Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-22 / 302. szám
A z orszá g- g y i» 1 fl s il n n e fi I ülése Delireec n h e n (Folytatás aï 1. oldalról) oak, hogy a magyar nép is kivegye részét saját maga felszabadító harcából és hazánk, valamint az egész emberiség legádázabb ellensége, a barbár német militarizmus szétzúzásából, egyben fegyverszünetet kért a Szovjetuniótól és a szövetséges hatalmaktól, hogy megtegye :i első lépést azon az úton, ameiy visszavezeti hazánkat a szabad, demokratikus népek családjába. <— Tisztelt ünneplő közönség! — Hazánk, amelynek földjén a háború szörnyű vihara szántott végig, felszabadulásának idején rendkívül súlyos helyzetben volt. Fennmaradásáért és felemelkedéséért élet-halál harcot kellett vívnia, a német megszállók és hazaáruló, ország- vesztő magyar csatlósaik ellen. — Emlékezzünk a tíz év előtti napokra! Semmink sem voit, csak erős hitünk és törhetetlen bizalmunk. Hittünk és bíztunk a magyar népben, a magyar nép alkotóképességében és a Szovjetunió támogatásában. Es a magyar nép fáradságot nem ismerő lelkes munkája a Szovjetunió támogatásával valóságos csodákat művelt. A tegnapi csatateret, amivé a német militarizmus, a Horthy-reakció és a nyilas bandák segítségével tette az országot, a békés építő-alkotó munka, a népi demokrácia és épülő szocializmus hazájává varázsolta. — Felszabadulásunkkal olyan történelmi változások vették kezdetüket, amelyek példátlanul állnak hazánk gazdasági, politikai és kulturális fejlődésében. Elindultunk azon az úton, amelyen haladva ma már diadalmasan építjük országunkban a szocializmust. Uj honfoglalás volt ez, amelynek nyomán új ország épült a régi helyén, amelyben nem a kiváltságos úri osztályok, hanem a dolgozó nép az úr, amelyben nem a vagyon, hanem a munka a megbecsülés alapja, amelyben az ember a legnagyobb érték. — Bűnös vezetői által végzetes háborúba sodort és porba- sujtott hazánk visszanyerte legféltettebb kincsét, szabadságot, függetlenségét és nemzeti szuverenitását. Felszabadulásunkkal végleg lezárult sok megpróbáltatást átélt népünk életének Idggyászosabb szakasza és országunk történetének derűsebb korszaka kezdődött. (Nagy taps.) — Azokban a nehéz időkben, lazánk sorsa, népünk jövője, a szocializmus ügye azon fordult meg, talpra tudjuk-o állítani gazdasági életünket, mert a termelő munka volt az, amely felemelhette az országot abból a szakadékból, amelybe a háborús bűnösök taszították. A nemzet élniakarásának felemelő megnyilatkozása volt, hogy népünk nem várt biztatást a munkára, hanem saját maga, családja és a nemzet egyetemes érdekében szíwel-lélekkel, minden ereje megfeszítésével dolgozott. Nem volt akadály, melyet el ne hárított volna, nem volt nehézség, melynek leküzdése előtt megtorpant volna s a háború nyomán ránkszakadt nélkülözés csak fokozta az erőfeszítéseket a jobb élet megteremtésére. Sikereikben gazdag hősi korszak kezdődött, amelynek ragyogó eredményei dolgozó népünk alkotó képességét és tetterejét dicsérik és valamennyiünket a jogos büszkeség érzésével töltenek el. — Hős munkásságunk két keze munkája nyomán, az üszkös romokban heverő üzemekben lassan felengedett a megdermedt élet, megindult a termelő munka és nyomában az ország gazdasági vérkeringése, amely megteremtette ■népünk felemelkedésenek anyagi alapját. A felszabadult munkásosztály gazdasági életünk helyreállításának heroikus munkájában az élvonalban dolgozott. Öntudatának, áldozatkészségének, az ország jobb sorsáért érzett felelősségének feiejt- hetetlep példáját mutatta. Az elmúlt tíz esztendő történelműméit legragyogóbb fejezetét munkásosztályunk írta: oroszlánrészét vállalta a munkának üzemeink felépítésénél és beindításánál, a közlekedés helyreállításánál éppúgy, mint a földosztás gyors végrehajtásánál, a nemzeti bizottságok munkájában, vagy a törvényhozásban. De a termelőtök] nagyrésze is meg* műveletlenül tekintett leendő új gazdáira és termékenyítő munkájukat várta. Dolgozó parasztságunk szorgalma és fáradhatatlan munkája a háborútól feldúlt, gránátszaggatta földjeinket aranykalászos mezőkké változtatta. Munkája nyomán életet adott a föld, biztosította népünk mindennapi kenyerét. — Eggyáíorrva az újjáépítés nagy munkájában a munkásság, a parasztság és a haladó értelmiség közös erőfeszítései eredményeképpen városainkba és fal- vainkba visszatért a békés élet, a nyugodt, termelő munka. — Népünk múltjában voltak dicső korszakok, Dózsa, Rákóczi, Kossuth harca egy-egy ragyogó fejezet. Méltán sorakozik ezek mellé 1945 tavasza, amikor a fiatal magyar népi demokrácia kibontotta szárnyait és nem volt hatalom, amely diadalmas előretörését megállíthatta volna. Befejeztük azt a munkát, amit Kossuth 48-ban megkezdett, de amit a magyar reakciós, feudális rendszer befejezni nem engedett. Három emberöltővel azután, hogy Kossuth Lajos kibontotta a forradalo-m zászlaját, a feudalizmus utolsó fellegvárában újra meghirdettük a magyar földműves nép új honfoglalását, a földosztást. A földigénylő bizottságok beverték a cövekc- ket az úri földekbe, amelyiknek mindegyike egy-egy koporsószeg volt a nagybirtok ravatalán, de a magyar föld roboto- sai számára új világ, új élet beköszöntését jelezte azon a nagyszerű tavaszon, szabadságunk hajnalán. — Tisztelt országgyűlés! — Felszabadulásunkkal a hazánk fölött átvonult vihar elült ugyan, de a javakban és lelkekben okozott romboló munkájának megszüntetése még ránk várt. Újjá kellett építeni az ország anyagi és szellemi javait, újjá kellett alkotnunk nemzeti ideáljainkat, a demokrácia, a humanizmus, a béke, a szocializmus nemes eszményeinek szellemében. Ezen a téren a magyar nép a felszabadulás után fényes bizonyítékát adta alkotóképességének. A magyar nép millióinak leghőbb vágya az volt, hogy végre eljöjjön számukra az idő, amikor becsületes munkájuknak élhetnek, és munkájuk gyümölcsét zavartalanul élvezhetik. A nép ellenségei, a régi rendszer hívei azonban demokratikus vívmányaink ellen, dolgozó népünk békés élete ellen ádáz harcot indítottak. A demokrácia erejét éveken át alkotó, építő munka helyett, a belső ellenség elleni harcra kellett irányítani mindaddig, míg munkásosztályunk a dolgozó nép támogatásával teljesen meg nem hódította a hatalmat. A történelem tanúsítja, hogy nemzeti újjászületésünk és jövendőnk számára milyen felbecsülhetetlen szolgálatot tett a Magyar Kommunista Párt, amely ezekben a nehéz időkben szilárdan állta a régi világ sötét erőinek ostromát és erős kézzel, előrelátó politikával, biztos iránytűjével vezette a népet. (Lelkes taps.) — Nemzeti újjászületésünk, a Magyar Kommunista Párt kimagasló érdeme. Azé a párté, mely a 36 esztendős hősi múltjából egy negyedvszázadot a kizsáa- mányoló, reakciós rendszer allen bátor és áldozatos harcoiv- ban küzdött végig a magyar munkásosztály és a dolgozó nép felszabadításáért. Azé a párté, amely nagyszerű munkásosztályunk élén, népünk bizalmától övezve, a hatalom birtokában eredményesen rakja le a szocializmus alapjait országunkban. Azé a párté, amelynek vezetésével hazánk egy évtized alatt I fejlődésének olyan Útját tette meg, amelyhez foghatót nem ismer történelmünk. — A kommunista párt cselekvőképességével és tetterejével egy-kettőre mély gyökeret eresztett a magyar társadalomban, amelynek sorskérdéseire, a haza jövőjének kilátásaira világos feleletet adott, elalélt erőit életre keltette és munkára serkentette. A Magyar Kommunista Párt, a tíz esztendő küzdelmeiben, az országépítés nagyszerű munkájában elért eredményei és érdemei jogán népünk, hazánk vezetőjének tiszteletét, megbecsülését és elismerését vívta ki magának. — A mai ünnepi évfordulón a Magyar Dolgozók Pártja, a kommunisták. pártjának méltó utóda népünk határtalan szeretelét és bizalmát élvezi. Eggyé forrva a néppel, benne látja és tudja a magyar dolgozó társadalom hazánk, jövőnk, sorsunk biztosítékát. — A kishitűék, mer-t akkoriban ilyenek nem kevesen voltak, nem igen bíztak abban, hogy ebben az országban lesz még szabadság, lesz függetlenség, hogy szabad nemzeti életünket nyugodtan élhetjük, hogy lesz gazdasági felvirágzás. Sokan elvesztették a reményüket, hogy ebben a hazában valaha is boldog lesz még a nép. A kommunista párt volt az, amely a kishitűekkel szemben táplálta az önbizalmat, a reménységet, hogy erős, harcos akarattá váljon, amellyel hozzáfogunk az ország építéséhez. És ma visszapillantva megállapíthatjuk, hogy nem a kishitűeknek, hanem a kommunista pártnak volt igaza. Bíztunk a magyar népben, mert az országépítés, a felemelkedés az erejét csak a népből merítheti. Mi a néphez fordultunk, ameiy annyi szenvedés, megpróbáltatás és keserű csalódás után odaállt a népi demokrácia mellé és mint az eredmények mutatják, a szocializmus építése során új országot, boldog, szabad életet teremtett a dolgozóknak, — Tisztelt országgyűlés! — Hazánk a fölötte elvihar- zott századok folyamán nem egyszer sodródott a pusztulás örvényébe, hol ellenséges túlerő, hol belviszáiy miatt, hol uralkodó osztályai bűnéből. Történelmünknek sajnos, gyakran ismétlődő gyászos fejezetei azt bizonyítják, hogy nyomukban hazánk idegen elnyomás alá került, umi gazdasági és kulturális fejlődését hosszú emberöltőkre, néha századokra visszavetette. Első eset a magyarság évezredes történelmében, hogy tíz évvel ezelőtt nem így történt, mert a Szovjetunió hadserege nem hódítóként, hanem felszabadítóként lépett hazánk földjére. (Nagy taps.) Hogy hazánk, és vele dolgozó népünk nem került idegen hódítók és saját kizsákmányoló urai kettős igájába, hogy az országban dúló szörnyű háború viharától porbasujtott népünk a legsötétebb jövő kilátástalan- ságábói szinte napok alatt a hit, a bizalom, az újjászületés biztató reményével gyülekezett Debrecenben, annak köszönhetjük, hogy a Szovjetunió szabadította fel hazánkat. Megmentett bennünket attól, hogy német gyarmattá legyünk, de megmentett bennünket attól is, hogy bármilyen imperialista- militarista törekvések gyarmati sorba süllyesszék hazánkat, amelynek önállóságát és függetlenségét nemcsak a német ipáli- tarizmus akarta eltiporni. Az angol-ameriikai imperialista körök ugyanezt a sorsot szánták már a második világháborúban a meggyengült, elvérzett országnak- Gyarmati helyzetünkben csak a gazda változott volna. A veszély nagysága, amely fenyegette országunkat, ma már világosan áll előttünk. Meggyőzően mutatja ezt számos kisebb nyugati ország, de nem egy nagyhatalom sorsa, amelyet az amerikai imperializmus mind meg- alázóbb függő helyzetbe, egy te súlyosabb gyarmati sorba süllyeszt, ■— Abban, hogy tíz esztendővel ezelőtt nem ismétlődött meg történelmünk gyászos fejezete, hogy Debrecen ormain szabadságunk zászlaját lengette a szél, hogy nemzeti himnuszunk hangjai mellett fogtunk hozzá alkotmányos állami életünk törvényes megalapozásához, döntő szerepe volt annak, hogy nem az úgynevezett történelmi osztály, nem a régi uralkodó osztály, hanem a dolgozó nép hallatta szavát az ország sorskérdéseiben. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés szózatában, a nemzeti kormány kiáltványában, a kinyilatkoztatott szabadságjogokban a felszabadult nép adott hangot országépítő célkitűzéseinek, élén a munkában és harcokban megedzett nagyszerű magyar munkásosztállyal, amely ma tíz esztendeje elfoglalta helyét a hatalomban, amelyben döntő szerepe és súlya lett. ■ — Tíz esztendő fejlődése folyamén állami berendezkedésünk demokratizmusa olyan mértékben domborodott ki, úgy lett a néphatalom megtestesítője, amilyen mértékben erősödött a munkásosztály szerepe és befolyása a hatalomban, az ország politikai és gazdasági életében. Az elmúlt tíz esztendő küzdelmei és eredményei, népi demokratikus rendszerünk megszilárdítása és szocialista építésünk kibontakozása terén, fényes bizonyságát nyújtották annak, hogy a munkásosztály a hatalom hivatott birtokosa. Felbecsülhetetlen szerepe van ennek abban, hogy hazánk az elmúlt évtizedben a debreceni elindulás óta ma már a szocializmus építésén fáradozik, szocialista iparunk és kereskedelmünk fejlesztésén, a mezőgazdaság szocialista átszervezésén, a virágzó szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás fellendítésén, dolgozó parasztságunk termelésének messzemenő megsegítésén, kultúrf orrúd almunk elmélyítésén, nagyszerű eredményeink közkinccsé tételén. Munkásosztályunk volt a múltban és marad a jövőben is a népi demokratikus rendszer és a szocializmus építése újabb sikereinek és végső győzelmének megszilárdult alapja, legfőbb biztosítéka. (Hosszantartó, ütemes taps.) — Mélyen tisztelt ünneplő közönség! — A debreceni elindulás az ország újjáépítése, minden eredmény és siker, az elmúlt tíz esztendő minden tapasztalata azt bizonyítja, hogy u legragyogóbb célkitűzések is csak úgy valósulhatnak meg, ha a társadalom széleskörű összefogása a nép lelkesedését és alkotóerejét biztosítja hozzájuk. — A nemzeti egység jegyében indultunk el Debrecenből. Ma tíz év után ez az egység erősebb, mint valaha. Szorosabban tö- mörítjük a sorokat, szélesebb rétegeket fogunk át, minden magyar dolgozót bevonunk az űj, nagy nemzeti összefogásba, a Hazafias Népfront nagyszerű mozgalmába. A Hazafias Népfront olyan szilárd és tartós társadalmi és politikai alapra épül, mint népi demokráciánk két legnagyobb osztályának, a munkásságnak és a parasztságnak testvéri szövetsége népünk jövőjének, új életünk építésének lelkes munkájában. — Tíz év tapasztalatai és eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy e két osztály szövetsége a legnagyobb állam- fenntartó erő. E körül kell tömörülnie a társadalom minden rétegének, haladó értelmiségünknek, melynek messzemenő közreműködése az ország gazdasági, kulturális, tudományos, művészi életének fellendítésében nélkülözhetetlen a szocializmus sikeres építéséhez. — A hazaszeretet, a függetlenség és a szabadság eszméje, valamint sokszázados nemzeti hagyományaink összeforrá- sa a szocializmus magasztos eszméjével lehetőséget nyújt arra, hogy a néptömegekben szunnyadó energiákat egyetlen nagy erőfeszítésbe kovácsolja- Ez a feladata a Hazafias Népfrontnak, amely a társadalom minden erejét a városban és falun azoknak a célkitűzéseknek a megvalósítására összpon tosítja, amelyek biztosítják népgazdaságunk tervszerű fejlődését, a szocializmus építését, dolgozó népünk szebb, jobb, boldogabb éleiét. A nagy és nemes célok, szabadságunk és békénk szent ügye, a hazaszeretet érzésé, a szocializmus építésének nagyszerű célkitűzései még soha nem forrasztották nemzetünket plyar erős egységbe, mint ma. Hűen tükrözi ez azt a mély és Osztatlan bizalmat, amely dolgozó népünk minden rétegében a párt és a kormány iránti megnyilvánul, a hűséget és ragaszkodást, amellyel népi demokratikus rendszerünk iránt viseltetik, a dolgozó tömegék erejét, áldozatkészségét, és kezdeményezését, amellyel e nagyszerű feladatok megvalósításához hozzájárul. Tisztelt országgyűlés! Az elmúlt tíz év alatt na- ej'ot fordult nálunk a világ. A debreceni nemzetgyűlés ülésezése óta mindössze egy évtized múlt el és mégis egy egész történelmi korszak! Büszkék lehetünk rá, hogy mi vagyunk az a nemzedék, amelynek a legnagyszerűbb nemzeti feladatok megoldása jutott osztályrészül. Emelt fővel tekinthetünk tíz év alatt elvégzett munkánkra, népgazdaságunk, társadalmi és kulturális életünk minden területén.) Népköztársaságunkban valóra váltak a magyar szabadságharc és forradalmi mozgalmak nagyszerű célkitűzései. Megszüntettük a feudalizmus maradványait, széttörtük n kapitalizmus bilincseit és építjük a szocialista társadalmat, amelynek Vezető ereje a felszabadult munkásosztály. Népgazdaságunk az elmúlt években hatalmas fejlődést tett meg, megnőttek az ország termelőerői, nagy arányban növekedett a nemzeti jövedelem. Gazdasági erőforrásaink ma nagyobbak, mint bármikor. Iparunk az elmúlt tíz esztendő folyamán olyan hatalmas fejlődést tett meg, amely elképzelhetetlen kapitalista viszonyok között és csak olyan országban valósulhat meg, ahol a termelő- eszközök a nép tulajdonúban nem válhatnak a kizsákmányolás eszközeivé. Az elmúlt tíz esztendő, a gazdasági, politikai és kulturális élet minden területén gyökeres változásokat hozott, egy új társadalom, a szocializmus alapjait vetette meg. S most, amikor számvetést csinálunk, megállapíthatjuk, hogy munkánk eredményeképpen van szocialista iparunk és fejlődő mezőgazdaságunk, megszilárdult és tovább erősödik termelőszövetkezeti mozgalmunk, vannak épülő városaink, és falvaipk, kulturális és tudományos intézményeink, új irodalmi és művészeti alkotásaink, amelyek egybevéve a szocializmus megalapozása terén végzett munkánkat dicsérik. Mindezek az eredmények azt mutatják, hogy a kapitalizmus és a szocializmus, a maradiság és a haladás közötti küzdelemből tíz év alatt sz új, a haladó, a szocializmus került ki győztesen. (Nagy taps.) Alapjaiban megváltozott a magyar társadalom, amelynek szilárd alapja a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség testvéri együttműködése. — Népköztársaságunk alkotmányában rögzítettük le épülő szocialista társadalmunk alaptörvényeit, az állampolgári és emberi jogokat, az egyesülési és gyülekezési jogqt, az egyenlő és titkos választójogot, a vallás- szabadságot, amely biztosítja, hogy hazánkban minden polgár vallását hite szerint szabadon gyakorolhatja, a sajtó- és szólás- szabadságot, amelyek állami és társadalmi életünk alapjait képezik. Vannak megoldatlan kérdések cs nehézségek is, amelyeket távolról sem szabad sikereink Ját(Folytatós a 3 oldalon )
