Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-17 / 298. szám

Munkában a kiskunhalasi tanács Mesélik) hogy régen a kiskunhalasi választások előtt egyik legügyesebb kortcsfogás a piactér ügye volt. Ahány képvi­selőjelölt fellépett, mind meg­ígérte, hogy a városháza előtti szűk, poros tér helyett korszerű piacot kap a város. Ezzel bolon­dították a népet akkor is, ha az adót, vagy a piaci helypénzt emelték. Erre mondta annak­idején az öreg Hatházi János: »•Ha a sok szép ígéretből forin­tot lehetne verni, már porcelán­nal lenne kikövezve à piac.« Az idei választás előtti gyűlé­seken számtalan panasz, javas­lat hangzott el, amelyekkel vég­eredményben előlegezett bizal­mukat árulták el a város dol­gozói az új tanács tagjai iránt. A jelöltek akkor papírra vetet­ték ezeket a panaszokat, óha­jokat, és megannyi esetben meg­ígérték az elintézést. Három hete, hogy túl va­gyunk a választáson. Munkál­kodik az új tanács. Vájjon a je­lölőgyűléseken elhangzott javas­latok ma is kortcsfogások ma­radtak s papírkosárba kerültek a kezdeményezések, kívánsá­gok? Nem. Ennek 'bizonyítására induljunk csak el kis körsétára Kiskunhal ásón. Kevés utcája van a’Város- nak — nemcsak a kül-, de a belterületen is —, ahol ne okoz­nának sok bosszúságot a járdák. Ezek helyrehozatalát kerek 30 ezer forintos költséggel két hete megkezdte a tanács, s máris új kövezetét járunk a Városház uteában, Benin téren. Betonjár­dát kap a Jósika utca, Sztálin lér és az Eötvös utca sarok. — Nem kisebb jelentőségű munka a város csatornahálózatának rendbetétele 50.000 forintot meg­haladó költséggel, Munkások dolgoznak a belterületen, a »fó- sZögön« a Kisfaludy és Vadkerti utcában, a város alsó részén a Bimbó, Gerle, Virág, Suba ut­cában. A tanácsháza udvarán most öntik a száz darab csator- ftafedő lapot betonból. Sétánk közben eljutunk a gőzfürdőig. Meglepően kellemes látvány fogad; az épület kivül- belül tatarozva és több káddal kibővítve. Az általános iskolai nap­köziben nem volt tárolóhélyiség az élelmiszernek és tüzelőnek. Most építettek. A bölcsődébe eddig lajttal hordták a vizet. Ma beszerelve áll a vízvezeték 23 ezer forintos költséggel. A szo­ciális otthon nagyméretű kály­hát kapott és megjavították az épület tetőzetét, A városnak nem volt eddig hangoshíradója, illetve ami vőit, azt inkább >»recsegő-gépnek« ne­vezték. A tanyai lakosság régen panaszolja: hiába jött be heti­piaci napokon a városba, sem­mi hivatalos rendelkezést meg nem tudott. Az új hangszóró már megérkezett, most kezde­nek felszereléséhez és a jövő héten már működik is. Régi panasz az is (lápunk a nyár folyamán hangot is adott ennék), hogy a piacon kevés az árusító asztal. A tejet, tejfölt a földre állított fazekakból mér­ték, veszélyeztetve nemcsak a vásárlók jóízlését, de egészségét is. Most új asztalok és padok készülnek a piactérre, sőt az utcái frontról be is kerítik. összegezve: csak ilyen »apró kívánságok« megvalósítá­sára máris több, mint százezer forint beruházást áldoz az új tanács. De azt is meg keli em­líteni, hogy az üzemek terven felüli nyereségét: kerek 86.00') forintot is ezekre fordítják. De egyéb példákat is talá­lunk, amelyek az új tanács te­vékenységét dicsérik. Sok kisiparos kért műkö­dési engedélyt, de üzléthelyiség hiányában nem tudta megkez­deni a munkát. A tanács ezek részére igyekezett a lehető leg­gyorsabban helyiséget biztosíta­ni. így nyílt meg nemrégen Körmendi János műszerész üz­lete a Posta utcában, Székula Bénő cukrászdája a Bem utcá­ban — hogy csak néhányat em­lítsünk a sok közül. Látogassunk most el Kram- mer Ernő tanácstaghoz az adó­hivatalba: hogyan orvosolják itt a jogos sérelmekét? Krammer elvtárs máris három esetet so­rol, amelyeket a napokban in­tézett el. Szalai Antalnak 435 forint adókivetése volt olyan in­gatlan után, amelyet még ta­valy decemberben eladott. Nyomban törölték a kivetést. — Nagy Ty. Sándor másfél hold fel. .»bérlett n munkált föld után adózott mindeddig, holott a bérlet adója a tulajdonost ter­heli. Nevéről azonnal átírták az adót. Szűcs Károly tanácstag Nagypál Lajos ügyében kereste fel az adóhivatalt. Döva két éven aluli s ezt nem vették fi­gyelembe az adó megállapítása­kor. Az ő panasza is elintézést nyert. Iliiront hét egy rövidke pillanatnak tűnő idő az új ta­nács életében s munkáját már­is ennyi eredmény jelzi. S a kiegyenesített járdák, sártengert levezető csatornák, megsemmisí­tett helytelen adókivetési lapok megannyi láncszemecskék, ame­lyek még szorosabbra fűzik a bizalom kapcsait a tanács és 35 ezer kiskunhalasi dolgozó kö­zött. A TERVEZŐKNÉL ■íd«í>So *«Mia Kecskemét, Jókai utca 2—4., első emelet, ajtó 10. Báes-Kis kun megyei Építési és Tatarozó Vállalat tervező részlege. _ Be nyitom az ajtót s onnan útmu­tató szóval a szomszéd szobába lépek. A széles zöldtestű cserép­kályha kellemes meleget áraszt. Kis asztalok, számszerűit kilenc, egy-egy soriban három sorako­zik egymás mögött. Mindegyik oldalán egy asztali lámpa veti a fényét a pausz papirra. Kör­zőkészlet, háromszög vonalzó, ceruza, radir »költői rendetlen­ségben«. Nagy a csend. Ez kel! is a tervezéshez. Itt valósulnak meg, itt nyerik külső alakjukat azok az épületek — bölcsőde, iskola, fürdő, szálloda — és még sok minden, ami majd szebbé, kellemesebbé teszi az életet s megörökíti az itt dolgozók ne- vét. Az íróasztalnál Kungel János építészmérnökkel, az iroda rész­legvezetőjével váltogatjuk a szót, az iroía születéséről, dolgozói­ról. — Egy év óta létezünk. »Atyánk« a város- és község­gazdálkodási minisztérium. Me­gyének dolgozunk, mentesítjük a nagy tervező irodákat a kisebb munkáktól. — Tessék, helyezi le a rajzot az asztalra Jankahidi Ottó. Fe­lül ez olvasható: Dusnoki kei- tetőház lakóházzal kombinálva. Elönézeti és oldalnézeti rajzok­Időj ár ás jelentés Várható időjárás péntek es­tig: nyugaton is kevt.ebb fel­hő, már legfeljebb csak néhány helyen kisebb eső, vagy ködszi- tálás. Több helyen köd. Gyenge légáramlás. Az éjszakai lehűlés erősödik, a nappali hőmérsék­let kissé csökken. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet ma éjjel: mínusz 2— plusz 1, legalacsonyabb nap­pali hőmérséklet pénteken 4—7 fok között. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhömérséklct: 0—plusz 3 fok között, (MTlj kai egészítik ki az épületre vo­natkozó elképzelésemet. — A tervezője? — Én volnék, — szólt KungeL János. — Segí­tőtársaim, — mutat Jankahidi Ottóra, aki most éppen az ab­lakok méretem dolgozik *— és Pólyák Anikóra, a rajzolóra. hm* — Attila bácsi, te most min dolgozol, — szól egy őszhajú, soványarcú 50 év körüli férfi­nak Kungel János. —» Az Állatíorgalminak egy 500 férőhelyes sértésszálláson, 50 férőhelyes tehénistállón és hozzávaló raktárokon. Részben típus, részben egyéni megoldás­sal készük Bekukkantok a most készülő rajzok tömkelegébe. Nem szól. Szemük egymásba villan János bácsiéval s közben elmondja, hogy az építkezésnél változás lesz. Ez a változás 80.000 forint megtakarítást jelent. Attila bá­csi segítőtársa Petrilla Istvánná, ö most is, mint mindig be’.ete- metkezik munkájába. — Kiváló dolgozó, ügyes — mondja a di­csérő szót a kedvesarcú, de még teszélyezetten viselkedő asszony­ka szemébe János bácsi. Attila bácsit pedig majd »felveti« a büszkeség, mert hisz brigádjá­ról van szó, melynek ő a veze­tője. Nem időzünk itt sem sokáig. Herczeg Mihály asztalához lé­pünk. Ö most a Kalocsai Pap­rikaipari Vállalat 5 emeletes szárító feldolgozó üzemét ter­vezi. Zizeg a 40 darab, vagy 25 négyzetméternyi fénymásoló pa­pír. A költségvetési jegyzőit el­készítése is most történik. Kü­lön a kőművesmunkáról, az asz­talos, a vasbeton, a lakatos, vil­lanyszerelő, üveges és ki tudná elsorolni mindazt, ami szüksé­ges még a tervhez, hogy valóság legyen. Beszélünk még az élvégzett munkáról és a jövőről. Ez évben 200 tatarozáshoz, 200 termény­raktár átépítéshez, négy bölcső­déhez s ki tudja még felsorolni, mihez készítettek tervrajzot*. — Már elkészítették a városi fürdő átalakításának tervét. Ogy hír­lik, hogy a Rákóezi-úton á Ve- gyiutiydg Nagykereskedelmi Vál­lalat helyére tervezik a kéteme­letes szállodát, éttermet stb. En­nek a tetve Í70 ezer forint. Jö­vőre pedig még sok bölcsőde, iskola, mezőgazdasági épület tervrajzai kerülnek az építő1- munkásók kezébe. Az alkotó munkának ebbe a nemes műhelyébe is, csak úgy, mint másutt a közös ügyért, a júniusi út biztosításáért dolgoz­nak a maguk módján igen nagy szorgalommal, sok lelkesedéssel. — Megérdemlik a dicsérő szót. V. K. Háromszor annyi nyuiat tárolnak az idén Kecskeméten, mint az elmúlt évben A Kecskeméti Mavad Vállalat nemcsak megyénk vadász- társaságaitól vásárolja fel a zsákmányt, hanem Szolnok, Csong- rád, Békés, sőt Hajdú megye vadászai is ideszállítják a vadakat. Már a vadászati idény elején is több mint 30.000 vadnyulat vett át a vállalat. Ez a mennyiség felülmúlja a múlt idényben le­szállított összes nyulak számát. A vadakat szállításig a kecske­méti hűtőházban tárolják. Belföldön a vadnyúlnak nincs nagy keletje, amit bizonyít az fc, hogy a kereskedelem igen kevés mennyiségű vadat igé­nyelt. Ezért a vadak nagyrészét exportálják. Hetenként 5—6 va­gon kiváló minőségű vadnyulat szállítanak a kecskeméti hűtő­házból Csehszlovákiába, Nyugat- és Keiet-Németországba, a na­pokban pedig 160 darab fácánt indítottak útnak Svájcba. Az előzetes számítások szerint az idén a vádnyúlfélhözatal háromszorosa lesz az elmúlt évinek. Minősége is kiválóbb, mint az előző vadászati idényben. A téli gépjavítás nehézségei gépállomásunkon Gépállomásunkon november 13-án kezdődött meg a gépjaví­tás. Elhatároztam, hogy munkámat különösen nagy figyelemmel és szorgalommal végzem. Ez az elhatározás nemcsak azért szü­letett meg, mert szeretném, ha Gépállomásunk az utolsók közül élőbbre jutna, hanem azért is, mert többet szerettem volna ke­resni, hogy befejezhessük dunaVecsei házunk építését. Az erőgé­pek javításához hárman voltunk beosztva. November hónapra két erőgép volt beütemezve, de ebből csak az égyiket tudtuk el­készíteni, mert közben három vontatót, motorkerékpárokat és egy kukoricamurzsolót kellett megjavítanunk. Tehát elmaradt a tervteljesítés «— elmaradt a prémium. Decemberre három erőgép és egy vontató van beütemezve. Elsején hozzáfogtunk, szétszercltük az erőgépeket, lemostuk őket. £n hegesztettem és egyes alkatrészeket megesztergáltam, cin saj­nos olyan esztergapadunk van, hogy csak a legegyszerűbb mun­kákat lehet rajta elvégezni, azt is csak igán hosszú idő alatt. Ha valami fontosabb, vagy nagyobb darabot kell esztergálni.. Soltra visszük, s ha villannyal kell hegeszteni, ugyancsak Soltra visszük a fontos alkatrészeket. Pedig nekünk is van villany­hegesztőnk, de nyár óta lepi a por a műhelyben, mert nincs ipari áramunk. Ezenkívül hiányzik a megfelelő szerszámkészlet s ugyan­csak a gépjavítást hátráltatja, hogy a tervezett munkán kívül a munkába lévő traktorok hibás alkatrészeit is mi javítjuk. Ezért gyakran kikapcsolódunk a munkából s nem megy olyan gyorsan, ahogy kellene. A kovácsműhelyben is az a baj, hogy két kováés állandóan ekevasakat élez s a munkagépek javításával csak egy ember foglalkozik. Én ilyen körülmények között nem tartom biztosítottnak a téli gépjavítás sikerét. lován Antal, a Dunavecsei Gépállomás műhé-lyszerelője. lován elvlárs leveléhez szer­kesztőségünknek annyi hozzá­fűzni valója van, hogy ilyen kö­rülmények között valóban nem biztosított a téli gépjavítás si­kere, de megvan a kivezető út is. *A Dunavecsei Gépállomást tudomásunk szerint a Csépeli Autógyár patronálja. Az Autó­gyár, bár több esetben pótolta a Gépállomás hiányzó szerszá­mait, kisebb alkatrészekkel segí­tette őket, de patronálásuk még mindig kevés ahhoz, hogy a gépjavítási munkában komoly fellendülés mutatkozzon. A Gép­állomás rossz esztergapadján nem lehet jóminőségú munkát végezni s ez nagy munkakiesést okóz. Ebben és a munkaerővel való segítésben szenved legna­gyobb hiányt a Gépállomás. A DÂV fülöpszállási kiren­deltségétől szerzett értésülésünk szerint a Gépállomás ipari árammal Való ellátása is rövi­desen megoldódik. A kirendelt­ség kiküldte egyik szerelőjét, hogy vizsgálja ki a beszerelés­hez szükséges anyagszükségle­tet, és az ígéret szerint ezek- után rövid Időn belül Ipari áramhoz jut a gépállomás. LATIHÀTATLÀ Cseppfolyós gáz FUTOANYA Takarékosság Az olvasók csodálkozva olvas­ták az »ÉS—3« és »És—4« úszó állomásokról szóló hírekben, hogy a jégtáblákon gázzal fűtik a sátrakat. Honnan veszik a gázt a sarkvidéki medence köze­pén? Egyszerű a válasz. A sark- utazók »sátraikban cseppfolyós gázt használnak. Ezt a kőolaj gázainak desztillálása után nye­rik és különleges ballonokban szállítják. A cseppfolyós gáz mindenütl beszerezhető a Szovjetunióban ; a városok és lakótelepek teljes gázellátása azonban csak a ter­mészetes gázok kitermelésének jelentős fejlesztése útján lehet­séges. A Szovjetunió igen gaz­dag természetes gázlelőhelyek- ben. Bőven vannak lelőhelyek a Volga-vidéken, Kárpát-Ukrajná- ban, Észak-Kaukázusban cs más vidékeken. Hét esztendővel ezelőtt, 1917 augusztus 16-án helyezték üzem­be az első — a szaratov—moszk­vai — gáztávvezetéket. Később sorra alakultak meg a természe­tes gázokat kitermelő és szállító vállalatok. A hétköznapok fűtőanyaga A gáz helyet kapott sokmillió ember mindennapi éleiében. — Moszkvában már minden lakás­ba bevezették a gázt. Lenitt- grádbáii több, mint 260.000, Ki- evbetl 80.000, Lvovban több mint 60.000 lakásban ég már a kék láng. Széleskörűen használ­ják már a gázt Szaratov, Kujbi- sev, Tallin, Groznij, Mahacskala, Ufa és Andizsán lakosai háztar­tásaikban. Idén kezdték meg a gázszolgáltatást Brjanszkban, Ujazanyban, _ Sztálingrádban, Ordzsokinidzében és több más Városban. Gázzal főznék Baski- ria és Turkménia olajipari dol­gozói és a kujbisevi vízierömű építői. Jónéhány kolhozban nemcsak a lakóházakban használnak gázt, hanem gázzal fűtik az üveghá­zakat, a baromfi tenyésztő tele­peket és a takarmánykonyhákat is. A drohobicsi területen több. mint 10.000 kolhozparaszlház- bafl Vannak gáztűzhelyek* A gázszolgáltatásnak óriási je­lentősége van, Egy köbméter gáz kitermelésének kölUége egy­negyedrésze egy kiló kő\zén ki­termelési költségének. A szara­tov—moszkvai gázvezeték épí­tési költségei két és félév alatt teljesen megtérültek. A gázveze­ték üzemben tartása révén hét év alatt Moszkvába érkezett gáz nyolc és félmillió tonna moszk- va-környéki szenet vagy 19 mil­lió köbméter fát pólóit és 530.Ô90 vasúti kocsit szabadított fél. A gázgyártás a szovjet embe­rek mindennapi életével szoros kapcsolatban álló Iparág. A kék gázláng nem füstöl, ném kor­moz. A fa 11—12-szér többe ke­rül, mint a gáz; a petróleum ára a gázénak 8—7-szerese. Rövidesen bevezetik a gázt Kaluga, Kazany, Krasznödar és más városok házaiba. Tervbe- velték Harkov, Poltava, Cser- nyovic és a Don menti Roszlov gázellátását, tervet dolgoznak ki számos üdülőhely gázvr , hálózatának kiépítésére,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom