősége a kerületrész DISZ- fiataljaival, hogy időnként mű­sort adnak helyiségükben. A közeljövőben Baján még két helyen alakul gazdakör. SZÁMVETÉS AZ ÉVI MUNKÁRÓL A MEGYE JOBB ivóvízellátásáért Nekünk jutott az a szép fel­adat, hogy megyénk lakossá­gának vízellátását megjavítsuk. Mi igyekeztünk is ezt többé- kevósbbé eredményesen megol­dani. Fáradozásainkat siker kí­sérte, mert éves tervünket no­vember 30-ig 117.9 százalékra teljesítettük. Kecskemét váro­sában ivóvízellátási éves ter­vünket 109.4, vízhálózatépítési tervünket 174.8, gőzfürdőben! tervünket ugyancsak 100 szá­zalékra teljesítettük november 30-ig. Több község dolgozóinak okoztunk örömet azzal, hogy egészséges vizet biztosítottunk számukra. Kiskunfélegyházán a törpe vízmüvet részben át­építettük vízművé. Sajnos, a városi tanács nem adta meg a szükséges helyiségeket, ezért a gépházat nem tudtuk megfelelő száraz helyiségbe építeni, emiatt elektromos gépeink állandóan talajvizes pincében vannak és sok az üzemzavar. Szalkszent- mártonban egy törpe vízmüvet építettük s ott a községi tanács igen sokat segített. Községe­ink ivóvízellátásának megjaví­tására előírt tervünket novem- ben 30-ig 110.8 százalékra telje­sítettük. Ebben a lelkes építőmunká­ban a legjobbak között kell em­líteni Tóth Ferenc szerelőt, Sa­lamon János kőművest, Szabó Antal kubikost, Juhász Péter és Mackó János brigádját. Jövőre még jobban akarunk dolgozni. Illés István igazgató, Kecskeméti Víz-, Csator­namű és Fürdő Vállalat. TERVEN FELÜL 80 DARAB TŰZHELY ’ A Bajai Vasipari és Mecha­nikai Vállalat a lakosság igé­nyeinek fokozottabb kielégíté­sére törekszik. A permetezőgé­pek gyártásával máris nagy se­gítséget nyújtott a szőlőterme­lőknek. Most takaréktűzhelyek gyártásával kívánja a lakosság köréből ebben a cikkben meg­mutatkozó keresletet is kielégí­teni. Kétféle típusban kezdték meg a fekete tűzhelyek gyártását. A npgyobbméretű takarék tűzhe­lyek ára darabonként 600 fo­rint, a kisebb méretűeké 469 forint. Karácsonyig 20 darab tűzhely már a helyi kereske­delem útján forgalomba kerül, IA gyártás meggyorsításával ez év végéig Baján további 50. Kecskeméten 30 darab mindkét méretben készült tűzhely kerül forgalomba. Az üzem dolgozói mindezeket terven felül készí­tik. Ml SEM MARADTUNK ADÓSOK A Bajai Belsped Vállalat dol­gozói a kirendeltségnél szor- goskodókkal együtt jól vizsgáz­tak. November havi tervüket Í09.6 százalékra teljesítették. Ezután sem lanyhult egy pilla­natra sem a lelkes versengés, Ahogy teltek a napok, úgy emelkedett a teljesítmény, úgy kerültek közelebb az évi terv időelőtti teljesítéséhez. Decem­ber 5-én már hírt kaptak arról mindenütt, hogy 112 százalék­ra teljesítettük évi tervünket, s csökkentettük az önköltséget. A vállalatvezetőség külön di­cséretben részesítette jó mun­kájáért a solti kirendeltség dolgozóit. De dicsérő szó illeti Báesbokodot, Kalocsát, János­halmát is, mert egyetlen egy dolgozó sem teljesített normán alul. A jó munka nemcsak di­cséretet eredményezett, hanem pénz- és könyvjutalmat Is. Kiss Ferencné, Belsped, Baja. AZ ÖNKÖLTSÉGÉT is CSÖKKENTETTÜK Örömmel jelentjük, hogy de­cember 16-án este 19.30 perc­kor évi kötelezettségünknek eleget tettünk. Úgy őrlési, mint az értéktervünket teljesítettük. Ez a rövid hír arról is számot ad, hogy az új szakasz politi­kájának megvalósításában be­csületesen résztveszünk. Ma már tervünk túlteljesítésén fá­radozunk. De mi nemcsak a termelés mennyiségét, hanem a minőségi lisztkészítést is vállaltuk. El­mondhatjuk, hogy lisztjeink őr­lésénél minőségileg kifogás igen kevés esetben történt. A kollek­tív munka eredményeképpen az első félévi egy mázsa őrlésre eső önköltséget a második fél­évben 19.6 százalékkal csökken­tettük. Ma amikor a világ békesze­rető emberisége felemeli tilta­kozó szavát a nyugatnémet fel­fegyverzés ellen, akkor mi nemcsak szóval, hanem terme­lési sikereinkkel válaszolunk az ellenség fondorlatos mesterke­déseire és bizonyítjuk, hogy a mi célunk a béke, a boldogabb holnap, az életszínvonal eme­lése. Hatvani István levelező. Kecskemét, Gazdasági Gőzmalom. éjjel nappai, folyik A TERMELÉS A Keceli Tőzegtermelési és Telepítési Vállalat hatalmas tőzegmezőin a téli időben sem szünetel a termelés. A tőzegre nagy szüksége van az ország­nak, de különösképpen a vasút dolgozóinak. Ennek nagy nem­zetgazdasági jelentőségét az itt dolgozók megértették, amit bi­zonyít az, hogy december l-től 10-ig 140 százalékra teljesítet­ték szeletes tőzegtermelési ter­vüket. Naponta 25—35 súlyva­gon hagyja el a tőizegbányát. A termelés éjjel nappal folyik. A legjobb munkát Kothenz- brigád végzi, mely 48 köbmé­ter helyett 55—60 köbméter tő­zeget bányász ki naponta. A FLajsz-brigád tagjai ugyancsak 55—60 köbméter tőzeg termelé­sével segítik előbbre az éve? terv teljesítését. Jövőre új területeken kezdik meg a kitermelést. Csészártöj- téstől most már Hajós közsás felé fognak haladni. 1035 TONNA TŰZIFA A lakosság rF,s/,í:re A Kecskémét! Állami Erdő­gazdaság november 26-ra telje­sítette 1954. évre előírt faterme­lési és értékesítési tervfélada- talt. A tanácsválasztás tisztele­tére vállaltuk, hogy újabb 100« tonna tűzifát szállítunk tervén felül a lakosság jobb tüzelőe.- látásának biztosítására. Ezt a vállalásunkat december 17-én teljesítettük és az 1000 tonna helyett 1035 tonna tűzifát szál­lítottunk le. Ugyancsak e na­pon 1951 január 31-i fakiterme­lési tervünknek is eleget let­tünk. A Uizifaértékésítésbcn 1955 február 10-nél tartunk. Csávics János igazgató. * 1 flz őszi begyűjtési verseny zárójelentése A megyei begyűjtési hivatal elkészítette a tanácsválasztások tiszteletére indított begyűjtési verseny zárójelentését, Megál­lapított tény, hogy a verseny­ben értünk el eredményeket, de megyénk továbbra is Sz utolsó helyen maradt. Várközi Ferenc 37 éves; O' és élete derekán, a férfi­kor legszebb éveiben nyomoré­kon, falábbal bandukol az élet útjain. Az ő szép szál alakja, ér­telmesen és mégis fájdalmasan csillogó szemei, nehézkes, ko­pogó léptei szinte kiabálják Kecskemét utcáin: »Embereit, a háború áldozata vagyok! Nézze­tek rám, és gondoljatok maga­tokra, fiaitokra — és úgy har­coljatok a békéért, a boldogsá­gért, ezért a legdrágább kin­csért . ; i Már a kis gyermek Sárközi Ferencet is megborzongtatta a háborúnak még a gondolata is. Hogyne, mikor édesapjuk az első világháborúból vakon, bénán, idegbetegen tért haza és utána nemsokára apa nélkül maradt .a nyolc Sárközi-gyerek. Az öz­vegy édesanya csak úgy tudta felnevelni nagyszámú családját, hogy a gyerekeket, különösen a három fiút, korán napszámba küldte. így esett meg Sárközi Ferenccel is, hogy 12 éves ko­rában inár felnőtt férfinak szá­mított, és mire 20 éves lett — a két nagyfiú bevonulása után >— egy nagy család egyetlen támasza, kenyérkeresője. A kezetlen háború, a második világháború még neki sem ke­gyelmezett. 1940 augusztusában már a póttartalékosoknak is ka­tonaruhát kellett ölteni. Rövid kiképzés után éhezve, fagyban 97 napi gyaloglás utón megér­keztek Ukrajnába. Itt. mint a y/Ht efiyedjíik.. megszálló csapat tagja, ő is nem egyszer saját bőrén tapasztal­ta a Wehrmacht »szövetsé­gi« viselkedését. »Farkas-bárány szövetség volt ez« — mondogat­ja nem egyszer; /.s 1942 augusztusában, két év után vonatba száll­tak és jött ő is haza sok társá­val együtt Magyarországra, sza­badságra. Hosszú, keserves volt az utazás, de éltette a vágy, újra látni a családot, a kis há­zat, melyben született. Sárközi Ferenc még álmában is a Matkó erdejében kószált és hajtotta a kis disznót a nagy család egyet­len reményét. De ebből az álom­ból keserves valóságra ébredt. Újabb átvagonirozás és most már 85-en szorongtak egy va­gonban. Neki már csak az ajtó­ban állva jutott hely és Város­földnél, egy pár kilóméterre szülőföldjétől megállt a vonat. Hogy miért? Ki tudja. Az. el- ernyedt, vasatszorító kéz végre pihenhetett. De meddig? Min­den jelzés nélkül egy hatalmasat rándul a szerelvény és Sárközi Ferepc csontjai a vonatkerekek alatt őrlődnek. Ettől, a pillanattól a kórházi ágyakat nyomta. Minden hiába, a ballábát nem lehetett meg­menteni, térdtől elveszett. A jobb is erősen sérült, inszakadás, sarokcsont törcs, merev maradt az is, És 1944 őszén elindult haza. A vonatjegye Berlinbe szólt, de 6 a kecskeméti vonatra szállt. Csak Lajosmizséig jöhetett, onnan gyalog indult neki az országúi­nak. Az idegen láb törte a se­bet, a vér csurgott az érzéket­len fán, de ő csak ment. Min­den lépésnél könnybelábadt a szeme, de akarata legyőzte fáj­dalmát. Vonszolta magát to­vább, haza. De hiába volt min­den akarat, az emberi test nem bírja végtelenségig a szenvedést. Már minden remény elhagyta, mikor egy arrajáró benzinesko- esi sofőrje megsajnálta és el­hozta Kecskemétig. Innen ha­záig, Helvéciáig már csúszva tette meg az útat. J'smyi szenvedés, meg- próbáltatás után hideg tűzhely várta odahaza. A csa­ládot elhajtottak az SB-ck, ki tudja, hova, Neki is mene­külni kellett, mert puskavégre keresték a csendőrök. De nem ért messze, találkozott az első orosz tankkal, az első piroscsillagos katonával, aki elhozta neki, a sokat szenvedett Sárközi Fe­rencnek is a szabadságot. Szót értett ő hamar mindenki­vel, értett, a nyelvükön valamit és ime máris kapott a kapitány­tól írást, hogy menjen, hozza a családot. Kutatás, keresés, míg végre Fülöpszálláson rájuk ta­lált. de hogyan? Az öt lány­testvére közül a legidősebb nincs többé. Német katona lőtte agyon. Legidősebb bátyjá­ról halálcédulát kapott az édesanya. A nyolc egészséges, szép gyermekből csak öt maradt épen: kettő meghalt, egy pedig nyomorék. Ezt a szomorú, de igaz tör­ténetet, saját élete történetét itt mesélte el Sárközi Ferenc, 100 százalékos hadirokkant, Kecs­keméten, az Arany János utcai kis, szegényes otthonában. Ő ott ült az ágyon, felesége a kis- zsámolyon a kályha előtt és kis­fia, a három és fél éves eleven, élettől duzzadó kicsike ott ját­szott a szoba kövén kis kocsijá­val. A történet elmondása köz­ben Sárközi Ferenc szeme sok­szor elérzékenyülve pihent a kis játszó fiúcskán, féltve kísérte mozdulatait. És a történet vége felé ki is mondotta gondolatait: C TTZ élelem m®r nem ér v sokat. Nyomarák va­gyok, fiatalon lehetetlen ember. De a fiam, a fiam egészséges, örijl az életnek, szép élete lehet. És vannak emberek, akik az én fiamból is olyan nyomorékot akarnak csinálni, mint én va­gyok. Azoknak a.karnak újra fegyvert adni, akik megölték a húgomén, akik miatt nem jött vissza a bátyám, és akiknek én is köszönhetem, hogy ma ilyen va­gyok. Elviársnő, ne engedjük... írja meg az én életemet, és talán sokan okulnak belőle... M. r. A járások versenye a kö­vetkezőképpen alakult; 1, bácsalmási járás, 3. bajra! járás, 3. kiskunhalasi járás, 4. kiskunfélegyházi járás, 5. kis­kőrösi járás, 6. dunavecsei járás, 7. kalocsai járás, 8. kecskeméti járás, 9. kunszentmiklósi járás. A városok versenyében első Kalocsa, második Baja, harmadik Kis­kunfélegyháza. A megye legjobb községe Hajós. A termelőszövetkezetek ver­senyében legjobb a Bőről ai Vörös Október, a Madarast Kos­suth és az Érsekcsanádi Vörös Csillag. Elért eredményéért jutalomban részesült a me­gye legjobb termelőszövet­kezete, legjobb járása és községe. A begyűjtési miniszter 2000 fo­rint pénzjutalomban részesítene az Érsekcsanádi Vörös Csillag termelőszövetkezetet, a bácsal ­mási járási begyűjtési és taná­csi apparátus 2500 forint, Ha­jós község pedig 1500 forint pénzjutalmat kapott jó munká­jáért. Megyénk beadásban élen­járó termelői közül szintén sokan kaptak jutalmat. A jutalomtárgyak között per­metezőgép, szeeskavágó, kűke- ricamorzsoió, daráló, eke, boro­na került kiosztásra. Farkas István verseny előadó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom