Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-25 / 279. szám

Népfront-bizottságaink a választás sikeréért MNDSZ-hírek A HAZAFIAS NÉPFRONT helyi bizottságai megalakulásuk óta szép eredményeket vallhat­nak magukénak városainkban, községeinkben. Első ténykedésük az volt, hogy elkészítették helyi programmju- kat. Ezek a programotok első­sorban a helyi lehetőségek, a helybeli erőforrások felhaszná­lásával, az új szakasz politikájá­nak megfelelően, jelentős cél­kitűzéseket foglaltak össze. Népfront-bizottságaink ered­ményes munkája a választások előkészítésének jelenlegi szaka­szában a szervező munka terüle­tén sem. lebecsülendők. A leg­több helyen sikerrel mozgósítot­ta a népfront a dolgozókat a *'nagygyűlésekre, jelölőgyülések- re, csoportos összejövetelekre. A bajai járási népfront-bizottság például felfigyelt arra a körül­ményre, hogy viszonylag kevés délszláv nemzetiségű dolgozó van a tanácstag jelöltek között, holott a járás területén sok a délszláv- nyelvű lakos. Egész községek vannak, ahol a lakosság legna­gyobb része délszláv. A járási népfront-bizottság a választási elnökséggel karöltve ki is javí­totta ezt a hibát. Népfront-bizottságaink egyre inkább megértik legdöntőbb fel­adatuk jelentőségét, melyet a Hazafias Népfront országos kon­gresszusa szabott meg számuk­ra: vonjanak soraik közé min­den hazájátszerető, becsületes dolgozót és hirdessenek közös harcot népünk jólétének emelé­séért. Követendő példa Tázlár Ha­zafias Népfront-bizottságának munkája. Együtt dolgozik itt a párt, a tanács és minden tömeg­szervezet a népfronttal. Lázár Imre, a helyi népfront-bizottság elnöke, Móri János népfrontbi­zottsági tag, Patyi János tanács­tag, Pataji József egyénileg dol­gozó paraszt felvilágosító­munkát végez a községben. Lel-■ k esíti a dolgozókat a helyi Programm megvalósítására. Az általuk hirdetett, a dolgozó nép javaslataiból származó célkitű­zések igen népszerűek faluszerie. Hogyne, mikor olyan régi pro­blémák szerepelnek köztük, mint a rossz dülőulak megjavítása, a szőlőtelepítés és gyümölcsösök MIT VALÓSITOTAK MEG EDDIG? A község egyik részén — tár­sadalmi munkával egy ötkilomé­teres útszakaszon elvégezték az útjavítást. Újabb ötkilométeres úton pedig megkezdték a mun­kát. A község másik oldalán, a Szánk községgel közös út megja­vítását kezdeményezték. A szan- kiak is lelkesen kapcsolódnak bele a közös erőfeszítésbe. Van­nak egyéb eredmények is. Eddig hat hold szőlőt- telepítettek Táz- lár határában. Nem működött a hídmérleg, — újból üzembehe­lyezték, közös erővel. A soltvadkertt népfront-bi­zottság sem tétlenltedik. Tagjai felosztották maguk között a köz­ség területét, minden bizottsági tagnak megvan a saját utcája, amelynek lakóival baráti kapcso­latot épített ki. Meghallgatja pa­naszaikat. Elintézi sérelmes ügyeiket. Emellett természetesen fáradhatatlanul végzi nevelő, felvilágosító munkáját: kisgyű- léseket tart, megismerteti, nép­szerűsíti a tanácstagjelölteket. Vannak azonban még mindig olyan helyek, ahol a vezetők nem látják világosan, milyen ha­talmas erő rejlik a népfrontban. Sükösdön például egyszerű be­gyűjtési segéderőket láttak a népfront-bizottság tagjaiban. Megakadályozták őket abban ez­zel, hogy a helyi programm megvalósításán munkálkodja­nak. Meg is látszik az akció- programmon ez a helyzet. A megvalósítás még igen gyengén áll. MELYEK MOST a LEGFON­TOSABB FELADATOK? Elsősorban az, hogy a községi, megyei és járási népfront-bizott­ság tagjai széleskörű felvilágosí­tó munkát végezzenek. Jusson el felvilágosító szavuk a munkások­hoz, a dolgozó kisembe­rekhez, a társadalom minden ré­tegéhez. Mozgósítsák a helyi erő­ket a kitűzött akcióprogram.m végrehajtására. A szavakat tet­teknek kell felváltanak. Ez lesz a legfőbb biztosíték a fáradha­tatlan felvilágosító szó ereje mellett arra, hogy november 28-án, a választások napján min­denki éljen választó jogával és származásra, társadalmi helyzet­re, vallásra, világnézetre való tekintet nélkül eszével, szívével, fizikai és szellemi erőfeszítésé­vel szolgálja hazánk, népünk boldogulásának szent ügyét. Azt akarjuk, hogy a Hazafias Népfront nemzeti egységmoz­galma, teremtő munkára tő-, mörítsen minden dolgozót a városoktól a legeldugodtabb ta­nyákig, a gyárak munkapadjai­tól a mezők barázdájáig, az író­asztaloktól a dolgozó kisemerek műhelyéig, kis üzletéig. Munkás, paraszt, értelmiségi, kisiparos, kiskereskedő, dolgo­zó társadalmunk minden rétege felé száll az összefogásra hívó szó: mindannyian járuljanak az urnákhoz, adják szavazatukat a Hazafias Népfront jelöltjeire. Kovács Endre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. INNEN-ONNAN A TOMPÁI Uj Élet termelő- szövetkezetben egy munkaegy­ségre 3.81 kg búzát, 1 kg árpát, 5 kg kukoricát és 4 kg burgo­nyát osztottak ki a tagoknak, * ISKOLA-BÜFFË nyílt a mély­kúti általános iskolában. Kiflitől kezdve rajzlapig és ceruzáig mindent vásárolhatnak a tanuhfk. A büffé, illetőleg áruda felállítá­sához a földművesszövetkezet 1000 forinttal hozzájárult és a folyamatos áruellátást is biztosít­ja, AZ ÁGASEGYHÁZI asszo­nyok a tanácsválasztás napján feldíszített kocsikon fogják az öregeket a szavazóhelyiségbe szállítani, * TISZAKÍCSKÉN a tanácstőrvény- tervezet megvitatására a falu dolgo­zóit mozgósították és maguk is részt vettek. A .lelölögyüléseket is jól megszervezték és sok javas­lat hangzott el. A szervezeten belül kézimunka szakkört és szabás-var­rás tanfolyamot indítottak be. A szakkörön szépirodalmi könyvekből felolvasást tartanak. • A LAJ08UIZSBIEK a sokféle munka közben sem feledkeztek meg a jövő reménységeiről, a gyermekek neveléséről, ügyelnek arra, bogy a hiányzás csökkenjen és a tanulmány’ eredmény emelkedjen. A vapkőgi és óvoda étrendjét is megbeszélik, segí­tenek annal: összeállításában, hogy váltogatás, ízletes ételeket kapjanak a kicsinyek, A kultúrhás építésénél és csinosításánál is ott találjuk őket. A g asszonyt kezek nyomán a kultúr- ház otthonosabb lett, ahová szívesen járnak mind a fiatalok, mind a fel­nőttek. A mostani tanácsvdlastrtás előtt pedig családlátogatásokkal igyekszenek még közelebb jutni egy­máshoz. Megismerik egymás pro­blémáit és együtt harcolnak azok megvalósításáért. KECSKEMÉTEN A II. KE­RÜLET; MNDSZ asszonyai mozgalmat indítottak, hogy a választás napián » kerület va­lamennyi asszonya még az ebéd­lőzés előtt leszavaz. Női TANACSTAGJELÖI,TBK: Dudás Gyuláné, a Kecskeméti Gyu­fagyár, Csordás Gyuláné, a Kecs keméti Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozója és Bardócz Ti vadamé ta­nítónő Kecskemétről. Kiskunfélegy­házáról Kovács Mátyásné, a.z MNDSZ szervezet alapiló tagja. Meskó Já- nosné, a szülői munkaközösség tag ja és Hideg Jánosné, a Vörös Csil lag termelőszövetkezet munkacsapé’, vezetője és még sokan mások a me gyéből. TALÁLKOZÓT TARTOTTAK Kecskeméten a. női ta nác s top - jelöltek « női választókkal az el­múlt napokban. Farkas József né jelölt elmondta, hogy nehéz, de szép feladat vár rájuk, szívvel- lélckkcl kell majd dolgozni. Már többen jöttek is hozzá pa-nasz- szal és segíti is azok elintézésé­ben. Molnár Irnréné pedig bevallja, hogy eddig félt ettől a felelősségteljes megtiszteltetés­től, de most már nyugodt, mert látja, hogy nincs egyedül, mö­götte van egész választókerületé­nek szeretető és bizalma, számít­hat asszonytársainak segítségé­re. Bíróság A dunavecsei járásbíróság 4 évi és hathónapi börtönre ítélte Zsila Sándor szalkszentmártoni lakost. Zsila Sándor Sztálinvá- rosba járt dolgozni s munkahe­lyéről vas-, fa- és épüjetanyag- alkatrészeket lopott, amelyekből 1 ítélet újjáépítette családi házát. Az eljárás során kiderült, hogy már előző munkahelyén is (dunántúli állami gazdaságban és egy du­nántúli termelőszövetkezetben) társadalomellenes bűncselekmé­nyeket követett el. Vsíla^Ktás! tanácsadó — Mit tegyünk a választás napjáig — kér­dik sokan a népnevelőktől. Hogy a választás lelkes hangulatát ne zavarják esetleges apró ad­minisztrációs nehézségek, célszerű, ha mégegy- szer megnézzük, hogy a választókerületünknek mi a száma, hol a szavazóhelyisége. Nézzük meg mégegyszer, hogy rendben fel vagyunk-e véve a választói névjegyzékbe, vagy pótnévjegyzékbe. Ha még nem szerepelünk a névjegyzékben, nyomban keressük fel a jelenlegi lakóhelyünk szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságát és beszéljük meg ott a teendőket. Készüljünk fel arra, hogy a választásra magunkkal kell vinni személyazonossági Igazolványunkat, ennek hiá­nyában pedig állandó, vagy ideiglenes bejelentő- lapunk szelvényét, * November 28-án — a választás napján — a választókerületi bizottság legkésőbb 24 óráig megkapja a szavazatszedő bizottságtól a szava­zási jegyzőkönyvet. E jegyzőkönyvek átvételéről elismervényt kell adni. A választókerületi bizott­ság e jegyzőkönyv adatai alapján tudomást sze­rez arról, hogy a jelöltet megválasztották. A je­löltet akkor kell megválasztott tanácstagnak te­kinteni, ha a választókerületben az összes vá­lasztójogosultak több mint fele szavazott és az érvényes szavazatok több, mint felét a jelölt megkapta. RÉGI BÁCSKAI KORTESNO I ÁK nek is. Ebből sem lett énekes halott. Megharagudott és oda­fordult hát, ahol köllenek mér­ges emberek: Justhékhoz. És mexst Justh-párti. Dörög-zörög- pöröl, mert haragszik. Hogy na­gyobb legyen a zörgés, Fern- bach Károly, a bukott főispán is vele jár.« Máskor és máshol is akadtak ilyen akarnokok és ilyen politikai Iköpönyegíarga- tó politikusok. Még élénken emlékszünk a hírhedt Meskó Zoltán politikai szélhámosko­dására, sokszoros pálíordulásá- ra. Ez a politikai szélkakas 1917-től 1920-ig a keceli, 1920- tól 1935-ig a kiskőrösi kerület­nek képviselője volt. A Kalocsai Néplap két kor- tesnótát közölt's azt a Kőszeghy-párt különnyomatban ezrével osztogatta szét a Nép­párt röpirataival, füzeteivel egye­temben. Az egyik kortesnóta szövege: kifejező eszközeit. Nemcsak a Kossuth-nóta dallamára íródtak, hanem annak szövegéből is át­vettek egyes verssorokat. Az el­lenpárnak kortesnótáit nem is­merjük. A választási harcból a közigazgatás hathatós támogatá­sával a kormánypárti Szutrély Lápot került ki győztesként. Ahogy ma a választási rig­musok, a régi kortesnóták is ismert dalok dallamára készül­tek, legtöbbször a Kossuth-nóta dallamára. 1910-ben a verbászi kerületben a kormánypártiak az »Erger, Berger, Schossber­ger« dallamára énekelték kor­tesnótájukat. Az 1892. évi képviselőválasz­tás alkalmával írta Flccestárr (Virág István), a Kalocsai Nép­lap fömunka társa, a képviselő- jelöltekről: »Könnyekre fakad­nak a boldogságtól, mikor a nevöket a Kossuth-nóta dalla­mára fabrikált kortesversben da­lolni hallják. Teremtő nagy is­ten, minő szivetrázó gyönyör is az, amikor három-négy hétig minden inasgyerek egy szusz- szal ordítja az ő nevét Ferenc József és Kossuthéval, mint ez- idétt Kecelen! Én már úgy va­gyak, ha valakit a Kossuth- notára sírva fakadni látok: köt­ve hiszem, hogy nem a maga letűnt dicsőségét, hanem azért a nagy honfiét siratja. Annyi ócs­ka név került már egy rigmus­ba Kossuthéval!« líepillantást nyertünk a - régi választások kortes- rodalmába, megismertünk régi bácskai kortesnótákat. Egy le­tűnt, soha vissza nem térő világ választási mozgalmainak beszé­des emlékei ezek. Mennyire más ezzel szemben a mai választás! Timár Kálmán. A régmúlt évtizedek kép- viselőválasztásait elne­vezték országos vásárnak, te­lekvásárlás folyt a választások alkalmával; még lacikonyha sem hiányzott, akár a vásár­ban. Etetés-itatás járta. Judás- pénzen, lélekpénzen vásárolták a szavazatokat. Tatárjárásnak is elnevezték az erőszakos válasz­tási hadjáratot, amilyen volt például 1898-ban Bánffy Dezső hírhedt választási hadjárata. A iózan magyar néphumor a két hordó ünnepének nevezte el a követválasztást. Mennyire ron­tották ezek a választási komé­diák a jó magyar nép erköl­csét! Minden nemzetrontás és nép­rontás mellett volt ezekben a választási harcokban romantika is. A házak ormán nemzetiszín korteszászlót lengetett a szél, színes vagy fehér toll a válasz­tók kalapján. Faluban és város­ban kortesnótáktól visszhangzott az utca. Ha programmbeszédet tartott a képviselőjelölt a kerü­letben, legények lovasbandériu­ma s a választók hosszú kocsi­sora kísérte egyik faluból a má­sikba. Ilyen hosszú-hosszú ko­csisorban vonult fel az egyes pártok választó tábora a válasz­tás napján a választókerület székhelyére is. Megadták a módját, mint a patajiak a meny­asszonytáncnak. Vakulj magyar! Ez kellett a jó magyar népnek. Mákony, hogy feledje elnyo- mottságát, kisemmizett voltát. Küzdelmes választások kiter­melték a kortesnótákat. Érde­kes sorozatot lehetne belőlük összegyűjteni. A magyar nép azt tartotta a múltban: »A politika úri hun­cutság«. A bajmoki néppárti kortesnóta meg azt mondta 1910-ben: Nem érti kend, mi as a politika, Nem esdi: as, aminek vagyon száz lika, XJát bizony nem likaszsák a politika! Kell ahhoz egy kis fifika is. Az 1905. évi képviselőválasz­tás alkalmával Szabadka város I. kerületében Törley Bálint pezsgőgyáros lépett föl párton- kívüli programmal a független­ségi képviselőnek, Mukits Si­mon ügyvéddel szemben. Ekkor énekelték Szabadkán azt a rö­vid, de velős kortesnótát: Lehet ő a párton kívül, Csak « pezsgő legyen belül: Éljen Törleyt Úgy látszik, kevés pezsgő folyt, mqrf Törley megbukott. Ugyanakkor a szabadkai II. ke­rületben is az addigi kormány­párti képviselőt, ifj. Vojnits Sándort, kibuktatta a Kossuth- párti függetlenségi jelölt, Var­ga Károly ügyvéd. Varga már régebben is háromízben képvi­selte a kerületet az országgyű­lésen. Varga választói fedezték az összes alkotmányos költsé­geket. Akkori időben a Függet­lenségi Népkör volt a szabadkai magyarság s a hazafias érzésű bunyevácok összetartó kapcsa. Az 1901. évi képviselőválasz­tások után azt írták az újságok: Regőce és Bácsalmás inkább alázatos hódolati ünnepélyt ren­dezett, mint választást. Latino- vics Pál és Latinevjcs Géza ke­gyesen elfogadták a mandátu­mot. Mindkettőjüket szabadel­vűpárti programmal választot­ták meg. Latinovics Pált még abban a? évben kinevezték Bács-Bodrog vármegye főispán­jának. A Baján megbukott Plósz Sándor igazságügyminisz­ter regőcei választása nem volt népünnepség. Bezzeg sokkal mozgalma- sabb volt a bácsalmási kerületben az 1910-es válasz­tás! Három jelölt futott a cél­ba. A Munkapárt Szutrély Lá­pot bácsalmási főszolgabírót je­lölte. A Néppárt a mélykúti származású Köszeghy Mihályt, a Kalocsai Néplap szerkesztő­jét állította sorompóba. Hir- mann Ferenc bajai ügyvéd füg­getlenségi Justh-párti program­mal lépett föl. Mindhármukat az egyéni érvényesülés vágya fűtötte. A választási küzdelem megindulásakor el lehetett mon­dani: Két út vezet három felé, Ahány magyar, annyifelé. A Kalocsai Néplap gyorsfény­képekben mutatta be Köszeghy ellenfeleit.. »Dr. Kőszeghynek két ellenjelötje van. Az egyik Szutrély, munkapárti. Mondják, hogy röviden beszél, de kevés bölcsességgel. Hát biz ez baj. A másik, a Justh-párti. Ez Hir- marari Ferenc, a cserebogár- politikus. A cserebogár petéiből először tudniillik egy pajor vagy csimasz kel ki. Ez három esz­tendő alatt többször vedlik s csak akkor lesz belőle bogár. Mert így cseréli a bőrét, formá­ját, azért hívja ezt az állatot a józan magyar nép cserebogár­nak. Hirmann Franci is először mint munkapárti jelölt kelt ki. Ajánlotta is magát a jegyző urak pártfogásába. Valahogy azonban besült a munkapárti jelöltség?. De ajánlkozott sze­gény a megye papságának ve­zető embereinél néppárti jelö.t­Bácsalmási szőlők alatt Szutrély Lipót sírvafakadi Félelem szállt az inába, Voksot keres nagy kínjába Éljen a magyar szabadság Éljen Köszeghy! Hirmann Franci nyurga legény. Van w rajta tarka mellény. . . Milyen tarka a mellénye, Oly kétszínű elvhüsége .. . Éljen a magyar szabadság, Éljen Köszeghy! Oda nézzünk a néppártra, Kőszeghynek zászlójára ! Nem ad az fel elvet, hitet. Segíti a magyar népet,, Éljen a magyar szabadság, Éljen Köszeghy! A jólsikerült kortesnóták fel- használják a magyar népdalok

Next

/
Oldalképek
Tartalom