Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-07 / 264. szám

A HAZAFIAS NÉPFRONT KECSKEMÉTIT BIZOTTSÁGA november 7«én, vasárnap délelőtt 10 órakor, a Szabadság-téren TANÁCSVÁLASZTÓI NAGYGYŰLÉST TART A gyűlés szénokai: BATA ISTVÁN ERDEI FERENC vezérezredes, honvédelmi miniszter, földművelésügyi miniszter, na MDP Politikai Bizottságának póttagja megyénk országgyűlési képviselője A nagybaracskai termelési bizottság munkája az őszi szántás-vetés sikeréért A NAGYBARACSKAI terme­lési bizottság tagjai a jó gazda szemével vizsgálhatják a határt. Most az őszi munkák idején, amikor arról esett szó, hogy két­hetenként, vagy akár hetenként is tartsanak együttes megbeszé­léseket, ahol megvitathatnák a tennivalóikat, szinte egyöntetű volt a vélemény: kevesebb le­gyen a szó, annál több a csele­ked«*. ÍGY IS TÖRTÉNT. Legalább­is erről tanúskodik a határ. — Künn a dűlőkben, szerte a ha­tárban folyt a felvilágosító mun­ka. A termelési bizottság tagjai gyakorlatilag bizonyították, nem méltatlanokra esett annakidején a község dolgozóinak választá­sa. Janotka Imre, Mojzes József, de sokan mások is a bizottság tagjai közül nappal szántottak- vetettek és mikor bealkonyodott és a vetőgépből a szemhuüást már nem lehetett ellenőrizni, hozzáláttak a letakarított kapá­sok hordásához. Nem volt ritka­ság, hogy este 10—11 órakor is még kukoricával, répával megra­kott kocsikat lehetett látni ha­zafelé tartani a határból. IDŐRE VÉGEZNI a vetéssel, volt a jelszó és Varga István sok helyen magyarázta, hogy az idő­ben végzett vetés 1 és fél—2 má­zsa terméssel többet fizet majd a betakarításkor. A saját tapasz­talataira hivatkozott. Az idén is az átlagtermésnél 1 mázsával több búzája termett. Mindezt pedig az időben végzett vetésnek köszönheti. MÍG VARGA ISTVÁN a ma­ga példájának követésére ösztö­nözte paraszttársait, Vörös Pé­ter a helyes trágyázásra hívta fel a figyelmet. Nem mindegy az — magyarázta —, mikor te­regetjük el a trágyát. Közvetlen alászántás előtt hordjuk ki és azonnal teregessük. így nem fordulhat elő, hogy a kihordás és a teregetés közötti idő alatt :ok hasznos anyag esetleg kár­TÉVEDÉS LENNE azt hinni, hogy a nagybaracskai termelési bizottság tagjai, csak elméleti tanácsadással siettették a vetést. Gyakorlati segítséget is nyújtot­tak ott, ahol szükségesnek lát­ták, Szlanyinka Ferenc egy na­pon a dűlőt járva, úgy látta, nem készül jó magágy Kriskó Miklós munkája nyomán. Maga állt be a munkába, hogy Kriskó Miklósnak megmutassa a helyes talajelőkészítést. Elmagyarázta, hogy minden az ekefogástól függ. Ha az ekefogást keske­nyebbre vesszük, jobban fel tud­juk tömi a talajt. Két soron vé­gezte el a munkát. Szántott, utá­na fogasolt, vetés után pedig hengerelt. Utána Kriskó Miklós is hasonlóan végezte a munkát. A NAGYBARACSKAI terme­lési bizottság nymodon gyorsí­totta a határban az ősziek elve­tését. Nem mulasztották el egyetlen paraszttársuknak sem felhívni figyelmét a helyes ve­tésforgó kialakítására. Munká­juk eredménye, hogy az egyéni parcellákon 70—75 százalékban meg is valósították. B bajai gépállomás felkészült a léli gépjavításra A bajai gépállomáson lelkes munkaverseny folyik november 7 tiszteletére. A gépállomás bri­gádjai jelentős eredményeket ér­tek el a gépek műszaki, hiba- megelőző karbantartásával. Az eddigi 15 százalékos, műszaki hibából eredő gépkiesést sike­rült 10 százalékra esökkente- niök. A gépállomáson megindult a téli gépjavítás. November 7-re egy ekét, egy cséplőszekrényt és három kazalozót hoztak rendbe. Időben gondoskodnak a szüksé­ges anyagokról, alkatrészekről, a költséget pedig használt alkat­részek felújításával és egyes al­katrészek házilag való gyártásá­val csökkentik. A gépállomás dolgozói ígéretet tettek, hogy a minisztertanács határozatában megjelölt határidő előtt 5 nap­pal, azaz február 20-ra végeznek a gépek kijavításával. Sok érdekes, új könyv jelenik meg még ebben as évben Ez év végéig a Szépirodalmi Könyvkiadó klasszikus és élő irodalmunk számos kiváló alko­tásának megjelentetését tervezi. A Jókai-sorozatban adják közre “Az élet komédiásai« című re­gényt. Üj kiadásban jelenik meg »Az arany ember«. Az Ol­csó Könyvtár sorozatban pedig “A sárga rózsa«. Új kiadásban jelenik meg Mikszáth Kálmán: ►►A fekete város« és "A Noszty- fiú esete Tóth Marival« című re­génye, továbbá Móricz Zsig- mond “Rózsa Sándor'«-a. Meg­jelenik Madách “Az ember tra­gédiája«, Waldapfel Imre elő­szavával és jegyzeteivel. Kétkö­tetes bibliofil kiadásban kerül­nek olvasóink kezébe Petőfi Sán­dor összes versei. Négykötetes bibliofil bővített kiadásban lát A NÉPÚJSÁG LEVELESLABAJABOL A katonák derekasan helytálltak A városföldi Dózsa tsz hatal­mas tábláinak egyik csücskén Fekete tiszt elvtárs és Dósa Tiszthelyettes vezetésével hon­véd munkabrigádok alakultak. A katonák derekasan kivették részüket a munkából. Bebizo­nyították ezzel is, hogy nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is segítenek a népnek. A nap még fel sem ért az égbolt közepére, de a vidámkedvű lányok és a katonák szorgalmas munkája nyomán egymásután sorakoztak i kukorica- és répakupacok. Ha ilyen kedvvel megy a munka, az ebédidő hamar eljön. A bősé­ges ételt fogyasztva szóbakerül- tek a délelőtti események is. A vidám katonák az ételt és a szót humorral és tréfával ízesí­tették. Az ízletes ebéd elfogyasz­tása utáni órák szinte percek­nek tűntek. Alkonyaikor öröm­mel búcsúztak a vendégek a tsz tagjaitól. Egy nap alatt 12 hold kukorica és 5 hold répa­termést takarítottak be. FORRAI JÁNOS levelező. Egy járási egészségőr feljegyzéseiből A járásomhoz tartozó iskolák többségét legutóbb meglátogat­tam. Sok jót is, de rosszat is tapasztaltam. Még egy évvel ezelőtt a járási tanács VB-elnöke megbírálta a kisszállási négyestelepi iskolát, mert a tantermek elhanyagoltak voltak. Most azonban már mást mutat az iskola képe. A tantermek szép tiszták. Néz­tem az ablakokat is, melyeket szebbnéf-szebb élő virágok díszíte­nek. A padló felolajozva és a padok is átfestve. Az iskola szépíté­séhez és csinosításához segítséget nyújtottak á szülői munkaközös­ség tagjai és a fiatal pedagógusok. A kunfehértói iskolával azonban nem sokat törődnek. Legalábbis a téli felkészülésük ezt mutatja. Most, hogy hűvösebbre fordult az időjárás, bizony el kéne már a téli tüzelő. Az iskola azonban hiába várta a szenet és a fát, nem kapott. Jelenleg a kis pajtások járnak az erdőre rozsét szedni, hogy fűteni tudjanak. Még ezt a rőzse-"szállítmányt« is megvámolják, ugyanis az erdő­gazdaság az összegyűjtött rőzse felét elveszd. KOLLÁR MIHÁLYf MláSi egészségőr, Kiskunhalast J _ napvilágot a “Hét évszázad ma­gyar versei« című gyűjtemény. Megjelennek Bródy Sándor, Kosztolányi Dezső, Gábor Andor és Pap Károly válogatott novel­lái. Bálint György válogatott művei, Radnóti Miklós és Sárkö­zi György versei. A "Magyar klasszikusok« sorozatban adják közre a »Régi magyar vígjá­tékok« című kötetet. Népballada gyűjtemény jelenik meg »Rö­pülj páva, röpülj« címmel. Uj szépirodalmi művek: Gyár­fás Miklós “Visegrádi pofonok« című novelláskötete, Horváth Mária “Kati« című regénye egy faluról Budapestre került cseléd­lány életéről. Szabó József “Er­dei emberek« című elbeszéléskö­tete és Vajda István “Az AA 338-as esete« című regénye. Új kiadást ér meg Aczél Tamás “Vihar és napsütés« című re­génye, a Sztálin-díjjal jutalma­zott “A szabadság árnyékában« folytatása. Utánnyomásban kerül kiadásra Déry Tibor »Felelet-é­nek első két kötete. Németh László “Bűn« című és Reményi Zsigmond »Bűntudat« című re­génye, új kiadásban Kolozsvári- Grandpiere Emil »Csillagszemú« regénye. A riport- és tanulmány- kötetek sorában megjelenik Ka­rinthy Ferenc “Hazai tudósí­tások« című gyűjteménye. Mol­nár Miklós “Párizsi útinapló«- ja. Pándi Pál “Kritikák és viták« című kötete és Somlyó György »A Visztula sellője« című lengyelországi útijegyze­tei. Az ebben a negyedévben meg­jelenő verseskönyvek között sze­repel Devecseri Gábor: »A jö­vendő tükre« című kötete, “Három költő« címmel Boda István, Pakolitz István és Pet- rovácz István versei, továbbá Madarász Emil és Várnai Zseni versei. fdőíárásielentés Várható időjárás vasárnap es­tig: Kisebb felhőátvonulások, legfeljebb egy-két helyen eső. Mérsékelt délkeleti-déli légáram­lás. Több helyen reggeli köd. Hűvös éjszaka, enyhe nappal. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet ma éjjel: 1—4, he­lyenként talajmenti fagy, a leg­magasabb hőmérséklet vasárnap JJäari.6 ifik Jäz&ttj) Séta „A homok élővilágjában66 —180 ÉVVEL AZELŐTT II. József, a »kalapos király« mérnökei bukdácsoltak a Kecskemét-kömyéki sívó homokvilág­ban, hogy adófizetés céljából feltérképezzék ezt a vidéket is. Felje­gyezték, hogy a nép akkor főleg szilaj és félszüaj állattenyésztés­sel foglalkozott. Csodálkoztak is azon, hogy a pásztornép a ke­verőkanalat “kásapofozó« kanálnak, a vizesbögrét »ivóharangnak« nevezte. Akkor még nem az állatnak, hanem a pásztornak kellett d “passzus«. Kecskemét határában rengeteg marha, ló és juh legelt. Volt idő, hogy a város 11 megyei és 23 kunpusztát is bérelt. Félmil­lió holdon folyt akkor Kecskemét állattenyésztése. A »kalapos király« mérnökeinek térképén olyan foltokat is találunk, amelyek a szőlőművelést jelzik. A 11. József korabeli térképet a maival összehasonlítva, akkor láthatjuk, hogy a kecs­keméti ember hogyan gyúrta, pofozta a farkasorditó homokot, hogy azon virágzó szőlő- és gyümölcskultúrát teremtsen. Erről ad szemléltető képet a városi múzeumban nemrég megnyílt kiállítás, amely bemutatja az alföldi nép küzdelmét a homokkal. “A HOMOK ÉLŐVILÁGA« a címe a szép kiállításnak. — Apró homokból válik a nagy domb — tartja a közmondás. Aki vé­gignézi a kiállítást, láthatja, hogy ezer és ezer ember szorgos munkája hogyan varázsolt a homokiéngerbe valóságos szőlő és gyümölcseldorádót. A homokföld terméséből évszázadokon át nem telt meg a kamra. Sokan élcelódtek, mondván: ecetet darálni, ho­mokot kötözni nem lehet. A kecskeméti parasztember ország-vi­lágnak megmutatta, hogy a sívó homokot meg lehet kötni. Ez a kiállítás az első az országban, amely tudományosan fel­dolgozta a homok világát. Szakemberen csaknem másfél évig gyűj­tötték az anyagot. Volt, aki hónapokon át a levéltárat bújta, más íélen-nyáron járta a pusztákat, hogy gyűjtse az állatokat, a pászto­rok régi tárgyait. Bugacon farkasra vadásztak, hogy a kiállítót1 farkas erről a vidékről legyen. Csak a rendezés 130.000 forintba került. Ve megérte. Büszkén mondhatjuk, hogy ilyen kiállítás az országban, megyénkben, Kecs­keméten még nem volt. A kiállított tárgyak, a szép diorámák, a sok grafikon, képek a múzeum összes helyiségeit megtöltik. Nem is tanácsos az összes helyiségeket egyszerre megtekinteni. Égy-cgy terem alapos megtekintéséhez pár óra szükséges. Az egyik teremben láthatjuk például a Tiszából kikerült ősül- lati csontokat, mamut állkapcsát, gyapjas orrszarvú koponyáját, östulokmaradványt, a szomszéd teremben pedig gyönyörködhe­tünk a szép dioráma, összeállításokban. Majd a pásztorok világába vezet a kiállítás. És ki ne lépne szorongó szívvel a kecskeméti micsurinislák termébe, ahol Mathiász János, Kocsis Pál, Hart* kevszky Zsigmond és több névtelen szőlősgazda sikereiről, mun­kájukról alkothat képet. Kecskeméten csak kevesen tudják, hogy a zöldségkultúrát helyi emberek rakták le. Másutt főleg bolgár kertészek honosí­tották meg a zöldségkultúrát. Kecskeméten nem kertészek, nem bevándorolt lakosok, hanem a Hírős Város parasztjai. A kecs­keméti zöldségesek locsolással és locsolás nélkül kertészkednek. A primőrárut öntözik, az úgynevezett szárazkertészettel termesztik a paradicsomot, gyökeret és káposztát. Rengeteg a látnivaló a kiállításon. Sokat is lehet tanulni. Fő­leg azoknak, akik a város jövőjén munkálkodnak, akiknek szív­ügye, hogy Kecskemét újra szőlő- és gyümölcseldorádó legyen! HÍREK A Hazafias Népfront Bács-Kiskunmegyei Bizottsága közli, hogy a Megyei Választási Elnökség működését megkezdte. F. évi november l-’.ől kezdve a választások napáiig mindennap délelőtt fél 9 órából delu'an 1 óráig, Kecskemét, Beloiannisz- tér (volt Tatai-tér) 2., i. emelet 22. sz. alatti Helyiségében hiva­talos időt tart. A KISKUNHALASI Ser­téstenyésztő és Hizlaló Vállalat dolgozói november 6-án este 7 órai kezdettel ez évben már másodszor tartottak élüzem- avató ünnepséget a pártoktatás házában. * A KUNSZALLÁSI 11. Kongresszus termelőszövetkezet tagsága munka- egységenként 12.5 kiló kukoricát kapott. Ezenfelül a szövetkezetnek a hizlalásra szükséges kukoricája is biztosítva van. * KISKUNFÉLEGYHÁZÁN a tanítók mintegy 39 hold illet­ményföldet kaptak. Ebből 5 hold 800 négyszögöl gyakorlótér, me­lyen a tanulók különböző kí­sérleti növényeket termeszte­nek. * OKGO VAN Y ON javult az adóbefi­zetés. A járásban elsőnek teljesí­tette október havi bevételi tervét. • NYÄRLÖRINCEN a Jelölő- gyűlések alkalmával a dolgozók társadalmi munkával vállalták egg átjárójud umfcéfiííisét, A KECSKEMÉTI járási ta­nács pénzügyi osztálya jó lás­sál bíró és számolni jól Nidó munkaerőket keres adóbeszldé- si munkára. Jelentkezni lehet önéletrajz egyidejű beadásával a járási tanács pénzügyi osztá­lyának vezetőjénél, Kecskemét, városháza, félemelet 22. szám alatt. * MÚZSA JÓZSEF kalocsai . lakos államosított házát eladta Szabó Fe­renc szabókisiparosnak. Mindkettő­jük ellen megindult az eljárás. • A KECSKEMÉTI KINIZSI Kon­zervgyár 1955. évre megkezdte a termelési szerződések kötését zöld­borsóra és paradicsomra. Paradi­csomra vonatkozó termelési szerző­dést a kecskeméti, kiskunfélegyházi, kunszentmiklósi és dunavecsei já­rásban, valamint Kecskemét város­ban csak a konzervipar köthet. A szerződéskötés határideje: 1954 de* cember 30. * A JÂNOSHAX/MI Mezőgazdasági KTSZ kötélgyártó részlege a föld­alatti vasút építkezésénél visszama­radt vastag köteleket dolgozza fel. A karvastagságú sodrott kötélből istrángokat, kötőfékeket készítenek. Mivel a KTSZ-nek és megyénk ke­reskedelmi szerveinek együttmű­ködése még nem kielégítő, azért ezeket a köteleket megyénkben csak nehezen tudja értékesíteni, anáak ellenére, hogy parasztságunk keresi ezt az árut. A KTSZ evégett kény­telen áruját a szomszéd megyékbe szállítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom