Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-28 / 282. szám

Kisipari ' egyre többfajta cikkekéi készítenek a lain dolgozóinak A kormány Programm óta ipa­runk jóval több közszükségleti cikket gyárt, mint azelőtt. Több iparágnál az átállás azonban nem megy zökkenőmentesen, éppen ezért megyénk kisipari termelőszövetkezeteinek mun­kája még jelentősebb a hiányzó cikkek előállítása szempontjá­ból. A Bajai Vas- és Fémipari KTSZ elhatározta, hogy ebben az évben még 100—130 tűzhe­lyet készít. Evégett érintkezésbe lépett a Ceglédi Gépgyárral, hogy a "szükséges öntvényeket készítse el. Amennyiben a gép­gyár. időben leszállítja az öntvé­nyeket, úgy még ebben az évben az üzletekben megjelennek a bajaiak tűzhelyei. Kunszentmiklóson nagy a ke­reslet ónozott zsírbödön iránt. Az ottani mezőgazdasági KTSZ elhatározta, hogy zsír'oödönöket készít. A kiskőrösi járásban igen ke­resett cikk a kerítésfonat. Eze­ket és bútorrugókat gyárt a Kis­kőrösi Mezőgazdasági KTSZ. A Vaskúti Vegyes KTSZ asz­tali tűzhe'yeket, szénkannákat készít. A Bajai Vas- és Fém­ipari KTSZ szintén elhatározta, hogy 2000 szén-, illetve koksz­kannát szállít a kereskedelem­nek. A Madara?! Vegyes KTSZ kályhaellenzőket és kályhaelőté­teket készít. A Mélykúti Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet a dolgozók gyerekágyigényeit elégíti ki, már hozzáfogtak a tervezett 256 gyerekágy elkészítéséhez. A Kalocsai Mezőgazdasági KTSZ a karácsonyi ünnepekre 200 gyermekródlit készít. A Jánoshalmi Fa- és Vasipari KTSZ műkőüzemet létesített, hogy kielégítse a falusi dolgozók cementáru szükségletét. Már na­ponta csaknem 300 cement- és mozaiklapot készítenek. A dol­gozók igen keresik ezeket a cik­keket. A KTSZ-nél már több, mint 10.000 megrendelés fek­szik. Kiskunhalasról pedig 30.000 darabot rendeltek. A Katymári Mezőgazdasági KTSZ betonkádakat, kútgyűrű- ket és betonvályút gyárt a falu lakosságának. „ Játékvár őst“ létesített a Kiskunfélegyházi Állami Áruház A kiskunfélegyházi Állami Áruház ez év első félévében majdnem ötmillió forinttal na- lyobb forgalmat bonyolított le, ,iint az előző év azonos idő- zakában. Októberben már 53 zer vevő kereste fel az áruhá­zát. Ezek a tények jelzik, hogy nennyire nőtt meg a paraszti okosság jövedelme, vásárlóké- jessége. Éppen ezért a negyedik negyedévi csúcsforgalomra az áruház kétmillió forinttal na­gyobb készlettel indult. Hogy megkönnyítsék a dolgo­zók ajándékvásárlását, az áru­ház külön ajándékosztályt léte­sített. Az előző évinél sokkal na­gyobb választékban kaphatók most az ízléses ajándékok ezen az osztályon. A népi demo­kráciákból érkezett bőrönd-, bőr­díszmű-, fehérnemű-, óra- és ékszerféleségek jelentékenyen növelik a választékot. Az áruház közvetlen szom­szédságában »játékvárost« ren­deztek be, ahol a tavalyinál sok­kal szebb kivitelű mechanikai és egyéb játékokkal szereznek örömet a város gyermekeinek. Helyi árualapból bővítik a bébi-, és leánykaruhákat. Igen sok fe­hérnemű is kiegészíti a választé­kot. Az utóbbi napokban pedig nagyobbmennyiségű gyermek­harisnyát szerzett be az áruház vezetősége. Dunapataji iskolások példája (T-Jj.z elmúlt napokban a duna- pataji ének- és zenekultú­ra fejlődésének egyik kiemel­kedő eseménye zajlott le. Az általánosiskola zenei első osz­tálya az iskola énekkarával kö­zös hangversenyt rendezett. A mintaszerű rendezést Tikász Mihály énektanár a szülői mun­kaközösséggel együtt végezte. A színvonalas műsor betanítá­sát is Tikász kartárs végezte. A műsoron szerepelt Bach, Mozart és Beethoven gyermekek számá­ra is előadható műve, melyet a pajtások adtak elő nagy siker­rel. Az énekkar mozgalmi dalo­kat és népdalfeldolgozásokat adott elő. A hangverseny rész­vevői lelkes tapssal jutalmazták a kis előadókat. Taba István tanár. Termelőszövetkezeti tolvajok a bíróság előtt Frittmann Mihály, Becsei Pé­ter és Becsei Pál a kiskunhalasi Vörös Szikra termelőszövetke­zetben voltait állatgondozók. — Frittmann Mihály sertésgon­dozó Becsei Péter társa felbuj- tására több alkalommal takar­mányt; korpát, árpát és kuko­ricát lopott a közös jószágállo­mány takarmányából. Á lopott terményt eladták és árát közö­sen elitták. Becsei Péter ezen­kívül június 28-án egy malacot is eltulajdonított és levágta. A járásbíróság Frittmann Mi­hályt egyévi börtönre, 300 fo­rint pénzbüntetésre, Becsei Pé­tert (mint felbujtót) egy év hat­hónapi börtönre, 500 forint pénzbüntetésre, Becsei Pált pe­dig háromhónapi börtönre ítélte. Kétszáz hízottsertés terven felül A garai Vörös Traktor állami gazdaság a kormányprogramm megvalósításáért, a tanácsválasz­tások tiszteletére november hó 26-án 200 hízottsertést adott át népgazdaságunknak terven felül. SZANKI SÉTA Szánkon járunk, ügy forr a község, mint a szanki homoko­kon termett bor. Azok a parasz­tok is, akik eddig visszavonul­lak a politikától, résztvesznek ebben az élénk mozgásban. Már a tanácstagjelölőgyüléseken érez­hető volt ez a forrongás. A nép­front jelöltjei közül tizenkét személy helyett mást jelöltek ta­nácstagnak. Élénk tervezget és a községben Szánkon is, mint mindenütt, nagy terveket akar megvalósí­tani a népfront a dolgozók ösz- szefogására támaszkodva. A köz­ség nyugati és északi oldalán fá- sítanak. Az úttörők résztvesznek ebben a munkában, jelenleg is büszkén őrzi a szanki iskola fia­talsága azt a piros selyemzászlót, amit mint az ország legjobban fásító úttörőcsapata nyert el. Tizenkétholdas epreskert létesí­tését is tervezik, mert Szánkon szívesen foglalkoznak selyemher­nyótenyésztéssel is. Sok bosszúságot okozott eddig, hogy minden tavasszal a földek egy részét elöntötte a víz. Nem is csoda, hiszen 1941 óta nem volt tisztítva a csatorna- hálózat. Betömődtek a levezető­árkok és összetorlódik a víz az esőzések, az olvadás alkalmával. A Szegedi Árvízvédelmi Társu­lat kitisztítja a főcsatornát, zsili­pet is épít. Szőlőt is akarnak te­lepíteni a tavasszal, csak a for­gatást késlelteti, hogy a félegy­házi gépállomás csak ígérgeti a talajforgnió gép Szánkra való küldését. Új kultúrház épül A közös összefogás legna­gyobb eredménye eddig az új kultúrház építése. Szívós mun­ka előzte meg ezt, hiszen kez­detben ennek a községnek kul- túrcsoportja sem volt. Szánk a felszabadulás után kapott egy -kultúrházat«. Azért írtuk így ezt a szót, mert bizony sok hi­ányzott ahhoz, hogy ezt az épü­letet valóban kultúrháznak ne­vezzék. Felszerelése mindössze 150 szék és két-három asztal volt. A szanki pedagógusok azonban megtalálták a módját annak, hogyan kell a falu kul- túrigényét felrázni. Először a gyermekekkel tartottak néhány jólsikerült előadást a kultúrott- honban. Erre a helyi tömegszer­vek kis kultúrcsoportjai is moz­golódni kezdtek. Létszámuk ki­csiny volt, amiatt természetesen nem tudtak nagyobb, komo­lyabb előadásokat rendezni. Vé­gül Dinnyés Ferenc kultúrott- lionigazgató javaslatára szervez­ni kezdtek egy komoly kultúr- csapatot. A munka eredményes volt és rövid időn belül megkez­dődtek a szereppróbák. A kul- túrgárda tagjai között ott vol­tak az iskola nevelői, a tanács dolgozói, a helyi Micsurin ter­melőszövetkezet elnöke, az MNDSZ vezetője és így tovább. Társadalmi munkával építik a kultúrházat. A kis úttörők is segítenek a téglák felrakásában. Az előadások iránt oly nagy lett az érdeklődés, hogy a kultúrte­rem befogadóképessége kicsinek bizonyult. A lelkes kis gárda nem salnálta a fáradságot, az iskola udvarán olyan szabadtéri színpadot építettek, hogy kevés község dicsekedhet ilyennel, A szankiak között népszerűvé vál­tak a kultúrcsoport előadásai. Azt mondják a községbeliek, ho"- egy-egy kultúrelőadáson (lehet, hogy ebben van egy kis túlzás) a falu lakosai közül csak a betegek nem vettek részt. A nyári munkák idején sem szünetelt teljesen a kultúrclet. Megindult a tervezés, hogyan lehetne a kultúrházat valóban méltóvá tenni rendeltetésének, így született meg az a terv, hogy a régi kultúrházat lebontják cs helyébe egy újat, korszerűbbet építenek. A megye, a járás nem­csak szóval támogatta ezt a kez­deményezést, hanem anyagiak­kal is. A dolgozó parasztok, az egész falu részéről pedig egy­másután történtek munkafel­ajánlások. Cseri József dolgozó paraszt vállalta, hogy három nap kocsival, lóval segít az új kul­túrház építésében. Törtely Fe­renc pedig két napot ajánlott fel. A DISZ-szervezct szomba­tonként munkabrigádot szervez. Az úttörők segítsége is figye­lemreméltó. A kis emberkéket ott találjuk a téglarakások mel­lett. Mindennap hozzájárvJnak ők is az új kultúrház építésé­hez. De mi van a lelkes kultúr- gárdával? Készülnek új ottho­nuk felavatásárai Móricz Zsig­mondi »Légy jó mindhalálig« c. regényének színpadi változatát tanulják nagy szorgalommal. A szanki asszonyok pedig megala­kították a bábjátszó-csoportot. Hetenként háromszor este ösz- szejönnek és tanulják szerepü­ket. Ök is az első nyilvános elő­adásukat az újonnan felépített kultúrházban akarják megtar­tani. Ami megoldásra vár A község mellett van egy je­lenleg üzemen kívül lévő tégla­gyár. Ez az üzem valamikor a Szeged-Csongrádmegyei Tégla­ipari Egyesülés birtokában volt. Yöálasz az úloasók kérd is eue TÓTH KÁROLYNS, KIS­SZÁLLÁS. Ha férje közgyűlési hozzájárulással ment el a tsz- ből, ebben az esetben termé­szetbeni és pénzbeli részesedést kötelesek kiadni a levélben em­lített 72 munkaegységre. Ha viszont önkényesen távo­zott, akkor a tsz-nek joga van a munkaegységre járó részese­dését kizárólag csak pénzben el­számolni. (Ilyenkor a tsz-ben számított terményféleségek árai az irányadók.) Mindehhez azon­ban még hozzá kell tennünk azt is, hogy a tsz a kilépett vagy hozzájárulással elment tag ré­szesedéséből levonhatja az adósságot is. * TÖBB DOLGOZÓ PARASZT KÉRDÉSÉRE. Az 1955. évi gaz­dalajstrom összeállítását a me­gyei tanács pénzügyi osztályá­nak földnyilvántartási csoportja már most megkezdte a megyé­ben. Ha 1954 december 10-ig a termelő nem jelent be változást a tulajdonjogban és a haszná­latában lévő művelési ágban, akkor a gazdalajslromot az 1954 évi állapotoknak megfelelően ál­lítják össze. Ezért felhívjuk fi­gyelmüket, saját érdekükben az említett változásokat legkésőbb 1954 december 10-ig jelentsék be a községi tanácsoknál mű­ködő földnyilvántartási felelős­nek. Későbbi bejelentéseket a pénzügyminisztérium 9640—1/ 1954. számú rendelete értelmé­ben sem a terménybeadási kö­telezettségnél, sem pedig az adóztatásnál nem vesznek tudo­másul. Egyébként a változáso­kat minden esetben okmánnyal kell igazolni. • ÖZV. MEISENBACH RÖ- BERTNÉ, KECSKEMÉT. Mivel a tulajdonos már évek óta el­hanyagolja a házat és a szobá­ban nem tud fűteni, ezért a kedves levélírónk, mint a szoba bérlője jogos követeléssel lép­het fel. A 11/953. MT. rendelet 1951-ben került a megyéhez. Ek­kor már nem üzemeltették. Ké­sőbb aztán a tetőzet is lekerült róla és most csak a csupasz fa­lak meredeznek, nem valami kellemes látványt nyújtva az arra haladóknak. A szankiak szeretnék, ha megoldódna a téglagyár ügye, mert nemcsak, hogy sok embernek adott kenye­ret azelőtt ez az üzem, hanem a környékből is innen fedezték az építőanyagot. Sérelmezik, hogy a községben nincs egy rendes italbolt. Van egy alacsony, piszkos, sötét he­lyiség, amit ugyan kineveztek italboltnak, de itt csak pálinkát lehet kapni, sör és bor ritkán akad. A községi népfront-bizottság összefogásra mozgósítja a köz­ség dolgozó parasztjait. A képen a szanki piactér látható az újonnan készült tejpadokknl. Ma szavaz a község dolgozó népe a népfront jelöltjeire. Bi­zalommal adják le szavazatai­kat, mert tudják, hogy azok az emberek, akiket most választa­nak, méltóképpen képviselik ügyüket a községi tanácsnál. Az újonnan megválasztott tanács a népfronttal összefogva sikere­sen dolgozik majd a község fel- emelkedésén és felvirágoztatá­sán, ha továbbra is úgy támasz­kodik a dolgozók összefogására, mint a kultúrház építésénél értelmében a tulajdonos (bérbe­adó) köteles a lakásokban és egyéb bérelt helyiségekben min­den olyan felújítási munkát el­végeztetni, mely a bérlők hibá­ján kívül gondos használat mel­lett a természetes elhasználódás következtében keletkezett. — Amennyiben erre a bérbeadó nem hajlandó, ebben az esetben fel kell szólítani. Ez időponttó' számított 8 napon belül pedig a bérlő elvégeztetheti a tanács hozzájárulásával a munkát és a költségeket követelheti a tulaj­donostól, esetleg a fizetendő lak­bérnek is beszámíttathatja. • GORÖG JÁNOS, KISKUN­FÉLEGYHÁZA. Az igazságügy­miniszter 13/954. I. M. számú rendeletében szabályozta a tu­lajdonjog telekkönyvi bekebele­zését. E rendelkezés szerint In­gatlan átruházás esetén a tulaj­donosnak a telekkönyvi bekebe­lezése iránt előterjesztett kérel­méhez egy bizonyítványt kell csatolnia. Ebben igazolni kell, hogy az átruházónak és a szer­ződőnek nincs adóhátraléka, A bizonyítványt az illetékes ta­nács VB állítja ki. * T. KÁROLY, KECSKEMÉT. A belügyminiszter 3/954. számú rendeletében szabályozta a köz­lekedési, illetve rendészeti elő­írások megszegőinek helyszíni bírságolását. Kisebb szabálysér­tések esetén gyalogjáróra 5—10 forintot, járművezetőre 10—20 forintig bírságot lehet kiszabni. A szabálysértőt a rendőr a helyszínen bírságolja s ameny- nyiben azt nyomban nem fizeti meg, az illető ellen az eljárás megindítása céljából a rendőr feljelentést köteles tenni. Ha a szabálysértő a bírságot megfi­zeti, akkor a rendőr az összeg­ről nyugtát állít ki. • TÖBB FALUSI OLVASÓNK KÉRDÉSÉRE. Közadótartozás fejében történt állat-transzferá­lás esetén az átadás, értékesítés és a befolyt vételár hováfordí- tása felől a pénzügyminiszter 3420—22/1954. számú utasítása a következőképpen rendelkezik! Ha a termelőnek sertés-, vagy vágómarhabeadási hátraléka, vagy az év folyamán később esedékes kötelezettsége van, ak­kor az állatot ennek teljesítésé­re kell átvenni és a hátralék­vagy kötelezettség mértékéig a beadási árat, az azt meghaladó súly után pedig az állami sza­bad felvásárlási árat kell fizet­ni. Ha a termelőnek ilyen be­adási hátraléka vagy kötelezett­sége nincs, akkor az állami sza­badfelvásárlási árat kell részé­re folyósítani. Az Állatforgalmi Vállalat a köztartozás összegét a vételárból az illetékes járási pénzügyi osztályhoz befizetni tartozik, a fennmaradó összeget viszont a termelőnek ki kell fi­zetni. A csávolyi téglagyár a magánépítkezések segítéséért A Csávolyi Téglagyár az idér minden előkészületet megtett a következő évi termelés foko­zására. Nagyban végzik az agyagkitermelést, hiszen a kor­mányprogramm és a június párthatározat szellemében a magánépítkezések segítésére is nagymennyiségű téglára lesz szükség. A téglagyár a kormány* Programm elhangzásáig az elő* állított téglamennyiséget a me* zögazdasági építkezések céljai* ra szállította. A kormány­programm elhangzása után, ha még kisebb mennyiségben is, de már segítette a magánépítke* zést. 150.000 darabot adott ma* gánépítkezéselc céljaira, A jövő évben a téglagyártás emelésével a mezőgazdasági építkezések téglaszükségletén felül, na* gyobb mennyiséget kíván ma* gánépítkezések részére gyártani4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom