Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-16 / 271. szám

c

Megkezdődött a falusi nevelők I, országos konferenciája

A Magyar Dolgozók Pártja KözpooU Vezetőségének üdvözlete a tízéves hajdubiltarmegyei „néplap“ szerkesztőségének

A »NÉPLAP« SZERKESZTŐSÉGÉNEK,

Debrecen«

üdvözlet a megjelenésének tizedik évfordulóját ünneplő Néplapnak Ï

Tíz évvel ezelőtt jelent meg a párt frlszabadulás utáni első legális lapja, a debreceni Néplap, amely azokban a történelmi Időkben elsőként tolmácsolta pártunk szavát a demokrácia útjára lépő magyar nép számára. A Néplapban jelentek meg a felszabadult ország első népi törvényei, az. ideiglenes kormány első rendeletéi. A debreceni Néplap megjelenésének napjától pártunk éles fegyvere volt a fasiszta rablóháború, a tőkés és földesúri elnyomás ellen és a demokratikus nemzeti összefogásért vívott harcában.

A tízéves évforduló legyen a Néplap szerkesztősége számára további sikerek forrása. Harcoljon a dolgozókhoz, a néphez fűződő kapcsolatainak további erősítéséért. Világítsa meg írásaiban a megye dolgozóinak életét, fejlődésünk útját Harcoljon a dolgozók jólétéért és szolgálja minden sorával a béke, a hazaszeretet, a szocialista országépítSs szent ügyét

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége.

Több édességárut a bajai járás üzleteibe

Hétfőn délelőtt az Építők Rózsa Ferenc kultúrotthonában megkezdődött a falusi nevelők I; országos konferenciája, amelyen mintegy 500 nevelő, és tanyai pedagógus és az oktatási intézmények számos képviselője vesz részt.

A konferencia elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály, a Magyar Dolgozók Pártja PolitiCikliünk nyomán

Az Akadémiai

A közelmúltban lapunk hasábjain foglalkoztunk a »Magyar helyesírás szabályai« bővített és átdolgozott kiadásának súlyos sajtóhibáival. Kifogást emeltünk az ellen, hogy egy ilyen fontos szakmunkát nyomdai hibákkal telítve bocsátottak közre. Bíráló jellegű megjegyzéseinkkel kapcsolatban az Akadémiai Könyvkiadó tájékoztatta lapunk szerkesztőségét álláspontjáról.

»Teljes mértékben igazuk van az elvtársaknak abban — írja az Akadémiai Kiadó, — hogy a kiadványt nyomdatechnikailag műszaki hibák nélkül kell for- galombahozni, s hogy különös mértékben áll ez olyan természetű kiadványra, mint a »Makai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára, Rónai Sándor, az Országg)'űlés elnöke, Erdei-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a népművelési miniszter első helyettese, Andics Erzsébet, az oktatásügyi miniszter első helyettese, Vass Istvánné, az MNDSZ elnöke, Cseterki Lajos,

Kiadó válaszol

gyár helyesírás szabályai«. A magunk részéről is kifogás tárgyává tettük a nem tökéletes nyomdai előállítást, adott esetben azonban az előállító nyomda technikai okokra hivatkozva közölte, hogy a kifogásolt hiba azért állott elő, mert a kiadványt lemezről nagy példányszámban nyomták és az ilyen nyomás során ezek a hibák »elkerülhetetlenek«.

A magunk részéről ebbe a válaszba nem nyugodtunk bele, intézkedtünk, hogy újból szedjék ki a könyvet, és a zömében hátralévő példányokat már az új szedésről hibamentesen nyomják. Ez meg is történt, a most forgalomba kerülő példányokban a hibák már nem szerepelnek.«

a SZOT titkára, Gosztonyi János, a DISZ Központi Vezetőségének titkára, Kiss Gyula oktatásügyi minisztei helyettes, valamint számos kiváló pedagógus.

A konferenciát Kovács József, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke nyitotta meg.

Ezután Erdei-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter mondott beszéde?;

Rendőrkézre került kecskeméti üzérek

Az utóbbi időben a kecskeméti piac kupecei, üzérei országunk déli megyéit látogatják, ahol gyakran 40—50 százalékkal olcsóbban felvásárolják az állatokat és azok húsát a kecskeméti piacon drágán értékesítik. Előfordult, hogy 1500 forintért vásároltak Békés megyében disznót, amelyet itt 3000 forintért értékesítettek.

Az üzéreknek iparengedélyük nincs, rendszeres munkával nem keresik meg kenyerüket, hanem spekulálnak, hogy hol lehetne olcsóbban vásárolni és a portékát drágábban eladni. Miután az utóbbi hetekben a rendőrség több teherautót igazoltatott, azért az üzérek közül egynéhá- nyan vagy őstermelői igazolványt szereztek, vagy pedig kölcsön kért ismerősétől iparengedélyt.

Az elmúlt napokban egy üzérkedőkből álló banda, pótkocsis teherautóval felkereste a gyomai országos vásárt és ott ösz- szevásárőltak disznókat és kecskéket. A visszatérő feketézőket a Kinizsi Konzervgyár előtt igazoltatták. Mivel a menetlevél csak 12 személyre szólt és a kocsin több mint harminc ember volt, az egész társaságot a rendőrségre vitték. Ott kiderült, hogy ifj. Kuti István (Poprád-u. 8.), Cserna Károly (Füzes-u. 14 ), és Baranyi István (Kurucz-kör- út 47.) nagyobb mennyiségű állatot szállítottak feketén. Ifj, Kuti István nyolc disznót, Cserna Károly hat disznót és öt kecskét, Baranyi István pedig ót kecskét hozott a gyomai országos vásárról Kecskemétre üzérkedés céljából. Az állatok értéke mintegy 30.000 forint. A járási és városi ügyészség nyomozói az üzéreknél több járlatle- velet találtak, Kuti lakásán még ezenkívül húsz passzust rejtegetett. Ezek mind nemlétező nevekre voltak kiállítva.

Az ügyészség a tettenert üzéreket letartóztatta, az állatokat pedig lefoglalta.

A BAJAI csemege üzletben tolonganak a vevők. Délelőtt vagy délután, az teljesen mindegy. A fehérköpenyes, fürge elárusítók számára nincs megállás.

KÜLÖNÖSEN az édességárunál nagy hevességgel ostromolják a csinos kiszolgálónőt. Nagy a keletje az Inota, a Marokkó és a többi jcrbbnál-jobb édességféléknek.

— Kérők 10 darabot — mondja egy szöszke kislány. S nyomban utána egy felpakolt parasztasszony 25 darabot kér, s ez így megy tovább. Az elárusító asztalon feltomyosult áru mind kisebb lesz. Újabb 8—10 dobozzal hoznak ki a raktárból, de ezt is hamarosan eltünteti a vásárló- közönség.

MINDEN mennyiség kevés

November 20 és 29 között Békéscsabán kerül sor az Első Békekölcsön VII. sorsolására. A négy napig tartó sorsoláson — egész kötvényeket alapul véve — 189.700 kötvény számát húzzák ki, összesen 57,609.950 forint értékben.

lenne ide. Hiszen a környező falvakból is Bajára járnak vásárolni a parasztok. Vájjon miért? A magyarázat egyszerű. A földművesszövetkezeti boltokban nagyon sok helyen nem kapni cukorka- és édességárut. Vagy pedig ha kap elegendőt — az is kevés. Itt Baján így aztán a 15 naponként szállított 80—100 doboz edességárut három nap alatt szinte szétkapkodják. Azt gondolná az ember, hogy csak az olcsóbb édességfélékkel történik ez. Nem. A konyakos meggyet 11 forintért 10 dekánként, ugyancsak 1—2 nap alatt felvásárolják.

TÖBB ÁRUT, több édességféleséget Bajának. Ezt mondja az üzletvezetőhelyettes, az elárusító és ezt mondják a bajai járás dolgozói is.

A sorsolást a Békéscsabai Jókai Színliázban rendezik. Az első két napon — november 28-án és 27-én 15.30 és 18.30 óra között, a két utolsó napon, — 28-án és 29-én pedig délelőtt 10 és 1.3 óra között húzzák ki a nyerőszámokát. (MTI)

A baleseti veszély fokozódása az őszi időjárással kapcsolatban

MINDEN GÉPKOCSIVEZETŐ

AZ ŐSZI IDŐJÁRÁS síkossá,

csúszóssá teszi az utakat, a köd pedig akadályozza a gépjárművezetők látását és ezt a vezetőknek figyelembe kell venni. Az elmúlt hónapokhoz viszonyítva a balesetek száma a síkos, csúszós útviszonyok miatt emelkedést mutat. Ez így folytatódik tovább, ha a gépjárművek vezetői az elkövetkezendő időben nem veszik figyelembe, hogy a síkos, sáros, csúszós úton 15 km-es sebességgel szabad óránként közlekedni, továbbá ha nem tartják be a bekanyaro- dásra előírt óránkénti 5 km-es iebességet és a sűrű ködben az előírt óránkénti 5 km-es sebességet. Az említett útviszonyok megkövetelik, hogy a követési távolságot is, meg nagyobb fokozatossággal tartsuk be, mert a síkos és sáros útvonalon a fékút erősen megnő. Tehát kötelessége a gépjárművezetőknek indulás előtt az időjárás viszonyait figyelembevenni és a síkos, csúszós útvonalakon a sebességet lényegesen csökkenteni.

vegyen példát a Békésmogyei Autóközlekedési Vállalat gépjárművezetőitől, ahol 150 gépkocsi, július, augusztus, szeptemberben baleset nélkül közlekedett.

Feladata valamennyi járművezetőnek, különösen figyelem- bevéve a sűrű ködöt, a vasúti átjárókra vonatkozó szabályokat, mert ennek megszegéséből hasonló időszakban számos halálos kimenetelű baleset fordult elő. Pl. Pál István kiskunfélegyházi lakos 1854 október 13-án a hajnali órákban motorkerékpárjával Kecskeméten a Nagykő- rösi-úton haladt keresztül, amikor a lezárt vasúti sorompónak fejjel nekihajtott. A helyszínen meghalt.

Valamennyi gépjárművezető csatlakozzon a megye területén most beinduló, balesetmentes közlekedés megvalósítására irányuló versenymozgalomba. A jelenlegi időjárást figyelembe- véve, aranyszabályként álljon előttünk a síkos, sáros, csúszós útra és a sűrű ködre vonatkozó szabályok betartása.

Majdnem 53 millió forintot sorsolnak ki az Első Békekölcsön VII. sorsolásán

Urak régi választási huncutságai

1848-ban a pesti március 15-i események hírei még aznap Cegléden át Kecskemétre jutottak. A nép a március 17-i első nyilvános tanácsülésen már követelte az állami legfőbb szervekben való részvételét. Az első felelős magyar minisztérium eleget tett a nép óhajának és pár hétre rá kiírta az új követválasztásokat.

Hazánkban azonban a reakciós erők már akkor mindent elkövettek, hogy a nép a parlamentben ne juthasson szóköz. Ha végiglapozzuk a képviselők névsorát, láthatjuk, hogy ezek a »honatyák« néhány esztendőnként azért rendeztek a parlamentárizmus leple alatt »szabad« választást, hogy eldöntsék, a következő néhány év alatt az uralkodó osztály melyik tagja nyomja el a népet.

Már a választókerületeket úgy osztották be, hogy osztályokra, csoportokra, felakezetekre szabdalják a tömegeket. Kalocsa katolikus, Dunapataj és környéke protestáns tömegeit úgy játszották ki, hogy 1848-tól csaknem 1920 —21-ig Dunapataj volt a választókerület székhelye. A szavazás a választó- kerület székhelyén nyíltan történt. A századfordulón a dunapataji kerülethez Foktő, Géderlak, Homokmégy, Kalocsa, Kiskőrös, Ordas, Szakmár, Szentbene- dek, Úszód és Soltvadkert tartozott. A keceli körzethez viszont Bátya, Miske, Ersekcsanád, Dusnok, Fájsz, Sükösd, Bogyiszló, Hajós, Császártöltés, Sze- remle, Tázlár, Nemesnádudvar és Ba- jaszentistván. A dunavecseihez: Akasztó, Apostag, Tab, Dömsöd, Dunaegy- iiáza, Harta, Solt, Szalkszentmárton és Tass,

De nemcsak területileg keverték meg a lakosságot, hanem olyan választási rendszert létesítettek, ahol a választójogot csak a »módosok« gyakorolhatták. A földadó volt az alap. Kecelen 5.78 Korona földadó volt szükséges, Dusno- kon, Fajszon 14.06, Császártöltésen 14.94 és Bátyán 22.74 korona. Tehát Bátyán csaknem négyszer annyi adót kellett fizetni, mint Kecelen. Már figyelembe vették a föld minőségét is, nehogy »szegényebb elemek« is becsúszhassanak a parlamentbe.

Az egész választási rendszert a »voks- vásár« jellemezte, vagyis a szavazatok megvásárlása. A kalocsaiaknak Patajra kellett menni választani. A patajiak a szavazáskor mindig a végére maradlak, akkor már látták, kinek van szüksége voksra, annak a jelöltnek adták el drágán szavazatukat. Mikor a kalocsai Causer János fellépett, annak barátja, Kolecsányi Endre, mint a szavazókerület elnöke reggelre írta elő a helybeli lakosok szavazását. A patajiak ezt megtagadták és kibuklatták Gausert.

Nézzük például a dunapataji kerületből kik kerültek az országgyűlésbe. A sort Szeles Lajos apostagi földesúr nyitja meg. 1861-ben, 1865-ben és 1881- ben Ivánka Imre. Háromszor is választották. Gazdag ember volt. 1869-ben Rákóczi János, 1872-ben Didacs János, 1873- ban Szederkényi Nándor, 1892-ben gróf Bethlen Gergely földművelésügyi miniszter, 1901-ben Krasznai Ferenc kossulhpárti és 1907-ben Múzsa Gyula ült a dunapataji képviselői székben. Ezek mind országos politikusok voltak. Helyi jelöllek: 1872, 1875-ben Kovács Gyula, Pest megye pénztárosa, aki 78-ban kibukott, mert a soltvadkerti választók nem jöttek szavazni. 1878-ban Szabély Antal kalocsai mérnököt választották meg. Ezt követte Gajáry Ödön kalocsai főjegyző. Majd 1896-ban Földváry Mihály, akiről a kortesnóta így szólt:

Sok a szőlőnk, de nincs bora,

Megitta a filoxera,

De még nagyobb baj is jöhet,

Ha Földváry lenne követ!

Abzug Földváry!

Ügyesek voltak azonban a kortesek, Földváryé lett a mandátum. Ügyes, minden hájjal megkent kortesei voltak Szabóki Jenőnek is, aki 1920-tól 1935-ig volt Kalocsa képviselője. Ügy forgatta köpenyegét, ahogy a politikai szél fújt. Mint kisgazdapárti kezdte s mint egységespárti végezte képviselői pályafutását. Az ármentesítő társulatnak volt az igazgatója. Tasstól Bajáig a parasztok ezrei kegyétől függtek. Korteseit mind a társulatnál helyezte el. Egyik sem dolgozott, csak a fizetést vették fel.

Megyénkben igen híres kortesek voltak. Ezek döntően befolyásolták a választások eredményét. Lajosmizsén például az egyik kortes a választási nagygyűlés napján azt táviratozta Pestről,

hogy »a grófok nem jönnek«, vagyis a kormánypárti jelölt és kísérete. A nép a néppárti gyűlésre tódult. A gróf az egyik kocsmában rághatta harcsabajuszát. Meg is bukott. Kiskunfélegyházán a pénzügyígazgató jelölésekor a mungók elhatározták, hogy a választás napján a fináncokat küldik az ellenzék híveinek nyakára. Járták is az adókimutatásokkal a várost. Kecskeméten az egyik választáskor egyszerűen ellopták az urnákat. így jutott mandátumhoz a szeszpanama »hőse«, Szász Lajos, a későbbi nyilas pénzügyminiszter. Kalocsán azt a hírt terjesztették a járási főbíró emberei, ha a »szép Misikére« szavaznak, megszabadulnak a főszolgabírótól. Mint képviselőt, úgyis ritkán látják. A város zöme »Misikére« adta le szavazatát. 1935- ben Gálán thay-Gluck Tivadar jelöltette rt:agát Kalocsán. Gömbös-éra volt, az országot a katonatisztek vezették. Ügylátszik katonáknak nem feleltek meg, üzért képviselőnek mentek. Ennek a feszesen bokázó tábornoknak azt mondták kertesei, beszédeiben ígérje meg a vadvizek levezetését. Mikor Kalocsára érkezett, kíséretének legnagyobb megrökönyödésére megígérte, hogy lecsapoltalja a város vizes területét — vagyis az uszodát!

Ilyen volt az urak országában a választás. Olyan hazafiak, mint Petőfi Sándor sem juthattak a parlamentbe. Szabadszálláson a református pap fia kibuktatta. Azt a hírt terjesztette, hogy Petőfi hazaáruló. Ilyen erkölcstel&n, hazug kortesfogásokkal »választottak« a mágnások és urak Hunniájában,