Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-12 / 294. szám

Hasznosítsák DlSZ-szervezefeínk a tanácsválasztások idején szerzett tapasztalatukat 'Válasz az olvasók kerítéseire vele egyenértékű iskolai végzeti­MEGYÉNK IFJÚSÁGA is lel­kesen vette ki a részét a tanács­választások munkájából. Fiatal­jaink lelkesedését fokozta, hogy 18 éves kortól, mint felnőtt ál­lampolgárok, mint választók és választhatók vehettek részt a választásokban. Megyénkben mintegy 350 fia­talt választottak meg tanács­tagnak. Ezek a fiatalok körze­tük, községük vagy városuk, bi­zalmát kapták meg, hogy tevé­kenyen dolgozzanak az új sza­kasz politikájának megvalósítá­sáért, hogy tevékeny vezetői le­gyenek az új szakasz politikája megvalósításának, melynek leg­főbb célkitűzése a dolgozók élet- körülményeinek állandó javí­tása. A választások során szerzett sok tapasztalat azt igazolja, hogy újabb lehetőségek nyíltak az ifjúsági élet továbbfejleszté­sére, szélesebb kibontakoztatására megyénkben. DlSZ-szervezete- mk sajátos viszonyaiknak meg­felelően szervezték az ifjú vá­lasztók találkozóit. A cél az volt, hogy megyénk mintegy százezres ifjúságával megértes­sék, hogy 18 éves kortól szava­zati joggal rendelkező állampol­gárokká váltak, és hogy a ta­nácsválasztás egyben szavazás amellett, hogy helyeseljük az uj szakasz politikáját és harcolunk annak megvalósításáért. Többségében túlnőttek DISZ- szervezeteink eddigi munkáján ezek a találkozók. Miskén, Drág- szélem, Sükösdön, Garán és több más községben valamennyi fia­tal részvételével szervezték meg a találkozókat. Vonzóak voltak, hogy kultúrműsorral és tánccal egybekötötték. A fiatalok százai kerültek közelebb a DISZ-hez. A kalocsai járási ifjú választók találkozóján több mint 500 fia­tal vett részt. Ezek nagy része eddig még semmiféle DISZ- rendezvényen nem vett részt. Ilyen tapasztalatok voltak Nagy- baracskán, Kunfehértón és még sok helyen. MINDEZ AZT IGAZOLJA, hogy van érdeklődés a fiatalok körében és a fiatalok többsége i DISZ-től vár feleletet arra, hogy merre, milyen úton járjon tovább. Most DISZ-vezetőinken a sor, hogy ezt felismerjék és a választások során szerzett ta­pasztalatokat hasznosítsák a to­vábbi munkájukban. Az ifjúság szíves-örömest vesz részt kulturális meg­mozdulásokban, tehát DISZ-szervezeteink a falu vagy a város fiataljainak igé­nyeire kell, hogy építsék téli programmjukat. Megyénkben e téren már van kezdeménye­zés. Drágszélen a DlSZ-szerve- zet programmja arra épült fel, hogy a falu egész fiatalságát be tudja vonni a kulturális mun­kába. Számításba vették, hogy a falusi népi együttes nem tue minden fiatalt foglalkoztatni, ezért létrehozták a DISZ szín­játszó- és tánccsoportot, hogy ezzel lehetőséget teremtsenek minden fiatalnak. Ezenkívül fel­karolják a kultúrház által nyúj­tott lehetőségeket is. A téli fo­nóestéket a kultúrházban szer­vezik meg, ott éneket, táncokat tanulnak, rádiót hallgatnak. Nagy az érdeklődés a sport után is. Eddig csak röplabda­csapatuk volt. Most tervbe vet­ték, hogy a téli időszakban boxolni, birkózni tanítják a fia­talokat, tavaszra pedig labda­rúgócsapatot is alakítanak. Az ilyen munkának nem marad el az eredménye, mert Drágszélen ma már az egész ifjúság ottho­nának tartja a DISZ-t. Megyénkben 76 kultúrház van és ez sok lehetőséget ad arra, hogy fiataljaink növel­jék ismereteiket, egyben szórakozást is találjanak a téli estéken. Különböző szakkörök (zene, tánc, színjátszó, szabás-varrás) működnek, melyek élén tapasz­talt vezetők vannak, akiktől so­kat tanulhatnak a fiatalok. Ve­zessék el DISZ-vezetőink a szakkörökre őket. Feltétlen há­lás eredménnyel jár, ha a DISZ vezetői és az ifjak együtt vesz­nek részt ezekén a foglalkozá­sokon. Nagy az érdeklődés a falusi ifjúság körében a mezőgazdasági szakismeretek elsajátítása iránt is. A DISZ-szervezetek feladata e téren is a kezdeményezés és a segítségnyújtás. Azért is fontos ez, mert ez év márciusában párt- megbizatást kaptak megyénk fiataljai, hogy a szőlő- és gyümölcskultúra felvirágoztatásának élharco­sai legyenek. Ezt sikeresen végrehajtani csak jó szakmai ismeretek birtokában tudják. Megyénkben 21 helyen indultak meg az ezüstkalászos gazdaképző tanfolyamok. Eze­ken megismerhetik a növényter­mesztés, kertészet, szőlő- és gyü­mölcstermesztés, valamint az állattenyésztés fellendítésének tudományát. Kevés a fiatal eze­ken a tanfolyamokon. DISZ- szervezeteinken a sor, hogy el­vezessék a fiatalok százait ezek­re a tanfolyamokra. Harcoljanak azért, hogy ifjaink, a jövő leté­teményesei tanuljanak meg mennél eredményesebben, men­nél kulturáltabban gazdálkodni. DISZ-VEZETÖINK a válasz­tási munkák idején kialakult helyes módszereikkel vezes­senek tovább s ne szakítsanak azzal, ami eredményes volt. Hartán pél­dául két alkalommal szerveztek ifjúválasztói gyűlést s ezek elő­készítésében sok fiatal kapott feladatot. E feladatok végrehaj­tása közben megszerették a DISZ-t és 17-en kérték a szer­vezetbe való felvételüket. Most a választások után sem szűnt meg a lehetősége annak, hogy a DISZ-szervezet közös erővel együtt dolgozzon a falu fiatal­jaival és ezzel tovább szélesítse befolyását az ifjúságra. Több községben a népfront-bizottság és a tanács komoly feladatokat ad a DISZ-nek. Solton például az ifjúságra bízták a község te­rülete egy részének parkosítását. Most a DISZ vezetőin a sor, hogy az egész falu fiataljaival együtt hajtsák végre ezt a fel­adatot. LEGFŐBB TANULSÁG, amit minden DISZ-vezetőnek szem előtt kell tartani, ha ott vagyunk a fiatalok mellett, segítjük őket, fog­lalkoztatjuk őket, akkor lel­kesen dolgoznak. Ezzel pedig át lehet és át kell törni azt a falat, amely a szűk­körű DISZ-tagság és a széles ifjúsági tömegek között van. Most a megkezdett helyes úton nagyobb eredményeket is tudunk elérni. Akarnak és sze­retnek együtt dolgozni me­gyénk fiataljai. DlSZ-vezctőin- ken a sor, hogy a párt, a ta­nács, a Hazafias Népfront szer­veinek fokozottabb támogatásá­val egységbe kovácsoljuk me­gyénk ifjúságát. Mándity József, DISZ mb. agit.-prop. titkár. MARTOSI KAROLY, BÁCS­ALMÁS: Vágatók sertésvágási enge­délyt csak akkor kaphatnak, ha az előző sertésvágás utáni zsír­beadási kötelezettségüket telje­sítették. Hátralékos, vagy de­cember hónapra 30 kg-nál na­gyobb sertésbeadási kötelezett­séggel rendelkező termelők ré­szére, a hátralék, illetőleg a be­adási kötelezettség kiegyenlítése előtt sertésvágási engedélyt nem lehet kiadni. » SOMLAI GERGELY, KIS­KUNHALAS: Oktatás címén (előadáson, tanfolyamon, konferencián, stb.) útiköltségét, napidíját megtérí­teni nem lehet. így például a tűzrendészeti előadók, ha tan­folyamon vesznek részt, szá­mukra sem téríthető meg a költ­ség. * PALOS M1KLÖS, KISKÖRÖS: Az F. M. 12/1954. sz. rende­leté szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a terme­lőszövetkezeti csoportok és az egyénileg dolgozó parasztok a gépállomásokkal szembeni mun­kadíjtartozásaikat az aratás és cséplési munkák kivételével, búzakilogrammonkénl 2 forintos ár alapulvételével készpénzben is kiegyenlíthetik. (A munkadíj ilyenmódnn történő kifizetése, a fennálló és a jelen rendelet ha­tálybalépéséig esedékessé vált tartozásokra is vonatkozik.) * F. J., KECSKEMÉT; Gyors- és gépíró tanfolyamra való jelentkezés módja és fel­tétele a következő: Az oktatás 10 hónapos (Ö-kollégium, Kái- vin-tér 1.) hetenként két alka­lommal 3 órai, egyszer pedig 4 órai a foglalkozás időtartama Délelőttös és délutános csoport is van. A gépíráson és gyorsírá­son kívül magyar nyelvet és irodalmat tanítanak. Egyéb fel­tételek: VIII. általános, vagy Majdnem egy hónappal ezelőtt határozták el a dunaszentbene- deki dolgozó parasztok, hogy gazdakört nyitnak. Azóta azon­ban sajnos nem sok történt a gazdakör megnyitásának érde­kében. A Hazafias Népfront községi bizottsága szerint leghe­lyesebb lenne a kultúrotthonban seg jo általános eredménnyel. A tandíj 60 forint, a beiratkozz-, 20 forint. A távollakók részére (vidékiek) tanulójegyet adna;: ki. A tanfolyam elvégzéséről á - lanii érvényességű bizonyítvány: kapnák. * TÖBB DOLGOZÓ PARASZT KÉRDÉSÉRE: A begyűjtési miniszter 21.383 1951. sz. utasítása: A begyűjtés során elsősorban arra kell töre­kedni, hogy beadási kötelezettsé­güket az eredeti cikkekkel vagy kenyérgabonával teljesítsék. — Amennyiben azonban erre lehe­tőség nincs, ilyen esetben meg­engedhető a termelőnek, hogy az 1954 december 31. napjáig keletkezett beadási hátralékát bármely más beadásra alkalmas cikkel szabad választása szerint teljesíthesse. Hízottsertés és zsír- beadási hátralékot azonban más cikkel teljesíteni nem lehet. — Ugyanez vonatkozik a vágó­marhabeadásra is. (Ez a rende­let lényege, melyet kivonatosai) közöltünk.) * A. L., KECSKEMÉT: A belikereskedelmi miniszter 2/1954. Bk. M. sz. rendele te ér­teimében a kiskereskedők ipa­ruk, illetőleg keresőfoglalkozá­suk körében annyi alkalmazot­tat tarthatnak, amennyi 1950 ok­tóber 1. napján az SZTK nyil­vántartásában szerepelt. Az alkalmazottak együttes száma azonban a három főt nem haladhatja meg. A segítő csa­ládtag alkalmazottnak nem te­kinthető. Ha 1950 október 1: napján alkalmazottja nem volt, vagy háromnál kevesebb, akkor az illetékes tanács kereskedelmi osztálya engedélyt adhat alkal­mazott tartására a fenti kere­tek között. Tájékoztatásképpen még közöljük, hogy a kiskeres­kedő legfeljebb két tanulót al­kalmazhat, ez azonban az alkal­mazotti létszámba nem számi' bele. (A rendeletet kivonatosan ismertettük.) A duuaszentbenedeki gazdakör sorsa C!zó, ami szó, mostanában ^ igen sokat csatároznal: az idősebbek egymással. A ta­nulók kiválogatásáról, nevelésé­ről van ugyanis szó. Nem ok nélkül vitatkoznak. Kilenc játé­kos, pajkos gyerek került az iskolából ipari tanulónak a Kecskeméti Finommechanikai Vállalathoz. Mivel a gyerekek most isko­lában vannak, a tanítómesterek­kel beszélgetünk. A rádiósoknál már régebbről ismerősök va­gyunk. Suri József, Hegedűs Jó­zsef és Szántó Ferenc keresik a rádió hibáit, a javítás módját. Olykor-olykor papírra rajzolnak egyet-mást, amit csak ők érte­nek meg. Utána hamarosan újra megszólal a készülék. — Jó kezekbe kerültek a rá­diós gyerekek? — tesszük fel a kérdést. Nem merném ilyen biztosan mondani — fogja tréfára a szót Suri József, — de lehet, hogy igaza van. — Azért van most ilyen csend, mert nincsenek itt, — élcelődik Hegedűs elvtárs. — A gyerekek fiatalok, vidá­mak — kezdi újra Suri József, — de az igaz, hogy ez nem ok arra, hogy ne tanuljanak. Saj­nos ez hiba a gyerekeknél. Énéi- kül pedig nem lehet valaki jó rádiós. Ezután vita következik Hoff­mann elvtárs és Suri József kö­zött arról, hogy miért szüksé­ges, hogy a rádiós tanulók érett- 1 dl Lzajabbakat... ségizett fiatalok legyenek. Miben van igaza Suri József­nek? A rádiótechnika elsajátítása alapos matematikai, fizikai jár­tasságot követel. Persze nem törvény, hogy csak érettségizett gyerek legyen rádiós tanuló, de a fejlődés ezt követeli, hogy ilyen fokú műveltséggel, tudás­sal rendelkezzék. Itt van pél­dául Nagy Lajos, az egyik ta­nuló. Szorgalmas, munkája ér­dekli, ha így halad tovább, jó közepes rádió műszerész lesz. A másik Köszegfalvi, Izár, hogy itt tölti drága idejét. — Bizonyára még gyerek, paj­kos, — próbálom védeni. *— Az igaz, hogy pajkos, ezt meg is lehet érteni. Mi sem vol­tunk különbek! Szakmája igen sok tudást, könnyű kezet, tájé­kozottságot követel. Egyáltalán nem érdeklődik a szakma iránt. — Felületesen összecsapja a kiadott munkát — szólt közbe Szántó Ferenc. — Ha mégegy- szer megcsináltatom, ugyancsak összecsapja, pedig időt adunk neki, hogy gondolkozzon, türe­lemmel figyelje az egymást kö­vető munkafolyamatokat. De hiába. Nagy a vesződség vele. — Ha nem embereli meg ma­gát, felbontjuk a szerződését — fűzi tovább a gondolatsort Hoff­mann elvtárs. Azt hiszem, eh­hez az iskola is hozzájárul, mert Köszegfalvi az iskolában sem állja meg a helyéi. Elégtelen ta­nuló. Az iskola vezetősége he­lyesen úgy vélekedik, hogy nem engedheti meg, hogy a hanya­gok elfoglalják a jobbak helyét. Itt is érvényesíteni kell; min­denkit a megfelelő helyre. — Hát ez helyes is. Nem azért mondom, de mi még emberfej­jel is matematikát tanulunk. Azt szeretnénk ha többet tud­nának a tanulók, mint mi és ezért nem sajnáljuk a fáradsá­got, csak lássuk az akara.tot, az érdeklődést — mondja Suri Jó­zsef. KI őzbe megjött az írógépe- sek vezetője, Palkovics elvtárs. Hallgatja beszélgetésün­ket. Néhány szó után együtt megyünk át az írógépesekhez. Vele is a tanulókról beszélge­tünk. It sem nagyon dicseked­hetünk. Az egyik igen szorgal­mas, Rákos József. Figyeli a munkát, módszereket, szolgálat- kész, csak a rajzban igen gyen­ge. Puskás Béláról nem szólnak dicsérő szóval. Az iskolában sem remekel, beképzelt, elég gyenge a rajzban. Szereti az időt ellógni, mondják tanítói. A motortekercselőknél (Beze- rédi-utca) tevékenykedik Köny­ves Misi, ez életrevaló, igen szor­galmas gyerek. Fazekas bácsi a tanítómestere. Tőle bizony nem lehet egykönnyen kicsikarni di­csérő szót. Aprólékos, de na­gyon alapos ember. Eddig még nem kifogásolták munkáját. Ha ó mondja valakire azt, hogy lesz belőle szakember, akkor ar­ra mérget lehet venni. Hát Könyves Misiről azt mondta: ez a gyerek életrevaló, ügyes, lesz belőle jó szakember. Dicsérő szó­val nem fukarkodnak, amikor Zsíros Pali nevű kerül szóba, de Kovács Andrásról, Kellermann Józsefről kevés jót hallunk. Bi­zonyára rászolgáltak. Sok szakemberrel beszélget­tem és mindannyian kifogásol­ták, hogy a tanulóknál kevés a gyakorlati idő. Erre válaszolunk most. A kormány megértette a kérő szó szükségességét és an­nak fontosságát. A jövőben heti 12 óra lesz az elméleti oktatás, nagyobb követelménnyel. — Ez majd ösztönzi a szülő­ket arra, hogy törődjenek gyer­mekeikkel, — vélekedik a ta- nulúképző otthon igazgatója. — Mert a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, sok szülő úgy gon­dolja, megköti a szerződést és fia megkapja a segédlevelet. Ez nagy tévedés. Ha a tanuló nem megfelelő, még a második évben is felbontjuk a szerződést. Ilyen is lesz? Igen. Gyenes István lalcatostanuló szerződését felbontjuk. Nem lehetünk elné­zőek. Jöjjenek a legjobbak. Felclőssck vagyunk jövőnkért — fejezi be szavait az igazgató elvtárs. Teljesen igaza van! A legjob­bakat szakembcrekxek! V. K. adni helyet a gazdakörnek. Ez annál is inkább indokolt, mert hiszen az egykori gazdakör nád- fedeles épületéből alakították át a mostani korszerű szép kul- túrházat. Mégis, az adottságok ellenére sok húzavona van. Beszéltünk a helyi DlSZ-szer- vezet titkárával, ifjú Sípos Ist­vánnal is, mert úgy hallottuk, hogy a dolgozó parasztok, a gaz­dakör leendő tagjai úgy látják, hogy a DISZ-szervezet jelenléte a kultúrotthonban zavarná csen­des esti beszélgetéseiket. Sípos István megnyugtatott bennün­ket. Véleménye szerint a kul­túrotthon két helyisége közül a kisebbikben, ahol a népkönyv­tár szekrényei is vannak, bele­hetne rendezni a gazdakört. A legszükségesebb bútorok már ott is állnak. A kultúrotthonnak számtalan újság jár és sok fo­lyóirat. A gazdák nyugodtan ol­vashatnák, még a híres duna- szentbenedeki kultúrcsoport bir­tokában lévő, munkájuk elis­meréséül kapott nagy rádiót i? hallgathatnák esténként, amit nem szereznek be magúknál egyet. A kéthetenként tartott DISZ- gyűlések és a kultúrcsoport pró­bái nemigen zavarnák a gazda­köri tagokat, hiszen a nagyte­remben tartják és a fegyelme­zett fiatalok nem szoktak lár­mázni, — a DISZ titkár felvilá­gosítása szerint. Hát, akkor mi az akadály? Talán az, hogy bár sokan be­szélnek a községben a gazda­körről, lényegében senki sem foglalkozik vele komolyan és a népfront-bizottság sem párt­fogolja elég hathatósan a gaz­dák kívánságát?

Next

/
Oldalképek
Tartalom