Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-07 / 289. szám
A megyei termelőszövetkezeti tanács tagjainak első tanácskozása A» elmúlt héten tartotta első ülését a megyei termelőszövetkezeti tanács. Ezen az ülésen beszélték meg, mi a feladata a megyei megbízottnak. E fontos kérdés tisztázása után Csányi Imre megyei megbízott beszámolt megyénk termelőszövetkezeti mozgalmának fejlődéséről. Többek között elmondotta, hogy 1954 augusztus 3 óta a mai napig a megye területén működő termelőszövetkezetekbe 439 család, 739 tag lépett be 349 hold földdel. Azóta két termelő- szövetkezet is alakult: a nagybaracskai Dózsa termelőszövetkezet és az I. típusú bajai Petőfi csoport. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésére az is jellemző, hogy termelőszövetkezeteink a törvényesség betartásával példamutatóan tesznek eleget az állam iránti kötelezettségeknek. Termelőszövetkezeteink legnagyobb részében a zárszámadások elkészítése már befejeződött, s elérkezett a jövő gazdasági év tervkészítésének időszaka. Ebben a munkában feltétlenül bele kell vonni az egész tagságot — hangsúlyozta beszámolójában Csányi Imre. A tervek csak így tükrözhetik az egész tagság akaratát, tervét. Már az idei tapasztalatok is azt mutatják, hogy ahol nemcsak az elnök és a könyvelő, hanem az egész tagság résztvett a tervkészítésben, ott a tervek végrehajtása körül sem voltak bajok, mert az egész tagság magáénak érezte és iparkodott végrehajtani. A beszámolót élénk vita követte. Elsőnek Ágó József, a kiskunfélegyházi Lenin termelőszövetkezet elnöke kért szót. Arról beszélt, hogy a termelőszövetkezet fejlesztését mennyire akadályozza a termelőszövetkezetekben lévő lakáshiány. Feltétlenül szükséges lenne termelőszövetkezeteinkben a kislakásépítés megszervezése, — mondotta —, de mivel ez elég költséges, ahol erre mód és lehetőség van, helyes lenne alkalmazni a szénporos téglaégetést. Elmondta, hogy az ő termelőszövetkezetükben ez év őszén tízezer téglát égettek, amelyhez Csongrádról kaptak szakembert. A szénporos téglaégetéssel tízezer tégla előállítása 2800 forintba került. Ugyanakkor ezt a mennyiséget ha készen veszik, 4600 forintot kell kifizetni érte, tehát csaknem a dupláját. A szénporcs téglaégetéshez azonban megfelelő szakember kell, ami sajnos az egész megyénkben nincs. Kovács Mihály, a tataházi Petőfi termelőszövetkezet párttitkára arról beszélt, hogy milyen Korai főzelék félék termesztése az érsekcsanádi célgazdaságban Az érsekcsanádi célgazdaságban szorgos munka folyik a téli hónapok gazdaságos kihasználására. A gazdaság gépcsoportja' a november 1-én megindult gépjavítás óta terven felül két vetőgép, két tárcsa és két kultivátor kijavításával is végzett. A gazdaságban február 1-re végeznek a gépjavítással. A téli hónapokban minden előkészületet megtesznek, hogy minél több primőr és korán piacra kerülő növényféleséget bocsáthassanak a dolgozók rendelkezésére, 40 holdon korai kelkáposztát és karfiolt termelnek majd. A palánták melegágyi hajtatásra már telelnek, hogy legkésőbb márciusban kiültethessék őket. Júniusban már a piacra kerülnek. Ezer ablak korai hajta- tásos saláta is telel már. Közel 3000 fej korai saláta már március elején a piacokon fogja gazdagítani a primőrféleségeket. A Ali hónapokban 20 holdon való elültetéshez szükséges burgonya előcsíráztatása folyik. Június—július hónapokban az itt termett újburgonya is piacra kerül. Az érsekcsanádi célgazdaság jövőre 400 holdon folytat kony- hákertészeti termelést. 200 holdon száraz, 200 holdon öntözéses gazdálkodást, Munkában a bajai népfronf-bizottság A bajai népfront-bizottság munkája során a város lakosságának nem egy olyan régi kívánságát segítette a megvalósítás útjára, mely a dolgozók jobb áruellátását van hivatva szolgálni. A népfront-bizottság javasolta a város peremrészeinek fűszer- ég zöldségárudákkal való ellátását. A Pásztor-utcában egy zöldségbolt, Kiscsávoly kerületrészben egy zöldség- és italbolt már meg is nyílt. Homokváros- oan füszeráruda nyílik meg rövidesen. A város lakosságának jobb áruellátását fogja biztosítani a népbolt 103. számú árudájának most folyó átalakítási és bővítési munkája. A modem és korszerű, minden követelményeknek megfelelő új árudában mindenkor friss főzelékféléket és egyéb élelmicikkeket fognak árusítani. A népfront-bizottság javaslatot tett a városi tanácsnak a helyi szükségletek további kielégítésére, egy kézműipari vállalat létesítésére. A vállalat nagyrészben gyermekfehérne- műekét és gyermek felsőruhákat állítson elő, melyben hiány mutatkozik. A tanács a javaslat alapján ipari osztályán keresztül hozzálátott a javaslat megvalósításához. Az új helyiipari vállalat máris megvalósulás előtt áll. A vállalat megindulásával ötven bedolgozóval kezdi meg a helyi igények kielégítését és a bedolgozók számát 300-ra fogja emelni. A vállalat gyermek fehérneműeken és gyermek felsőruhákon kívül női és férfi konfekció előállításával is foglalkozni fog. A helyi igények fokozottabb kielégítését fogja szolgálni a Faárugyár is. Rátér a háztartási és mezőgazdasági faárunak gyártására. A háztartások számára fasótartók, vállfák, fakanalak és egyéb háztartási cikkeket, a mezőgazdaság számára szemcsé- zökeretek, szénkénegező fanyelek és egyéb faárukat fog gyártani a gyermekjátékok mellett. helyes a tervek egyénekre való felbontása, melyet ez év tapasztalatai is bizonyítanak. Ugyanakkor helytelenítette, hogy a gépállomások részéről még gyakran előfordul, hogy azonos gazdasági területre egy év alatt több traktorost is küldenek dolgozni s állandóan változtatják a traktorosok munkahelyét. Ez pedig a munka minőségének rovására megy. Több javaslat hangzott még el a szerződéses apaállat nevelésére s a répaszedés normájának megjavítására vonatkozóan, mert úgy néz ki a dolog, hogy a répaegyelés- nél mindig bőven akad munkaerő, ugyanakkor a szedésnél már nem, mert a munkaegység a terület után van megállapítva, és előfordul, hogy egyforma területen nem azonos mennyiségű a termés. Megtörtént, hogy 400 négyszögöl területen 20 mázsa cukorrépa termett, egy másik, hasonló nagyságú parcellán meg 50 mázsa. Mégis egyformán kapott munkaegységet az is, aki több répát szedett fel. A javaslat az, hogy ne a terület, hanem a felszedett mennyiség után állapítsák meg a munkaegységet. f-énárt Jósssef, a tiszaújfalusi Tisza termelőszövetkezet elnöke hozzászólásában elmondotta, hogy a jogképviselet megszervezése azért is fontos, mert a vállalatok a termelőszövetkezetekkel eddig úgy számoltak el, ahogy éppen jól esett nekik. Ha az elszámolásba a termelőszövetkezet nem egyezett bele, a vállalatnak mindig volt jogi képviselője, s legtöbb esetben kötelezték a termelőszövetkezeteket az elszámolás elfogadására. Bédics Lőrinc, a bácsalmási Lenin termelőszövetkezet elnöke és a termelőszövetkezeti tanács tagja elmondta, hogy a pénzforgalmi rendszer jelenlegi formája sem helyes. Különösen az a része, mely kimondja, hogy a termelőszövetkezet minden bevételét a Nemzeti Bank egyszámláján köteles kereszti'! vezetni, így sürgős esetekben, például gyógyszervásárlás esetén egész kálváriát kell járni, mire a Nemzeti Banknál pénzhez jutnak. Elmondta többek között, hogy helyes lenne a bankok könyvelését felülvizsgálni, mert azok több esetben hibásak. Például előfordult, hogy a katy- mári Lenin könyvelését a bácsalmási Lenin termelőszövetkezet nevére küldték el. Solt érdekes java »lat, kérés született meg ezen a termelőszövetkezeti tanácsülésen. — Ezek mind azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkezeti tanács működésétől sokat várnak termelőszövetkezeti csoportjaink. EGY LEVÉL NYOMÁN Hibák az izsáki állami gazdaság szajordűlői célgazdaságába», melyek nem megoldhatatlanok Szűcs János, az izsáki állami gazdaság szajordűlői célgazdaságának egyik dolgozója levelet küldött szerkesztőségünknek. — Beszámolt arról, hogy milyen lehetetlen körülmények között folyik az étkeztetés a munkahelyen. Levele nyomán kiutaztunk a helyszínre és igen sok felelőtlenségről győződtünk meg. Kezdjük a szemlélődést az üzemi konyhánál. Aa étkeade <—■ Van itt üzemikonyha — mutatja Fejszés László, a brigád egyik tagja. — Ez a kis fehér ház itt. Ezen az ablakon adják ki az ebédet, — s kezével odamutat az ebédkiadóra. •— Na és az étkezde? •— Az is van! — mondják nevetve többen is, Berkes Sándor, Szabó Sándor, Stadler Pál, meg a többiek — csak az a baj, hogy beázik. «— Talán lyukas a tető?-—« Dehogy! »Étkezdénk« az udvar, aminek világos, hogy nincsen teteje, sem oldala, ami útját állhatná a záporesőnek, vagy a hóviharnak, hidegnek. Asztalunk felfordított hordók, ládák és minden egyéb alkalmatosság, amit itt találunk szanaszét az udvarban. Csak úgy áradnak a panaszok Viczián György, Flajsz Ilona, Flajsz Ferenc, Tóth Ferenc és többiek szájából. — Nincs kanál a konyhán csak 8—10, Ebédjeink az avas olaj miatt gyakran ehetetlenek. Mindig tarhonyaleves, meg lebbencsleves az ebéd, nincs benne semmi változatosság — veszi át a szót szinte egyszerre Fritt- mann László és Kovács Zsuzsa. Ha szél fúj, a természet maga »fűszerezi« az ételt, homokkal, szalmával és minden egyéb szeméttel. Ez pedig elkerülhetetlen, mert az ebédkiadó ablak, amely olyan viharvert állapotban néz ki, hogy éppen csak a formaság kedvéért viseli ezt a nevet, az udvarra nyílik. A reggeli szalonna alig 4—5 deka, ami olyan vékony, mint a cipőtalp, s olyan rágós, mint a gumi, A szállás Nem valami mesébe illő a szállás sem, mely nincs lepadtózva, csupán földes. Egyetlen pici ablak van az épületen és az ajtó is nagyon rossz. Beszélnek a dolgozók a piszoktól befeketedett lepedőkről, törülközőkről, az ablaknélküli istállóról, melyben a hideg miatt, akkora szőrt növesztenek a lovak, mint egy jegesmedve. Beszélnek az üres mentőszekrényről, melyben nem lehet mást találni, csak-Jilacsony, okossze- (—'t' mű kis ember Korsós László, a bátyai földművesszövetkezet ügyvezetője. Azok közé a parasztemberek közé tartozik, illetve tartozott eddig, akik szótlanul ugyan, de jól megfigyelték a község munkáját, életét. A közéletben már évek óla nem szólt bele Korsós László. Pedig de sok minden nyomta a szivét.' Panaszkodtak a községiek, hogy nincs rendbe a földművesszövetkezet dolga, hiányos az áruellátás, s az egyik ügyvezető a másik után csukta be az ajtót. Két tv alatt nem kevesebb, mint hat-hét ügyvezető elnöke volt a földművesszövetkezetnek. — Azután hibák vannak a szerződéskötésekkel, meglehetne javítani az állattartást is, ha a falu dolgozói okosabban, jobban akarnak gazdálkodni — mondja Korsós László beszélgetésünk kezdetén. Ezekről a dolgokról már hosszabb idő óta folyik a szó, s a beszélgetések sorát:. új tervek, biztató elgondolások születtek a bátyai parasztokban. Tervek, amelyeket mindenáron meg kell valósítani, hisz ettől függ a község jóléte. 3C° orsós László a község külterületén a Vajas mentén lakik. Sok jó tanácsa, a nép számára értékes javaslata tette, hogy a környék lakói bizalmukba fogadták s ügyük képviselőjének választották a helyi tanácsba, s pár nappal ezelőtt kérték meg, hogy mint a helyi földművesszövetkezet egyik régi alapító tagja, vegye át a földművesszövetkezet ügyvezetését. — Igaz, hogy a szivem a földhöz húz legjobban — szól mosolyogva — de ha már bizalmat szavaztak, akkor elsősorban arra törekszem, hogy itt is megálljom a helyem. Eső kötelességemnek tartom, hogy mint a földművesszövetkezet ügyvezetője és mint tanácstag is, a falu jobb ellátásáért dolgozzam. hallgassuk csak ” ezenkívül még milyen feladatok megvalósítását tűzte maga elé Korsós László, új tanácstag: — A külső »periférián« e-= a hol engem egy sínt, s arról, hogy nem sokat törődnek velük. Ha dolgozni akarnak, saját pénzükön kell' szerszámot venniök. Amikor kint voltunk, akkor éppen kapát mentek vásárolni Izsákra. Mindezekről a tényekről magunk is meggyőződtünk. S meg kell állapítanunk, hogy a felelősség alól senki sem mentesít-« hető. Sem Körmendi Géza igaz-« gató elvtárs, sem Vízhányó János párttitkár elvtárs, sem az. ÜB-titkár, sem a brigádvezeíő, de valljuk meg őszintén, hogy maguk a dolgozók sem. A dolgosuk felelő»séee Az tény, hogy 8—10 kanál van a konyhán. De vájjon mindig ennyi volt? Nem! Néhány hónappal ezelőtt még 85 kanál tartozott az étkészlethez. S hogy hova tűntek a kanalak? Erre végtelenül egyszerű a felelet: eltűntek, vagy ha úgy tetszik, ellopták, Ugyanígy eltűnt 10—15 tányér, ugyanennyi csésze és ivóbögre. Valószínű, hogy van a dolgozók között egy-két »■szarka-«, akik az állam tulajdonából a dolgozók rovására akarják berendezni háztartásukat. Előfordultak egyéb hasonló, de nagyobbmérvű — szerényen kifejezve — »cselekmények« is: Egyszer egy szekér fát, más esetben 30—40 kg. szőlőt tulajdonítottak el egyesek, vagy éppen a rézgálicot sikkasztották el. Legutóbb pedig a padlást feltörve, több zsák tengerit loptak el. Becsületes emberek nem lopják meg az államot, sem pedig munkástársaikat. Irtsák ki maguk közül az ilyeneket. Ne tűr» jék, hogy egyesek kilopják a zsebükből megkeresett forintjai-. kát. Senki sem lakik szívesen egy fedél alatt bűnösökkel és azt hiszem, maguk sem Fejszés elvtárs, Tóth, Flajsz elvtársak' és a többiek. Ezenkívül azt is meg kell be* csülni, ami van. Ügy a lepedőket, mint minden egyebet. Jogos kérésük az étkezde és a szállás is megoldódik rövidesen. A 64/1: Építőipari Vállalat ígéretet tett — habár ez nem az első ígéret már —, hogy rövidesen — még ebben a hónapban — befejezi a 60 személyes munkásszállás építkezését, mely fürdővel lesz ellátva, s a régi szállás helyén kisebb átalakítással ebédlő létesül, A vezetők felelőssége Felelősség terheli viszont a vezetőséget is. S itten említjük meg Sztankov László brigád- vezető példáját. Sok esetben elragadtatja magát és durván beszél a dolgozókkal. Erre vigyáznia kell, mert a szocialista vezetőt nem a durvaság, hanem az emberiesség jellemzi. Durvasággal nem lehet a bajokon segíteni. Tartsa a vezetést mindenkor szilárdan a kezében, legyen határozott és erős vezető. A becsületes embereket tartsa mindenkor a legjobb segítőtársainak. Azokat viszont, akik a társadalom, vagy személyek tulajdonaira merik tenni a kezüket, könyörtelenül rostálja ki. Végsősorban pedig úgy a dolgozók, mint a vezetők, teremtsék meg egymás között azt a szellemet, mely elősegíti munkájukat. Legyenek egymással szemben bizalommal és kölcsönösen segítsék egymás munkáját. A dolgozók véleményére pedig mindenkor építeni kell, mert az alulról jövő kezdeményezések sok esetben csodákat képesek művelni. megválasztottak, a villamosítás kibővítését kérték és nagyon-nagy, régi óhajuk teljesítését: a Vajas-csatorna vizének öntözésre való J elhasználását várják. Természetesen ehhez társadalmi erővel is szívesen hozzájárulnak, mert a tervek megvalósulásával több községi ■parasztcsaládhoz jut el a kultúra s az öntözés révén több parasztcsaládnak s az egész községnek növekszik jóléte. Ezeknek a terveknek megvalósítása tehát nemcsak a választás előtt, hanem most is úgy érzem, legnagyobb gondom. Ha ezen a te. vek megvalósultak, akkor érzem, hogy becsülettel helytálltam azért a bizalomért, amivel a választók s az egész falu dolgozói megtiszteltek. A vaskúti színjátszók A VASKŰTI kultúrotthon színjátszó együttese a »Gül Baba« bemutatójával elért nagy siker után, most Móricz Zsig- mond »Nem élhetek muzsikaszó nélkül« című darabjának bemutatására készül. A NÉP BIZALMÁBAN
