Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-19 / 300. szám

A peronoszpórás évek tanulságai Ez év és a múlt esztendő rendkívül csapadékos tavaszi és nyáreleji időjárása homoki sző­lőinkben igen érzékeny pero- noszpóra fertőzést okozott. Ez a kár válogatás nélkül érte üzemi- leg és egyénileg kezelt szőlőinket és fájdalmas terméskiesést oko­zott. Nem érdektelen tehát, hogy­ha a védekezési harc során szerzett tapasztalatainkat köz­readva, a jövőre nézve tanulsá­gokat vonunk le. Elöljáróban mindjárt állapít­suk meg, hogy a múlt esztendő bár nem volt veszélyesebb, mint az idei év, mégis nagyobb pe- ronoszpóra-kárral zárult. Ebben kétségtelenül része volt a gya­kori jégverésnek is, de nem olyan mértékben, mint azt álta­lában hangoztatják. Lássuk csak a két esztendő kritikus három hónapjának csapadék és hőmér­sékleti viszonyait Kecskemét- Miklóstelepen: Május Június Július 70.8 13 206.6 18 80.5 9 15.5 C9 119.3 20.4 C° 117.1 23.—C9 61.8 13 16.— C° 13 21.6 O 10 20.1 C° 1953-ban az első olajfoltos le­veleket június 16-án találtuk, míg az idén már május 27-én kezdődött a fertőzés mintegy je­lezve, hogy a nagytömegben át­tétéit téli spórák vehemes táma­dásnak indulnak. Miért volt mégis nagyobb a pusztulás a múlt évben? Magyarázatot nem nehéz ta­lálni! Elsősorban is azért, mert hivatalos szerveink, de terme­lőink jórósze sem vette komo­lyan a kérdést, nem hittek a ve­szély nagyságában. Bajok vol­tak a rézgálic szétosztása, mész biztosítása, permetezőgépek és alkatrészek utánpótlása, de nem utolsósorban a felvilágosító pi - paganda körül. Szocialista szek­torainknál hiányzott a mun­kaerő, kevés volt a permete­zőgép. Általában elhanyagolták a fürtpermetezést, a porozást, de hiba volt a kapálások, kötö­zések hiányos volta is. Vidékün­kön általában négy permetezést kaptak a szőlők és e csekély­számú permetezés nem lehetett elégséges a termés megmenté­sére, A védőanyagokat, rézgálicot, rézmészport és a megfelelő minőségű növényvédelmi me- szet időben a felhasználás he­lyére juttatni; Fokozni a háti- és motoros­permetezőgép, valamint az al­katrészgyártást, és javítani a minőséget. Két katasztrális hold szőlőre legalább egy hátigépet számítsunk. A porozógép prob­lémát meg kell oldani. Nagy­üzemeket az alanti képen bemu­tatott saroglyás porozógéppel kí­vánatos ellátni. A gép teljesít­ménye a szőlő lombozatától füg­gően, óránként 2.3—3.5 kataszt­rális hold, munkája kitűnő minőségű. A Szőlészeti Kutató Intézet Miklóstelepén a védeke­zési munkában hatalmas segít­séget nyújtott. Kisebb szőlőink­hez jó munkát végző háti gépe­ket és »-Fürkész« kézi porozókat kell biztosítani; Munkaerőt szocialista szekto­rainknak úgy kell tervezni, hogy a szőlőterület legalább négy nap alatt végigpermetezhetö legyen. Ez nem könnyű feladat, nem is mindenütt oldható meg a mun­káskéz, permetezőgép, nem ritkán a béralaphiány és egyéb korlátozó előírások miatt. Pa­rancsoló szükségszerűséggel je­lentkezik tehát nagyüzemeink­ben a védekezési munkák gé­pesítése. Néhány bíztató, önte­vékeny kezdeményezést láttunk már a nyár folyamán, többek között Miklóstelepen, a Helvéciái Mi volt a helyzet ez évben? A tavalyi keserű tapasztalato­kon okulva tanácsi szerveink, állami gazdaságaink és dolgo­zó parasztságunk jobban fel­készültek a peronoszpóra elleni küzdelemre. Ez szükségesnek látszott, mert a május csapadé­kosabb volt, a fertőzés koráb­ban indult meg. (Tavaly má­jusban négyszer, az idén tíz esetben hullott a fertőzéshez elegendő csapadék.) Rézgálicból elegendő mennyiség állt min­denütt rendelkezésre. A mész- ellátásnéi kisebb zökkenőket észleltünk, de állandóan volt panasz a mész minőségére. Az alacsony kalciumoxid tartalmú, homokkal és egyéb idegen anya­gokkal szennyezett építési mész nem alkalmas növényvédelmi célokra; Az ilyen mésszel nem le­het jó bordói-levet készíteni, mert tapadó képessége, gom­baölő hatása rosszabb. Nem al­kalmasak ezek a meszek termé­szetesen mészkénlé főzésére sem. A rézmészporból kevés volt, jóllehet az érdeklődés példát­lanul nagy volt. A hiány pótlá­sára Indultak ugyan tiszte­letreméltó helyi kezdeményezé­sek, például a megyében, ahol a megyei tanács mészport bo­csátott a termelők rendelkezé­sére házilag kalcinált rézgálic- cal való keverés céljára — az akció azonban csak mérsékelt sikerrel járt. Permetezőgép és alkatrész- fronton változatlanul kevés a dolgozók által — jobb híjján — megszokott és kedvelt Vermo- rel-rendszerű hátigép. Szocialis­ta szektoraink egyik legnagyobb nehézsége éppen abból eredt, hogy nem rendelkeztek meg- fetelő hátigép-parkkal. Gépal­katrész terén lényegesen javult az ellátás, a minőségre azon­ban még rengeteg a panasz. Sok a selejtes, használhatatlan alkatrész. Hiányoznak az alkal­mas háti porozógépek is. Munkaerőben állami gazda­ságainknál általában jobban álltak, mint az elmúlt eszten­dőben. Tsz-einknél a szű­kös munkáslétszám miatt nem volt lehetőség arra, hogy az ilyen veszélyes időjárásnál meg­kívánt számú és minőségű per­metezést végrehajtsák. A munka minősége, a türel­mes felvilágosító munka, a szakelőadások, a szakcikkek tö­mege ellenére is keveset ja­vult. A tőke belsejének, a levél fonákjának és a fürtöknek a permetezése általában nem volt kielégítő. Ez az esztendő nagy­szerűen igazolta, hogy a fertőzés a fonákról indul el és az ered­ményes védekezés főfeltétele éppen az, hogy minél több vé- daőnyag kerüljön ezekre a he­lyekre. Meg kell azonban állapí­tani e helyen is, hogy a fonák-, fürt-, de általában az egész permetezés szigorúan minőségi munka és jelenlegi norma­előírásaink nem segítik elő a minőség biztosítását. Sok a javítani való továbbra is a permetlé készítése, mész adagolása, a permetcseppképzés terén. Sajnos a Vermorel-rend- szerű gépek porlasztása nem megfelelő, velük a kívánatos ködszerű permetezés nem biz­tosítható, de a gép karbantar­tásával, jó gumitárcsával és fő­leg jó szórófejjel (kupak-, gyű­szű) jelentékenyen javítható munkájuk; Ez évben a tavalyi négy per­metezéssel szemben általában hatszor permeteztek, de indokolt lett volna a nyolc, sőt ennél többszöri permetezés is; meg­toldva fürtóléssel és porozás­sal. Lássuk mostmár, hogy az előadottak alapján milyen ta­nulságokat keÜ levonnunk a jövőre nézve és milyen megelő­ző intézkedéseket kell tennünk a peronoszpóra elleni védeke­zésben: Állami Gazdaságban. A kér­dés azonban még korántsem te­kinthető megoldottnak; Külön gondot kell fordítani a permetezések időbeni végre­hajtására. Inkább két nappal korábban kezdjünk a munká­hoz, mint egy órával is elkés­sünk. Törekedjünk arra, hogy májusban a két permetezést megkapják szőlőink. Az első per­metezés idejére a peronoszpóra- jclző állomások tudnak hasznos tanáccsal szolgálni; Felül kell vizsgálni normati- váinkat és a permetezést munkákra olyan feltételeket ki­dolgozni, amelyek alkalmasak a lelkiismeretes, minőségi mun­ka díjazására; Végül folytatnunk kell a jó felvilágosító munkát. Hasz­náljuk fel az előttünk álló hosszú téli estéket arra, hogy dolgozó parasztságunk egyre szélesebb tömegei ismerkedje­nek meg a peronoszpóra életmódjával, a helyes permetlé készítéssel, a védekezés kifo­gástalan végrehajtásával. E té ren még igen sok a tennivaló. Nyújtsanak tanácsi szerveink több segítséget szakembereink­nek, hogy szavuk, írásuk min­denüvé eljusson és általa ja­vuljon a védekezési munka, emelkedjék a terméshozam. Bognár Károly. A képen a saroglyás porozógép látható működés köz­ben. A gépet a Gcpkíscrleti Intézet részéről próbálták ki a nyár folyamán Miklóstelepen. Megújuló falfestmények A kecskeméti tanácsháza díszterme az utóbbi hónapokban szó- katlan külsőt öltött. Állványok szegélyezik a falakat s az egyik állványon szikrázó reflektorfényben dolgozik három ember. A falakról történelmünk nagyjainak képei tekintenek le. A bejárai melletti két falsikon Deák Ferenc, Széchenyi István, Kos­suth Lajos, a másik oldalon Nagy Lajos király, Hunyadi János és Mátyás király alakja néz szembe a poros állványokkal, a félkörben elhelyezett padokkal és a díszesfaragású elnöki emelvénnyel. Atellenben Rákóczi, Bethlen Gábor és Zrínyi, a költő, az emelvény túlsó oldalán I. István, 1. László és Könyves Kálmán áll bölcs nyu­galommal. A közgyűlési terem keskenyebbik falait is Székely Ber­talannak, nemzeti festészetünk egyik legnagyobb büszkeségének két nagyszerű történelmi kompozíciója borítja. Az egyik a vórszer- ződést ábrázolja, a másik pedig Ferenc József császárrá koronázá­sát jeleníti meg. A restaurátorok ennél a képnél dolgoznak most. Papp Oszkár, az Építészeti Tanács Műemlékvédelmi Osztályának restaurátora a nyírbélteki templom gótikus freskóinak helyreállí­tása után jött ide, hogy két társával, Nikássy Lajossal és Czumpf Imrével hozzákezdjen a kecskeméti tanácsház világhírű Székely Bertalan-freskóinak helyreállításához. A falfestmények — mondja Papp Oszkár — kazeines eljárás­sal készültek. Éléggé megrongálódták, mert erősen sovány malter­ról alapozták meg a falat. Itt-ott nagyon megromlott a festés és a homoktartalmú vakolat szenteséi lassan leporladnak. Emellett nem lehet azt sem elhallgatni, hogy avatatlan és durva kezek tu­datosan Is nagy pusztításokat végeztek a falakon. A festménye­ket dekorációvl rejtették el a szem elől és hatalmas szögeket ver­tek a milliós értéket jelentő festményekbe, melyek a magyar művé­szet történetének kiemelkedő alkotásai. A helyreállítást azzal kezdték a restaurátorok, hogy először a feltáskásodott, meglazult vakolatot megerősítették. A felpúposo- dott vakolatrészek mögötti üregekbe ragasztóanyagot injekcióz­tak és odaragasztották alapjához. Éz az aprólékos, nagy gondol igénylő eljárást, a vakolat apró cgyenletlenségeinek, a szögek he­lyének eltüntetése követte. Csak azután kerül sor a festmény szí­neinek, leporlott részleteinek teljes megújítására. A felújítás már eléggé előrehaladott állapotban van. Az első három művelet nagyrészt befejeződött. Most a színek rögzítése következik, ezt a nagy türelmet, aprólékos gondosságot igénylő munkát végzi a három restaurátor. A Hazafias Népfront kecskeméti programjának egyik leg­jelentősebb célkitűzése, Kecskemét haladó kulturális hagyomá­nyainak ápolása és továbbfejlesztése. Székely Bertalan gyönyörű falfestményeinek helyreállítása e program végrehajtásának egyik fontos lépése. ASSZONYOKNAK Minden nőnek, anyának, feleségnek nagy gondot okoz a ka­rácsony. Kinek, mit ajándékozzunk, milyen ételeket, süteménye­ket rakjunk a szeretet ünnepén asztalunkra. Nos, ebben szeretnénk segíteni ajándékötletekkel, süteményreceptekkel. Kisgyerekeknek maradék­anyagokból ízléses játékállatká­kat készíthetünk. Szabásmintá­kat az MNDSZ játékkésznó gazdaköreitől, vagy üzletekből beszerezhető. A hosszúnyakú zsiráfot, elefántot, kis mackót mindig kitörő örömmel üdvözlik a gyerekek. Játékboltjaink is sokféle olcsó és ötletes játékkal készültek fel a karácsonyi vásár­ra. * Jó ötlet, különösen gyerekek részére a mosható frotir papucs. 20 centiméter széles anyagból a láb nagyságának megfelelő tég­lalapot szabunk, kettéhajtjuk, majd a saroknál és az elején összevarrjuk úgy, hogy a hajtás a talp közepére kerüljön. A papucs szélét visszahajtjuk és keskeny gumit fűzünk bele. A kedvelt filctalpú papucs is kap­Családtagotaiak hasz­nos ajándékot vásá­rolhatunk szövetbolt­jainkban. A divatos rakottszoknyához fe­kete tropikált vehe­tünk. 1,70 métert vásá­ható újra a népművészeti bol­tokban. « NAGYOBB LÁNYOKNAK kedves ajándék az egyforma kötöttsapka, sál és kesztyű. Di« vatos a könnyű piros szövetből készült sál, apró fehér pöttyök­kel díszítve, piros, fehér pettyes szövetből készült jambó sapká­val. Odahaza is bárki elkészít­heti. * FÉRFIAKNAK az iparművé­szeti boltban vásárolhatunk íz­léses, kedves ajándékot. Papír- vágó, hamutárca, íróasztal lám­pa. mind örömmel fogadott aján­dék. • Kedves meglepetés a zsebken­dő is. Legszebb a kézzel festett, kínai mintás és nagy mono­grammos. HáiiSkabátra és pizsa­mára új divat a kord- flanel! és a steppelt pikébarchend. Háló- kabát 3 méterből, a Pizsama 6 méterből készül. roljunk belőle. N6i fehérneműre nagyon szép a tisztaselyem muszlin, különösen a barackrőzsasztn és a Illa. Kombinéra I CO kiléteit vegyünk belőle. A fenyőfának kedves dísze a száraz sütemény. íme két re­cept: Fél kiló lisztet elmorzsolunk 25 deka zsírral, azután 20 deka cukrot, sok reszelt citromhéjat, két tojás sárgáját és egy deci tejfelt adunk hozzá, majd jól kidolgozzuk. Kinyújtva apró formákkal kiszaggatjuk éti vilá­gosra sütjük. * Veszünk két csésze tejei, ugyanannyi vizet, fél kiló lisz­tet, kevés élesztőt, ízlés szerint cukrozzuk és sózzuk. Jól eldol­gozzuk, kinyújtjuk, csinos for­mákkal kiszúrjuk és zsírozott la­pon szép sárgára sütjük; Finom, csemege as ünnepi asztalon a zserbó is: JjO deka lisztet jól ellceverünlc 15 deka vajjal. Bele­morzsolunk két deka élesztőt, IS deka cuk­rot és egy egész to­jást, tetszés szerint teszünk bele citrom­héjat és sót. Egy két kanál tejföllel össze­gyúrjuk. A tölteléke 15 deka darált dió, ugyanannyi porcukor egy kevés vaniliacu- kor. Az elkészített tésztát három részre osztjuk. Az első ki­nyújtott lapra egy kis gyümölcsízt kenünk, majd egyenletesen el­nyújtjuk rajta a töl­telék felét. A kővetke­ző lapon ugyanezt megismételjük, majd a harmadik tésztával le­takarjuk, Közepes tűz­nél megsütjük, majd a meleg süteményt le­öntjük csokolddémáz- zal. Ha van maradék tojásfehér­jénk, készítsünk belőle habcsó­kot. Minden tojás fehérjéhez 5 deka porcukrot számítunk. A felvert habba belekeverjük a cukrot, majd gőz felett addig verjük, míg a habverőről lecsur­gó folyadék megáll és nem folyik össze a többivel. Egy tep­sibe tiszta papirost teszünk és kis halmokat rakunk rá, lan­gyos sütőbe megszárítjuk. Na­gyon finom, ha minden hal­mocska alá egy fél diót teszünk*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom