Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-12 / 294. szám

,Ez a varos születésem helye“ Egyszer már pontot kell ten­ni arra a régóta vitatott kér­désre, vájjon a szabadságharc nagy költője: Petőfi Sándor hol született. Meg-megújuló, majd elcsituló viták támadtak Petőfi születési helyének megállapítása körül. Sok jelentős dokumen­tum keveredett a vita hevében jelentéktelen, kis bizonyító ere­jű tényekkel, nemegyszer tuda­tos ferdítésekkel. Lényegében amióta Ferenczi Zoltán 1896-ban megírta háromkötetes Petőfi életrajzát, ezt a kérdést lezáit- nak tartották. Pedig Ferenci] eléggé vitatható módon intézi el Petőfi születési helyére vo­natkozó bizonyítását és azt sem lehet elhallgatni, hogy a mű megjelenése óta nem egy fontos tárgyi bizonyíték került fel­színre, amely alapos, tudomá­nyos vizsgálódás tükrében mó­dosítja a korábban eléggé felü­letesen kialakított véleményt. Dr. Mezősi Károly, a kiskun­félegyházi tanítóképző tudós igazgatója mondta mindezeket, amikor kérdést intéztünk hoz­zá, milyen indítékok alapján fo­gott hozzá Petőfi születésének körülményeivel foglalkozó mun­kájának megírásához. A Petőfi- per újra feléledt. Dr. Mezősi tu­dományos igénnyel megírt mun­kája, amelynek címe: »-Az év­százados Petőfi-per«, jelenleg az országos Tudományos Minő­sítő Bizottság előtt fekszik, mint a szerző kandidátusi disszertá­ciója és rövidesen sor kerül nyilvános megvitatására. A hí­rek szerint dr. Mezősivel szem­ben a mű bírálatára Király István neves irodalomtörténé­szünk vállalkozott. De ne vágjunk eléje a vitá­nak. A tudomány majd eldönti ezt a kérdést. Itt Kiskunfélegy­házán azonban ugyanúgy, mint Vecsén, Szabadszálláson, Orgo- ványon, Kiskőrösön a magyar hazafiak szívében a lánglelkú hazafi töretlenül az emberi ha­ladás, a világszabadság eszmé­jének hirdetője, népünk példa­képe marad. Itt Feiegyházán, mint másutt bárhol, ez a kérdés már eldőlt.­Kincskereső kisködmön országos hírű félegyházi mú­zeum. Jelentős beruházást ka­pott. Az országnak ez a legsck­ASSZONYOKNAK Igen, innen indult el hódító útjára az az édes, gyönyörű, em­beri hittől, emberszeretettől megihletett próza, melyet a fél­egyházi Daru-utcából hozott magával a »Kincskereső kisköd­mön« gazdája: Móra Ferenc. Itt áll a ház, ahol született. Emlék­tábla hirdeti és a kiskunfélegy­házi igazi hazafiak szivében egy meghitt sarok, ennek a nagy írónak tiszteletét, aki a félegy­házi utcák porában nőtt fel és a félegyházi nép leikéből tanul­ta meg szeretni a dolgos, sze­A Hattyú-ház, melyben Pctro- vies István mészárszéke állt, rövidesen visszakapja regi for­máját. A Hattyú-ház mai állapotában. A per tehát rövidesen eldől. Vájjon nem fogja-e lerombolni azt a szinte mondává finomult néphitet, amely a mi megyénk­ben hazájukat, községüket sze­rető hazafiak ezreit foglalkoz­tatta, amikor Petőfiről, a világ- szabadság nagy dalnokáról, an­nak születési helyéről ítélkez­tek? Vájjon csökkenni fog-e a szabadság nagy dalnoka iránti rajongás Kiskunfélegyházán vagy Szabadszálláson, vagy ép­pen Kiskőrösön, ha a perben ogyik vagy másik szülőhely vesztesként kerül ki? Nem! Nem! Ez nem egy-egy szűk­körű közösség, egy-egy község vagy város helyi ügye. Ez a ha­zaszeretet, a Petőfiről alkotott véleményünk következetességé­nek kérdése — mondja Mezősi Károly. Véleménye szerint az volt a döntő hiba, hogy eddig lényegében harmadrendű helyi ügyként kezelték ezt a problé­mát. Sokszor kellő, tudományos körültekintés nélkül. Anélkül, hogy Petőfi születési helyének megállapítása közben számoltak volna Petőfi Sándor jellemével, egyéniségével. Szinte el sem képzelhető, hogy Petőfi Sándor, alúnek legfőbb hitvallása volt az igazság tisztelete, pontosan ebben a kérdésben tévedett vol­na. Petőfi ugyanis tizenhat éves korától haláláig mindenkor kis­kunfélegyházi születésűnek val­lotta magát. Mi akik politikai magatartását, emberi hősiessé­gét illetően soha egy pillanatig sem kételkedtünk a nagy forra­dalmár őszinteségében, pontosan ebben a kérdésben azt állíta­nánk róla, hogy valótlan ténye­set ismételgetett volna számta­lanszor? Móra Ferenc állítólagos szülő­háza a Móra Ferenc-utcában. gény népet. Nemcsak Petőfire büszke tehát ez-a város, méltán lehet büszke Móra Márton be­csületes szűcsmester tizedik gyermekére, aki Ferenc nevet kapott. Amikor Móra Ferencről be­szélgetünk, a félegyházi városi tanács elnökének szobájában, az első mondat után áradó büsz­keséggel újságolta Horváth elv­társ, az ifjú tanács végrehajtó’ bizottságának elnöke, hogy szob­rot kap Móra Ferenc. Az egy­kori Daru-utca bejáratánál, a harmadik kerületi párt-székház előtti téren. A szobrot a művé­szeti tanács ajándékozza a fél­egyházi dolgozóknak. Alkotója Istók János — hírneves szob­rászművész. Egy lépéssel előbbre A félegyházi múzeum börtön- iigyi gyűjteménye országos hírű. Képünkön a régi földesúri bí­ráskodás kegyetlen kínzóeszkö­zei látható: a deres, a kerékbe­törésre használt kerék. oldalúbb börtönügyi gyűjtemé­nye. Itt található az egykori híres-neves kunkapitányok re­zidenciájában. Nézzünk csak szét a főtéren. A Hattyú-ház omladozó, elcsú­fított, hemes homlokzata is rö­videsen visszakapja eredeti for­máját. Jelentős összeget fordí­tanak a műemlékszámba menő épület helyreállitására. A Ter­mészettudományi Ismeretterjesz­tő Társulat műemlékvédő bi­zottsága szorgalmazására kultu­rális célú intézményeket fogad magában a nemesvonalú, öreg épület. Egy lépéssel kell csak arrább menni, hogy köszöntsük a kis­kunfélegyházi dolgozók áldozat­kész munkájának egyik bizony­ságát, az új, korszerű berende­zésű piacteret. A lelkes kis- kunfélegyháziak több mint 40.000 forint értékű társadalmi mun­kával toldották meg, míg elké­szült, a 30.000 forintos költség- vetést. A z asszonyok, korra való tekintet nélkül, szeret­nek csinosan öltözködni. Für­késző szemekkel kutatják a ki- lakatokat — még séta közben is — hogy milyen újszabású ru­ha, kabát jelenik meg, melyik szín uralja az elsőbbséget. Ép­pen ezért most a divatról, di­vatszínekről adunk útmutatást, j az új kabát és ruhavonalak kö- j zött kalauzoljuk el olvasóinkat. j De maradjunk talán a leg- I fontosabb téli viseletűnknél, a a kábáinál. i Általában az angolos fazonok viszik az elsőbbséget. Sok Ízlé­ses, egyszerű kabátok között vá­logathatnak most az asszonyok. Divatos továbbra is a raglán- szabású ujj. Nem kell félni, hogy a raglánkabát örökké csak ragián lehet. A szabók prakti­kusan úgy készítik az ilyen ka­bátokat, hogy alatta meghagy­ják a teljes vállat. Alakításnál így nem okoz problémát egy új fazon. Az utcákon egyre több erősen ejtettvállú kabátot lát a járókelő. Az ejtettvállú kabát, — noha divatos — nem .szép. Esetlennek mutatja viselőjét. A divatos gallér továbbra ^ is a széles hern-fazon maradt, de a aragony változott. Az újonnan készült kabátoknál már nem egyenesen a kabátra gombolódik a hátsó öv, hanem három részből áll. Olyan mint amilyent a mellékelt rajz mu­tat. lentek újból a bő aljak. Mind­kettő egyformán divatos. A ra­kott plissé, a levasalatlan ránc már is nagy tért hódított az asz- szonyok között. De a szűkszok­nyáknál is komoly a változás: teljesen eltűnt a hasítás. A lé­péshez szükséges bőséget ráhaj- tással biztosítják. A ruhák magasan záród­nak. Egyaránt divat a magas állófazon, a bubigallér, vagy a simán eldolgozott nyak, alatta lazán megkötött színes selyemsállal. Tért hódított újra a háromnegyedes ujj, de to­vábbra is divat marad a hosz- szú is. Kevés nagy gombbal díszítik a legtöbb ruhát, de nagyon di­vatos az elől zippel záródó fel­sőrész is. Divatszín: fekete, sö­tétkék, világos gyöngyszürke, bordó és zöld. (Lásd ruhamodel- lünket.) Nemcsak irodalmi hagyomá­nyaira büszke a félegyházi nép, hanem arra is, hogy az új ta­nács választása után, népköztár­saságunk , jóvoltából egy nagy lépéssel előbbre lépett a város a közigazgatás ranglétráján. Já­rásnak alárendelt városból, a me­gyei tanács hatáskörébe tarto­zó, járási jogú várossá emelke­dett. A gyors fejlődésnek szám­talan lehetősége nyílt meg Fél­egyháza előtt. Meggyorsult a fejlődés, amelynek lépései kitö­rölhetetlenül otthagyták nyomai­kat már eddig is Félegyháza éle­tében. Csak egy pár említésre- méltó dolgot mondjunk el. Tíztantermes általánosiskola falai emelkednek a Kilián György-utcában. Eddig ötmillió forintot fordított építésére álla­munk. Az átadásig még mint­egy kétszázezer forintot építe­nek bele. A piactér rendezése régi óhaja a félegyháziaknak. Képünkön az ! épülő piac munkálatai, melybe : a város dolgozói nagyértékű társadalmi munkál is fektettek. Lakáskérdések Az egyik újonnan épült családi ház. Járjuk az utcákat végig! Uj házak nőttek ki a földből. Sza­bó Sándor a Kilián György-ut­cában épített új házat, Szécsé- nyi Sándor a Bányászati Beren­dezések Gyárának hegesztője az Október 23-utca 54. szám alatt emelt új családi otthont. Men­jünk csak tovább. Itt van az Igen, ez fogas kérdés Félegy­házán. De a megifjodott, bátor és lelkes tanácstagokkal gazda­godott, új tanács a lehetőségek keretei között ehhez a kérdés­hez is hozzányúlt. Az egyik, amit tesz: jelentős beruházások­kal újabb lakásokat hoz létre. A másik, amit tehet; felülvizs­gálja az indokolatlanul, más cél­ra igénybevett lakásokat és hi­vatalok, intézmények összébb- szorításával, a hírek szerint, elég sok lakást ad vissza eredeti rendeltetésének. Néha szabályos párbajt kell vívnia egy-egy in­tézménnyel. Itt van mindjárt a Délmagyarországi Áramszolgál­tató Vállalat. A Gépgyártól nem messze vannak az elavult, de használható épületekkel rendel­kező egykori villanytelep ingat­lanai. Bőséges helyük lenne a vállalat irodáinak itt. mégis a í városban foglalnak le egy olyan házat, amelyben legalább négy- ' öt jó lakást lehetne teremteni. Dícséretreméltó törekvés ez. A félegyházi dolgozók osztatlan helyeslése kíséri az új tanács erőfeszítését. • A félegyházi változások mo­zaikjai így állnak össze egyet­len képpé. Ez a kép állandó mozgásban van. Az emberi lel­kek mélyén nő és erősödik a hazaszeretet. És ezt a hazasze­retetei Félegyháza nemes ha­gyományai ép úgy élesztgetik, mint az épülő, fejlődő mai élet derűs tényeit, mindennapi hős­tettei. (Cs, LJ Legizlésesebb a csontgomb, de egyes anyagoknál a szép fagomb is dísze lehet a kabátnak. Téli­kabátoknál a divatszín sötétkék, bordó, zöld. A ruháknál több változás történt. Eddig kimondottan a szűkszoknyák aratták a sikert és most megje­Csinos, szép vonalú kötött blú­zok, kardigánok is megjelennek a kirakatokban, de sajnos csak rövid időre. Távolról sem sike­rült ezen a téren még az igények kielégítése. Itt kisipari szövet­kezeteink segíthetnének. A di­vatos olaszkák és pulóverek mellett újdonság a raglánsza- bású hosszúujjas pulóver, a vaglánszabású kuli zsebekkel. A közkedvelt Garbó nyakat újdon­ságként kardigánoknál is kötik, a japán ujj mellett pedig ujjat­lan mlúzokat is látunk. — De ennek csak tavasszal lesz itt az ideje. A kötöttpulóverek a szi­várvány minden színében diva­tosak, de mint újdonság meg­jelent a világos püspöklila, a sötét olajzöld, no és továbbra is előnyben marad az enciánkék és a citromsárga. llefejezésül még valamit « sapkákról... Legelterjed­tebb viselet a csinos filcből ké­szült gombasapka, de legalább olyan közkedveltségnek örvend a fiatalos svájci sapka is. Gyermekszínház alakul Kecskeméten Kedves karácsonyi ajándékot készít a kecskeméti Katona Jó­zsef Színház városunk gyerme­keinek. December 24-én nyitja meg évadját a társulat gyer­mekszínháza. Első darabjuk a »Három nyuszi kalandjai« cí­mű lcétfelvonásos, egész délutánt betöltő meseoperett. A darab gazdag kiállítással, szép zenével, lelkes próbákkal készül, s felnőttnek — gyer­meknek egyaránt izgalmas, mű­vészi élményt nyújt. A »Három nyuszi kalandjai«-t december 24-én délután 3 óra­kor, 25-én és 26-án délelőtt ’1 órakor játsszák a Katona Jó­zsef Színházban. A gyermekszín­ház ünnepnapok délelőttjein fog­ja műsorát folytatni. A gyermekszínház meaa'?ik:i- lásának híre máiris lázba hozta Kecskemét gyermektársadalmat és szépet kedvelő felnőttéit. — Szeretettel várjuk az új színhá­zat, s első műsorát, a »Hárem nyuszi kalandjai«-t. Munkásstudió alakuló ülése December 8-án este a megyei tanács kultúrtermében tartat:a alakuló ülését a kecskeméti Ka­tona József Munkásstudió. A megalakuló ülésen Huj bér Józsefné, a kecskeméti városi tanács népművelési előadói ■ mondott ünnepi heszúdet, amely­ben ismertette a debreceni mun* * kásstudió eredményeit és fárad­ságot nem kímélő munkáját. Csapó János, a Katona József Színház szakmai előadója hang­súlyozta a stúdió feladatait megjelölte azt az utat, amelyi­ken most már elindul a stúdió. FÉLEGYHÁZI NAPLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom