Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-08 / 290. szám

BÀCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MOPB/rCSKISKUNMEGYEl PARTBIZOTTSXGANAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM Ara 50 filler A kiskunhalasiak példája A jó munka eredménye — az évi terv teljesítése A KISKUNHALASI Baromfi- feldolgozó Vállalat kopasztójá­ban az egyik szöszke leány örömmel ül le a padira és csak annyit mond baloldali társnőjé­nek: — nem volt selejt, — s mutatja a tantuszt. Arcán egy örömteli mosoly suhant át. Leg­többen így vannak. Vígak, mert évi tervüket november 31-én már 101.9 százalékra teljesítet­ték. Hogy kit illet a legtöbb di­csérő szó, azt nem lehet leírni, mert igen hosszú lenne. Egy biztos, a műszakialt, fizikaiak, adminisztratívak kollektív ösz- szefogása meghozta a várt si­kert. A kcpasztóban Szimon La- josné 215 százalékot ért el. Ván Lászlóné 177 százalékról 198 szá­zalékra, Dudás Mihályné 124 százalékról 179 százalékra, Ma­tus Margit DISZ vezetőségi tag 108 százalékról 169 százalékra emelte teljesítményét az elmúlt két hét alatt. TALÂN MINDENKI ilyen szorgalmas s megérti, hogy a se- lejtért nem jár díjazás? Koránt­sem. Néhányan bizony duzzog­nak, amikor tantuszt kell visz- szaadni, mert selejtet gyártot­tak. Némelyek azt mondja*, hogy ez bosszúállás. Pedig nem az. Ilyenkor elfeledkeznek arról, hogy ők is csak a jót, a szépet keresik. Régi igazság. A jó áru nem csodákból, hanem jó mun­kából lesz. Vájjon miért van szükség a jó munkára, több és jobb barom­fira decemberben is? Karácso­nyi ünnepekre készülve több családban már úgy határoztak, hogy az ünnepre baromfit szán­dékoznak vásárolni. Hasonlóan vélekednek más országok dolgo­zói is, akik a gyár termékeit kí­vánják megvásárolni. Tehát az export kötelezettséget is teljesí­teni kell. Vannak sokan, akik ezt megértik. így például Du­dás Mihályné, aki a választási műszak után 177 százalékról 214 százalékra növelte teljesítmé­nyét, s jóminőségű munkát vé­gez. Matus Margit 14 százalék­kal többet teljesít, mint a vá­lasztási műszakban. Hontá Ilon­ka kiváló minőségű munkát vé­gez. Teljesítményét 178 száza­lékról 216 százalékra emelte. E PÉLDÁK IS mutatják. 1954 DECEMBER 8. SZERDA Mindenki jól ismeri Nyárlőrin- ccn Zsigó Mihálynét, aki messze környéken híres baromfitenyé­szetéről. Az ügyes gazdasszony ebben az évben 80 pulykát, 85 libát és 150 kacsát nevelt. — Képünk Zsigó Mihályné népes kis tanyáján készült. hogy a gazdaságvezetés azon terve, hogy decemberben még két és félezer mázsa baromfit és többszáz mázsa tojást ad majd a dolgozók asztalára — valósággá lesz. Nem kétséges, hogy az itt dolgozó asszonyok, lányok a hátralévő időben még lelkesebben dolgoznak. MEGYÉNK DOLGOZÓINAK HANGJA Nem nézhetjük ölhetett kezekkel Nyugat-Német ország felfegyverzését Most választottak meg tanácstagnak. Sok választómmal beszélgettem. Egytől-egyig azt akarják, hogy békében éljünk. Ezért osztom vé­leményemet az európai béke és biztonság kérdé­sével foglalkozó moszkvai értekezleten résztvett államok közös nyilatkozatával. Mi nem akarjuk, hogy a német militaristák ismét előszedjék fegy­vereiket, az elítélt náci tiszt urak előtt meg­nyíljanak börtöneik kapui és újból egyenruhá­ban díszeleghessenek milliók és milliók gyilko­sai. Tiltakozunk ez ellen! De a tiltakozásnál to­vább megyünk. Felkészülünk a védelemre. Nem nézhetjük tétlenül, hogy Párizsban, Londonban és Washingtonban merényletet készítsenek elő a béke ellen. Munkánkkal, meggyőző szavunkkal is felvesszük a harcot Nyugat-Németország újra­fegyverkezése ellen. Pataki József tanácstag, Kecskemét. A moszkvai nyilatkozat nemcsak békefelhívás, hanem messzehangzó figyelmeztetés is! Nagy veszély árnyéka borul ismét Európára. A nyugati hatalmak rövid időn belül újjáélesz­teni akarják a nyugatnémet hadsereget. Egy olyan fegyveres erőt, amely egy emberöltőn belül, két véres világháborút zúdított az emberekre. Az első világháborúban elesett édesapám, a má­sodikban egyetlen öcsém. Ezentúl volt alkalmam rombolásban is megismerni a háborút. Égő fai­vak, kifosztott otthonok jelezték útját. Örülök annak, hogy a békeszerető államok készek gya­korlati intézkedéseket tenni népünk és bizton­ságunk védelmében. A moszkvai nyilatkozat nem­csak békefelhívás, hanem messzehangzó figyel­meztetés is. Mi asszonyok szívvel-lélekkel helye­seljük a nyilatkozatot, mert mindannyiunk leg­főbb vágya a béke. Veres Béláné üzletvezető. Kecskeméti Cukrászüzem. Népünk kész cselekvőén hozzájárulni Európa békéjéhez Népünk lelkesen készülődik a béke és a gyermekek ünnepé­re, a fenyőfa-ünnepre. A készü­lődés boldog érzésére vet sötét árnyékot a nemzetközi helyzet, a német felfegyverzés veszélye. Miért nincs még Dusnokon gazdakör ? ’EM a kérdést te- szem fel a dus- noki népfront-bizott­ság elnökének, Facskó Mihálynak. Ö rámnéz és becsü­letes, nyílt arcán olyan röstelkedés féle jele­nik meg. — Hát még ezen nem is gondolkodtunk — mondja. — Nem esett még szó erről.. Pedig a dolgozó pa­ri Izj.ok sokat foglal­koznak ezzel, hiszen jó volna összejönni vala­hol beszélgetni, vitat­kozni a napi problé­mákról. Volt valami­kor a községben egy olvasókör, de annak helyén most óvoda van. — Igaz nem is a he­lyiség hibázik, hanem valljuk meg őszintén, hogy senki sem foglal­kozik ezzel — hangoz­tatja Horváth Meny­hért tanácstitkár. Hát bizony ez az igazság! Nincs aki -mozgassa« az ügyet, pedig ha utánanézné­nek, akadna helyiség és Deli Péter, a gép­állomás agronómusa szívesen vállalná, hogy szakelőadásokat tart a parasztság számára. Beja József mintagazda is szívesen adná át ta­pasztalatait gazdatár­sainak. Szóval az egész azon múlna, hogy vala­ki, illetve valakik tö­rődjenek ezzel. Dus- noknak több mint négyezer lakosa van, nagyon elkelne egy ilyen gazdakör. A népfront pro- grammjában sok hasz­nos dolog van, amit meg akarnak valósíta­ni. Tervezik egy átjáró építését a község egyik fontos útvonalán. Több mint háromezer forint készpénz van rá, a földmunkát a környék dolgozó parasztságának összefogásával oldanák meg, Az útak fásítá­sára már megjöttek a nyárfasuhángok. Par­kot is létesítenek a busz megálló előtt. A járdákat, az árkokat rendbehozzák. A mezőgazdaság fejlesztésére vo­natkozólag is van terv bőven. Többek között az állattenyésztés fel­lendítése érdekében rendszeresítik a corn- ,wall sertésfajta te­nyésztését. Dusnok egyébként is híres volt mindig erről. Azt mondják a község dol­gozó parasztjai, hogy messzi környékről is eljöttek a gazdák, hogy tisztavérű malacokat vegyenek továbbte- nyésztés céljára. A ré­gi hírnév visszaszerzé­se érdekében tervezi a népfront-bizottság, hogy elérik valameny- nyi gazdánál, a tiszta fajták beállítását. Uj bikaistálló építését is elhatározták. Ha nem kapnak rá elegendő pénzt, akkor lebontják a Páter-majorban lévő omladozó, kihaszná­latlan épületet és ab­ból építenek új istállót a jószágok számára, mert a jelenlegi hely­zet tarthatatlan. Az apaállatoknak nincs megfelelő helyük, a mostani istállónak még kifutója sincs. Wzóval ötletekben *** és tervekben nincs hiány Dusnokon sem. — Csak mi valahogy úgy vagyunk, hogy azt hittük megvan a terv, a többi megy magától. Pedig ez nem így van. Hiszen még a tervein­ket sem ismeri eléggé a széles közvélemény, a község lakossága. Pe­dig ahhoz, hogy közös összefogásra mozgósít­suk őket, szükséges tudni nekik, mit is «karunk tenni. Nagyon elfoglalt bennünket a tanácsválasztás és más­ra nem is gondoltunk — nyilatkozik Facskó Mihály. Fürkészve néz rám. — Máshol már bizto­san több a mozgolódás, de megígérem, ha leg­közelebb ismét jön, már nálunk is meg­lesz a gazdakör, meg­épül a liíd meg a többi tervek is mevalósui- nak. Találkozók Berbero- vics Pál elnökhelyet­tessel is. — Én úgy érzem, jól választott a község la­kossága, amikor Facs­kó Mihályt, meg a töb­bi becsületes, rendes embert megválasztot­ta a népfront-bizott­ságba. Csak még nincs gyakorlatuk az ilyes­miben, meg aztán ne­künk is több segítséget kell adni nekik a jövő­ben. fí’z így igaz és ne­M j künk is az a véleményünk, hogy több összefogásra, több egymást segítésre van szükség Dusnokon, hogy szép elgondolá­sok, tervek mielőbb valóra valljanak. (K; S.) Népünk minden rétege ismeri e veszély teljes mértékét és jól tudja, ez az út háborús kataszt­rófához vezet. Az egyszerű emberek ösztönö­sen érzik a békét fenyegető ve­szedelmeket és tudatosan készek megvédeni az alkotómunka leg­fontosabb feltételét, a békét. Ezért értékelem én is meg­nyugvással és bizaloriimal a moszkvai értekezlet határozatait és az ott elhangzott magyar ál­láspontot: népünk kész cselek- vőleg hozzájárulni Európa béké­jének megvédéséhez, kollektív biztonságunk megszervezéséhez. Szilárdan bízom abban, hogy a béketábor hatalmas ereje elhá­rítja a német militarizmus fel- támasztását és a béke útjára ve­zeti Európa minden szabadság­szerető népét. Az első világháborúban el­vesztettem édesapámat és bátyá­mat. Kész vagyok mindent el­követni, hogy gyermekeink, uno­káink édesapáit ne rabolhasson el egy esetleges háború. Kancsár Sándornc, országgyűlési képviselő. Mi fiatalok a l»éke oldalán állunk Tizennégy éves ipari tanuló vagyok. Ma is borzalommal gon­dolok arra a napra; amikor ta­valy Kecskeméten egy háborús gránát játszadozó gyermekeket tépett szét. Utcánkban lakik Fa­ragó Sándor, akinek unokatest­vérei súlyosan megsérültek e robbanáskor. Ez ízelítőt adott ne-künk, kecskeméti fiataloknak, milyen szörnyűséges is a hábo­rú. Ezt nem akarjuk. Ifjak nél­kül nehéz háborút viselni. Mi fiatalok mindnyájan a béke ol­dalán állunk. Ezért állunk egy­öntetűen a moszkvai értekezlet felhívása mellett. Domonkos Gábor, ipari tanuló, A moszkvai határozat Európát a béke útjára vezeti A háború elején a Ganz Va-« gongyárban dolgoztam. Mivel' késleltettük az üzemben a né-* met tankok összeszerelését* büntetőszázadba kerültem és ki-á vi.ttek a harctérre. Később* ugyanazon az úton jöttem visz- sza, amelyen a frontra vittek^ Láttam a szörnyű pusztulást* Az amerikaiak most azt akar­ják, hogy a párizsi egyezményeid értelmében a Ruhr-vidék ismét1 a német hadiipar fegyvertára legyen. Mi még nem felejtettük el, hogy a világháborúban hány város apraja-nagyja hallgatta" rémülten a közeledő stukáié vij­jogását. Mélységes borzalom tölt el, ha arra gondolok, hogy ezek a halálmadarak ismét meg* jelennek hazánk felett. Hogy ezt elkerülhessük, szükséges, hogy jól megszervezzük a béke erőit. Éppen ezért üdvözlöm a moszk­vai értekezlet határozatát és bí- zom abban, hogy ez rávezeti Európát a béke útjára. Kovács Viktor, MSZT megyei titkár. Nem feledkezünk meg hazánk védelméről! Rákosi elvtárs mondotta, hogy egy fegyvertelen ország csábítja a kalandorokat. Nyilvánvaló, a szocializmus építése mellett nem szabad megfeledkeznünk hazánk, védelméről, néphadseregünk fej­lesztéséről. Ez különösen most fontos, amikor a párizsi egyez­mények értelmében újra fegy­vert adnak a német fasiszták kezébe- Egyetlen-egy becsületes ember nem hiszi el, hogy a nyu­gati fegyverkezés a béke ügyét szolgálja. A moszkvai nyilatko­zat a béke ügyét szolgálja, mert visszatartja a háborús kalando­rokat attól, hogy vérbe áztatott lábukat a mi szép hazánk föld­jére tegyék. Kádár Ignác, ügyész,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom