Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-03 / 286. szám

Elgondolások, tervek—melyek csökkentik az önköltséget

Régi igazság az, hogy minden gazdát a házalásáról ítél meg az ember. Amilyen rendes a ház környéke, legtöbbször olyan rendszerető a gazda. Igen ám, de ha ez vonatkozik a tíz holdon gazdálkodó parasztemberre, annál inkább vonatkozik például az állami gazdaságra. A ház körüli rendetlenség ideges, kapkodó munkára vall és rossz benyomást tesz a szomszédságra is.

Hirtelen erre gondol az ember, ha belép a katymári állami gazdaság kapuján. Igaz, — nyüzsgő élet fogadja; az istálló környéke a legélénkebb. Szalmáskocsik fordulnak, rakodnak, távolabb egy új épületen dolgoznak a kőművesek. De az ember szemét mégis bántja a lázas munkával sem igazolható rendetlenség, amely az udvar minden zugában ugyanazzal a bántó tüntetéssel fogad mindenkit. Az út nem látszik a szalmától, az elszórt takarmánytól, s az elhanyagolt, rosszlevegőjü munkásszállás homlokzatán még mindig ott díszük a felírat: a katymári állami gazdaság irodája. Az iroda ugyanis a kastélykert omladozó kőkerítésén kívülre, egy takaros épületbe költözött s mintha vele a rend, a megszokott észszerű munka is elköltözött volna.

S amilyen a gazdaság külsőre, csaknem ilyen szépséghibája van belső életében is.

— Nem érdemes a gazdaságról írni most — mondja Halka Antal, a gazdaság igazgatója, — minek teregetnénk ki a hibánkat, ha a jóról meg nem tudunk írni!

Pedig nem éppen így van. Az írás nem azért van, hogy a papiros teljék vele, hanem azért, hogy ott segítsen, ahol kell. S a katymári állami gazdaság számára is megvan a hibákból kivezető út.

De hát először is, mik ezek a hibák? Sajnos, a legtöbb mezőgazdasági terméket még mindig drágábban állítja elő a gazdaság, mint ameny- nyi előirányzott terve. Annak ellenére, hogy a tehenészek egyre jobb eredményeket érnek el, a tej önköltségé mégis 37 fillérrel magasabb a tervezettnél. A gabona, a takarmány ugyancsak drágább, mint amennyit a terv előír. Ugyanakkor a munka termelékenysége meglehetősen alacsony.

Dehát nem olyan reménytelen a helyzet. Ez éppen Holka elvtárs szavaiból tűnik ki.

— A jövő héten bevezetjük a szakmánybére- zést, amit az idén próbáltunk először a kendervágásnál alkalmazni. A kísérlet igen jól bevált. S ha jövőre nagyobb méretekben alkalmazzuk, egyszerűbbé és érthetőbbé tesszük a bérezést dolgozóink számára, leegyszerűsítjük a bérszámfejtést, s ami az egész dologban legtöbbet ér, mindezek mellett növekszik a munka termelékenysége.

A szakmai bérezés ugyanis azt jelenti, hogy a gazdaság megállapítja, mennyit fizet mondjuk 20 hold kukorica egyszeri megkapálásáért. Ezt rábízzák öt emberre s ha a munkával elkészültek, függetlenül a ráfordított időtől — megkapják az elvégzett munkáért járó összeget. így a dolgozó világosan látja, hogy mennyit kell teljesítenie ahhoz, hogy egy bizonyos keresetig határt elérjen. S csupán a szorgalmától, idejének jó beosztásától függ keresete.

A másik dolog, amely a gazdaság előbbreha- ladását segítené, a helyes termelési profil kiala- Kítása. A gazdaság eddig főként gyapottermeléssel és ezentúl növénytermeléssel foglalkozott. Ugyanakkor az adottságok a legjobban a sertés- tenyésztésnek kedveznek. Ez a gazdaság önköltségéből is kitűnik. A negyedéves mérlegbeszámoló alapjan ugyanis majdnem 7.— forinttal olcsóbb a tervezettnél az 1 kilogramm súlygyarapodás.

Helyes lenne tehát, ha az állami gazdaságok igazgatósága valóban figyelembe venné ezt a körülményt. Holka Antal igazgató ezirányú javaslatára és terveire ugyanis még nem kapott érdemleges választ az igazgatóságtól. Pedig az önköltségcsökkentés egyik legalapvetőbb eleme, hogy mindenütt olyan termékek előállításával foglalkozzunk, amelyek a helyi adottságoknak legjobban megfelelnek. Ez a legfontosabb útja annak, hogy a katymári állami gazdaság a jövőben jobb eredményeket érjen el az önköltség alakulása terén is.

A lajosmizsei gépállomáson nagy lendülettel halad a gépjavítás. öt .kultivátort, egy ekét, hat tárcsát és öt cséplőgépet javítottak ki eddig. A beütemezettnél 30 százalékkal több munkagép javítását végezték el. A kovácsok közül különösen Veszelszkl János tűnt. ki jó eredménnyel.

DCölonlé ütg,OüÚMj,&3 i'ttjhi

( Aq em mehetünk tovább a gépkocsival, mert egy 12 csilléből álló szerelvény zárta el útunkat az izsáki 13-as tőzegtelep kapubejáratánál, mintegy élő tilalomfa.

Kiszálltunk. A szerelvény vasút felőli oldalán egy jóképű fiatal emberrel beszédbe elegyedtünk. Merre találjuk meg a telepvezető elvtársat? Épp most ment ki a bányába, az üres csibékkel — kapjuk a választ.

Hát, akkor hasznos munkát, s azzal nekivágok a Kolontó ingoványos rétjének. Rovom a métereket. A szabadon nyargaló hideg szél megkeresi a legkisebb rést is kabátomon. Cipőm sarka többször beleragad a vizenyős földbe. Megnyujtom lépteimet, hogy még napnyugta előtt kiérjek a bányába. Úgy tíztizenöt perc múltán már csak száz méter választ el a bányától. Vetem szemben a Dieselmotor hangja figyelmeztet, hogy jó lesz letérnem a sínek közül. Megálltam a sínek mellett. A velem szembe jövő mozdonyról egy fiatalember ugrott le. Pa- muki Sándor, — én is mondom a nevem. — Vezetője a bányának? Ha nem haragszik, — fogja tréfára a dolgot, én vo'nék.

íylint minden ember, ő is munkájára büszke s újítását kezdi mesélni. De olyan tűzzel, mintha legalább is egy csinos lánynak vallana szerelmet. Hallgatom. Kibontakozik előttem az újítás nagyszerűsége, s már is csodálkozom a lelkesedésén. Hallgassuk őt: — A darálónál tíz ember dolgozott. A daráló 300—400 méterre volt a szállítószalagtól, a tőzeget szá'- Htotta a vagonba. Most a darálót és a szállítószalagat egybeépítették. A darált tőzeg a szállítószalagra kerül azonnal, s felhordja a vagonba. 12 emberrel kell kevesebb. 138.000 forintos megtakarítást jelent. Csak a béralapnál két hónap alatt 33 ezer forint maradt meg, de kocsiálláspénzt se kell fizetni.

'f' őzben a brigádok felé vettük útunkat. El is jutunk hozzájuk, de nem tudunk mindegyikükkel szót váltani, mert legtöbbjük vízben dolgozik. Hát miről is szóltak. A normát sokallották. A Dunai-brigádnak azonban más a vele* nyc. Nekik nem sok. Igaz, 8 óra alatt nem tereferélnek, hanem

dolgoznak. Úgy, ahogy egy üzemi munkáshoz illő. Téglásak voltak azelőtt. A kitermelt tőzegben, amely csak trágyakészítéshez alkalmas, bizony sok-sok verejtékcseppjük van, bárhogy is fúj a szél és szárítja a verej- tékes homlokot. A kilenc brigád szeleteli a kétméteres pásztát, s kiemelik 20—25 centiméteres vízből a tőzeget. Naponta 300 köbméterre tehető a kibányászott tőzeg. Igaz, hogy új területen dolgoznak, de az sem lebecsülendő, hogy öt hónap alatt majdnem teljesítették a három- negyedévi tervet. Ugyanis az évi terv 50.000 köbméter. Már eddig 32.000 köbmétert teljesítettek, az év végére pedig 40 ezer köbméter lesz a kibányászott tőzeg, vagyis 2500 vagon.

napfény mégegyszer meg- mutatta magát, s aztán alábukott a láthatáron. A brigádok a szerszámokat a szivattyú- házhoz vitték, majd jó estét köszöntéssel a falu felé lépkedtek csapatosan. A kis mozdony is bevontatta terhét, mi pedig elindultunk gyalog, beszélgetve a telepre,

Nem leszünk mi jövőre elmaradva a tervteljesítéssel, mert már most gondoskodunk erről.

No ez igen szép és örvendetes hír, gondolom magamban. Rögvest érdeklődöm is, hogy hogyan. Pamuki Sándor telepvezető egy pillanatra megáll, s visszafordul a bánya felé. Követem tekintetét. — Látja ott azt a nyárfaerdőt. Ott van a Kolontó közepe. Ott húzunk egy védőgátat másfél kilóméteren. Még ez évben meg lesz. 6000 köbméter földet mozgatunk meg.

f'Sígy mondta, mintha eddig nem lett volna hideg, nem fújt volna a szél. De azért még egyet meg kell, hogy mondjak: meleg ruha kellene, az ígéret helyett, meg tartalékásó, mert enélkül nincs bányázás.

Közben egészen besötétedett, beértünk a telepre. Maga mellett tolva kerékpárját, együtt ballagtunk a község szive, közepe, a tanácsháza felé. Jóbarátságban váltunk el. Kézszorításkor csak annyit mondott, jöjjön el többször is hozzánk. ÍV. K.

lajosmizsei gépállomáson Uabancz Gábor és brigádja eddig öt cséplőgépet javított ki.

Tudnivalók a sertésvágási engedélyek kiadásáról

A Begyűjtési Értesítő közli, hogy a közelgő sertésvágási idényben a begyűjtési minisztérium új vágási rendeletet nem ad ki. A sertésvágási engedélyek kiadásával kapcsolatban továbbra is a 2/1954. Bgy. M. számú rendelet az irányadó. Több oldalról felmerült a kérdés, hogy a vágási rendeletnek azt a rendelkezését, amely szerint a termelők a sertésbeadási kötelezettség teljesítése előtt egy sertés levágására kaphatnak engedélyt, hogyan kell végrehajtani decemberben, amikor minden termelő sertésbeadási kötelezettségének teljesítése esedékessé válik. Azoknak a termelőknek, akiknek a sertésbeadást decemberben kell telje- síteniök, vágási engedélyt a begyűjtési hivatal csak akkor adhat ki, ha ezek sertésbeadásukat megelőzően teljesítették. Ugyanis az ilyen termelőket úgy kell tekinteni, mint akiknél a teljesítési határidő a hónap első napján esedékessé válik.

Tájékoztatásképpen közöljük a levágott sertések után beadandó zsírmennyiségről szóló táblázatot;

A háztartáshoz

tartozó

Első

második

harmadik

negyedik

ötödik

személyek

száma:

levágott sertés után beadandó zsír kilogrammban

1

15

15

15

15

15

2

8

15

15

15

15

3

4

15

15

15

15

4

3

9

15

15

15

5

1

8

15

15

15

6

—

6

12

.15

15

7

—

5

10

15

15

8

—

4

9

15

15

9

—

3

8

14

15

10

—

2

7

13

15

11

—

1

6

12

15

12

—

1

5

11

15

13

—

1

4

10

15

14

—

1

3 ■

9

15

Magánfogyasztás céljára sertést — vágási engedély alapján korlátlan mértékben vághatnak azok az egyénileg gazdálkodók, akik a naptári évre megállapított sertésbeadási kötelezettségüket teljesítették. Vághatnak sertést — vágási engedély alapján — magánfogyasztás céljára korlátlan mértékben a sertésbeadási kötelezettség alá nem eső egyéni állattartók is. A táblázatban meghatározott zsírt a vágást követő 5 napon belül kell átadni a községi és városi zsírgyüjtőnek.

Egy

kérdés

savanyú^

A BAJAI ECETELLATASROL

Baján egykor a Szeszgyárban készült az ecet. A harmincas években azonban beszüntették az ecetgyártást, a gépek Mohácsra kerültek. Baján a felszabadulás után megalakult az Ecetipari Vállalat, amely egy kis mennyiségtől eltekintve, el tudta látni a város és járás szükségletét. (Az üzem kapacitása ugyanis hetenként 23 hektoliter volt, míg a járás és város heti szükséglete 30 hektó.) A hiányzó mennyiséget a közeli Mohácsról szállították a városnak. Mindenesetre ebben az Időben nem volt hiba az ecetkészletek körül.

1950-ben azonban a kis kapacitásra való hivatkozással, leszerelték és elvitték az ecetgyár gépeit, a tartályokat és hordókat pedig a Füszért vásárolta meg. Az üzemből raktár lett: a Füszért ecetraktára.

Azóta azonban igen körülményes az ecet útja. A »centralizálás« nagyobb dicsőségére a Füszért ecetkiutalását hol Budapestről, hol Debrecenből, hol Békéscsabáról kapja. Ritka esetben Kiskőrösről is érkeznék szállítmányok. (Mohácsról elvétve sem, hisz az mindössze 32 kilométerre van Bajától.)

Ebből a helyzetből adódott azután, hogy ecetet a városban és a járás községeiben hosz- szú heteken keresztül nem lehetett kapni. — Hogy miért? Erre is megvan a felelet.

A megtöltésre váró hordók átlag két hétig

voltak úton, mire elérkeztek a budapesti, debreceni, békéscsabai ecetgyárakba. Itt ugyan azonnal megtöltötték őket, de visszafelé az út ismét beletartott legalább 10 napig. A szállítás tehát lényegében »folyamatos« volt.

De emellett még van egy lényeges hiba, mégpedig az, hogy kevés a tárolóedény és csak akkor tudnak újabb szállítmányt igényelni, amikor az ecet már jórészt elfogyott.

A megoldásra több lehetőség is kínálkozik. A legegyszerűbb az lenne — és ez biztosítaná a legkedvezőbb eredményt — ha üzembe helyeznék újból az Ecctipari Vállalat 32/a sz. üzemét Baján az Árpád-utcában.

Egy másik, ugyancsak egyszerű megoldásnak mutatkozik, hogy a bajai járás ecetszükségletét utalják ki Mohácsról (ezzel jelentős költségmegtakarítást is el lehetne érni.)

Baján és a járás községeiben hosszú hetek óta panasza a dolgozóknak, hogy nincs ecet. A háziasszonyok nem tudtak elegendő paprikát, uborkát savanyítani s a bajai földművesszövetkezet tartósító üzemének sok mázsa paprikája pusztult el az ecethiány miatt. Helyes lenne, ha az illetékes vállalat, vagy éppen az élelmi- szeripari minisztérium fontolóra venné, menynyit veszítenek ezzel a bajai járás dolgozói, sürgősen intézkednének a jobb eccteüátás érdekében,

Több mint négymázsás tigrist lőttek Indiában

Washington. (MTI) A washingtoni rádió jelenti: Majszur Maharadzsája egy több mint négymázsás tigrist terített le a Dzsungelben. A tigris, mely két hónap óta rémítgette a falvak lakóit és számos állatot falt fel, a legnagyobb példány, amelyet Indiában valaha is agyonlőttek. Súlya négyszáznyolc kiló, hossza három méter huszonöt centiméter, magassága pedig egy méter tizenegy centiméter.

Időíárásjelenlés

Várható időjárás péntek estig: párás, ködös idő, csökkenő felhőzet, holnap legfeljebb néhány helyen kisebb eső, vagy ködszitálás. Mérsékelt légáramlás. Az enyheség gyengül, északon gyenge hajnali fagy. Várható legalacsonyobb hőmérséklet ma éjjel északon 0—mínusz 3, délen 0—plusz 3, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 4—7 fok között, mélyebb fekvésű helyen 4 fok alatt.

A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet pénteken 0—plusz 3 fok között lesz. (MTI,)

Téli gépjavítás a lajosmizsei gépáiíoiássn