Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-18 / 273. szám

Több játékárut készít az ünnepekre a, Kiskunhalasi Faipari KISZ és a Kiskunfélegyházi Asztalos KISZ AZ EGÉSZ ORSZÁG terüle­tén ismerik a Kiskunhalasi Faipari KTSZ sakkfiguráit. A közeledő ünnepekre való tekin­tettel a halasi ktsz minél előbb elkészíti a tervezett figurákat- Negyedévenkénti körülbelül 50 ezer forint értékben gyártanak sakkfigurákat. A ktsz elnöke, Fazekas István igen nagy gon­dot fordít arra, hogy a lakosság szükségleteit kielégítse. Ma már nyolc szakmával dolgozik a ktsz és ísy sok irányban tudják az igényeket kielégíteni. /I cipésziparnak úgy segítenek, hogy kaptafákat, női cipősarko­kat készítenek. Már nem kell ezekért Pestre, vagy Pécsre utazni. Most az ősszel, a ter­mények értékesítése után igen megnövekedett a bútorok iránti kereslet. Kiskunhalason és kör­nyékén sok a házasságkötés, sok újházas bútort vásárol. A me­gyében ez a ktsz készíti közvet­lenül a lakosság részére a leg­több bútort. A KISKUNFÉLEGYHÁZI Asz­talos KTSZ szintén készít gye­rekjátékot az ünnepekre. Ennél a ktsz-nél négy faesztergályos specializálta magát az úgyne­vezett montesori gyerekjátékok készítéséhez. Ebből a közkedvelt játékból az ünnepekig 30.000 forint értékben fognak gyár­tani. Ez a ktsz is nemcsak a já­tékáru igényeket elégíti ki, hanem igen jó minőségben bútorokat is készít. Közkedvelt készítményük a «Szikra« típusú kombináltszekrény. Eziránt igen nagy a kereslet. A növekvő ke­reslet arra késztette a ktsz dolgozóit, hogy észszerüsítsék a gyártását. Nemrég felbontották, a munkafolyamatot. Ezzel elér­ték azt, hogy termelésük a két­szeresére emelkedett. Mélyszántás! verseny a bajai járás állami gazdaságaiban A BAJAI JÁRÁS két állami gazdaságában, a bajai és garai Vörös Traktor állami gazdasá­gokban a traktorosok és üzem­egységek versenye növeli az eredményeket. A BAJAI állami gazdaságban a 3600 holdas mélyszántási tervből már 3200 holdon vé­geztek a munkával. Az üzemegységek vezetői a traktorosokkal együtt megfogad­ták, hogy a még hátralévő terü­leten a mélyszántást határidő előtt hat nappal befejezik. Ezt a versenyt erősíti a traktorosok egymásközötti párosversenye. Az üzemegységek versenyé- ben az X számú üzemegység vezet, a traktorosok páros­versenyében a legjobb ered­ményt a IV, üzemegységben dolgozó Horváth Sándor és váltótársa Petz György ér­ték el 1859 normálhold évi, illetve 608 normálhold őszi mélyszántás! tervteljesítéssel. Jó eredménye­vei követi őket Kreutzer Sándor váltótársával Császár Istvánnal. Évi teljesítésük 1504, mélyszán­tásban 484 normálhold. A gazdaságban megoldották a gépkezelő szakemberek hiányát is. A két műszakban folyó munkát nyújtott műszakkal váltották fel. A nyújtott műszakban egy- egy tapasztalt traktoros mellé új és most tanuló traktorost he­Védjük meg vetéseinket a kártevők ellen Az elvetett őszi gabonák szé-' pen fejlődnek és további gon­dos munka mellett minden alap megvan a jövőévi magas ter­méseredmények eléréséhez. De közben még az is szükséges, hogy szépen fejlődő vetéseinset megvédjük a kártevőktől. Az őszi időjárás ugyanis nem­csak a gabonák fejlődésének kedvezett, hanem a különböző kártevők elszaporodásának is. Többek között a mezei pocok (vagy mezei egér) egyes helye­ken máris nagyon elszaporodott és nagy károkat okozhatnak az ellenük való védekezés elmu­lasztásával. Ezért dolgozó pa­rasztságunk haladéktalanul kezdje meg a mezei pocok ir­tását, amely ellen a leghatáso­sabb Arvalin-nal lehet véde­kezni. A mezei pocokirtást egyénileg nem tanácsos végezni, mivel így nem védhetnék meg _ az egész község határát, a másik szempontból pedig azért sem célszerű az egyénileg történő ir­tás, mert — tekintettel az Ár­váim erősen mérgező hatására — több helyen mérgezések for­dulhatnának elő. Éppen ezért az irtást szervezetten ■— a köz­ség-egész területén egy időben kell elvégezni. Az irtást megelőző napon a fertőzött területeken először ta­possuk le, vagy fogasoljuk le a pocoklyukakat és csalt másnap a pocok által kibontott, tehát a lakott lyukban helyezzük el a méreganyagot. Ezt azért is fontos ilymódon végezni, mert ellenkező esetben hatalmas mennyiségű méreganyagot po­csékolnánk el. Ezzel a módszer­rel (ha 100 négyzetméterenként a lakott lyukak száma 21—40 között van, akkor holdanként 20—25 dkg. Arvalin szükséges, amely mindössze 2,20—2.75 fo­rintba kerül) nagyban csökkent­jük S védekezés költségét. A la­kott pocokíyukakba általában 3—4 szómét szórjunk. Erre a célra pedig nádból készítsünk kis adagolókat, mellyel ponto­san adagolhatjuk a fenti meny- nyiséget. A méreganyagot a lyukakban 5—6 cm. mélyen he­lyezzük el. A hely) tanácsok már meg­kezdték a szervezést u védeke­zésre, tanácsoljuk, hogy minden termelő vegyen részt ebben. —- Ugyanakkor helyes, ha a véde­kezés elvégzése után továbbra Is figyelemmel kísérik a vetése­ket s három naponként meg­vizsgálják. Ezzel megelőzheti a gabonafutrinka lárvájának (eso- csárió) kártevését. Fertőzés ész­lelése esetén jelentsék észrevé­teleiket a helyi tanácsnak, ahol a szükséges Agritox porzószert díjtalanul megkapják termelő­ink. SUBA SÁNDOR, megyei növényvédelmi felügyelő. SOLTVADKERTEN az idén 182 hold területen telepítetlek szőlőt a tavalyi 35 holddal szemben. A földforgatást 110 holdon gépi erővel végezlek, amely közel 260.000 forint meg­takarítást jelentett a gazdáknak összesen. lyeztek. Ezzel biztosították a gépek teljes kihasználását, csök­kentették a tapasztalatlanság­ból eredő gépkieséseket, a fel­lépő műszaki hibákat és jelen­tős eredményt értek el üzem­anyagmegtakarításban. A GARAI Vörös Traktorban az őszi mélyszántási tervet már túlteljesítették. A tervezett 2250 hold helyett 2500 holdon végeztek á munká­val. A garai Vörös Tralktçjÿban ugyancsak versenyre keltek a növekvő eredményekért az egyes üzemegységek. A garai üzemegység a csátaljaival, a bácsborsódi a cérnahátival áll versenyben. A versenyben a garai üzemegység halad az glen. Mátyás Plus és Antal Vil­mos között megkötött párosver- seny-szerződés követésre talált s valamennyi szántótraktor ver­senyben áll. A garai üzemegységben Má­tyás This eddig 842, Antal Vilmos 802 nonnáIholdnak megfelelő munkát végzett. Párosverseny szerződésükben megfogadták, hogy őszi moly- szántási tervük sikerét napi 7 normálhold teljesítésével bizto­sítják. Mindketten naponta 8.8— 8.0 normálholdnt teljesítenek. A II. üzemegységből László Vil­mos 732, a garai üzemegységben Strigl Péter 689 normálholdon végeztek 'eddig a munkával. SELEJT VAGY NEM SILÓT Ez a kérdés vetődött fel Kiskunfélegyházán az Építésügyi Minisztérium 5. sz, Mélyépítő Vállalat Központi Gépjavító tele­pén. Egy Hoffher-traktorra mondta ki a halálos ítéletet Mauks József gépészeti vezető és a telep művezetője. — Selejt! A leiep szerelőmunkásai, akik körülállták a gépet, ügy érez­ték, igazságtalan, súlyos az ítélet, úgy érezték, hogy népgazda­ságunknak meg sokáig dolgozhat ez a traktor. Hóhérmunkával lettek megbízva, — szedjék szét darabokra a gépet, hogy mehessen az ócskavasba. — Ilyen munkát nem szívesen vállal vérbeli szerelő, és így inkább kezdtek a traktor védelmére kelni. — Ki lehet ezt meg javítani — mondogatták. Mauks Józsefek azonban hajthatatlanok maradtak. — Nem éri meg.., — Mi vállaljuk, hogy 100 munkaóra alatt helyrehozzuk úgy, hogy sokáig jó lesz még — vállalták a szerelők. — Nem értenek hozzá, szedjék szét! — volt a kérlelhetetlen válasz. A szerelők úgy érezték, hogy igazuk van. Nem egy traktor­ral volt már dolguk, tudták, hogy meg lehet javítani. Az is eszükbe jutott, hogy milyen sokba kerül egy új gép. A mezőgaz­daság fejlesztéséhez is igen sok gépre van még szükség. A III; pártkongresszus es a Központi Vezetőség októberi ülése pedig világosan kimondta, hogy a mezőgazdaság fejlesztése az életszín­vonal emelésének alapja. Ezért hozunk meg külföldről is drága pénzért traktorokat, gépeket. És most dobjunk az ócskavasba egy traktort? Nem, ezt becsületes, hazáját szerető szerelő nem vállalhatja. Felajánlották, hogy társadalmi munkában megcsinálják a gépet, csak ne kelljen szétszedni. Éppen arra járt Hegyi József elvtárs, a párttitkárhelyettes is, akinek elmondták tervüket és megkérték, hogy beszéljen a gépészeti vezetővel. Mauks József azonban — akit valami okból kifolyólag alaposan elkaphatott a vasgyüjtési láz — azt felelte: Nem sokáig tűröm az ilyen mó­kusok erőszakoskodását. A gépet szét kellett szedni. A harc a gépért azonban ezzel nem fejeződött be. A szerelők és Hegyi elvtárs mellé állt a járási pártbizottság is, A pártbizott­ság megbízta Fekete Imrét, a kiskunfélegyházi gépállomás sze­relőjét, hogy a traktor javíthatósági állapotáról győződjék meg és arról adjon szakvéleményt. A szakvélemény a következőképpen hangzik: »A szóban- forgó 14—02—105 leltári számú K—28 Hoff her traktort megvizs­gáltam. Véleményem szerint a traktor főtengelye csiszolásra szo­rul. A repedt hengerfej a Kiskunfélegyházi Gépgyárban tökéle­tesen hegeszthető. A dugattyúhajtókar prés alatt kiegyengethető. A hörgőszelep pótolható, szükség esetén akár a gépállomástól is beszerezhető. Az blajpumpa véleményem szerint helyileg is meg­javítható. A forgattyúcsapágy helyben kiünthefő. A robbanókúp jelenlegi állapotában Is használható. A vízipumpa az,, ami még javításra szorul. A traktor javítása jelenlegi állapotában körül­belül 100—120 munkaóra felhasználását igényli. Megjegyezni kívánom, hogy nálunk a gépállomáson sokkal jobban elhasznált alkatrészű gépeket üzemeltetünk.« Rózsa Győző cs Vaus István motorszerelők, akik szintén resztvettek a traktor megvizsgálásában, Fekete elvtárs megálla­pításaival mindenben egyetértettek. Eddig a történet. S most olvasóinkkal együtt mi is kíváncsian várjuk, hogy ajjon a hulladékvasra éhes MÉH Vállalat, vagy pedig a még sok gépet igénylő mezőgazdaság kapja-e a traktort. PANASZOK, MELYEK ORVOSLÁSRA VARNAK CSIKÉRIA, Kunbaja lakossá­gának jogos panasza: késve kapják levél- cs csomagkülde­ményeiket és az újságokat. A késés teljes 24 óra. Oka pedig az, hogy 2—3 hónappal ezelőtt a postát Kiskunhalasról hozó mo­torosiáratot megszüntették. Az­óta Kunbaján, Csikerián más­napos újságokat olvasnak, a le­vél- és csomagküldeményeiket pedig néha kétnapos késedelem­mel kapják. De van olyan levél is, mely Egy hűséges liaecossal kevesebb van, I^ekele drapériát öltött november 16-án Kis­* kunhalason az 1919-es mártírok emlék­műve. Az emlékmű előtt ravatal. Feketa szegé­lyű, vörösseiyem szemíödél borítja a koporsót, amelyen felírat ragyog; Eszik Lajos élt 58 évet. Elpihent a párt egy hűséges, öreg katonája, aki­nek élete elválaszthatatlanul összeforrt a mun­kásmozgalom utolsó négy évtizedének minden mozzanatával. Sokgyermekes munkáscsaládból született. Végigszenvedi az inaséveket, aztán a régi világ munkássorsát: volt hajófűtő, vásár- csarnoki árukihordó, katona, fogoly, 1919-ben vörös katona, internált bányamunkás. A sok nél­külözés, nyomor és kínzás megtöri testét: meg­fagy és elbénul a lába, tüdőasztmától szenved s ez is ölte meg. Harcostársai, akik innen, a már­tírok emlékművétől búcsúztatják, tudják: miért teszik. Mert vele együtt több a régi mártírok száma, akiket a régi rendszer kergetett pusztu­lásba. Eggyel több a mártír és eggyel kevesebb a párt hűséges harcosainak száma... A teret feketéjő tömeg tölti meg. A koporsó-'V mellett ötpercenként váltják egymást a dfszőrsóg tagjaj: deresfejű munkások és meg- illetődött arcú fiatalok: a Motor- és Gépjavító Vállalat dolgozói. A búcsúzás fájdalma nemcsak a régi harcostársak szívét szorítja, — apjukként szeretett tanítójuktól köszönnek el most a vál­lalat fiataljai is, akiket olyan szeretettel segített és nevelt Eszik elvtárs. Betegsége miatt az utób­bi időben portásként dolgozott a vállalatnál, De hányszor és hányszor vette ki a szerszámot még ekkor is .a fiatalok kezéből s magyarázott nekik türelemmel. Páratlan kötelességtuctása példaké­pül szolgált minden dolgozótársának nemcsak a légi harcok idején, de a békés építés évtizedé­ben is. Halálával veszteség érte a pártot, amelyet 1044-ben ö szervezett egyik alapító tagként Kis­kunhalason. •. lASegérkezik a honvédség zenekara és fel- csendül Chopin gyászindulója. Előbb Kar­dos Pál elvtárs lép az emelvényre és megillető- dc-tt szavakkal búcsúzik Eszik elvtárstói. — A kidéit harcosok helyébe újak lépnek és tovább viszik a Te kezedből kiesett zászlót. Eszik elv- társ... — mondja. Aztán Bodoglári Lajos elv­társ az 1919-es bácskai Vörös Hadsereg mara­déka nevében búcsúzik harcostársától, akivel egy­másmelleit küzdöttek. —• Azzal az ígérettel kísé­rünk utolsó utadra, Eszik elvtárs, hogy emléke­det örökre megőrizzük és példádat minden’oen követjük. jjjatalmas gyászoló tömeg kíséri a temetőig, ■ • Koporsóját elvtársai vállukon viszik a sír­gödörig, ahol az üzemi alapszervezet titkára és a vállalat vezetője végső búcsút vesznek. Beetho­ven gyászindulójának hangjai mellett helyezik örök nyugalomra Eszik elvtársat. Koszorúk so­kasága borítja a friss halmot: sorra helyezi el koszorúját a vállalat, a városi tanács, a kenyér­gyár. gépállomás, Ismerősei, szomszédai virág­csokrokkal tetézik a koszorúerdőt. Aztán felhar­san az Intemacionálé. Zokogó feleségét és foga­dott kislányát baráti kezek karolják át: a kis család gyászában osztozik a nagy család: a párt, elvtársai serege, »A kidőlt harcosok helyébe újak lépnek.. .« hat nap késedelemmel kerül a címzett kezeihez. Itt van mind­járt a kunbajai tanács esete. A bácsalmási járási tanács novem­ber 5-ón feladott címére egy sürgős ügydarabot, melynek ha­tárideje november 7 volt. Az ügydarab viszont csak novem­ber 11-én érkezett a községi ta­nácshoz. Az érdekelt községeknek az a kérése: állítsák vissza a meg­szüntetett motoros járatot! * KUNBAJÁN öt hónap óta nincs orvos. Az orvosi teendő­ket dr. Péter László csikériai orvos látja el, mivel dr. Kende Ferenc, a volt orvos, betegségé­re való hivatkozással távozott. Kunbajának 3560, Csikériá- nak 2400 lakosa van. Nyilván­való, hogy egy orvos számára túlságosan terhes feladatot je­lent a két község orvosi ellátá­sa, Ehhez jön még, hogy Csiké- ria Kunbajától 8 kilométerre van. Ha éjszaka sürgős szükség van az orvosra, a beteg hozzá­tartozójának először Is fel kell keresnie községe tanácselnökét, vagy titkárát és engedélyt kell kérnie az előfogat igénybevéte­lére. Utána fel kell keresnie az elpfogatost és felkeltenie. Az előfogatossal a. tanácsházára kell mennie, hogy az befoghasson. Utána megindulhatnak Csikériá- ra az orvosért és így vissza Kunbajára. Ez kereken 3 órát vesz igénybe. Ennyi idő alatt a beteg álla­pota kritikussá válhat. Kunbaja lakosságának kérése: Sürgősen nevezzenek ki orvost a községbe,

Next

/
Oldalképek
Tartalom