Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-14 / 270. szám
RÖVID BESZÁMOLÓ AZ ÚJ SZÍNIÉVAD ELŐTT Talán azzal a számtani rejtvénnyel lehetne kezdeni, amely igy szól: mit jelent az, hogy 1 színház = 3 színház. A megfejtés egészen egyszerű. A kecskeméti Katona József Színház, ha kissé későn is, de rövidesen megkezdi idei évadját. A nagy színház kapui rövidesen megnyílnak. Felgördül a függöny és a kecskeméti színházlátogató közönség előtt felcsendülnek Kálmán Imre örökszép melódiái a -Montmartrei '•>ibolya« című nagyoperettből. Tehát az összeadás egyik tagja adva van. A másik összeadandó azt jelenti, hogy a színház tájrészlege az elmúlt hónapban már megkezdte előadásait, vidéki vándordíján bejárta megyénk nagyobb községeit, városait, vitte és viszi, mint minden esztendőben most is, a derű, a szórakozás, a kultúra fényét. Ez volna tehát a második színház. A harmadik: újszülött. De nagyon szépen fejlődik, minden remén/ megvan arra, hogy izmos, jókedélyű, bájos ifjú színházzá fejlődjék. Ez pedig — a harmadik színház — a kecskeméti Katona József Színház idén alakult kamaraszínháza, mely a keresztségben a -Vidám Színház« nevet kapta. íme a titok nyitja. Még csak annyit kell hozzá elárulni, hogy az a bizonyos harmadik színház a kecskeméti Piarista-gimnázium megifjodott, újjáépült és otthonosan meleg dísztermében minden este zsúfolt ház előtt játsza Csizmarek Mátyás jókedvű bohózatát a -Bu jócskát«. Es még valamit, azt, hogy pártunk októberi határozatának szellemében történt mindez. Nemcsak abból a szempontból, hogy államunknak gondoskodnia kell a dolgozók egyre növekvő kulturális igényeinek kielégítéséről, hanem abból is, hogy a kamaraszínház megnyitása a színház költségvetésének növelése, anyagi eszközeinek szaporítása nélkül, saját erőből, színészeink lendületének, lelkesedésének nagyszerű fokmérőjeként történhetett meg. A színház tehát rövidesen — egészen pontosan, november 19-én — felhúzza függönyét, kigyúrnak a rivalda fényei, és megkezdődik a játék. A közönség leedvencei mind itt vannak. Az operettrészleg töretlen erővel, fiatalos lelkesedéssel várja az első bemutatót. A prózai részleg már derekánál tart a Jókai Mór örökszép regényéből, az Aranyember-ből írt színmű próbáinak. A Vidám Színház Skvarkin: -Idegen gyermek« című bájos és kacagtató vígjátékára készülődik, — rövid életének második bemutatójára. Az új kamaraszínház bemutatója nagy sikernek ígérkezik. ÍA színház statisztikusai szerint eddig majdnem 3000 ember kacagta végig a mulatságos jeleneteket. A -Bujócska« ifjú színészei tudásuk legjavát adják. Olyan nagy a siker, hogy az egyik este v. harmadik felvonás után a közönség elfeledkezett szokásos esti szórakozásáról — a ruhatár megrohanásáról is. Majdnem tíz percig tapsolt a szereplőknek. Képünk jelenetet ábrázol a -Bujócska« előadásából. A képen Ternes Gábor és Veszelei Mária. Mindketten sok tapsot kaptak. Az egész előadás ékes bizonyítéka színházunk fiataljai szép fejlődésének, A Montmartrei ibolya öt főszereplője mosolyog a keperu Mosolyognak, mert tudják, hogy az előadáson minden színészi tudá- sukat megcsillogtathatják. A nagyszerű szerepek legalább is lehetővé teszik ezt. A nagyszínház első bemutatója november 19-én lesz. Hétfőn már a jelmezes próbákra kerül sor. A nagyoperettben Gyólai Viki, Dobi Írisz, Mucsi Sándor, Oláh György, Csorba István mellett Kertész Dezső, Simái Ede, Honty Sándor, Szoó György — az egész operettgárda játékában gyönyörködhetik a közönség, AKIK MOST JÖTTEK KECSKEMÉTRE Legördül a függöny ELŐADÁS UTÁN. A színházban az idén szokatlanul élénk közösségi élet alakult ki. Nagyobb kedvvel dolgoznak színészeink, mert a korszerűsített, átépített öltözőkben, a rövidesen befejeződő fürdő építkezésben, a komoly költséggel átalakított világítási hálózatban államunk fokozódó gondoskodását tapasztalják. A próbák után a szabadidőben gyakran összejönnek. Rendszeressé váltak a színvonalas irodalmi délutánok, melyeken egy-egy költő életművével, vagy egy-egy irodalmi korszakkal ismerkednek meg. Az irodalmi délutánok előadója Nagy György, a színház rendezője. Az első alkalommal Illyés Gyula költészetét tanulmányozták színészeink, legközelebb Ady Endréről lesz szó. Rendszeresebbé, színvonalasabbá vált a zenei oktatás. Sík Olga, a színház Budapestről szerződtetett énektanárnője nemcsak a helyes éneklés technikájára, hanem a zeneelmélet alapvető kérdéseire is megtanítja az énekeseket. Színészeink nagy kedvvel és örömmel vesznek részt a továbbképzésnek ezeken a színvonalas alkalmain. Az is szokássá vált, hogy egy-egy történelmi tárgyú darab próbái előtt előadásokat hallgatnak arról a korszakról, amelyben a darab játszódik. Megismerkednek történelmével, társadalmi életével, művészetével, hogy mcgjo'oban átélhessék szerepeiket. ERDÖDY KÁLMÁN. A szolnoki Szigligeti Színház művésze volt az elmúlt évadban. Igen sokoldalú tehetség. Népköztársaságunk Munkaérdeméremmel tüntette ki tavaly. Prózai és komikus szerepekben egyaránt kiválóan megállja helyét. BICSKEY KÁROLY, Munkaérdeméremmel kitüntetett művész. A debreceni Csokonai Színházból jött. Ott legnagyobb sikerét Shakespeare: »Othelló«- jának címszerepében aratta. — Első szerepe Kecskeméten: Az Aranyember — Timár Mihá'y. Két ünnep — KÉT JUBILEUM. Az idén a kecskeméti Katona József Színház két kiváló, közkedvelt művésze ünnepli színészi pályafutásának egy-egy jelentős jubileumát. Az egyik — JÁNOKY SÁNDOR 25 éves színészi pályafutásának emlékeit rendezgeti. Jászai Mari-díjas művészünk az idén első ízben a Kárpáthy Gyula és Faragó György által átírt J ókai-színdarabban, az -Arany ember «-ben lép a közönség elé. Fabula szerepét játsza. A darabot Békés András rendezi és a főszerepben a kecskeméti színházlátogatók új színészt ismerhetnek meg. Timár Mihályt — az Aranyember szerepét Bicskey Károly viszi színpadra. A másik jubiláló SIMÁI EDE, aki 40 éves színészi évfordulóját üli ebben az esztendőben, öt is jól ismeri a kecskeméti közönség. Ki ne emlékezne az -Orfeusz« főpapjára, a -Denevér« mulatságos börtönörjére, és sok más kitűnően megformált szép szerepre, melyek mind azt igazolják, hogy Simái Ede igen sokoldalú színész, aki pályáját nagyon komolyan veszi. Legközelebb a -Montmartrei ibolyában« találkozik majd vele a közönség. Spagetti mulatságos szerepét kapta ebben a nagyszerű, bűbájos muzsikájú operettben, A közönség nevében gratulálunk két tehetséges színészünknek művészi pályafutásuknak ezen a nagy ünnepén. Sok jó szerepet kívánunk nekik és — nagy sikereket. JÄNOSSY KATÖ, a Fővárosi "Vígszínház művésznője volt. — Mondanunk sem kell, hogy az operett világában érzi jól magát. Első ízben Kecskeméten a »Montmartrei ibolyában« lép színpadra. SÁBÁK PIROSKA. Egyike a legfiatalíibbaknak, még nem ismerjük, mert most került ki a Színművészeti Főiskoláról. Az »Aranyember«-ben parádés szerepet kapott, ö játssza Tímeát — Timár Mihály feleségét. FOGARASSY MÁRIA ugyancsak a debreceni Déryné Színházból szerződött Kecskemétre. Shakespeare; »Othello«-jában Desdemona szerepét játszotta. Az Aranyember egyik jelentős szerepét kapta Kecskeméten. VERTES NELLY. Szolnokról GELLEY KORNÉL. Az elmúlt jött Kecskemétre. Elsősorban esztendőben fejezte be a Szín- prózai szerepekben foglalkoztat- művészeti Főiskolán tanulnia- ták. Egyik legnagyobbsikerű ala- nyait — igen jó eredménnyel, kítását Bemard Shaw: Pygma- így aztán méltán remélheti a lion-jának női főszerepében kecskeméti közönség, hogy rövi- nyuj tóttá. des en mestere lesz hivatásának«
