Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-30 / 308. szám
Párizs népének hatalmas egységtüntetése a kékéért, a tárgyalások politikájáért — a bonni militarista klikk feifegyverzése eilen PÁRIZS (MTI) Francia lap- ielentések szerint kedden este, a francia nemzetgyűlés szerdán esedékes döntő jellegű szavazásának előestéjén, tízezernél is többen gyűltek össze a párizsi téli sportcsarnokban, ahol a francia országos békemozgalom tanácsa a politikai és társadalmi élet számos kiváló képviselőjének bevonásával nagyarányú tüntetést rendezett a bonni militarista klikk felfegyverzésének amerikai politikája ellen, az erő politikájának a tárgyalások politikájával való felváltásáért és a héke ügyének győzelméért. Különösen nagy visszhangot keltett a hallgatóság körében Claude Bourdet-nek, a France- Observateur főszerkesztőjének lelkes tapssal fogadott felszólalása. Bourdet többek között ezeket mondotta: »Bármi történjék is, a Nyugat- Ncmelország felfegyverzése el- .eni harcnak a nemzetgyűlés jzerdai szavazásával sem lesz vége. A nyugatnémet szakszervezeti kongresszus küldöttei, hatmillió szervezett munkás képviseletében, megmutatták nekünk az utat, amelyen nekünk is haladnunk kell, amidőn ha- tározatilag elutasították a kötelező katonai szolgálatot és ezzel együtt az új Wehrmacht felállítását. Ami most nálunk végbemegy, ez többé már nem az eszmék harca, hanem a nép széles köreiben kialakult ellenállási mozgalom. Az, hogy idáig jutottunk, azoknak a hibája, akik hajlandók voltak kezdettől fogva hinni Mendes-France szavainak. Most ismét arról van szó, hogy a párizsi egyezmények elleni harcban meg kell vetni egy új népfront alapjait!« A következő felszólaló Raymond Guyot, a párizsi körzet kommunista képviselője, a Francia Kommunista Párt politikai bizottságának tagja volt, aki ezeket mondotta: »■Hálás szívvel veszem Claude Bourdet jelenlétét körünkben és melegen üdvözlöm őt. Annakidején Claude Bourdet még a kommunisták mellőzésével kívánta kialakítani a francia nép nemzeti egységfrontját. Mai megjelenése azonban körünkben arra mutat, hogy azóta sok minden változott.« A továbbiakban a kommunista szónok nyomatékosan hangsúlyozta a francia nemzetgyűlés minden tagjának súlyos lelkiismereti felelősségét a Nyugat-Németország felfegyverzése ügyében való végső állásfoglalásáért. »Ez a felelősség visszavet majd azokra — mondotta —, akik szavazatukkal hozzájárulnak Oradour-Sur-Gla- ne hóhérainak, a hitleri haláltáborok és halottégető kemencék szörnyetegeinek felfegyverzéséhez. Határozottan kijelentjük, Dobi István távirata Dr. PETRU GROZA etvtársnak, a Román Népköztársaság Nagj Nemzetgyűlése Elnöksége elnökének Bukarest. Engedje meg Elnök Elvtárs, hogy a Román Népköztársaság kikiáltásának hetedik évfordulója alkalmából a magyar nép, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében forró üdvözletemet és őszinte jókívána- taimat tolmácsoljam a román hogy az újévi kettős munkaszüneti napok előtt és után, december 3Q-án és 31-én a várható erős személyforgalom miatt szükség szerint mentesítő személyszállító vonatokat indít. A munkaszüneti napokon, 1955 január elsején és másodikén délig egyetlen francia képviselő sem tudja majd magát a francia nép és a történelem ítélőszéke elolt igazolni az ilyen állásfoglalásért, mert erre sehol sem találhat mentséget.« Felszólalt a politikusok sorában Guilbert de Chambrun haladó gondolkodású polgári képviselő is. A francia demokratikus sajtó hírt ad arról, hogy az ország számos üzemében a dolgozók az utóbbi napok során hosszabb- rövidebb ideig tartó munkamegszakításokkal tiltakoztak a párizsi egyezmények ratifikálása ellen. Dr. Pelm Grozához népnek és személy szerinl Önnek. Őszinte szívből kívánom, hogy a testvéri román ncp hazája felvirágoztatásáért, életszínvonalának állandó emeléséért es a tartós békéért folytatott harcában további sikereket érjen cl. Éljen és viruljon a magyar és a román nép megbonthatatlan barátsága! DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. pedig a várható gyenge utasforgalom miatt több vonat közlekedését szünetelteti. A vezér- igazgatóság kéri az utazóközönséget, hogy ezeken a napokon utazás előtt a vonatok közlekedése iránt érdeklődjék az állomásokon. (MTI) A Daily Maii szerint „A Vatikán közbelép Mendes-France támogatására“ A londoni Daily Mail szerdán »A Vatikán közbelép Mendes- France támogatására« címmel párizsi tudósítójának jelentéséi közölte. A jelentés szerint »a párizsi pápai nunciust és a francia bíborosokat ayra utasították, közöljék Bidault volt miniszter- elnökkel és az MRP más vezetőivel: »a pápa nyugtalankodik amiatt, hogy magatartásuk veszélyeztetheti a Nyugateurópai Uniót«. (MTI) A MÁV vezérigazgatósága közli, Megvédjük kásánk szabadságát és függetlenségét 'VÍZ ÉVE MÚLT, hogy & A német fasizmus csizmái taposták drága hazánk földjét, nem kímélve férfit, nőt, gyermeket, családi boldogságot, sót a a ifjak ezreit hurcolták nyugatra, csak azért, hogy világuralmi terveiket megvalósítsák De a Szovjetunió hős harcosai 1945-ben legyőzték a fasiszta fenevadakat és kitűzték a Reichstag kupolájára a győzelmet hirdető vörös lobogót. Napjainkban népünk békés, alkotó munkáját új veszély fenyegeti, az újjáéledő német mi- litarizmus. Nem! nem fog sikerülni tervük. Világszerte felemelik tiltakozó szavukat a békeszerető emberek milliói ezen merénylet ellen. 1/ ALOCSA város és járás fiataljai Is felháborodásuknak adtak kifejezést a közelmúltban megtartott tiltakozó nagygyűlésen. Még 5 óra sem volt, amikor a fiatalok, diákok, ifjúmunkások és a honvédség harcosai gyülekeztek a városi tanács tanácskozó termében. Mintjen fiatal vidám, bizakodó arccal foglalt helyet a széles padokban és végig a falak mellett, mert soknak rpár csak ott jutott hely. Szvélek Ferenc, a városi DlSZ-túzott- ság titkára megnyitó gzavaL után felhangzott a Himnusz, majd Orbán János gimnáziumi tanuló Petőfi Sándor: »Feltámadott a tenger« című versét szavalta el. Szahó Ferenc, a járási DlSZ-taizattság titkára többek között a következőket mondotta: »Ha valamely nép, úgy a magyar nép és a magyar ifjúság számára szörnyű emlékeket hagyott a hitleri fasiszta háború Mi tudjuk csak igazán, hogy mit. jelentené a nyugatnémet fasiszta hadsereg létrehozása. Ezért emeljük fel tiltakozó szavunkat és ha kell, alkotó kezünket is drága hazánk védelméért. Mi nem akarunk háborút, de ha mégis ránk kényszerítenek a fegyverforgatást, akkor bebizonyítanánk, hogy Dózsa György, a törökverő Hunyadi, Kossuth és Petőfi méltó unokái vagyunk. 'Megvédjük a liosszú, évszázados harcok árán szerzett jogainkat, hazánk szabadságát és függetlenségei azokkal szemben, akik ma ismét háborút akarnak. Sohasem hagyjuk az 1848-as szabadság- harc zászlóit a ■ sárba tiporni, mert ml úgy szeretjük hazánkat, mint Petőfi és úgy gyűlöljük az ellenségeinket, mint Petőfi gyűlölte.« JJEFEJEZÉSÜL Farkas László, a tanítóképző negyedéves hallgatója felolvasta a nagygyűlés tiltakozó táviratát, melyet a DISZ Központi Vezetőségéhez küldtünk. »Pártunk és kormányunk jóban és rosszban bizton számíthat reánk« — hangzott a távirat szövege. »Mi kalocsai fiatalok tiltakozunk a háború ellen, mert nem akarjuk a diáksapkát felcserélni rohamsisakkal, és nem akarjuk, hegy a gépek zakatoló hangja helyett ágyúk és tankok dübörögjenek földjeinken.« Szabó Attila, Mezőgazdasági Technikum, Kalocsa. Levél a francia asszonyokhoz KEDVES FRANCIA ASSZONYOK! Az egész világ asszonyainak, édesanyáinak gondolata felétek száll ezekben a napokban. Az ostobaság, bizalmatlanság és az érdekhajhászás rosszindulatú áradata fenyegeti ismét békénket. Mindannyfqtoktól függ, hogy meg tuűiuk-e hiúsítani azoknak a szándékait, mesterkedéseit, akik az államok közötti nézeteltérésedet nem U békés megegyezés útján, hanem atommal és egyéb pusztító anyagokkal akáfják »megoldani*. Francia asszonyok, édesanyák! Ti is emeljétek fel tiltakozó szavatokat azok ellen, akik a béke helyett háborút akarnak. Veletek tart minden magyar asszony. Tudjuk, hogy az élet lehetetlen, ha az igazságtalanság és a gyűlölet kerekedik felül. Ti se engedjétek hát felülkerekedni, hanem hurcoljatok ellene egész szívvel és minden erőtökkel, I^özös erővel álljunk ki a béke nagy és szent flgye mellett. Dmuipjitíij MNBSSS-asszonyai ;$Z. ALEKSZEJEV » A párizsi egyezmények megkönnyítik az új német agresszió előkészítését AZ EURÓPAI BÉKE és biztonság biztosítására összehívott moszkvai értekezlet deklarációja rámutat a párizsi egyezmények veszélyes következményeire. Ezeknek az egyezményeknek az értelmében félmilliós nyugatnémet hadsereget állítanak fel, élén a hitlerista Wehrmacht tábornokaival, s Nyugat-Németországot zárt katonai csoportosulásba vonják be. Az imperialista propaganda, hogy elaltassa a népek éberségét és megkönnyítse a párizsi egyezmények ratifikálását, azt ha- zudja, hogy Nyugat-Németország fegyverkezését korlátozzák, s a nyugatnémet fegyveres erők nem veszélyeztetik sem Németország szomszédait, sem Európa más országait. Hát ezt csak nagyon együgyű emberek hihetik el. Még a nyugatnémet sajtó sem tagadja a felállítandó hadsereg agresszív jellegét. A nyugatnémet csapatok, írja a »Neue Rheinzeitung« című lap, az első vonalban lesznek. Az Alpoktól a Balti tengerig húzódó központi front magvát alkotják majd. Ezek a hadosztályok gyorsalakulatok lesznek s »az atomkor hadviselésének követelményeit« kielégítő kiképzést nyernek. Az új Wehrmachtot az amerikai imperialisták elgondolás» szerint a legkorszerűbb támadó haditechnikával látják el. Ennélfogva Nyugat-Németországban sürgősen helyreállítják a nagy aluminiumgyárakat, amelyek Hitler idejében a repülőgépiparnak dolgoztak. A »Frankfurter Rundschau« a napokban azt irta, hogy a grevenbroichi nagy aluminiumgyár (Északrajna-Vesztíália) helyreállításával Nyugat-Németország évi alumíniumgyártása eléri a 140.000 tonnát (1938-ban 168.000 tonna volt). Mint más nyugatnémet lapok közleményeiből kitűnik, Messerschmidt csak a jeladást várja, hogy megkezdje a legújabb típusú harci repülőgépek tömeggyártását. A »Weser Flugzeugbau« gyár (Junkers) bármikor megkezdheti bombázógépek sorozatgyártását. A PÁRIZSI EGYEZMÉNYEKNEK megfelelően a német hadiipari monopóliumok atomkísérleteket folytatnak, amelyek lehetővé teszik az atomfegyver gyártását. Az egyezmények értelmében Nyugat-Németországot más országok elláthatják atomfegyverekkel. Az Associated Press hírügynökség december elején közölte, hogy a nyugatnémet konszernek atomegyesülést alapítottak. Arra számítanak, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén atomreaktor gyártását kezdik meg. A nyugatnémet hadiipari vállalatok, amelyek a múltban Hitlernek szállítottak fegyvert, a párizsi egyezményeket. jeladásnak tekintették a hadiipar haladéktalan felújítására. Bonnban már fegyverkezésügyi bizottságot alakítottak. A bizottság, amelynek tagjai ruhrvidéki iparbárók »tanácsokat ad« Blank hivatalának és a gazdasági minisztériumnak (azaz irányítja ezeket a szerveket). Ez azt jelenti, hogy a hadiipari monopóliumok saját kezükbe veszik a militarizálási előkészületeket. Schacht, a hitlerista birodalmi bank volt elnöke világosan kifejezésre juttatta a ruhrvidéki iparbárók és az éledező német szoldateszka nézeteit. « Új düsseldorfi bankjának megnyitó ünnepségén Stinneshez, Dinkelbackhoz és a többi hadigyároshoz fordulva kijelentette: »Üjra bekövetkezett az az idő, amikor Szarajevótól Japánig menetelhetünk.« Adenauer egy alkalommal ezt mondta: »Eddig az újraegyesítésről beszéltünk. Ennek most vége. A keleti övezet felszabadításáról kell beszélnünk.« Seebohm bonni közlekedés- ügyi miniszter hangoztatta; »Németországnak újra a Maastól a Momelig kell terjednie.« AZOK A NYUGATI POLITIKUSOK, akik rajta vannak, hogy Nyugat-Németországot bevonják a »nyugatcurúpai unióba«, kimutatták, hogy nincsenek ellene Nyugat-Németország agresszív törekvéseinek, feltéve, ha azok Kelet felé irányulnak. Az 1946, évi brüsszeli egyezmény, amelybe most bevonják Nyugat-Németországot, ínég előírta, hogy a tagállamok »az agresszív német politika feléledése esetén tegyenek meg minden szükséges Intézkedést«. A londoni és párizsi egyezményekben ez a pont már nem szerepel. * A »La Tribüne des Nations« című francia lap nem alaptalanul von párhuzamot a jelenlegi helyzet és a müncheni időszak között. »A párizgi egyezmények ratifikálása — írja a lap — egy« értelmű volna egy második müncheni egyezmény aláírásával* amely ugyanolyan súlyos következményeket vonna maga után, mint az első.« Itt helyénvaló megemlíteni, hogy az első és második világháború között szintén voltak olyan politikusok, akik a fasiszta fenevadat a másik fél ellen akarták uszítani, de alaposan póruljártak. London és Coventry romjai, Champagne és Burgundia német csizmák tiporta mezői — ez volt a tandíj! A hitlerista banditák betörtek Belgiumba, Hollandiába, Dániába, Norvégiába és Európa más országaiba. Ilyen következményekkel járt a müncheni szerződés. Ez lett a vége, amikor a nyugati hatalmak ösz- szeesküdtek a fasiszta Németországgal, hogy a hitlerista agresszió élét Keletnek fordítsák. Erősen megnövekszik az új világháború veszélye, amikor ar Egyesült Államok, Anglia és Franciaország a német militariz- mussal együtt katonai tömböt alakít. Mint a francia, angol és amerikai kormányhoz december hó 9-én intézőit szovjet jegyzék rámutat, a nyugati hatalmak politikája oda vezet, hogy »Nyugat-Németország militarista állammá válik, ennek összes veszélyes következményeivel, nem is szólva arról, hogy az újraíclfegyverzés lehetetlenné teszi Nyugut-Néme!,- ország és a békeszerető Német Demokratikus Köztársaság egye-* sülését egy egységes államban«. AZ IMPERIALISTA hatalmak állandósítani akarják Németország kettéosztottságát. Nyugat-Németországot felvonulási területükké iparkodnak változtatni. A haladó erők azonban Eifrppa valamennyi országában is erélyesen ellenzik ezeket a bűnös terveket. Európa békeszerető erői az imperialista reakció háborús terveivel szembeállítják a kollektív biztonsági rendszer megteremtésének eszméjét, amely mellett síkraszállt §z európai béke és biztonság kérdéseivel foglalkozó moszkvai értekezlet. Á béke- szerető erők eltökélt szándéka, hogy ezt a nemes eszmét valóra-' váltják. Koszorúzási ünnepség Steinmetz kapitány emlékművénél Szerdán délután koszorúzási ünnepséget rendeztek Vecsésen Steinmetz Miklós kapitány, a húsi halált halt szovjet parlamenter enilékművénél. Ott volt az ünnepségen Steinrpetz István, Steinmetz kapitány édesapja es Steinmetz llajnyl, a hős nővére is.
